Így spórolhatsz sokat és ehetsz finomabbat - Az év leginspirálóbb főzős- és életmódkönyve
Minden úgy kezdődött, hogy egy barátnőm elkezdte nyomni nekem a zero waste-et pár éve, behúzott engem is, azóta hullámzó teljesítménnyel igyekeztem tartani a magam számára betarthatónak tűnő szabályokat. Aztán ugyanez a barátnőm - aki mára maga dagasztja-süti a kovászos kenyerét, saját tojást tojnak a tyúkjai, akiket ő vág le, és alig szemetel, anno cikket is írtunk róla - nemrég szólt, hogy végre megjött a könyv, amire nagyon vágyott, és gyönyörű.
A Zero Waste Konyha hiánypótló. Hogyan főzzünk úgy, hogy idény zöldségeket-gyümölcsöket használjunk, miközben minimális, vagy akár semennyi szemetet nem termelünk a konyhában? Elárulhatom: magam is megtapasztaltam már jó párszor azt a sikerélményt, amikor egy előző napi túl sok, megmaradt kajából másnap egy új, többnyire saját "költésű" ételt varázsoltam.
Így lehet a maradék grillcsirkéből másnap húsos quiche, vagy a céklából céklás pite vagy céklás almasaláta. De ez csak az én szintem, meg már Jamie Oliver is megmutatta, ráadásul Kocsis Dóra mondhatni nem a legnagyobb húsevő, a receptjei húsmentesek -
A múltkor egy zöldségfasírtot evett a férjem ebédre, és csak utólag árultam el neki, hogy nem húsból volt - csodálkozott, mert nem vette észre (és még csak azt sem mondta, hogy nem is volt finom, pedig ez lett volna a tippem).
A szezonális alapanyagok fontosságáról nem elég szót ejteni, hiszen ezzel egyszerre vagyunk környezettudatosak, spórolhatunk is - hiszen nem vesszük meg a magasabbra árazott, mediterrán vagy bármilyen külföldi zöldség-gyümölcsöt, ami épp itt és most nem terem -, hanem mondjuk a termelői piacon az adott évszaknak megfelelő terményeket vásároljuk, alacsonyabb áron.
Óriási sikerélmény szokott nekem is lenni, amikor vasárnap hazavánszorgok a piacról, tudom, hogy jó árustól vettem a paprikát, tudom, hol és hogyan termett, és mondjuk minden zöldségért-gyümölcsért, ami épp most terem, pár ezer forintot fizettem nála, jóval kevesebbet, mint a szupermarketben.
Mindezek a sikerizű momentumok elő-előbukkannak az agyunkban, miközben ezt a könyvet lapozgatjuk, és már mozdul is be a fantáziánk: milyen egyszerű cukkinilepény csinálni, ráadásul pont minden van itthon hozzá, vagy saját sós rágcsákat, amik finomabbak és egészségesebbek, mint a bolti chips.
A képek gyönyörűek, és evésre-főzésre inspirálnak, és arra, hogy mindezt jól - ökológiailag és gasztronómiailag is jól csináljuk.
És tényleg jó játék: vajon sikerül úgy elkészítenem egy ételt, hogy az alapanyag minden részét felhasználom? Tartsunk kukavizitet: mit is dobálunk ki? És minek ennyit? Tudtad, hogy a retek levelét is meg lehet enni? Vagy hogy miért érdemes diót használni fenyőmag helyett? Még egy gombás-sonkás spagettit is meg lehet úgy csinálni, hogy mindent csomagolásmentesen vásárolunk hozzá. Lásd, húsz éve otthon: spagetti zacskós műanyagban, gombakonzerv, sonka műanyag fóliázva, tejföl műanyagban. Ma már van mindennek csomagolásmentes verziója.
A hulladékcsökkentő gyorstippek is nagyon hasznosak. Igazából az egész könyv egy nagy életmódváltó, megvilágosító munka. Lapozzátok, főzzetek spróroljatok, egyetek jókat és egészségeseket. Amilyen irányba megy a világ, amennyire egyre tudatosabbnak kell lennünk többek között a hulladéktermelés tekintetében, annál inkább úgy látom, ez a munka nem sok idő múlva alapkönyv lehet a könyvespolcokon és a konyhákban.
Milyen hatással volt rám a könyv? Próbálok többet főzni, épp nehéz, de legalább nemcsak a borsófőzelék létezik, meg a kapros tök (ezeket is imádjuk). Kinyíltak a lehetőségek, a tárházuk majdnem végtelen. Főleg, ha az ehető héjukból is készítünk valami meglepőt.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
