ÉLET-STÍLUS

Így kell eligazodni egy ismeretlen lakótelepen

Bár minden paneldzsungel teljesen másnak tűnik, pár egyszerű szabály ismeretével bármit megtalálunk csukott szemmel is.
Forrás: Tó-retró blog, címkép: Fortepan/Kotnyek Antal - szmo.hu
2022. október 31.


Link másolása

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

A hatvanas években, a panelépítészet igazi térnyerésével párhuzamosan le kellett porolni a korábbi, lakótelepekre vonatkozó tervezési elveket, és azokat az akkori kor igényeihez kellett szabni. Ebben az esetben valóban leporolásról beszélhetünk, hiszen

lakótelepeket Budapesten már a világháborúk, sőt a 20. század fordulója előtt is építettek (elég csak a tisztviselőtelep 1887-es alapítására gondolni).

A hatvanas években konkretizált elképzeléseket ugyan később nem minden esetben tartották szem előtt, a telepek többsége mégis magán viseli azok alapelveit. Ennek köszönhetően a lakótelepen élő emberek egy másik telepre kerülve – kis túlzással – becsukott szemmel is tudnának tájékozódni. Nézzük hát, hogy melyek azok a jellemzők, melyek – szinte – minden paneldzsungelre igazak, és miért alakultak ki.

Az első elv, hogy egy (tipikus) lakótelephez közeledve az út általában ketté ágazik és két irányból megkerülve a házakat a túloldalon újra egyesül.

Ez a forma a legnagyobb áteresztőképesség mellett a leggyorsabb hazajutás kedvéért alakult ki. A telepet két irányból kerülő betonszalag ugyanis elosztja a déli- és északi (vagy éppen keleti és nyugati) „féltelep” házait közelítő autók forgalmát. Ráadásul segít a következő fontos elv betartásában is. A (tipikus) telepeken ugyanis nincs átmenő forgalom.

Fotó: Fortepan/VÁTI

A kettéváló főútról behajtó autók csupán az úticéljukat jelentő ház parkolójáig hajtanak. Éppen ezért az ilyen utakon ritka a kereszteződés és nagy részük zsákutca. Ráadásul az emberi viselkedés ismerete következtében ezt még nem is kell feltétlenül kitáblázni. A telepen futó belső utak ugyanis többnyire keskeny, gyakran kanyargós kialakítást kapnak, míg a két főút a szokásosnál is szélesebb, szellős. Az autóvezetők ösztönösen az utóbbi úttípusokat választják, ha módjukban áll. A belső forgalom minimalizálása pedig a balesetmegelőzésen túl a zajcsökkentésben is komoly szerephez jut.

A telep közepén általában szolgáltató épületek kapnak helyet.

Ezek többnyire bölcsödét, óvodát és – főleg régebben – éttermet jelentettek (persze funkciójuk mára gyakran megváltozott). A gyermekekkel kapcsolatos épületek ilyen elhelyezésének célja egyértelmű: a házaktól és azok parkolóitól távol a legkisebb a gépjármű mozgás és a balesetveszély. Az étterem azonban elsőre talán nem nyilvánvaló. Ennek megértéséhez, tudnunk kell, hogy a panellakásokhoz egy új típusú életformát is terveztek az építésükkor. A zsebkendőnyi panelkonyhákat azért szabták olyan reménytelenül kicsire, mert nem számoltak a komolyabb főzés lehetőségével. Az elképzelés szerint a család tagjai napközben a munkahelyükön vagy az óvodában, iskolában étkeztek, ennek hiányában pedig a telepi éttermet keresték fel. Ott azután helyben fogyasztották el vagy ételhordóban hazavitték az ételt, amit már a pici konyhában is meg lehetett melegíteni. Hát ezért kapott központi szerepet az étterem.

Gondolkodtak már azon, hogy mennyivel csendesebb lenne egy lakótelep, ha erdő lenne a közepén és így a házakig már nem is jutna el a hang? Nos, valójában ez nem így van. A növények ugyanis nem minden frekvencia kiszűrésére alkalmasak. A „zöldszűrő” inkább a magas tartományok erejének csökkentésére válik be.

A házak közötti parkok és a házak előtti kiskertek így nem is ezért kerülnek be a lakótelepekre. Ezek célja a házak közötti tér növelése, ugyanis minél szűkebb a hely két épület között, annál több zaj marad belül.

Kutatások szerint a hangerő a távolság kétszerezésével mintegy 6 decibellel csökken. Az erre való törekvés még a szalagformában épített házsoroknál is megfigyelhető, hiszen azok többnyire szabad térrel (parkkal, játszótérrel) vannak elválasztva a szemben lévő másik házsortól. A sorfal síkjának megtörése vagy az egyedi házak elforgatása mind csökkentik a hangok visszaverődését.

Fotó: Fortepan/Hlatky Katalin-Főkert

Igen ám, de mi a helyzet a házaknak a már említett, a telep két oldalán futó főútvonalakra néző oldala esetében? Nos a zajcsökkentést szem előtt tartó tervezés itt is szült néhány jól felimerhető jellegzetességet. Az ilyen helyeken három tipikus elrendezéssel találkozhatunk, melyek egytől-egyig a hangerő csökkentését szolgálják.

Ezeken a helyeken találjuk a telep legnagyobb parkolóit, az út és a házak között. A parkoló autók eseti zaja sokkalta könnyebben viselhető, mint a főút állandó és jóval nagyobb zúgása. Szintén a házak körüli tér növelését szolgálja a városi - léptékben - rendkívül széles járda kialakítása, a kellemesebb gyalogos közlekedés mellett.

Ezt a megoldást gyakran kombinálják az alacsony, földszintes üzletsorok vagy garázsok telepítésével, szintén a lakóházak „zajos oldalán”.

Fotó: Fortepan/Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

Az ilyen egybefolyó épületsorok kiváló zajszigetelő falként funkcionálnak és emellett a hangok irányításában is komoly szerepük van (a hang csak felfelé és az úttal párhuzamosan tud terjedni). Persze egy lakótelep tervezésekor rengeteg más szempontot is figyelembe kell venni, de az épületek és utak elrendezésének alapjai többnyire ezekben a szabályokban gyökereznek. Ha valaki tisztában van ezekkel az elvekkel, akkor jó eséllyel egy teljesen ismeretlen telepen is könnyedén megtalálja az óvodát, a parkolókat vagy éppen a kisboltokat, és eszébe sem jut, hogy miként tudná levágni az utat keresztülvágva a lakótelepen.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha szívesen olvasnál további meglepő tényeket, izgalmas, rejtélyes sztorikat a Balatonról, nézd meg a Tó-retró blog szerzőjének új könyvét! További részletek és megrendelés itt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Így kezelheted a pattanás után megmaradt foltokat
Honnan származnak az elszíneződések, és hogyan lehet megszabadulni a csúnya foltoktól? Az otthoni gyógymódokat vagy a speciális kúrákat és a gyógyszeres kezelést érdemes választani? Ha te is hasonló problémákkal küzdesz, akkor olvasásra invitálunk.

Link másolása

Az akne elszíneződése nem csak a tinédzserek körében egyre gyakoribb probléma. Pattanásos bőr, vörös foltok vagy hegek akár felnőtt korban is kísérthetnek minket. Ha te is hasonló problémákkal küzdesz, akkor ez a cikk neked szól!

Az akne utáni elszíneződés – a tizenévesek és a felnőttek problémája

A gyulladás utáni hiperpigmentáció nem csak a tinédzsereket érinti. Ha a múltban az akne problémája sokáig elhúzódott, vagy rosszul kezelték, előfordulhat, hogy felnőttkorba lépve a pattanás helyén lévő elszíneződés nem tűnik el. Az akné után kialakuló hegek és vörös foltok hosszadalmas kezelést igényelnek. Az esztétikus és egészséges arcszín elérése azonban teljesen reális cél. Az elszíneződések elfedése alapozóval vagy korrektorral csak átmenetileg takarja el a problémát, ami egyébként sokféleképpen orvosolható. Ráadásul az elszíneződéseket álcázó kozmetikumok napi használata gyakran még jobban megterheli a bőrt. A vitaminokban és AHA-savakban gazdag dermokozmetikumok és a megfelelő kezelés idővel megnyugtathatják, vagy akár teljesen megszabadíthatják az aknés elszíneződésektől arcát.

Akne utáni hegek és elszíneződések. Miben különböznek egymástól?

Az akne csúnya bőrelváltozásokat okoz, amelyek általában csak átmeneti időszakra korlátozódnak. Néha azonban ez az intervallum elhúzódhat, és a felnőtt létet is megkeseríthetik ezek a problémák. Először is nagyon fontos leszögezni, hogy az aknés hegek és az elszíneződések nem azonosak. Miben különböznek egymástól? Az akne utáni elszíneződések a rózsaszíntől a világosbarnáig terjedő színfoltok, amelyek kiemelkednek a bőrön. Az elszíneződés a pattanásos helyen gyulladás után következik be. A bőrben a pigmenttermelés zavart szenved, melynek feleslege vöröses foltokat okoz. Az elszíneződések a hegekkel ellentétben könnyen megszüntethetők, még otthoni gyógymódokkal is. Az aknés hegek sokkal problémásabbak, de léteznek módszerek az eltüntetésükre vagy enyhítésükre is. A hegek olyan bőrhibák, amelyek gödröcskék és mélyedések formájában jelentkeznek. Ezek általában szabálytalan alakúak, méretűek és mélységűek. A bőrelváltozások a dermis károsodásának következményei. A heghely regenerálásához és az elvesztett szövetek pótlásához a speciális mélyhámlasztó kezelés során a bőrt újra meg kell sérteni, és ezáltal befolyásolni kell a bőr rekonstrukcióját. A hegek eltávolításának ilyen módszerei azonban továbbra is ellentmondásosak, és a biztonságosságukkal kapcsolatos vélemények megoszlanak az orvosok között. A legjobb, ha megelőzzük a hegeket, vagy mielőbb elkezdjük a kezelésüket, mivel az aknés hegek elmélyülhetnek a kollagénvesztés következtében. Tudtad, hogy az eltömődött pórusok és a túlzott faggyútermelés slamasztikáját már a saját fürdőszobádban is hatékonyan kezelheted? A pattanás utáni foltok eltüntetése ily módon mintegy varázsütésre abszolválható.

Aknés hegek és elszíneződések – hogyan lehet megelőzni?

Gyakran előfordul, hogy az aknés elváltozások maguktól elmúlnak, és az arcbőr sokkal jobban néz ki, miután lecsillapodik a pubertáskorra oly jellemző hormonvihar. Érdemes azonban a megfelelő ápolást beiktatni a napi rutinodba, aminek köszönhetően tisztán tarthatod a pórusaidat. Nem árt fenntartani a baktériummentes közeget, hogy a gyulladás mértéke ne fokozódjon. Ehhez tökéletes társad lesz a regeneráló pattanás tapasz, amely minden típusú bőrön alkalmazható segítséget jelent. Neked van már?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
Kiderült, hogy mi az ideális életkor a teherbe esésre azoknak, akik 1, 2 vagy 3 gyereket szeretnének
Aki három gyereket szeretne, 35 éves koránál tovább ne várjon az elsővel – legalábbis a szakértők szerint.
Címkép: Unsplash - szmo.hu
2023. január 27.


Link másolása

Újra felkapták az internetezők a rotterdami Erasmus Egyetem hat évvel ezelőtti kutatását arról, hogy mikor érdemes teherbe esni, írja a Mirror. A holland egyetem egészségügyi kutatóközpontjának szakértői azt vizsgálták, hogy mi az ideális életkor, ha valaki egy, két vagy három gyereket szeretne vállalni a jövőben.

A tudósok annak fényében vágtak bele a kutatásba, hogy tisztában voltak azzal: a várandósság és az egynél több gyerek vállalásának esélye az életkor előrehaladtával egyre csökken. A kutatásban 10 ezer pár családalapítását vizsgálták.

Ezek alapján ha egy pár csak egyetlen gyereket tervez, akár a nő 41 éves koráig is kitolhatja a teherbe esés idejét.

Még ekkor is 50 százalékos esély kínálkozik a természetes úton történő megtermékenyítésre. Akiknek ennél valamivel fontosabb a gyerekvállalás, legkésőbb 37 éves kornál tovább ne várjanak. Akik pedig biztosra akarnak menni, legfeljebb 32 éves korukig várjanak a teherbe eséssel. Előbbi esetben 75, utóbbi esetben pedig 90 százalékos esélye van a sikeres megtermékenyítésnek.

A két gyereket tervező pároknak a legnagyobb esélye akkor van a sikerre, ha a nő 27 éves koráig teherbe esik az első babával (90%).

Akkor sem kell kétségbe esni, ha ez csak 35 évesen jön össze (75%), míg 39 évesen is legalább 50 százalék esély van a természetes úton fogantatásra.

Nem meglepő módon három tervezett gyereknél még ennél is fiatalabb életkort javasolnak a szakértők a próbálkozások megkezdésére.

23 éves korban történő első teherbe eséssel számolva 90 százalék az esélye, hogy összejön a három baba.

Ha minderre csak a nő 31 éves korában kerül sor, akkor is van 75 százalék esély a sikerre, de 35-nél tovább senki ne várjon az első várandóssággal, aki három gyereket szeretne szülni.

A tanulmány készítői megjegyzik, hogy a fenti ideálisnak vélt életkorok mesterséges megtermékenyítés esetén tovább is kitolhatók.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
Lábköröm a szájban, bútorragasztóval rögzített korona – ezektől égnek áll a fogorvosok haja
Vannak köztük tényleg nagyon undorító dolgok.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2023. január 25.


Link másolása

Sokak számára rémálom a fogorvosi kezelés, de a dokik ereiben is gyakran meghűl a vér, amikor látják, illetve hallják, hogy a betegeik miket művelnek a fogukkal. A Daily Mailnek el is mondták, mi az a nyolc dolog, amit a legborzalmasabbnak tartanak.

1. Amikor a beteg nem az erre való tálba köp érzéstelenítés hatása alatt

Nyilván a fogorvosok is tisztában vannak vele, hogy az érzéstelenítés miatt a száj elzsibban, így a beteg nem tudja kontrollálni a szájmozgását. A melléköpés viszont hosszadalmas takarítási procedúrát jelent az asszisztenseknek. A rendelőben ilyenkor mindenki a fejét fogja a fogorvosok szerint.

2. Amikor a beteg megnyalja az orvos ujját

Igen, ez is sokszor előfordul. Ugyan a dokik által használt kesztyűk puhák a régimódi kesztyűkhöz képest, de nem nyalogatásra valók.

3. Ha a párok egy fogkefét használnak

A fogorvosok ezt nagyon ellenzik. Már csak azért sem ajánlatos ezt tenni, mert ha a pár egyik tagjának vérzik az ínye, akkor a vére a fogkefén keresztül átkerülhet a másik szájába, ezzel pedig baktériumokat és vírusokat is át lehet adni.

4. Kezet fogni szájba nyúlkálás után

Ugyan a koronavírus-járvány miatt kézfogás helyett könyökpacsival üdvözölték egymást az emberek, a vírus visszaszorulásával ismét gyakoribbá vált a kézfogás. A kezünkkel a szánkban turkálni amúgy sem jó dolog, de ha mégis ezt tesszük, mossunk kezet utána.

5. Szürcsölő hang a fogszabályzó levételekor

Akinek van, vagy volt már fogszabályzója, az tudhatja, hogy milyen ez a hang. A fogorvosok szerint elég undorító ezt hallani, nem csak nekik.

6. Szájban hagyott dolgok

Az sem kevésbé undorító, amikor a dokik különböző dolgokat találnak a betegek szájában. Például láttak már lábkörmöt, ceruzahegyet, rágógumit, műanyag csomagolást, élő pókot vagy éppen legyet egy hátsó fog mögé bújva. Ezt nagyon könnyen meg lehet előzni rendszeres fogmosással és fogselymezéssel (és azzal, ha odafigyelünk, mi kerül a szánkba).

7. Ha a páciens egyáltalán nem mos fogat

Talán nem túlzás azt állítani, hogy ez az, ami a legjobban kiakasztja a fogorvosokat. És itt most nem arról van szó, hogy valaki kihagyja egy-egy nap a fogmosást, vagy egy héten csak párszor teszi ezt meg, hanem ha évekig, akár 15-20 éven át egyáltalán nem mos fogat. A dokik hiába próbálnak segíteni, a fogak egészsége elsősorban a rendszeres fogmosáson múlik.

8. Ha a beteg sajátos módszerekkel akarja megoldani a fogproblémát

Van, amivel nem érdemes otthon kísérletezni, ilyen például a fogaink kezelése. A fogorvosok ennek ellenére elég sokszor tapasztalnak olyan hajmeresztő dolgokat, mint például amikor rágógumival, körömlakkal, vagy bútorragasztóval rögzítik a betegek a törött koronákat, vagy háztartási fehérítővel akarnak fogfehérítést végezni. A szakemberek figyelmeztetnek, hogy az ilyen módszerekkel csak kárt teszünk a fogainkban, ezért ha baj van, mindenképpen fogorvoshoz kell fordulni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezt a négy dolgot soha ne tedd egészségügyi vészhelyzetben egy sürgősségi orvos szerint
Nem könnyű higgadtnak maradni ismerősünk váratlan rosszulléte esetén, de ha nem az érzelmek vezérlenek minket, azzal akár életet is menthetünk.

Link másolása

Az orvosok szerint egy váratlan egészségügyi vészhelyzetben akár életet is menthet, ha valakit nem az érzelmei vezérelnek, hanem megfontoltan cselekszik, írja Daily Mail. Dr. John Torres, coloradói sürgősségi orvos négy olyan hibára hívta fel a figyelmet, amit egy ismerős hirtelen rosszulléte esetén sokan elkövetnek.

Ne a hozzátartozókat hívjuk először!

Bármennyire hihetetlen, sokan még most is az illető családtagjait hívják először a mentők helyett egy egészségügyi vészhelyzetben. Az orvos szerint ez komoly hiba: ilyen esetben mindig először a vészhívót tárcsázzuk, hogy a segítség minél hamarabb a helyszínre érhessen.

Ne vigyük a beteget kórházba!

Dr. Torres szerint ugyan ez tűnik egy váratlan helyzetben a leggyorsabb megoldásnak, valójában ez csak tovább késlelteti a páciens ellátásának megkezdését. Ennek egyszerű az oka: a mentőautók tele vannak egy ilyen esethez szükséges orvosi felszereléssel, melyek már út közben segíthetnek a betegen. Az orvos szerint ráadásul, ha az illető állapota út közben tovább romlik, könnyen elvonhatja a sofőr figyelmét az útról, ez pedig jelentősen növeli a balesetveszélyt. Az amerikai egészségügyi nyilvántartások szerint ennek ellenére a sürgősségi osztályokra érkező minden ötödik beteget még ma is autóval visznek a kórházba.

Ne hagyjunk senkit egyedül a sürgősségi osztályon!

Az emberek többsége úgy véli, hogy amint leadta a beteget a sürgősségi osztályon, már nincs is több dolga. Ez nem igaz: maradjunk addig a pácienssel, amíg meg nem kapja a megfelelő ellátást. A betegek közül sokan olyan komoly fájdalommal küzdenek ilyenkor, hogy képtelenek tisztán gondolkodni és válaszolni az orvosok kérdéseire. Gyakran előfordul az is, hogy az ellátásra szoruló személy állapota gyorsan romlani kezd, és ilyenkor életet menthet, ha valaki nyomást tud gyakorolni a kórházi dolgozókra a mielőbbi ellátás megkezdése érdekében.

Ne hagyjuk otthon a telefontöltőt!

Dr. Torres szerint ha lehet, mindig legyen kéznél a telefontöltőnk, és ne hagyjuk otthon egy ilyen helyzetben. Nagyon sokszor előfordul ugyanis, hogy egy egészségügyi vészhelyzet idején akár 6-12 órát is a kórházban kell maradni, miközben mindenki folyamatosan érdeklődik a beteg hogyléte felől. Ezzel szemben töltés nélkül, átlagos használat mellett egy teljesen felöltött készülék jó, ha egy teljes napot kibír. Intenzív igénybevétel esetén ez akár néhány órára is csökkenhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: