ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

10 dolog a falusi lagzikról, amit városiként megtapasztaltam – és volt, amin meg is lepődtem

IIyen, amikor egy kistelepülés jó nagy lagzit csap 2018-ban Magyarországon.


Több esküvőn is volt szerencsém részt venni idén, és bár mindegyik más volt, sok szempontból mégis hasonlítottak. Több újdonságot is megtapasztaltam, és bár sok dologról hittem, hogy evidens a falusi lakodalmakban, kiderült, hogy egyáltalán nincsenek kőbe vésett szabályok.

Neked mi jut eszedbe egy esküvőről? És egy falusi lakodalomról?

Nekem elsősorban a sok ember (akik persze mind rokonok valahogy), a régi, hagyományos lagzis szokások és a nagy, önfeledt banzáj. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom: tényleg ilyenek a falusi lakodalmak.

Ezt idén többször is szerencsém volt megtapasztalni: májustól szeptemberig öt esküvőn vettem részt, volt, hogy zsinórban két hétvégén is egy újdonsült házaspárral és násznépével ünnepelhettem. Jó pár éve nem voltam már lakodalomban, arra pedig pláne nem volt példa, hogy egy év – azaz egy szezon – alatt ilyen sok helyre meghívtak. Kivétel nélkül mindegyiket faluban rendezték, aminek már csak azért is örültem, mert a fent említett jellemzők miatt ezek mindig jó hangulatú bulit ígérnek.

Bár mindegyik esküvőben volt valami egyedi, mégis sok hasonlóságot fedeztem fel köztük.

Igaz, hogy én is egy kis faluban nőttem fel, de már városiként tapasztaltam meg, hogy milyen, amikor egy kis település jó nagy lagzit csap.

Összeszedtem 10 dolgot – köztük néhány megcáfolt tévhitemet is -, amiket érdemes tudni a falusi lakodalmakról.

(Természetesen Magyarországon, sőt egy-egy megyén belül is mások a szokások, hagyományok, így nem állítom, hogy ez minden falusi esküvőre igaz, ezek csupán az én tapasztalataim.)

1. Heringparti helyett családias buli

Amikor meghallottam, hogy 200, valahol pedig 300 fős násznép lesz a lagzin, rögtön ezek a szavak jutottak eszembe: tömeg, túlzsúfoltság, sorban állás. Ehhez képest meglepő módon

igazán családias volt a hangulat, ami főleg annak köszönhető, hogy szinte mindenki ismeri egymást.

Azért is van ennyi vendég, mert mindenki mindenkinek a rokona, és a harmadik unokatestvért is ugyanúgy meghívják, mint a közvetlen rokonokat. De a vendéglistán szerepelnek a volt osztálytársak, egyetemi csoporttársak, munkatársak is, sőt arra is volt példa, hogy olyanok is meghívást kaptak, akikkel az ifjú pár már hosszú évek óta nem találkozott, mert azok külföldön élnek. Természetesen mindenkit a párjával és a családjával hívnak meg, így aztán nem is csoda, hogy ilyen népes tömeg ünnepli a friss házasokat. Mivel azonban a legtöbben így vagy úgy, de ismerik egymást, mindenki mindenkivel tud beszélgetni, táncolni, sztorizgatni, így pedig egyáltalán nem nyomasztó a sok vendég.

2. Nem mindenkit az ifjú pár hív meg

Bár a násznép nagy részét a menyasszony és a vőlegény hívja meg az esküvőre, néhány vendégnek a szülők viszik házhoz a meghívót. A régi hagyomány szerint ugyanis a jegyespár a rokonokhoz, barátokhoz, a közelben élőkhöz személyesen látogat el, hogy átadják az esküvői meghívót – néhány kivétellel. Az örömapák és örömanyák főleg a faluban élő, velük egykorú vagy idősebb felnőtteket (általában barátok, szomszédok vagy közeli ismerősök) hívják meg.

3. Ahány ember, annyiféle öltözék

Az esküvőt a legtöbben az eleganciával párosítjuk, hiszen egy ilyen alkalomra azért természetesen illik kiöltözni. De míg a városban inkább kinézik a kicsit lazábban vagy ízléstelenül öltözötteket, addig a faluban semmi sem számít túl lezsernek, túl hétköznapinak vagy éppen túl csicsásnak. Bár a lagzik többségén az örömanyák igazán kitettek magukért, egyikük egy nagyon egyszerű öltözékben jelent meg, mégis sokan megdicsérték, hogy milyen csinos – és ezt nagyon jó volt látni.

Fiatalok és idősebbek között egyaránt láttam olyanokat, akik nem vitték túlzásba az öltözködést, más meg pont hogy túlságosan feltűnő ruhadarabokat húzott magára, ez valahogy mégsem volt téma a vendégek közt.

Volt olyan nő, aki egy csinosabb overallt választott, egy másik pedig egy elegáns, nagy masnival ellátott rövidnadrágot párosított egy szépen kivágott blúzzal, de a férfiak nagy része is hamar megszabadult a nyakkendőtől (az öltönyt is csak a közeli rokonok húztak a nagy hőségben), és a lakkcipőt is sokan már a vacsora előtt leváltották kényelmesebb lábbelire. Egyszóval: egyáltalán nem az öltözéked számít, csak az, hogy kényelmesen és jól érezd magad! (Persze az nincs kizárva, hogy az idős „pletykás” nénik megjegyzik maguknak, hogy milyen rövid volt a ruhád vagy hogy egy hétköznapi kockás ingben nézted végig a polgári szertartást, de ez ne rontsa el a hangulatodat.)

4. A fehér és a fekete sem tiltólistás

Az esküvői dresszkód egyik alapszabálya (legalábbis sokan annak tartják), hogy nem illik fekete és fehér ruhában lakodalomba menni. Fekete színt azért nem szerencsés viselni, mert komorságot, szomorúságot, temetői hangulatot sugall, és bár ezzel ellentétes érzéseket képvisel a fehér szín, azt illik meghagyni a menyasszonynak. Először én is egy szép, elegáns fekete ruhát néztem ki az egyik esküvőre, mire megkaptam, hogy ’na ne már, nem temetésre mész’! Végül más szín mellett döntöttem, viszont több olyan vendéget is láttam, akik az íratlan szabályt figyelmen kívül hagyva feketébe öltöztek. Láttam idősebb asszonyt, de fiatal lányokat is, akik a tipikus fekete miniben ünnepeltek, de az egyik esküvőn még az örömanya is egy stílusos fekete kosztümöt választott. Fehér ruhában megjelenő vendégekre is volt példa, és amellett, hogy nyilván a gyerekeknek ezt senki nem rótta fel, a menyasszony sem pirított rá az egyik barátnőjére, aki szintén egy főleg fehér színű ruhát húzott fel. Ugyanígy a pirosba (ami a menyecskeruha színe) öltözötteket se nézte ki senki.

Bár azt gondoltam, pont a falvakban ragaszkodnak a legjobban ehhez a dresszkód-szabályhoz, kiderült, hogy egyáltalán nem vetik meg azt, aki megszegi.

5. Rozé, sör és pálinka minden mennyiségben

A fiatalok a rozéra (főleg a nők) és a sörre (főleg a férfiak) esküsznek, az idősebbek inkább a vörösbort szeretik, a pálinkát viszont mindenki – ez minden idei lagzimra igaz volt.

Az ifjú párok közül többen egymás esküvőjére is hivatalosak voltak, így vendégként láthatták, miből fogy a legtöbb. A borokat közeli pincékből rendelik, a pálinka viszont szinte mindig hazai. Ha nem is szereted, akkor is megkínálnak vele, egyet pedig mindenképpen meg kell innod, pláne ha a menyasszony, a vőlegény vagy valamelyik családtagjuk akar veled koccintani.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Zsombor először szelte át a Balatont – de a kollégáival megélt csapategység miatt úgy érzi, nem utoljára
Van, aki évekig csak tervezi, hogy egyszer teljesíti a Lidl Balaton-átúszás távját, más pedig fogja magát, és valóban nekivág. Zsombor idén először evezte át a tavat – úgy, hogy külön erre a kihívásra egyetlen edzéssel sem készült.


Sokak bakancslistáján szerepel egy egyszerűnek tűnő mondat: egyszer át kellene úszni a Balatont. Az 5,2 kilométeres táv azonban a vízről nézve már jóval komolyabb vállalásnak látszik, mint a partról. A Balaton-átúszáson ráadásul nemcsak úszva lehet eljutni Révfülöpről Balatonboglárra: aki inkább evezővel vágna neki a tó átszelésének, ugyanúgy rajthoz állhat.

A 25 éves Groska Zsombor idén először indult el az átevezésen. Bár korábban már evezett a Holt-Körösön, a Balaton teljesen új kihívást jelentett számára.

Ennek ellenére nem készült hónapokig tartó edzéstervvel. Az edzőtermet viszont rendszeresen látogatta: amikor az ideje engedte, hetente két-három alkalommal sportolt.

Hogy miért nevezett be mégis? A válasza egyszerű: szeret új dolgokat kipróbálni és feszegetni a saját határait.

@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetes Két éve nem evezett, most mégis nekivágott a Balatonnak. Vajon célba ért Zsombor? És mi volt a legnagyobb élménye?  #megusztam #teamlidl #Balatonatuszas #Lidl ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Egy kihívás, amelynek nem egyedül vágott neki

Zsombor eredetileg Orosházáról származik, jelenleg Budapesten él, és 2. üzletvezető-helyettesként dolgozik a Lidl egyik belvárosi üzletében. Diákéveit is beleszámítva kisebb megszakításokkal már körülbelül hat éve kötődik a céghez.

Munkája jóval többet jelent annál, mint amit egy gyors felsorolás visszaadhat. Részt vesz a műszakok irányításában, az áruk kihelyezésében és az üzlet rendben tartásában, de ahogy ő fogalmaz: valójában egy összetett folyamatot kell átlátnia, amely egyben tartja az egész boltot.

A Balaton partján azonban ezúttal nem üzletvezető-helyettesként, hanem egy új kihívást maga mögött tudó lelkes versenyzőként találkoztunk vele.

Igaz, a kollégáitól itt sem szakadt el teljesen: saját üzletéből egyik munkatársa szintén átevezte a tavat, rajta kívül pedig több Lidl-dolgozó is részt vett az eseményen vagy szurkolt a parton. Egy komoly Lidl-csapat állt össze Balatonbogláron.

Zsombornak sokat jelentett, hogy tudta: vannak körülötte olyanok, akik kíváncsiak arra, sikerül-e teljesítenie a távot. A rajt előtt azt is elárulta, a támogatás némi plusz motivációt adott neki – és persze nem szeretett volna szégyent vallani a kollégái előtt.

Jövőre akár úszva is nekivágna

Zsombort a célban már éremmel a nyakában értük utol. Olyan jól teljesített, hogy a parton sem volt egyszerű lépést tartani vele, ő pedig jelezte: valószínűleg nem ez volt az utolsó alkalom, hogy részt vett az eseményen.

Idén evezve szelte át a Balatont, de már az is megfordult a fejében, hogy egyszer majd úszva próbálja teljesíteni az 5,2 kilométeres távot.

Addig pedig marad neki emlékként egy érem és egy olyan történet, amelyet később is fel lehet idézni – akár egy hosszú műszak után a kollégákkal.

A Lidl egy évtizede névadó szponzorként támogatja a Balaton-átúszást. A rendezvényen évről évre a vállalat több munkatársa is részt vesz, az úszók és evezők mellett pedig kollégáik is ott vannak a parton. Zsombor történetéből pedig az is látszik, hogy egy ilyen program nemcsak az egyéni teljesítményről szólhat: közös élménnyé válhat azokkal is, akikkel a résztvevők a hétköznapokban együtt dolgoznak.

Dolgoznál te is a Lidl csapatában?

Stabil munkahelyet, kiemelkedő fizetést és egy valóban támogató, összetartó közösséget keresel? Lépj be a Lidl csapatába, és találd meg a hozzád illő pozíciót!

Nézd meg  az aktuális állásajánlatokat, és jelentkezz: https://jobs.lidl.hu/


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Meghalt a világ egyik utolsó vastüdős betege: a 78 éves nő azért vesztette életét, mert a nyolcvanéves gépet már nem lehetett megjavítani
Martha Ann Lillard 78 évesen halt meg Oklahomában, miután a gyermekbénulás miatt használt gépe meghibásodott. A nő ötödik születésnapja óta, több mint hetven éven át szorult a készülék támogatására.


78 éves korában meghalt Martha Ann Lillard, az utolsó amerikai járványos gyermekbénulás-túlélő, aki még vastüdőre szorult. Az 1940-es évekből származó gépe sorra meghibásodott, és már nem akadt, aki megjavítsa – írta az Associated Press.

Lillard állapotát a családja szerint a hosszú lefolyású Covid szövődményei súlyosbították, de az állapota azután vált kritikussá, hogy az életét hetven éven át fenntartó készülék megbízhatatlanná vált.

A nő az elmúlt két évben már közel 24 órában a gépben volt, miután kétszer is elkapta a koronavírust.

A technikai problémák állandósultak. Húga, Cindy McVey szerint a gép egyes alkatrészei negyvenes évekbeli Chevrolet autókból származtak, és szinte lehetetlen volt őket pótolni.

„Van egy tartalékmotorunk, de nincs, aki be is szerelje, ha szükség lenne rá” – mondta a testvére.

Egy tavalyi tornádó idején az áramszünet miatt a gép leállt, és Lillard férje szájon át lélegeztette, amíg a segítség megérkezett.

Hiába próbált átállni modernebb lélegeztetőkre, azok nem tudták biztosítani a számára szükséges nyomást.

„Egyik készülék sem tudott 21 psi-re felmenni, amire a légzésemhez szükségem volt. Szóval egyszerűen nem voltak hatékonyak” – nyilatkozta korábban.

A kislányt ötödik születésnapján, 1953-ban diagnosztizálták gyermekbénulással. Egy interjúban idézte fel a betegség kezdetét:

„Felébredtem, sütött a nap, fel akartam ülni, és a nyakam borzasztóan fájt. Nem tudtam felemelni a fejem a párnáról.”

Négy nappal később elvesztette az eszméletét. A kimerültség miatt azonban másképp élte meg a gépbe kerülést, mint sok más gyerek. „A gyerekeket általában nem szerették, ha beteszik őket, tiltakoztak, de én nem.”

„Amikor beletettek, fáradt voltam. Mindig csodálatos érzés volt bemenni oda.”

Évtizedeken át viszonylag önálló életet élt, csak éjszakánként használta a gépet, ellátta magát, festett, verseket írt és bal kézre komponált zongoradarabokat. Idén februárban ment feleségül Baha Salhhoz, akivel több mint húsz éve ismerték egymást online.

Két éve halt meg Paul Alexander, a „vastüdős ember”, aki szintén több mint hetven évet élt egy ilyen készülékben. Az ő élete – jogi diplomával, ügyvédi praxissal és egy megírt memoárral – azt mutatta, hogy a gyermekbénulás utáni élet is lehet teljes, de halála előrevetítette, mennyire kiszolgáltatottak a még élő páciensek az elavuló technológiának. Alexander is azért ragaszkodott a történelmi készülékhez, mert az jobban működött számára, de már évekkel ezelőtt komoly nehézségekbe ütközött a vastüdő javítása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Juhász Péter: Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Mészáros Lőrinc villái is szerepeltek az oligarchatúránkon
Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy budapesti „oligarchatúrán”. A sétát a Cápák közöttből ismert Tóth Ildikó vezette, aki korábban a NER-luxusról szóló anyagokat gyűjtött Hadházy Ákosnak.


Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy Tóth Ildikó által szervezett „oligarchatúrán”. Azt írta: „Amikor meghallottam, hogy Tóth Ildikó oligarchatúrákat szervez, azonnal felvettem vele a kapcsolatot. Ha valaki kíváncsi egy ilyen túrára, hát én vagyok az!”

A bejegyzés szerint a túra egyelőre Budapesten zajlott. „Egyelőre csak Budapesten belül jártunk végig néhány emblematikus helyszínt, miközben Ildikó elmesélte a legfontosabb tudnivalókat.”

Juhász szerint „Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc villái, valamint Rogán Cili válási ajándéka is szerepelt az útvonalunkon.”

A túrát vezető Tóth Ildikó, a Cápák között című műsorból ismert üzletasszony korábban több interjúban beszélt arról, hogy ő informálta Hadházy Ákos független képviselőt, amikor az a NER-hez köthető feleségek luxuskiadásait mutatta be. Tóth szerint a kézzelfogható rongyrázás bemutatása sokkal nagyobb hatást gyakorol a közvéleményre, mint a bonyolultabb korrupciós ügyek. Egy alkalommal úgy fogalmazott, a NER-elit rongyrázása európai mércével is példátlan költekezés.

Tóth Ildikó arról is beszámolt, hogy miután Rogán Cecília házát fotózta, autós követésbe keveredett.

A posztban említett helyszínek mindegyike kötődik a sajtóban korábban már tárgyalt ügyekhez.

Az „Orbán titkos hátsó bejárata” kifejezés a Karmelita kolostorra utal, amelynek hátsó megközelítési útvonalai ellenzéki akciók és sajtóbeszámolók visszatérő témái voltak.

A „Tiborcz építkezései” a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cégcsoportjához, a BDPST Grouphoz köthető, nagy figyelmet kapó fővárosi ingatlanfejlesztéseket jelölik.

Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc neve az elmúlt években számos, nagy értékű budai és Budapest környéki luxusingatlan kapcsán merült fel oknyomozó cikkekben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Eltűnt a közmédiáról, de egy másik adó mentette meg a magyarok egyik legfontosabb „műsorát”
Hétfőtől a Klubrádió sugározza a déli harangszót a 12 órási hírek előtt. A lépésre azért volt szükség, mert a hagyomány a közmédia hírszolgáltatásának leállása miatt eltűnt a Kossuth Rádióból.


Hétfőtől a Klubrádión hallható a déli harangszó, miután a közmédia hírszolgáltatásának múlt heti szünetelése miatt a Kossuth Rádióban napok óta nem szólalt meg a hagyományos műsorelem. A harangszó a 12 órási hírek előtt kap helyet a rádió műsorában.

A rádió vezetése belső e-mailben értesítette a munkatársakat a döntésről, amellyel jelezni kívánják, hogy mostantól ők látják el a közszolgálati feladatot.

A váltásra azért volt szükség, mert a déli harangszó eltűnt a Kossuth Rádió frekvenciájáról, ahol a hírszolgáltatás leállítása óta a Bartók Rádió műsora hallható. Bár a hírek szombat óta részlegesen visszatértek, a harangszót nem állították vissza, aminek elmaradását több hallgató is hiányolta.

A közmédia a leállást átmeneti működési döntésként kommunikálta, amely után a megszokott műsorelemek helyreállítása fokozatosan történhet meg.

Múlt kedden az MTVA bejelentette a közmédia hírszolgáltatásának átmeneti szünetelését. Az M1 elsötétült, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora kezdett szólni. A hírszolgáltatást szombaton részlegesen újraindították, de a déli harangszó továbbra sem hallható az állami rádióban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk