hirdetés

ÉLET-STÍLUS

Egy generáció, aminek a tartalomelőállítás a lételeme - hogyan beszéljünk a Zoomerekkel?

Az 1995 után született generációval már teljesen másképp kell kommunikálni, és másképp kell őket tanítani is, hangzott el a Neumann Társaság online konferenciáján.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2020. november 17.

hirdetés

Hogyan alakítja át az oktatást és a generációk közötti kommunikációt a technológiai fejlődés? Ezt a témát is körüljárták a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság A jelenből a digitális jövőbe című online konferencia résztvevői.

Dr. Szűts Zoltán médiakutató, a Milton Friedman egyetem tanára Ki tanít kit? című előadásában a digitális oktatás időszerűségéről és problémáiról beszélt. Mindenekelőtt leszögezte: az oktatásban a hangsúlyt az élményszerűségre kell fektetni.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a digitális technológia lehet kreatív, de destruktív is. Rengeteg előnye van, ugyanakkor veszélyes üzem is – mondta, és felidézte, hogy a pandémia miatt világszerte, így nálunk is, áttértek az iskolákban az online oktatásra. Csakhogy az iskolarendszer ennek ellenére sem képes a diákoknak megtanítani, hogyan szelektáljanak az interneten ránk zúduló információáradatból.

Márpedig éppen a járvány során értékelődött fel különösen az információk hitelességének kérdése, példaként említve a vírustagadók és az oltásellenesek posztjait.

A kutató az elmúlt 40 év informatikai fejlődését a két végponttal, a Commodore 64 számítógéppel és a „szabad görgetést” lehetővé tevő okostelefonokkal illusztrálta. „Kezdetben mi irányítottuk a gépet, ma a gép irányít minket” – mondta és ennek következménye, hogy „a világot képernyőn keresztül szemléljük”, és ha valami nincs rajta, már nem vagyunk biztosak a létezésében.

hirdetés

A digitális világnak számtalan előnye van, például az egymástól való tanulás, az együttműködés, amely képesség ma már elengedhetetlen, akár a munkaerőpiac, akár a tudományos kutatások trendjeit nézzük. Önállóságra nevel, több lehetőséget ad a hibázásra, és abból is lehet tanulni.

Ugyanakkor számos veszélyt is tartogat. Már létezik elmélet a „digitális demenciáról”, amely összefügghet a mai információ-fogyasztás felszínességével, a figyelem szétszórtságával, ami a közösségi oldalak működési sajátossága.

Márpedig ha nincsen elég koncentráció ahhoz, hogy tudást tároljunk, és annak csak az elérhetőségeit ismerjük, nincs, amiből kreativitásunk táplálkozhat

– figyelmeztet dr. Szűts Zoltán. És ugyanilyen kockázat a gyors visszajelzés csapdája, a lájkolások, illetve a FOMO-szindróma, a „kimaradástól való félelem”.

Ebben a helyzetben természetesen más feladatok hárulnak a tanárra: egyszerre kell lennie mentornak, a diákok közti viták moderátorának, „facilitátornak”, aki segít eligazodni a digitális szférában, sőt, még „influencernek” is.

Ez utóbbi valójában a „példakép” 21. századi változata, akire valamilyen okból felnézünk, akinek gondolkodását, felfogását, értékrendjét modellnek tekintjük, akit követésre érdemesnek tartunk. Valójában szinte minden embernek voltak/vannak ilyen tanárai, miért pont a mai generáció ne találhatná meg azt a pedagógusokban?

Dr. Szűts Zoltánnak meggyőződése, hogy

a digitális oktatás nem pótolja a „kőből épült iskolát”, és annak kereteit, mert a tanóra, a tanrend, a csoportmunka, és a szocializáció mind az oktatás fontos elemei, ezért a jövőben is szükség lesz rájuk.

A sokak által ismert, Szókratésznak tulajdonított anekdotával emlékeztetett dr. Nagy Ádám, a Kodolányi János egyetem tanára az évezredek óta létező generációs ellentétekre, mely szerint „a mai fiatalok megvetik a tekintélyt, nem tisztelik az időseket és fecsegnek, amikor dolgozni kellene.”

Ok, Zoomer – tegyük helyre a generációs logikát című előadása számos elgondolkodtató kérdést vetett fel. Megtudhattuk például, hogy a Baby Boomerek, az 1946 és 1964 között születettek William Strauss és Neil Howe elmélete szerint a „Próféta” őstípusába tartoznak, míg az Y generáció (1981-1995) tagjai a „Hősök.”

Marc Prensky viszont a nemzedéki hovatartozást az információs társadalomhoz való viszonyra alapozta. Szerinte a Baby Boomerek pontosan nyomon követhették az elmúlt 60 év információ-szerzési és kommunikációs stratégiáinak változását. Az őket követő X generáció viszont már együtt nőtt fel a számítástechnikai forradalommal, az Y pedig egyenesen beleszületett az információs társadalomba.

Előadónk szerint itt már nincs jelentős különbség az egyes égtájak nemzedékei között. Számukra már magától értetődik az információra való gyors reagálás, és rendszeres on-line tartalomfogyasztóvá váltak.

De még rajtuk is túltesznek ezen a téren a Zoomerek, aki az 1995 után születettek, akik el sem tudják képzelni az életet internet nélkül, nemcsak a tartalomfogyasztás, hanem a tartalom-előállítás is lételemük.

Új dimenzióba lépett a globális ifjúsági kultúra, amely ugyan már korábban is létezett, az viszont kétségtelen, hogy a nagy közösségi médiumok megszületésével a kapcsolatteremtés, a számukra fontos értékek közvetítése pillanatok műve lett.

Strauss és Howe szerint a Z megint „csendes” generáció, amelyet bizonytalanság és bizonyos közéleti passzivitás jellemez. Persze lehet, mondja előadónk, hogy nem felelnek meg nekik a közélet jelenlegi kifejezési platformjai. Ne felejtsük el, hogy Greta Thunberg és a Fridays For Future mozgalom tagjai is az ő kortársaik.

Már beszélnek Alfa generációról is, ami ugyan dr. Nagy Ádám szerint sem létezik még, hiszen a 2010 után születettekről van szó, és még nem lehet tudni, hogy mi lesz a nagy közös élmény, mint a Baby Boomerek-nek a hidegháború, 68 és Woodstock, az X generációnak a Berlini Fal leomlása, vagy az Y-nak 9/11. Reméljük, hogy unokáinknak jobb is jut, mint a pandémia.

Dr. Nagy Ádám gondolatai nyomán magam is végiggondoltam e nemzedéki problémákat. Bár csak 16 év van közöttünk, 1956-os születésű lévén én még a Baby Boomer-generációhoz tartozom, ő pedig már az X-generációhoz, míg a 80-as években született gyermekeim az Y-hoz. És közben még élnek a II. világháború közötti „csendes generáció-beli” szüleim, és bár mások az alapélményeink, sosem éreztem, hogy ha adódott számomra e három korosztállyal kommunikációs probléma, annak nemzedéki okai lettek volna.

Nem értek egyet a Professzor úrral abban, hogy az én magyar nemzedékem különbözik a legjobban nyugati kortársaitól, mert ugyan valóban volt az Elbától keletre egy nagy „ideológiai nyomás”, de mi is megkaptuk ugyanazokat a szellemi táplálékokat, mint ők. Legfeljebb 1-2 év késéssel jöttek be hozzánk, (bár az irodalom, vagy a mozi terén még ez sem mindig igaz), vagy kissé kerülő úton, mint a rock and roll és a beat esetében.

Mi is „egyenesben” néztük a tv-ben a Kennedy-gyilkosságokat, a vietnami háborút és 68 ugyanúgy alapélmény volt az akkori magyar fiataloknak, legfeljebb másként élték meg.

Az viszont tény, hogy a „világfalu” a Falon túl előbb fogant meg – magát a gondolatot Marshall McLuhan fogalmazta meg még 1964-ben – az én gyermekeimnek viszont a modern informatika természetes közeggé vált. Sosem felejtem el, hogy a 1990-es évek közepén, amikor életem első saját személyi számítógépét megvettem, akkor 10 éves nagyfiam magyarázta el a működését, sajnálkozó pillantásokat vetve rám.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
ÉLET-STÍLUS

100 napig viselte ugyanazt a ruhát, arra jutott, hogy idén egyáltalán nem vásárol

Az amerikai papnő dokumentálta is a kihívást közösségi oldalán. Meglepő hányféleképpen lehet hordani egy egyszerű fekete kisruhát.
címkép:Instagram/thisdressagain - szmo.hu
2021. január 11.

hirdetés

Sarah Robbins-Cole kényelmes, fekete pamutruhája minden bizonnyal megszolgáta az árát. A nő ugyanis 100 napig viselte egyhuzamban. Beleértve a Haloweent, a karácsonyt és az újévet is.

Ez volt rajta amikor dolgozott, amikor sétált, amikor otthon ült, vagy amikor valamilyen ünnep volt. A ruhát csak éjszakára vette le, amikor kimosta.

Sarah Robbins-Cole, aki egyébként egyházi vezető és főiskolai káplán még viccelődött is, hogy olyan mint egy apáca.

Sarah, Bostonban (Egyesült Államok) él, és 2020. szeptember 16-án csatlakozott a 100 napos ruha kihíváshoz: a kihívók azzal segítik megmenteni a bolygót, hogy egy ruhadarabot hordanak.

A lelkipásztor annyira élvezte a kihívást, hogy 2021-ben új fogadalmat tett.

„Meglepetésemre az, hogy ugyanazt a ruhát viselem egymás után 100 napig, nem vett el semmit az életemből. Ehelyett arra ösztönzött, hogy egy lépéssel tovább menjek, és ne vásároljak új ruhákat vagy kiegészítőket 2021. január 1. és 2022. január 1. között"
- fejtette ki az asszony a Mirrornak.

"Rájöttem, hogy az én koromban minden alkalomra van ruhám, és ha szükségem van egy csinos darabra, akkor leporolok egyet, ami 1992 óta ott áll a szekrényemben" - tette hozzá a papnő.

hirdetés

Sarah körülbelül 250 másik nővel együtt vállalta a 100 napos kihívást, amit a Wool and Dress cég hirdetett meg.

A vállalat célja, hogy megmutassák hogyan változtatja meg a mindennapi vásárlási szokásokat, ha valaki egy ruhában jár 100 napig.

A kihívás azonban nem csak a vízszámlán és a mosószer vásárláson látszódott meg, hanem megváltoztatta Sarah hozzáállását a kinézetéhez és az öltözködéshez is.

"A dolgok egyszerűségének megőrzése az, amiben nekem ez a kihívás segített. Hogy valóban azzal foglalkozzam ami az életben igazán fontos"
- mondta az asszony.

Aki teljesítette a kihívást, 100 dolláros, vagyis körülbelül 30 ezer forintos vásárlási utalványt nyerhetett, amelyből beruházhatott egy új darabra, amit akár a következő 100 napban viselhet. Sarah dokumentálta is a kihívást és 100 különböző megjelenését ugyanabban a ruhában, az Instagram oldalán.

A nő egyébként éppen vallásfilozófiából doktorál, és azt mondta nagyon jó érzés, hogy a mindennap ismétlődő viselettel rengeteg plusz ideje lett, amit tanulásra fordíthatott.

"Olyan könnyű volt felkelni és ugyanabba a ruhába öltözni. Rengeteg időt spóroltam meg, és egyszerű volt a kiegészítők segítségével feldobni."

Sarah szerint az egész kihívás egyetlen igazán nehéz része az volt, hogy minden nap más módon próbálja meg viselni ugyanazt a ruhát.

"Szóltam az óráimon a hallgatóknak a kihívásról, hogy ne lepődjenek meg azon, hogy mindennap ugyanabban a ruhában látnak"
- magyarázta az asszony.

A papnőnek azonban nagyon nem tetszett a közösségi média nyomása és meglepte a rengeteg követő is, akiktől kapott hideget-meleget is.

"A kihívás elgondolkodtatott azon, hány ruha kerül a hulladéklerakóba, mennyi vizet használnak a pamut előállításához, és nem igazán tudjuk, hogy a megvásárolt ruháink etikusan készülnek-e, mégis mindenki belehajszolja magát a fogyasztásba egy hamis elvárás alapján"
- magyarázta az amerikai lelkipásztor a lapnak.
hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
ÉLET-STÍLUS

Ezek a legnépszerűbb babanevek a világon, amelyek európai eredetűek

A 10 leggyakoribb név között akadnak olyanok is, amelyek Magyarországon is kedveltek.
Illusztráció: satyatiwari/Pixabay - szmo.hu
2021. január 09.

hirdetés

Az OnBuy.com 4978 szülő és hamarosan szülővé váló felnőtt részvételével készített egy felmérést, amelyből kiderül, melyek a legnépszerűbb európai eredetű babanevek a világon - számolt be róla a Sun.

Kiderült, hogy a legkedveltebb európai lánynév az olasz eredetű Maria - összesen 61 147 219 lányt hívnak így, a legtöbb ilyen nevű pedig Brazíliában él.

A második helyen a spanyol eredetű Ana áll, ami mégis Portugáliában a legnépszerűbb, a harmadik pedig a francia eredetű Rosa, ami Mexikóban a legkedveltebb a világon.

Az európai fiúnevek közül a legnépszerűbb a spanyol eredetű José, amit 29 940 365 fiú visel a világon, és Brazíliában a leggyakoribb.

Utána következik az angol eredetű John, amely az Egyesült Államokban a legkedveltebb név, a harmadik helyen pedig a spanyol eredetű Juan áll, amit Mexikóban adnak leggyakrabban a fiú babáknak.

A 10 legnépszerűbb európai lánynév a világon:

1. Maria - olasz eredetű, Brazíliában a leggyakoribb

2. Ana - spanyol eredetű, Portugáliában a leggyakoribb

hirdetés

3. Rosa - francia eredetű, Mexikóban a leggyakoribb

4. Elizabeth - görög eredetű, az Egyesült Államokban a leggyakoribb

5. Patricia - skót eredetű, az Egyesült Államokban a leggyakoribb

6. Anita - spanyol eredetű, Indiában a leggyakoribb

7. Andrea - görög eredetű, Olaszországban a leggyakoribb

8. Marina - olasz eredetű, Oroszországban a leggyakoribb

9. Carmen - spanyol eredetű, Venezuelában a leggyakoribb

10. Angela - francia eredetű, az Egyesült Államokban a leggyakoribb

A 10 legnépszerűbb európai fiúnév a világon:

1. Jose - spanyol eredetű, Brazíliában a leggyakoribb

2. John - angol eredetű, az Egyesült Államokban a leggyakoribb

3. Juan - spanyol eredetű, Mexikóban a leggyakoribb

4. Jean - francia eredetű, a Kongói Köztársaságban a leggyakoribb

5. Robert - német eredetű, az Egyesült Államokban a leggyakoribb

6. Luis - spanyol eredetű, Kolumbiában a leggyakoribb

7. Carlos - spanyol eredetű, Brazíliában a leggyakoribb

8. James - francia eredetű, az Egyesült Államokban a leggyakoribb

9. Antonio - olasz eredetű, Brazíliában a leggyakoribb

10. Richard - német eredetű, az Egyesült Államokban a leggyakoribb


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
hirdetés

A nők gyakrabban nyúlnak alkoholhoz a karantén alatt, mint a férfiak – derül ki egy új tanulmányból

A szakértő szerint ennek oka az, hogy a nők máshogy kezelik a stresszt.
Fotó: Illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2021. január 07.

hirdetés

Gyakrabban, ám kisebb mennyiségeket fogyasztva isznak alkoholt a karanténban a nők, szemben a férfiakkal, akik kevesebbszer, de akkor sokat isznak - derül ki a Kelet-Angliai Egyetem friss kutatásából, amelyet az Independent ismertetett.

A több mint ezer fő bevonásával készült kutatás azt vizsgálta, miként változnak meg az emberek szokásai az első, tavaszi karantén alatt, ezen belül vették górcső alá az alkoholfogyasztási szokásokat. Az eredmények alapján ugyan nem változtak drasztikusan sem a nők, sem a férfiak alkoholfogyasztási szokásai, de érezhetően többször fordultak az alkoholhoz az emberek. Ennek oka nem meglepő, erre már egy sor tanulmány rámutatott eddig is: a járványhelyzet okozta stresszt sokan szeszes italok segítségével próbálják enyhíteni.

Ami azonban meglepő a kutatás eredményeiben az az, hogy kiderült:

a nők azok, akik gyakrabban nyúltak az első karantén alatt az alkoholos üveghez. Igaz, ők kisebb mennyiségeket ittak, a férfiaknál ugyanis fordított tendencia érvényesül: ritkábban isznak, de akkor sokat.

A We Are With You nevű brit jótékonysági szervezet, amely alkohol-, drog-és mentális problémákkal küzdőkön segít, ugyancsak végzett hasonló felmérést, és ugyancsak meglepő megállapításra jutott. Julie Breslin, a szervezet elnöke a lapnak elmondta:

főleg az 50 év fölötti nőknél jellemző az, hogy a karantén alatt otthon a pohár után nyúlnak.

Négyből egy ötven fölötti nő havonta egyszer fogyasztott alkoholt 2020-ban, és 50%-uk válaszolta azt, hogy hetente legalább 2-3 alkalommal is iszik.

hirdetés

Breslin szerint mindennek oka, hogy a nők nagyobb stresszhatásként élik meg a karantént többek közt olyan dolgok kapcsán, mint a gyerekek otthoni iskoláztatásának megoldása, vagy a család anyagi helyzete miatt érzett bizonytalanság. Az ötven fölöttieket emellett kínozhatja az elszigeteltség érzése is, amennyiben a gyerekek kirepültek a családi fészekből.

A Drink Aware, azaz Igyál felelősen nevű nemzetközi jótékonysági szervezet felmérése más szempontból számolt utána a brit nők alkoholfogyasztási szokásainak: az adatokat számolva ők is növekedést véltek felfedezni. Jelenleg átlagosan 14 egységet isznak meg a nők egy héten, ami magasabb az eddigi számoknál. A megkérdezett nők 42 százaléka vallotta be, hogy valóban többet iszik a karantén alatt, míg a férfiaknál ez a szám 32%.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
hirdetés

Gombából készít vegán cipőkollekciót az Adidas

Ez lehet a bőrcipők- és ruhák jövője.
Fotó: Adidas - szmo.hu
2021. január 07.

hirdetés

A fenntarthatóság jegyében vegán cipőkollekciót dob piacra 2021-ben az Adidas, a lábbeliket gombából készített bőrből gyártják - írja a VegNews.

A cég közleménye szerint egy olyan anyagot fejlesztettek ki,

amelynek az alapja a micélium, azaz a gombák alsó részét alkotó szövet.

Az anyag forradalmi, még sosem készítettek belőle cipőt, ám a 2021-es kollekciónak ez képezi majd az alapját. A különleges műbőrt egy biotechnológiai startup vállalkozással, a Bolt Threadsszel karöltve álmodták meg - a céggel egyébként már szerződést kötöttek a legnagyobb luxusmárkák, mint a Gucci vagy a Balenciaga. Úgy fest tehát, hogy a jövő a gombabőrben van a nagy divatházak táján.

Az Adidastól egyébként nem áll távol ez a vonal, tavaly nyáron ugyanis piacra dobták első vegán cipőiket. A kétféle típusú cipőt akkor még nem a speciális anyagból, hanem újrahasznosított poliészterből készítették.

2020-ban 15 millió párat adtak el az újrahasznosított anyagból készített termékekből, ezt a számot 2021-re 17 millióra szeretnék növelni. Emellett az a cél, hogy a jövő évi termelés 60 %-a fenntartható anyagokból valósuljon meg.

Egy ideje már a cégpolitikájuk része az állatvédelem és a fenntarthatóság. Az új, 2021-es kollekció is azt bizonyítja, hogy az egyik legnagyobb sportszergyártó cég is a fenntartható divat mellett tette le a voksát.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: