HÍREK
A Rovatból

Bajnai Gordon a Városháza-ügyről: provokációs céllal hívták a megbeszélésre, ahol törvénytelen eszközökkel felvételt készítettek

A volt kormányfő levélben reagált a vizsgálóbizottság vezetőjének az őt ért vádakra. Megerősítette, hogy a megvalósult kétrendbeli bűncselekmény miatt büntetőfeljelentést tett.


Ahogy arról mi is beszámoltunk, vizsgálódnak a budapesti Városháza és más ingatlanok eladási szándékának ügyében. Karácsony Gergely a Városháza-ügyben létrejött testületről szóló bejegyzésében azt írta, az ingatlanértékesítések dokumentációjában megtalálhatók az értékesítésekhez kapcsolódó értékbecslések, a pályázati kiírások, a pályázatok, a bontási jegyzőkönyvek, a döntésről szóló előterjesztések, az adásvételi szerződések, az elővásárlási nyilatkozatok és a birtokbaadási jegyzőkönyvek. Karácsony Gergely megjegyezte: "az orosz titkosszolgálati módszerekkel készített és kiszivárogtatott hangfelvételeken fideszes kötődésű emberek által tett más tényállításoknak is ennyi valóságalapja van". Hozzátette: ideje bemutatni "ennek a kamuügynek a kreálóit, azokat a fideszes és Fidesz-közeli figurákat, akik közül a városvezetés egyet sem ismer, velük soha nem tárgyalt, ám ők mégis asszisztáltak egy hazug lejárató kampányhoz".

Az ügyben Bajnai Gordon neve is felmerült. A volt miniszterelnök az előkerült hangfelvételre reagálta azt mondta, hogy szerinte egyértelműen manipulálták azt, és a teljes, vágatlan anyagból a volt kormányfő szerint éppen az derülne ki, „ami a rágalomterjesztőknek nem érdeke”.

Bajnai a közösségi oldalán osztotta meg legfrissebb közleményét, egy válaszlevelet a Városházi vizsgálóbizottság elnökének. Ebben azt írja:

"Köszönettel vettem meghívólevelét az Ön által vezetett vizsgálóbizottsággal való együttműködésre, melyet rendszeres külföldi munkavégzésem okán kézbesítési megbízottam vett át és juttatott el hozzám.

Vélhetően ez a meghívás egyben azt is tisztázza, hogy az Önök által a múlt héten a sajtóban terjesztett érv, miszerint a bizottság engem nem hívhat meg – hamis volt. Mint ahogy az is hamis állítás, hogy a levelüket visszaküldtem volna – erre nyilván módom sem volt, hiszen ezen a héten és a következő hetekben is külföldön dolgozom.

Meghívásuk kapcsán három tényről tájékoztatom Polgármester urat és a tisztelt bizottságot.

1. Mint az utólag számomra nyilvánvalóvá vált, augusztus végén egy előre eltervezett kampány részeként, eleve provokációs céllal, egyetlen alkalommal hívtak olyan megbeszélésre, ahol beszélgetőpartnereim a Városháza fejlesztésével kapcsolatos szándékaikat szóba hozták. Erről a megbeszélésről valakik törvénytelen, titkosszolgálati eszközökkel felvételt készítettek, majd azokat, szintén bűncselekményt megvalósítva, manipulálták és később a sajtóban terítették.

Tekintettel a megvalósult kétrendbeli bűncselekményre, a múlt héten büntetőfeljelentést tettem a rendőrségen, melyet azóta befogadtak. A vizsgálat lefolytatására ebből a szempontból a rendőrséget tartom legalkalmasabb intézménynek.

2. Az Ön által vezetett bizottság munkáját segítendő tájékoztatom, hogy a megbeszélés részleteiről az elmúlt hetekben többször tájékoztattam a nyilvánosságot, az ezzel kapcsolatos tényeket az alábbi linkeken olvashatja Ön és a vizsgálóbizottság tagjai is: ITT, ITT és ITT.

3. A fentieken túlmenően az egyik hangfelvételen elhangzik olyan állítás is (nem tőlem), amely szerint két városházi munkatársat én ajánlottam volna a főpolgármester úr figyelmébe. Ez nem igaz. Kétségtelen, hogy a miniszterelnöki megbízásom alatt az egyikük, Tordai Csaba a Miniszterelnöki Hivatal jogi és közigazgatási államtitkáraként közeli munkatársam volt, de szükség sem volt arra, hogy őt a főpolgármester figyelmébe ajánljam, hiszen tudomásom szerint több mint húsz éve ismerik egymást. Kiss Ambrust is ismertem a kormányzati szerepvállalásom idejéből, mivel szakállamtitkár volt a kormányomban, a közigazgatási munkáját pedig elismeréssel figyeltem, azonban 2010 után emlékeim szerint egyetlen alkalommal, egy színházi előadás előtt a ruhatárban futottunk csak össze (nem konspiratív céllal).

Mindezeken túlmenően a vizsgálóbizottság munkáját – vagy még inkább az igazság jobb megismerését – véleményem szerint az szolgálná leginkább, ha a teljes, vágatlan és manipulálatlan hangfelvétel nyilvánosságra kerülhetne.

Kérem, hogy amennyiben Önnek vagy a bizottság tagjainak ez módjában áll, sürgessék illetékes helyen a teljes felvétel nyilvánosságra hozatalát.

Ez az általam kezdeményezett büntetőügyben folytatott nyomozást is nagyban segíthetné, hiszen kiderülhetne: kik alkalmaztak titkosszolgálati módszereket és manipuláltak hangfelvételeket nyilvánvaló politikai érdekből.

Mindazonáltal, természetesen készen állok ésszerű mértékben együttműködni a bizottsággal, így amennyiben a fenti közléseim után is maradt még releváns és a rendelkezésemre álló információk alapján érdemben megválaszolható kérdésük felém a feladatkörükben meghatározott témával kapcsolatban, akkor azokra írásban, rövid határidővel készséggel válaszolok.

Tisztelettel kérem, hogy politikustársait emlékeztesse arra, hogy a bűncselekmény révén keletkezett és manipulált felvételekre alapozott hamis tényállítások szintén alkalmasak lehetnek bűncselekmény elkövetésének megállapítására, ezért még a jelen felfokozott közéleti állapotok mellett is érdemes mértéktartóan és jogilag pontosan fogalmazni, hogy a már elkövetett bűnt ne tetézzék.

Végül kérem annak tudomásulvételét, hogy a vizsgálóbizottság esetleges kérdéseit és az azokra adott válaszaimat is szándékomban áll teljes terjedelmükben a nyilvánosság elé tárni"

- írja Bajnai Gordon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Gödi akkugyár-botrány: Szijjártó Péter és Lantos Csaba meghallgatását kezdeményezi, valamint újra feljelentést tesz az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke
Kirobbant a botrány a gödi Samsung-gyár körül egy titkosszolgálati jelentés miatt. A képviselő szerint a kormány tudott a brutális mérgezésről, ezért most magyarázatot követel.


Dr. Keresztes László Lóránt független országgyűlési képviselő, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke a Facebook-oldalán jelentette be, hogy

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter rendkívüli meghallgatását kezdeményezte, és az ügyben ismét feljelentést tesz.

A politikus ezt azután közölte, hogy állítása szerint „döbbenetes információk” jelentek meg a Telex hétfő reggeli cikkében.

Keresztes a posztjában úgy fogalmazott, a cikk azt állítja, hogy a kormány évekkel ezelőtt rendelkezett olyan információkkal, hogy brutális határérték-túllépések történtek a gödi akkugyárban, és a munkatársak rendkívül veszélyes anyagokkal érintkeztek. A képviselő szerint „arra is utal a cikk, hogy a gyárban lefolytatott mérések sokkal döbbenetesebb adatokat mutattak, mint amelyek a hatóságok tudomására jutottak. A cikk állításai szerint a szennyezések miatt titkosszolgálati adatgyűjtések is történtek, és az Alkotmányvédelmi Hivatal 2023 elejére részletes jelentést készített az üzemben történtekről a kormány számára. A gyárat nem zárták be!”

A politikus hozzátette, hogy 2024. február 26-án az Országgyűlésben a miniszterelnököt kérdezte a gyárat érintő hírekről, aki szerinte a válaszában csak általánosságokról beszélt, de nem tett említést arról, hogy bármiféle konkrét információ jutott volna a kormány tudomására ilyen visszaélésekről.

Keresztes felidézte, hogy Orbán Viktor úgy érvelt, tudomása szerint a céggel kapcsolatos hírek alapján feljelentés történt, és majd annak az eredménye tisztázza az ügyet. A képviselő ezután közölte: „A helyzet az, hogy 2024. év elején magam tettem feljelentést a hírek alapján, ismeretlen tettes ellen, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, közveszély okozása, környezetkárosítás és természetkárosítás gyanújával.

Megdöbbenésemre a rendőrség 2024. július 7-én arról tájékoztatott, hogy az eljárást megszünteti (!), mert ami történt, az az álláspontjuk szerint nem bűncselekmény.”

A kialakult helyzetben Keresztes szerint a kormány „világos válaszokkal tartozik” arról, hogy:

  • mit tudtak / mit nem tudtak arról, ami a gödi akkugyárban történik,
  • valóban volt-e titkosszolgálati vizsgálat, melynek az eredménye ezt a döbbenetes képet mutatta a történtekről,
  • ha igen, miért nem történtek kemény és azonnali lépések a kormány részéről,
  • megtörtént-e a hatóságok félrevezetése, és ha igen, ezért kiket terhel felelősség,
  • hivatalos személyek elmulasztották-e megtenni az ügyben azt, ami a kötelességük,
  • ha valóban ilyen információk kerültek a kormány elé, akkor hogy történhetett meg, hogy a rendőrség érdemi nyomozás nélkül néhány hónap alatt lezárta az ügyet, amivel gyakorlatilag visszautasította a feljelentésemet?

A képviselő szerint ez a botrány messze túlmutat az iparbiztonság kérdésén. Bejegyzését azzal zárta, hogy a február 23-án tervezett bizottsági ülésre kezdeményezte a két miniszter meghallgatását, a levelet pedig bizottsági elnökként hétfőn meg is küldte nekik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté: Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?
Fekete László erőművész januárban ünnepelt, fia egy csülöktortával köszöntötte születésnapján. A Fidesz frakcióvezetője egy közös fotóval és egy rövid bejegyzéssel reagált az eseményre.


Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.

A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.

Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elárasztotta a víz Újbudát egy munkagép miatt – hét ingatlan maradt víz nélkül
A XI. kerületi Bertalan Lajos utcában egy munkagép rongált meg egy 400 mm-es fővezetéket. A kiömlő víz egy kisebb közcsövet is tönkretett, emiatt szünetel a szolgáltatás a környéken.


Autók küszöbéig ért a víz hétfőn Budapest XI. kerületében, a Stoczek József és a Kruspér utca környékén. A környéken csőtörés történt, amit a Fővárosi Vízművek is megerősített a Telexnek, a lap egy videót is közzétett az Újbudán hömpölygő vízről.

A vízművek közlése szerint a Bertalan Lajos utca 5–7. számnál egy munkagép sértett meg egy 400 milliméter átmérőjű ivóvízvezetéket. „Az érintett szakaszt munkatársainknak időben sikerült kizárniuk, de az addig kiömlő víz elöntötte a környéket.”

A 400 milliméteres vezetékről kiömlő víz azonban megrongálta az ugyanott futó 125 milliméteres közcsövet is, amit ezért szintén le kellett zárni. A lezárás miatt hét ingatlanban átmenetileg szünetel a vízellátás. A hiba teljes feltárása jelenleg is folyamatban van.

Budapesten az idős hálózati elemek sérülékenysége rendszeresen okoz problémát, 2024 áprilisában például a XVI. kerületben egy 1949-ben fektetett, 600 milliméteres vezeték meghibásodása okozott jelentős fennakadást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Telex: Sulyok Tamásnak nincs véleménye a bírói függetlenséget sértő kormányrendeletről
A kormány rendelettel állítaná le a szolidaritási hozzájárulás miatti pereket. A Sándor-palota szerint a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.


Alkotmányos válságot idézett elő az a múlt heti kormányrendelet, amellyel megtiltották, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt. A kormány a rendelettel az igazságszolgáltatásba is beavatkozott, elrendelve a már folyamatban lévő perek leállítását, így például Budapest és a Magyar Államkincstár jogi vitáját is rendeletileg kívánta lezárni.

Az Ügyvédkör közleménye szerint az igazságszolgáltatás kormányzati utasítása „nem egyszerűen egy alkotmányellenes cselekmény a sok közül, hanem minőségileg eltérő jogsértés, amely az alkotmányos rend alapstruktúráját érinti”, és az alkotmányos rend lényegi felfüggesztésével jár.

A szervezet szerint ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak és a köztársasági elnöknek is alkotmányos kötelessége lenne fellépni.

A rendelet kihirdetése után a bíróságok nem hajtották végre azonnal az utasítást.

A Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró nem szüntette meg az eljárást, hanem a tárgyalást május 19-re halasztotta. A Fővárosi Törvényszék pedig a főváros és az állam közti perben végzésben fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat, és közölte: „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. Hasonlóan foglalt állást a Magyar Ügyvédi Kamara is, a 24.hu megkeresésére pedig

a Kúria arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírák függetlenek, és „ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

A Sándor-palota a Telex megkeresésére azt írta,

a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.

„A köztársasági elnök kizárólag azokban az ügyekben jogosult eljárni, amelyeket az Alaptörvény, valamint a jogszabályok meghatároznak. Mindezek értelmében a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, illetve azoknak az alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti” – közölte a Kommunikációs Igazgatóság. Hozzátették, hogy egyéb úton, például az eljáró bíró által, van lehetőség az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Arra a kérdésre, hogy Sulyok Tamás személyesen elfogadhatónak tartja-e a rendeletet, a hivatal már nem válaszolt.

Míg a köztársasági elnök a hatáskör hiányára hivatkozik, a kormány azzal érvel, hogy a rendelet az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek érvényesítését szolgálja, és nem visszamenőleges hatályú, hanem csupán eljárási szabály.

Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy „az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében” az Európai Bizottsághoz fordul, és kéri, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében.

2025 novemberében a Kúria a fővárosnak adott igazat a 2023-as szolidaritási hozzájárulás ügyében, ami megnyitotta az utat a további perek előtt. A perek tétje jelentős: a főváros által fizetendő összeg 2023-ban 58 milliárd, 2024-ben 75 milliárd, 2025-ben pedig 89,1 milliárd forint volt. A következő tárgyalási nap a fővárosi perben március 16-án lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET: