ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

"Hatalmas és kivételes segítség az édesanyáknak" – itthon is működik a babajelbeszéd program

Nyéki Márta, a babajelbeszéd hazai megálmodója szerint ha a gyermeknek megtanítjuk, hogyan fejezheti ki igényeit, akaratát, akkor a sírás helyett a kommunikációt választja.


Világra jönnek, babaillatúak, esznek és alszanak és mi imádjuk őket. És aztán édesanyaként néha (naponta, óránként..) feltesszük a kérdést, vajon mire gondolhat épp? Vajon miért sír? Vajon mit szeretne tudatni velünk?

Mert ő bizony kőkeményen kommunikál velünk, csak néha nem értjük. És jobb esetben belekukkantunk a pelusukba, megetetjük őket, vagy vigyorogva gügyörészünk nekik, hátha az erőfeszítéseinket egy széles mosollyal nyugtázza, amivel úgy néz ránk, mint aki azt mondja: "na, végre, anyukám, megértetted, mit akarok".

Babajelbeszéd.

Tudtad, hogy létezik ez a fogalom? Amikor először találkoztam a babajelbeszéddel, beleástam magam a témába, és arra gondoltam, nincs ennél felemelőbb hivatás. Éppen ezért beszélgetek most a babajelbeszéd hazai megálmodójával, Nyéki Mártával.

- Ha jól tudom, a babajelbeszéd egy az USA-ban kifejlesztett módszer, program, ami elmondhatatlanul segíti a felnőttek és a csecsemők kommunkációját. Hogyan találkoztál először a programmal?

- Alapvetően pedagógus végzettséggel rendelkezem, de a kezdetekben nem ebben dolgoztam. Viszont az emberekkel való kapcsolattartást sokat gyakoroltam, valamint a gyerekek is mindig az életem részei voltak valamilyen szinten.

Mindig éreztem, hogy az én utam ott lesz, ahol pici gyerekekkel tudok foglalkozni.

2011-ben születettet az első unokaöcsém, San Diegóban, én pedig náluk töltöttem 3 hónapot. Shane 6 hónapos volt, amikor kimentem, és vele jártunk különféle babás előadásokra, foglalkozásokra. A babajelbeszéd a Amerikában eléggé ismert, annál is inkább, mivel ott már több mint 40 éves múltja van ennek a játékos fejlesztő módszernek. És természetes módon használják a családok. Egy foglalkozás során találkoztam vele először, és engem ott és akkor "elvarázsolt", amit láttam. Egy kedves hölgy, aki tartotta a foglalkozást, beszéd, éneklés, és könyvek felolvasása mellett jelelt a babáknak. A nagyobb gyerkőcök pedig már örömmel és hatalmas lelkesedéssel "mutogatták" vele a jeleket, amiket már ismertek. Mindez nagyon szórakoztató volt gyereknek, felnőttnek egyaránt. Azonnal megéreztem ennek a fajta kommunikációnak a jelentőségét a baba és a környezete között.

Ahogy hazaértünk, azonnal nekiálltam a kutatásnak, hogy minél többet megtudhassak róla, és persze a pici Shane-nel egész nap csak gyakoroltuk a babajeleket. Evés közben, vagy amikor énekeltem neki, amit ismertem jeleket, már mutattam neki. Őt pedig nagyon érdekelte. Rendkívül hamar visszajelelt, és mutatta nekünk az első jelet, ami a "még" babajel volt étkezésnél, vagyis azt mutatta: "kérek még".

- Azért szeretek külföldre járni, külföldiekkel beszélgetni, külföldi híreket, cikkeket olvasgatni, mert nagyszerű ötletekre lehet bukkanni. Aztán ez megáll ott, hogy elmorzsolok egy félmondatot "de jó lenne ez itthon is". Mindig lenyűgöz, ha valaki meglát egy szuper ötletet valahol, és úgy dönt, meghonosítja itthon is. Hazajöttél és megvalósítottad a saját programodat Magyarországon. Hogyan kezdtél bele?

- Még odakint a tanfolyamra jártunk, és minden lehetséges eszközt megragadtam, hogy gyakoroljak, tanuljak, és minél több tudást megszerezzek a babajelbeszédről, hogy amikor hazaérek, már tudjak vele dolgozni. A Mesélő Jelek™ Program név már akkortól (2011 nyarától) él - a módszertani részt, tematikákat is én állítottam össze.

Törekszem rá, hogy a tudásomat folyamatosan fejlesszem, így ezek az idő múlásával frissülnek, természetesen.

- Honnan gondoltad, hogy itthon is kedvező fogadtatást kap ez a hihetetlenül szép program?

- Már az elején tudtam, hogy ez a módszer hatalmas és kivételes segítség az édesanyáknak, akik próbálják megérteni a beszélni még nem tudó csöppségeket. Vannak anyukák, akiknek ez nagyon könnyen meg, és már a születéstől sikerül egy olyan természetes és jól működő kapcsolatot kialakítani a babával, hogy könnyen megy az egymásra hangolódás. Másoknak időbe telik, míg összeszoknak, megismerik egymást, és megismerik egymás jelzéseit, kommunikációját. A beszéd előtti időszakban sokszor nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy mit szeretne a baba, mire van épp szüksége. Még azok az anyukák is, akiknek könnyen ment az elejétől kezdve a baba gondozása, ők is azt tapasztalják, hogy a babajelbeszéd Mesélő Jelek módszerével sokkal közelebb kerülnek a babájukhoz, könnyebben megértik őt.

- Eközben lettél te is édesanya.

- Van egy kislányom, aki már 4 éves lesz a nyáron. Én magam azok táborát erősítem, akik valahogy ösztönösen érzik és tudják, mi a jó a babának. Én mindig nyugodt voltam, hogy a legjobbat adom neki, nagyon kiegyensúlyozott, békés baba volt. Viszont eljött az az időszak nálunk is, amikor már nagyon sok közölnivalója volt Majának, és a babajelek ebben az időszakban számomra is pótolhatatlan segítség volt. Olyan dolgokat tudhattam meg róla, amiket enélkül soha. Már egy éves korában beszélgethettem vele, a babajelekkel tökéletesen ki tudta fejezni, amit szeretne. És ha éppen nem ismerte valaminek a jelét, akkor is törekedett rá, hogy valamilyen módon megértesse velem, mit szeretne, hiszen ismerte ezt az "eszközt", így nagyon kevés frusztrációból adódó sírás volt. Sőt, mondhatom, a dackorszak nálunk igazából kimaradt.

- Húha, varázsló vagy! Én mindkét gyerekemmel megszenvedtem azt a bizonyos dackorszakot. Amikor semmi nem jó, semmit nem akar megcsinálni, amit a szülő mond neki, amikor néha teljesen indokolatlanul kezd trillázni - mondjuk egy áruház közepén. Kemény időszak volt.

- Ha a gyermek megtanulja, hogy kifejezheti igényeit, akaratát, érzelmeit, és megmutatjuk neki, hogyan, a sírás helyett a kommunikációt választja.

Sőt, olyan bizalom alakul ki baba és szülő között, ami életre szóló jelentőségű. Bátrabban kommunikál, nyitottabb lesz a világ felé, befogadóbb, rugalmasabb, és legfőképp nyugodtabb. Ez pedig egy szülőnek azt gondolom, mindennél többet ér.

- Az biztos. Én néha úgy éreztem magam, mint akit kifacsartak, amikor ott álltam tanácstalanul: vajon épp mi a baja az én - amúgy tündéri - gyermekemnek...

- Sírás helyett kommunikáció, ez az alap elgondolás. Hovatovább a babajelbeszéd támogató hatással van a beszédfejlődésre, mégpedig azért, mert már a beszéd előtt a beszédértést is nagyban támogatja.

A mozdulatokkal kísért beszéd, mondókák, énekek megkönnyítik annak megértését, a baba könnyebben tanulja meg a környezetében lévő dolgokat, és azoknak összefüggéseit.

Ahogy megtanul integetni, vagy tapsolni, vagy szájával tátog, mint a halacska, felemeli a kezét, ha azt szeretné hogy felvegyük, ugyanígy tanul meg minden más jelet is, amit mutatunk neki a beszédünk mellé. Az egésznek a kitartás a legfontosabb eleme. Minél többet jelelünk a babának, annál könnyebben megtanulja, és megérti a dolgokat. Amikor pedig már a kezei, ujjacskái elég fejlettek lesznek ahhoz, hogy tudatosan irányítsa őket, meg fogja mutatni, mit szeretne. Akkor, amikor szüksége van rá, vagy éppen játék közben, éneklés, zene mellé.

Szakemberek megfigyelései is bizonyítják, hogy ha a beszéd előtti időszakban minél színesebben, érdekesebben mutatjuk meg a gyermeknek a világot, a beszédfejlődése annál jobban fog alakulni. A babajelelő babák már a beszéd elindulásakor hatalmas szókinccsel rendelkeznek, nagyon hamar tanulják a beszédet, és szívesen beszélnek, sokkal jobb nyelvi készségekkel, nyelvtannal.

Ez a módszer kizárólag játékosan fejleszt, a babák imádják, és élvezettel figyelik, amikor jelelünk nekik, hiszen az ő kommunikációjukhoz még közelebb áll ez a fajta változat. A testbeszédnek, gesztusoknak, és nonverb​​​​​​​​ális jelzéseknek hatalmas jelentősége van az ember közti kapcsolatban.

- Minden kisbabánál alkalmazható?

- Hallássérült babáknál más módszert alkalmazunk, hiszen nagyon fontos, hogy mindig a beszéd mellé jelelünk, és nem magában. Így 2 vagy 3 ingert érzékel egyszerre a baba (látja a dolgot, kimondjuk a szót, és mutatjuk a kézjelet), sokkal könnyebben rögzül neki a jelentés, és maga a szó is. Nagyon fontos, hogy segítsük ebben a babát, hiszen egész életére megalapozzuk a beszédét, a nyelvi képességeit, anyanyelvét. Amit az édesanyák nagyon szeretnek, hogy nálunk nem egy száraz módszertant kell megtanulniuk, mivel a Mesélő Jelek program fontos része a rengeteg mondóka, dal, zene, amiken keresztül játékosan tanuljuk a babajeleket. Egészen 2-3 hónapos kortól nagyon élvezik a babák is a foglakozásokat.

- Hol találnak meg téged - titeket az anyukák, szülők?

- Tanfolyamokat és zenés babajeles játszófoglalkozásokat tartunk. Győri központtal, de több partnerrel, akik szintén segítik, hogy a Mesélő Jelek minél több helyre eljuthasson - a babák és anyukák örömére. Ezen kívül az otthoni gyakorláshoz és játékhoz is sok segítséget adunk, amik egy része ingyenesen elérhető az interneten, videók, cikkek formájában, valamint az országban egyedülálló babajeles és mondókás termékek (könyvek, DVD-k, plakát, CD) találhatók a webáruházunkban. Számomra mindennél többet jelent az anyukák boldog visszajelzése, hogy olyan dolgot tapasztalhatnak meg gyermekükkel, amiről nem gondolták, hogy létezik. Ez a fajta kommunikáció különleges, mégis természetes, és nyugodtságot, kiegyensúlyozottságot ad babának, anyának és az egész családnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk