ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

A divat, és ami mögötte van – tanuld el a szakma fogásait a legjobbaktól

A Werk Akadémia már évek óta keltetője a honi szakma legjobbjainak, a tanulók többsége kereskedelmi csatornákon dolgozik. Hogy milyen oktatást kapsz, ha jelentkezel? Az akadémián tanító tanárokkal beszélgettünk.


"

Nem tudom elhinni, hogy egy egész szakma épül arra, hogy valaki azon görcsöl, kék vagy piros sapkát húzzak a fejemre

- hangzott el a vitriolos, ám elhamarkodott kritika akkor, mikor egy mellettem ülő társaságban feldobta valaki a stylist kifejezést. Egy mesterség, amely többnyire még mindig úgy él a magyar köztudatban, mint egy jópofa munka, ahol meglévő ruhákat kell ráaggatni pár híres, vagy közepesen híres sztárra.

A valóság jóval kacifántosabb ennél, az iparban dolgozók élete nem csak játék és mese,

ráadásul bőven túlmutat az egyszerű ruhaszelektáláson. „Akinek a komfortzónáján kívül esik az, hogy fizikai munkát végezzen vagy kétségbeesik, hogy lepattan a körméről egy darabka, annak abszolút nem ajánlom” - mondja Csalár Bence divatújságíró és blogger, a Werk Akadémia stylist alapképzésének oktatója és konzulense.

CsalárBence

A magániskolaként működő intézmény már évek óta keltetője a honi szakma legjobbjainak, a tanulók többsége kereskedelmi csatornákon dolgozik.

Aki komoly szándékkal iratkozik be, annak garantált a kívánt munkahely, legyen az egy fotóstúdió vagy egy televíziós produkció.

„Az alapképzésünk elsősorban a divatfotózást öleli fel és azt próbáljuk különböző aspektusokból körbejárni” – meséli Simon Panni, a szak mentora. „A képzés központi része erről szól, de ezek mellett fontosak az elméleti órák is: az öltözködéskultúra, az aktuális trendek ismerete elengedhetetlenek ahhoz, hogy valaki stylist legyen, de a prezentációkra is nagy hangsúlyt fektetünk.”

Stylist vizsga az Ankertben 2017

Stylist vizsga az Ankertben

Az iskola igyekszik úgy alakítani a tanrendet, hogy minél jobban alkalmazkodjanak az aktuális irányzatokhoz és igényekhez.

"

Az utóbbi években feljött a mozgókép styling, a divatfotózás mellett a reklámfilmek, videoklipek stylingja, de a tehetségkutatók is egyre inkább előtérbe kerülnek, ezért a tévé-, és a celebstyling is nagyon megy.

"Ma már mindenki megmutatja magát, nem csak fotókon, de mindenféle megosztó felületeken is, így mi is ehhez próbálunk igazodni. A tanmenetben már nincs divatrajz, helyette inkább azt tanítjuk, amire napjainkban szükség van és a tanárokat is ez alapján szerződtetjük le.”

2016-tól az oktatók között találjuk Náray Tamást is, aki ebben a videóban mesél az élményeiről:

A divatbloggerként híressé vált Csalár Bence évek óta a Werk oszlopos tagja, aki a szeptemberi nemzetközi divathetek miatt általában csak októberben bukkan fel az iskola katedráján.

A korábban egyedül, mára már öt fős stábbal tudósító divatújságíró általában divathetes tapasztalataival indítja a félévet: „Ilyenkor még nagyon friss az élmény, ami rengeteg ötletet ad és gondolatokat ébreszt. Szeretek ezzel kezdeni, ez egy lazább téma, de felkelti az érdeklődést. Megmutatom a saját videóimat, képeimet, beszélgetünk róla, szóba kerül a nemzetközi színtéren való érvényesülés, a networking és az is, hogy juthat el ide valaki, amennyiben érdekelné.”

18422174_1758517387508646_5477525459495980861_o

A kreatív koncepcióterv készítés elsajátítása mellett Bence még kiemeli a divatszakma ismeretének fontosságát is.

Lényeges, hogy a tanulók ismerjék a tervezőket, tudják, ki kivel dolgozik együtt, kivel érdemes együttműködni.

Ezek azért is alapvetőek, mert így nem futnak bele felesleges gikszerekbe és spórolnak egy plusz kört.

Gyakorlat, gyakorlat, gyakorlat és csapatmunka

A Werk kapcsán szinte elkerülhetetlen jelző a gyakorlatorientáció. Panni hangsúlyozza, hogy az akadémiánál abban hisznek, hogy a szakmát igazán akkor lehet elsajátítani, ha élesben is kipróbálja magát az ember. „Elvisszük őket a legjobb helyekre, ahol a tudás legjavát megszerezhetik, ráadásul ezzel együtt kapcsolati tőkét is nyernek."

"

Már előképesítés nélkül olyan szakmabeliekkel ismerkedhetnek meg, akik később felkarolják őket és segíthetik a pályájukat.

A Werknél ezek valóban nem csak üres ígéretek, elég csak megnézni Csalár Bence példáját, akinek jelenlegi csapattagjai egy része egykori tanulói közül kerültek ki. „Amióta tanítok, nagyon sok ilyen jellegű találkozás volt. Többször nyúlok az iskolához, van, hogy a tanítványaim közül választom ki azokat, akikkel együtt szeretnék dolgozni a jövőben.”

18077089_1740241536002898_4988830014857318688_o

A Werk másik oktatója, Merő Péter divattervező szintén a tapasztalatszerzésre fekteti a hangsúlyt:

"

egyes tanárokkal inkább stílusról tanulnak, velem inkább gyakorlati oktatás folyik. A téma minden félévben változik, ami biztos, hogy van egy projekt és azon kell együtt dolgozni.

Merő szerint további sarkalatos pont a kommunikációs képesség, illetve hogy valaki képes legyen csapatban dolgozni.

„Sokan azt gondolják, hogy a stylistkodás kimerül abban, hogy van egy stílusérzéked és pont. Én nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy a tanulók képesek legyenek együttműködni a produkcióval és a koncepcióval, ahol nem az önös érdekeik kerülnek előtérbe. Az alkalmazkodási képesség az egyik legfontosabb, úgy sződd bele a saját stílusodat és elképzeléseidet, hogy közben egyeztess a többiekkel is.”

MerőPéter

„Szerintem sokszor azt gondolják, hogy ez egy magányos meló, pedig ehhez csapatjátékosnak kell lenni, így tudsz mindent összeszervezni” - erősíti meg kollégája álláspontját Csalár Bence is. „Ez a tulajdonság már a suliban kiderül, az első féléves közös feladat során. Ilyenkor látszik, hogy valaki mennyire simulékony, hogyan tudja keresztülvinni az ötleteit másokon úgy, hogy közben mégse nyomja el a partnere gondolatait, ötleteit. Ebből a feladatból nagyon sokat tanulhatnak önmagukról, ahogy arról is, hogy mennyire nekik való ez az egész.”

A nyitottság már a felvételi beszélgetésnél kardinális kérdés.

A beszélgetés során a leendő diákok motivációját, közvetlenségét igyekeznek felmérni, de valamennyire a jelentkező személyiségéről is kapnak egy adott benyomást. „Ritka az, amikor nem veszünk fel valakit, de ha azt látjuk, hogy túlságosan elutasító, nem tud csapatban vagy stábbal dolgozni, akkor elgondolkozunk” - avat be a részletekbe Panni.

Új szakma vagy önmegvalósítás?

Az egykori balett táncosból divattervezővé, majd stílusoktatóvá vált Merő nem az egyetlen, aki egy teljesen más szakmából érkezett a divat világába, ő maga is tapasztalta azt, hogy diákjai egy eltérő közegből érkeztek.

"

Nem egy tanulónknál fordul elő a munkahelyváltás. Volt, hogy valaki az ügyvédi karrierjét adta fel azért, hogy utána stylist legyen. Azóta is sikeres és el is tudott helyezkedni.

Az is gyakori eset, hogy a jelentkező nem egy karrierváltás küszöbén áll, egyszerűen csak kíváncsi arra, hogy egy stylist mit csinál, és mivel foglalkozik. Ez többnyire a 35 év feletti korosztályra jellemző, akik inkább egy életmódváltás előtt vannak, ők főleg önmagukat akarják feltérképezni.

18359121_1758517394175312_2023101894231434942_o

Arra a kérdésre, hogy egy ilyen képzésen mivel lehet kiemelkedni, nehéz válaszolni.

Ami biztos, kell hozzá jó adag elhivatottság, tehetség és kreativitás, de a korábban emlegetett csapatorientáció is kulcsfontosságú.

Merő Péter szerint nagy előny az is, ha a diákok divattervezést is tanulnak, mert egy stylistnak elengedhetetlen, hogy értsen a ruhákhoz. „A mai világban nagyon el vagyunk kényeztetve, bárhova bemegyünk mindent meg tudunk venni, a ruhák maguktól értetődően működnek. Nem rossz dolog, ha egy stylist fel tudja mérni, hogy milyen nehézségi foka van egy öltözéknek, vagy mennyire komplikált a szabás, mert ha alakítani kell rajta mondjuk egy tűzéssel, tudjon vele mit kezdeni. Az óráimon ezt a részt is igyekszem hangsúlyozni, például készítünk pár nagyon alapvető szabásmintát, hogy belelássanak a folyamatokba.”

„Az ördög Pradat visel egy hamis baromság”

Csalár Bence szerint a kurzusra jelentkezők egy részénél előfordul, hogy olyasvalamit várnak el, mint amit filmekben látnak: csillogásra és sztárdömpingre számítanak.

A valóság ennél jóval mocskosabb, a szakma gyakran egyáltalán nem olyan idilli, mint a vásznon. „Sajnos sokszor azért jönnek erre a képzésre, mert azt gondolják, hogy pezsgő folyik mindenhonnan, miközben stílusszakértők lesznek. Aztán amikor egy negyven kilós IKEA-szatyorral vonulsz a 7-es buszon, az már annyira nem fashion...”

A divatblogger szerint sokan beleesnek abba a hibába is, hogy türelmetlenek és már az első anyagukat a Vogue címlapján akarják látni, pedig egy vállalható anyaghoz sok idő kell.

„Itt nem a publikáció a lényeg, hanem, hogy tanuljon belőle és fejlődjön.”

Elengedhetetlen stylist tulajdonságnak számít az önuralom is, egy macerásabb megrendelőnél vagy egy egyedi igényekkel megáldott hírességnél nem árt a biztosabb idegrendszer. „Egyszerűen tudni kell higgadtan reagálni egy feszített tempójú helyzetben is. Korábban én magam is elég hirtelen haragú voltam, nekem is meg kellett tanulnom kezelni bizonyos helyzeteket. Ilyenkor veszek egy nagy levegőt, kimegyek a szobából, majd visszajövök és újra mosolygok.”

Akkor most megéri jelentkezni?

Mindenképpen. Akár hivatalos stylistként akar elhelyezkedni a tanuló, akár csak önmegvalósítani szeretne, ez a képzés alapot ad mindenhez. A Werkben nincs intézményesített légkör, ellenben van egy sokrétű tudásanyag, ami más-más aspektusból közelíti a dolgokat. Az iskolában szinte minden olyan területet lefednek, ami a stylingot érinti, ezekhez a legkiválóbb szakembereket nyerik meg oktatókként.

A gyakorlati oktatás és a kapcsolati tőke kiválóan megalapozza azt a szakmai tudást és ismeretséget, mely a későbbiek során elengedhetetlen lesz az elhelyezkedés szempontjából.

Az akadémiában elsajátítható, hogy mi egy divatfotózás menete, hogyan zajlik le egy divatesemény, melyek egy divatújság legfőbb szerkesztési szempontjai,

hogyan kell hírességet öltöztetni,

hogyan lehet kapcsolatot teremteni és csapatban dolgozni, de a tanév végén az önálló arculat megteremtése is gyerekjátékká válik.

És itt még nincs vége, ugyanis aki elvégezte az alapozó képzést, vagy másik művészeti iskolában végzett hasonló tanulmányokat, be tud csatlakozni a mesterstylist tanfolyamra is.

A kurzuson lehetőség van reklámfilmet és fashion videót forgatni, divatbemutatót szervezni és lebonyolítani, ráadásul külön unikum, hogy az akadémia még egy féléves ösztöndíjat is ad a tanulóknak.

Akinek csiklandozza a fantáziáját a divatszakma ezen része, az a Werk Akadémián belül garantáltan megtalálja a számításait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A Bridgerton sminkese most elárult néhány komoly beauty-titkot a forgatásról – köztük azt is, mitől olyan hibátlan Sophie bőre
Nic Collins, a sorozat sminkmestere, végre megmutatta, hogyan érik el Sophie Baek irigylésre méltó, ragyogó bőrét. A trükk egy egyszerű keverési technika.


A szereplők ragyogása nem csak kosztüm kérdése: a Bridgerton 4. évadában Sophie Baek hibátlan bőre mögött fegyelmezett előkészítés, visszafogott textúrák és egy profi keverési trükk áll – közvetlenül a sorozat sminkfőnökétől. A Netflix nemrég tette elérhetővé a sorozat negyedik évadának első négy epizódját, amely Benedict Bridgerton és az új hősnő, Sophie Baek történetére fókuszál. A Daily Mail szerint a karakter szépsége a történetmesélés szerves része, ami a két világ közötti különbséget is hangsúlyozza.

Nic Collins, a sorozat haj- és sminktervezője elárulta, Sophie sminkjét szándékosan visszafogottra tervezték.

„A kedvenc részem Sophie megjelenésének megalkotásában az egész »lenti« világ felépítése volt, és annak biztosítása, hogy egyértelmű különbség legyen a két világ között.

Sophie sminkjének nagyon természetesnek és letisztultnak kellett lennie ahhoz képest, ahogyan a »fenti« szereplőket látjuk” – magyarázta a szakember.

A friss hatás elérése már jóval az alapozó felvitele előtt elkezdődött. „A bőrelőkészítés nagy része volt a reggeli rutinnak. A legtöbb napon nagyon korán voltak a sminkes hívások, ezért

egyenesen a hűtőből kivett cryo golyókat használtunk egy nyirokelvezető masszázshoz, hogy felébresszük az arcot. Ez egy annyira egyszerű dolog, de valóban meghatározza, hogyan néz ki a bőr egész nap”

– mondta Collins. Ezt követte a hidratálás egy Caudalie Beauty Elixir permettel és egy réteg Tatcha Dewy Skin Creammel. „Együtt hibátlan, »belülről ragyogó« alapot hoztak létre, ami azt jelentette, hogy a természetes smink erőfeszítés nélkülinek és valódinak tűnt a kamerán. Az egész arról szól, hogy megteremtsük azt a finom ragyogást, ami egyáltalán nem tűnik sminknek.”

Sophie legdrámaibb sminkje a maszkabálon látható, ahol az arcának nagy részét maszk takarja. „Mivel az arcának nagy része takarásban volt, igazán arra koncentráltam, hogy a szemek és az ajkak kiugorjanak.

Lágy definíciót adtunk a szemek köré, az ajkakat pedig hidratáltan és ragyogóan tartottuk”

– részletezte a sminkes. Az ajkak különösen központi szerepet kaptak. „Yerinnek már eleve gyönyörű ajkai vannak, ezért csak egy áttetsző színnel emeltem ki őket.”

A kulisszák mögött azonban akadtak nehézségek, különösen a maszkok helyén tartásával. „Határozottan alábecsültük, milyen trükkös lesz a maszkot pont jónak beállítani. Egy kis komédiává vált a forgatáson” – nevetett Collins.

Ahogy a szezon halad előre, Sophie sminkje is finoman átalakul, követve érzelmi útját.

„Annyit elárulhatok, hogy Sophie sminkje valóban átalakul a szezon során, követve a karakterívét.

A megjelenése tükrözi, hol tart érzelmileg, de ez mind nagyon finom. Apró változásokat fogtok észrevenni a színben, az intenzitásban és a ragyogásban, ahogy a magabiztossága nő.”

Ami pedig a tökéletes bőrt illeti, Collins egyetlen bevált technikára esküdött.

„A kedvenc módszerem a gyönyörű bőr létrehozására Sophie-n az volt, hogy összekevertem az alapozót egy ragyogásfokozó primerrel.”

Ezt a kombinációt a „hibátlan, természetes bőrhöz minden alkalommal bevethető” párosnak nevezett.

Via Daily Mail


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Hidegzuhany az Ozempic-kúra után: ezért jönnek vissza a leadott kilók kamatostul - mutatjuk a megoldást
Sokan a végső megoldást látták az Ozempicben, most pedig tehetetlenül nézik, ahogy visszajönnek a kilók. Egy spanyol orvos elmagyarázza a sokkoló biológiai okot és a lehetséges kiutat.


A fogyás gyors lehet, a visszahízás még gyorsabb – ez a hidegzuhany vár azokra, akik abbahagyják a népszerű Ozempic vagy Mounjaro injekciókat. A leadott kilók akár 80-90 százaléka is visszakúszhat, és velük együtt a korábban elért egészségügyi előnyök is semmivé válnak.

Egy friss, januári oxfordi kutatás szerint a gyógyszer elhagyása után a visszahízás üteme havonta akár 0,8 kilogrammot is elérhet.

A jelenség mögött egyszerű biológia áll. Dr. Gontrand López-Nava, a madridi HM Sanchinarro Egyetemi Kórház Endoszkópos Bariátriai Egységének igazgatója szerint a gyógyszerek az agy étvágyközpontjában fejtik ki hatásukat. „Ezek a GLP-1 gyógyszerek közvetlenül az agyban hatnak, blokkolva az étvágyat és a jóllakottságot jelző áramköröket. De ez a blokk csak addig működik, amíg a gyógyszert szedik” – magyarázta a szakértő. Amint a kezelés véget ér, az agy visszatér a régi működéséhez: a páciensek újra éhesnek érzik magukat, a jóllakottság érzése csökken, és rájönnek, hogy a szokásaik valójában nem változtak meg.

A visszahízás mértéke sokkoló. Dr. López-Nava a The British Medical Journalban megjelent metaanalízisre hivatkozva állítja, hogy a leadott súly 80-90 százaléka visszajön. Ezt támasztja alá a STEP 1 kísérlet kiterjesztett vizsgálata is, amely szerint

a gyógyszert elhagyók egy éven belül a leadott súly kétharmadát szedték vissza.

A legrosszabb pedig nem is a mérleg által mutatott szám. „A visszahízással a kardiometabolikus előnyök is eltűnnek” – figyelmeztet Dr. López-Nava, utalva arra, hogy a vércukor-, koleszterin- és vérnyomásértékek is visszaromolnak a kiinduló szintre.

A szakértő szerint a valódi megoldás a szokások megváltoztatása. „A megoldás egyik fele az, hogy segítünk a pácienseknek kontrollálni az éhséget, akár gyógyszerrel, akár endoszkópos bariátriai eljárásokkal. A másik fele viszont a bariátriai pszichológia és a táplálkozástudomány, mert a páciensek így tudják valóban megváltoztatni az életmódjukat és az ételhez fűződő viszonyukat” – hangsúlyozza Dr. López-Nava. A cél, hogy az evés ne az érzelmek – szorongás, gyász vagy ünneplés – levezetésére szolgáljon. Dán kutatások azt is kimutatták, hogy

a gyógyszeres kezelés melletti rendszeres, közepes vagy erős intenzitású testmozgás nemcsak az anyagcserét javítja, de a gyógyszer elhagyása után is segíthet mérsékelni a visszahízást.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a gyógyszeres kezelés hatalmas előrelépés, de önmagában csak egy mankó. Az elhízás krónikus betegség, nem az akaraterő hiánya, kezelése pedig nem egyetlen recept felírásával, hanem egy életre szóló tervvel lehetséges. Ez magában foglalja az orvosi, táplálkozási és pszichológiai támogatást, és a gyógyszereket is kizárólag orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni.

Via ¡HOLA!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Itt a krónikus hazudozók lebuktatásának új, alattomos módszere – kiderült, mit árul el a szenvedély
Egy friss brit kutatás trükkös, de zseniális módszert dolgozott ki a notórius hazudozók kiszűrésére: nem azt figyeli, mit mondanak, hanem hogyan.


A hazugságkutatás a kommunikációpszichológia Szent Grálja. Mindenki hazudik – ezt rég tudjuk, de nem mindegy, milyen gyakran, és milyen típusban. Van az apró, szociálisan elfogadott hazugság: „Nagyon jól áll ez az ing!”, „Sajnálom, aznap nem érek rá…” Ezek a kis füllentések valójában kenegetik az emberi kapcsolatokat. A másik véglet viszont a krónikus hazudozó:

aki úgy és olyan gyakran ferdít, hogy már-már a valóság is csak egy lehetőség neki a sok közül.

Ők azok, akiknek a szavában már senki sem bízik, és akikkel kapcsolatban egyre inkább az a kérdés: mitől ilyen kórosan allergiásak az igazságra?

Most a University of Portsmouth kutatói – élükön Sharon Leel pszichológussal – egy újfajta kísérleti módszert dolgoztak ki arra, hogy a krónikus hazudozók mikor és hogyan buknak le. A módszer neve: az Ördög ügyvédje-teszt. Az alapötlet annyira egyszerű, hogy szinte fáj: kérj meg valakit, hogy előbb érveljen a saját véleménye mellett, majd érveljen az ellenkezője mellett is. És nézd meg, mikor mondja szenvedélyesebben. Na, ott lesz az igazság.

Nem mindegy, milyen hazugságról beszélünk

A klasszikus hazugságvizsgálatok – például a poligráf vagy a szemmozgás-elemzés – mindig azt feltételezték, hogy valaki vagy igazat mond, vagy nem. A Portsmouth-i kutatás viszont egy finomabb réteghez nyúlt: az identitás szintjén lévő véleményhazugságokhoz, azaz ahhoz, amikor valaki a politikai, erkölcsi vagy társadalmi nézeteiről nem mond igazat. Tipikus helyzet: beszélgetsz valakivel, nem ismered jól, és a téma átcsúszik kényes terepre – mondjuk politikára. Először csak óvatosan puhatolózol, majd esetleg bele is mész egy kis hazugságba, nehogy összezördüljetek. De vajon ki az, aki csak udvariasságból „csúszik meg”, és ki az, aki alaptermészeténél fogva hajlamos a hazugságra?

Az ördög ügyvédje: egy új hazugságcsapda

Leel és munkatársai 170 résztvevővel dolgoztak, akiket videós Zoom-interjúkon keresztül kérdeztek meg véleményes kérdésekről – például, hogy bízhatunk-e a kormányban, vagy hogy a közterületi kamerák megsértik-e a magánszférát. A résztvevőket két csoportra osztották: egyik fele mondhatott igazat, a másiknak viszont hazudnia kellett.

Ezután mindenkitől azt kérték, hogy mondja el az álláspontját, majd érveljen az ellentétes nézőpont mellett is, mintha ő is azt vallaná.

Később megkérték őket, értékeljék, mennyit hazudtak, és mennyire gondolták, hogy az interjúztató elhitte nekik.

Az interjúkat hang- és videófelvétel alapján értékelték: hány érvet tudtak felsorakoztatni, mennyire voltak világosak, eredetiek, szenvedélyesek, és mennyire tűnt az egész hitelesnek. A legérdekesebb mérőszám: a szenvedély – azaz az, hogy valaki mennyire hisz abban, amit mond. Ez lett a legfontosabb különbség a hazudozók és az igazmondók között.

A lebukás kulcsa: a szenvedély hiánya

A kutatás azt találta, hogy a krónikus hazudozók meglepően simán eljátsszák az ördög ügyvédjét – tehát könnyen és folyékonyan tudnak az ellenkező vélemény mellett érvelni. Az igazmondóknak ez sokkal nehezebben ment, különösen akkor, ha részletes, példákkal alátámasztott magyarázatot kellett adniuk.

A különbség ott jelent meg igazán, amikor a szenvedélyességet mérték. A hazudozók, amikor nem az igazi nézetüket mondták, látványosan elvesztették a lendületüket. Nem világosan, nem meggyőzően, és legfőképp: nem szenvedéllyel beszéltek. Ahogy a kutatók fogalmaztak:

„Ha valaki olyan véleményt mond, amit igazán vall, abba szenvedélyt is visz. A hazudozók viszont, akik nem hisznek abban, amit mondanak, nem mutatnak szenvedélyt.”

A leglátványosabb különbségek akkor jelentkeztek, amikor bővebb kifejtést kértek: ilyenkor a krónikus hazudozók még inkább lebuktak – nem volt elég az ékesszólás, ha hiányzott mögüle az elhivatottság.

Így ismerhetsz fel te is egy hazudozót

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem kell többé mikrokifejezéseket figyelned, nem kell szemmozgást vagy gesztusokat elemezned – elég, ha hallgatod, ahogy a másik beszél.

A szenvedély az, ami nem hamisítható: ha valaki igazat mond, az felizzik. A hangja, a testtartása, a szóhasználata is átmegy egy másik regiszterbe.

Ha pedig kényszerből a másik oldal mellett kell érvelnie, egyből megtorpan, dadogni kezd, ismétli magát, vagy unott lesz. A szenvedély nem hazudik.

Éppen ezért a kutatás azt is javasolja, hogy ha tudni akarod, mit gondol valaki valójában – például egy párkapcsolat elején –, csak kérd meg, hogy játsszon ördög ügyvédjét. Érveljen az ellenkező vélemény mellett is. És csak figyelj: hol lobban fel a láng. Mert ott lesz az igazság.

A Leel-féle tanulmány új korszakot nyithat a hazugságkutatásban: nem a szándékos lebuktatásról szól, hanem arról, hogyan kényszeríthető ki az igazság egy olyan helyzetben, ahol nem lehet hazudni. Mert nem a konkrét tények érdekelnek, hanem az, hogy valaki miben hisz igazán. És erre nem feltétlenül az a válasz, amit mond – hanem az, ahogyan mondja.


Link másolása
KÖVESS MINKET: