ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

8 dolog, amiről fogalmam sem volt, mielőtt autista gyerekem lett

Egy budapesti édesanya fogalmazta meg, mennyi mindenben változott a felfogása, mióta tudja, hogy a kisfia autista.
Forrás: Papás Mamás Magazin, A fotók illusztrációk (Pexels) - szmo.hu
2019. március 06.



A Papás Mamás Magazin segít szülőknek és nagyszülőknek a gyerekneveléssel és a család életével kapcsolatos kérdések megválaszolásában. Mindemellett remek családi programokat is javasolnak a szerzők és a jog útvesztőiben is utat mutatnak.

A szülést követően 3-4 év boldogságban volt részem, olyanban, mint mindenkinek, aki gyereket vállal. Úgy éreztem minden rendben alakul velem és körülöttem, éltem a boldog, fiatal anyukák életét, akinek talán azt volt a legnagyobb gondja, hogy melyik játszótérre vigye a gyerekét aznap. Mi is lehetett volna a baj? Hiszen volt egy gyönyörű, egészséges kisfiam, és ráadásul csodájára jártak a környéken, mert a korát meghaladóan, gyönyörűen mondott mondókákat akkor, amikor a kortársai még meg sem szólaltak igazán.

Kaptam három nyugodt évet a sorstól, hogy aztán éles fájdalommal belém hasítson a felismerés: a gyermekem autista. Felfogni, megérteni és elfogadni azt, hogy a gyereked autista, egy hosszú folyamat, nem megy egyből, és valóban igaz: amikor a padlón vagyunk, akkor tudunk másként tekinteni dolgokra. Amikor a legnagyobb mélypontok történnek az életünkben, akkor jövünk rá arra, hogy mennyi mindenre vagyunk képesek, meddig tartanak a saját fizikai és lelki határaink. Olyan dolgok kerülnek előtérbe, ami a kényelmünkben és nyugalmunkban soha nem tolakodtak volna elő.

Mint ahogy a "Carly hangja" című könyvben is olvasható: "Vannak évek, amelyek kérdéseket tesznek fel, és vannak, amelyek a válaszokat adják". Milyen igaz! És csakis tőlünk függ, hogy mikor kezdődhetnek azok az évek, amikor a válaszok jönnek. Előre megsúgom: akkor, amikor te nyitott vagy rá, és onnantól, hogy elfogadtad: a gyereked autista.

Milyen szép is a magyar nyelv, két szava is létezik arra, hogy megszokjuk azt, amit ránk mért a sors: beletörődés és belenyugvás. És tudod, hogy mi a kettő közt a különbség?

A beletörődésben benne rejlik a megtörés jelentéstartalom, hogy valami összetörik, károsodik, kettéhasad. A belenyugvás, az egészen más: nyugodtan és békével fogadni, ami megtörtént, elfogadni az újat. A belenyugvás számomra nem azt jelenti, hogy az autista gyerekemért semmit nem teszek. Sőt! Milliókban lehet mérni az összeget, amit évente a kisfiúnkra költöttünk fejlesztés címén. A gyerekkel való éveken át tartó törődésen és elfogadáson keresztül alakulunk át mi magunk, és értjük meg a lényegét, hogy miért is kaptuk ezt a nehéz szülői feladatot. Megjegyzem, mindenki másért.

Összeírtam 8 dolgot, amitől én más embernek érzem magam azóta.

1.

Volt egy álmom. Már a gyerekem születése előtt "biztosra" tudtam, hogy milyen oviba, iskolába járatom majd, hogyan fogom őt nevelni, milyen nevelési elveket tartok fontosnak. Részletekbe menően elkészítettem a tervet a fejemben, hogy milyen életet szánok neki. Aztán rájöttem, hogy nem mi tervezünk.

Rájöttem arra is, hogy nem a gyereknek kell olyannak lennie, mint amire én vágytam, hanem nekem kell az ő képességeiből várat építenem. Viszonylag hamar rádöbbentem: nem lehetek indulatos, szigorú, büntető szülő, amilyen akkor lennék, ha nem lenne autista a gyerekem. Más nevelési eszközökhöz kellett nyúlnom, szelíd nevelési módszereket kellett megtanulnom.

2.

Keserűen figyeltem, hogy milyen szépen fejlődnek a gyerekem kortársai. Irigy voltam mindenkire. Szomorúan olvastam a barátok, ismerősök "kifogástalan" gyerekeiről szóló ömlengéseit a Facebookon. Egyszer egy anyukatársam azt írta, hogy "olyan boldog vagyok, mióta gyerekem van". Én aznap meggyötört és fáradt voltam a több órás fejlesztés után, és végtelenül elkeseredett, mert az én gyerekem viszont semmire nem válaszolt rendesen, csak ugrált, és borzasztóan viselkedett.

Rájöttem, hogy a gyerekem különb, mint azok, akikre irigy voltam. Az autista kisfiamnak olyan értékei vannak már most, amik nekik felnőtt korukra is küszködve lesz meg. A gyerekem bölcs, egy szellemileg bölcs lélek, és ez nap mint nap megnyilvánul, csak az önsajnálattól eddig nem vettem észre.Igaza van Albert Einsteinnek, aki azt mondta: egy embernek nem sikeresnek kell lennie, hanem értékesnek.

3.

A kisfiamat nem hívták meg az óvodás évei alatt egyetlen egy gyerekzsúrba sem. Talán ez volt a legfájóbb az óvodás évek alatt.

Rájöttem, hogy ez nekem sokkal rosszabbul esik, mint a kisfiamnak. Ő nem volt ettől boldogtalan, csak én, mert azt akartam, hogy ő úgy legyen boldog, ahogy én akarom. De neki megvan a saját boldogság ládikója, csak azt én nem fogadtam el.

4.

Minden fejlődési lépcsőnek, minden egyes fejlődési ugrásnak örülni kell, mert nem természetes, mert nem magától értetődő.

Rájöttem, hogy sokszor érezzük azt, hogy nem változik a gyerek körül semmi. A fejlesztések ellenére nem tartunk sehol. Holott az apróságoknak is örülni kell. Könnyű mondani, nehéz betartani: minden "semminek tűnő" hétköznapi dologért hálásnak kell lennünk.

5.

A gyerek fejlesztőinek, szakembereinek, pedagógusainak szó szerint ki vagyunk szolgáltatva, ugyanis nincs választási lehetőségünk.

Rájöttem, hogy félre kell tennem a büszkeségemet, a gőgömet. Ezentúl nem csaphatom be bárhol, bárkire az ajtót, mert a gyerekem fejlődése forog kockán. Rájöttem, hogy autista gyereket nevelni egyúttal azt jelenti, hogy alázatot tanulsz.

6.

Ma már egyértelmű számomra, hogy nem olyan iskolába kell beíratni a gyereket, ahova én szeretném, hanem olyanba, amire szüksége van. Milyen egyszerű gondolat ez, és mégis hány SNI-s szülő erőltetné eltérő viselkedésű gyerekét a nem megfelelő iskolába, tagadná le a diagnózisát az eltérő fejlődésű gyerekének!

7.

Amióta autista gyerekem van, azóta önkéntes munkát vállaltam. És tudod mit? Az önkéntes munka, bármilyen kimerítő tud lenni, megsokszorozza a szellemi erőimet. Örömmel tölt el, hogy másoknak segíthetek, még akkor is, ha időnként megszakadok is.

Arra is az elmúlt évek alatt ébredtem rá: az önkéntes segítségért nem szabad semmit elvárni. Úgy kell másokon segíteni, hogy nem vársz érte viszonzást!

8.

A gyerekem nem tökéletes. Rájöttem, hogy másként tekintettem eddig az érzékeny, sebezhető, csetlő-botló emberekre magam körül. Amióta elfogadtam a gyerekemet olyannak, amilyen, rájöttem, hogy óriási karakter ő! A válaszaival, kérdéseivel tanít engem. Tanít engem jobb embernek lenni, mert a "zárt" autista gyerekek a világ "legnyíltabb" szívű gyerekei.

Autista gyerek szülőjének lenni - az én felfogásomban – küldetést jelent, bármilyen nehéz is az. És habár senki nem örül ennek a kényszerből vállalt sorsfeladatnak, én magam sem, nyugodtabb napjaimon felfogom: gazdag és nem mindennapi tapasztalatokkal teli önismereti utazás ez, amitől teljesen más emberekké válunk. Soha nem leszek már ugyanazaz ember, aki előtte voltam. Zsigereimben változtam meg, és még csak az út elején járok.

Ha programot keresel a családnak, vagy segítségre van szükséged a gyerekneveléssel illetve családjogi kérdésekkel kapcsolatban, jusson eszedbe a Papás Mamás Magazin!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Csapatépítés stílusosan – öt különleges hely, ahol a közös élmény valóban összekovácsol
A csapatépítés akkor sikeres igazán, ha nemcsak hasznos, hanem szórakoztató is. Öt inspiráló helyszínt mutatunk, ahol a közös élmény és a jó hangulat garantált.


A jó csapatépítés nemcsak arról szól, hogy kiszakadjatok az irodából egy napra, hanem arról is, hogy együtt éljetek át valami újat. Egy jól szervezett közös program nemcsak erősíti az összetartozást, hanem segít abban is, hogy a kollégák kicsit más oldalról is megismerjék egymást. Ráadásul mindezt sokkal könnyebb megvalósítani, ha a helyszín önmagában is inspiráló és különleges kikapcsolódást biztosít számotokra.

A Fakanál Étterem például a magyar konyha világába repít, ahol a kolbásztöltés és a pálinkaházasítás egyszerre szórakoztató és közösségépítő program. A Hazai Provence Kapolcson egy nyugodt, vidéki környezetet kínál, ahol a természet és a jó ízek adják a csapatfeltöltődés alapját. A Spoon The Boat a Duna hullámain ringatja a csapatot, miközben a város fényei körülölelik a hangulatos fedélzetet. A Bohém Rendezvényhelyszín elegáns, de laza tereivel minden típusú eseményhez jól illik – a workshopoktól a családi napokig. És ott a Symbol Budapest, ahol az olaszos hangulat és a közös pizzakészítés gondoskodik arról, hogy a munka után is együtt lehessen nevetni.

Ha tehát idén olyan csapatépítőt szerveznél, ami tényleg megmarad az emlékekben, az alábbi öt helyszín biztosan segít abban, hogy a közös napból igazi élmény legyen – ízekkel, nevetéssel és egy kis extra inspirációval fűszerezve.

Fakanál Étterem – csapatépítés a gasztronómia jegyében

Kevés hely testesíti meg annyira a magyar konyha otthonos hangulatát, mint a Fakanál Étterem. A budapesti Nagyvásárcsarnok galériáján, a nyüzsgő piac fölött bújik meg ez a különleges hely, ahol a magyar ízek, a vendégszeretet és az élő cigányzene együtt idézik meg a hagyományos vendéglátás világát. Itt nemcsak az ízeket élvezhetjük, hanem azt a hangulatot is, amit a magyar konyha évszázadok óta őriz: a közösség, a nevetés és a vendégszeretet varázsát.

Nem véletlen tehát, hogy a Fakanálban a gasztronómia nemcsak a tányéron, hanem a programban is főszerepet kap.

két különleges csapatépítő programmal várják a vendégeket, amelyek tökéletesek akár évzáró céges karácsonyozáshoz is.

A kolbásztöltő élményprogram igazi közös móka: vidám, interaktív főzés, ahol a csapat tagjai egy pálinkás koccintással indítják az estét, majd kötényt húzva együtt vágnak, darálnak és fűszereznek. A hangulat oldott, a nevetés garantált, a barátságos versengés pedig még szórakoztatóbbá teszi az egészet. A program végén gasztrokvíz, közös vacsora és egy kis díjkiosztó zárja az estét – pont, mint egy jó hangulatú falusi lakoma újragondolva.

Akik inkább az italok világában kalandoznának, azoknak ott a pálinkaházasító program, ahol a csapat tagjai saját ízvilágú szilvapálinkát keverhetnek ki, amit palackozhatnak és címkézhetnek is. A kóstolás közben a résztvevők megismerik a párlatkészítés fortélyait, majd mindenki hazaviheti saját italát – emlékként egy ízekben és nevetésben gazdag estéről.

A Fakanál Étterem azoknak a cégeknek ideális helyszín, akik valami igazán magyaros, szívből jövő csapatélményre vágynak – jó ízekkel, jó hangulattal és egy kis fűszerrel.

Symbol Budapest – csapatépítés olaszos hangulatban

A Symbol Budapest régóta az egyik legnépszerűbb rendezvényhelyszín a fővárosban – és nem véletlenül. Itt minden adott ahhoz, hogy a csapatépítés egyszerre legyen lazán szórakoztató és profi módon megszervezett. A patinás, mégis modern épület több különböző stílusú és méretű teremmel várja a cégeket, így akár workshopról, konferenciáról vagy egy jó hangulatú buliról legyen szó, náluk mindenhez megtalálható a tökéletes tér.

Az üvegtetős központi terem különösen hangulatos: a természetes fény és a mediterrán stílus együtt olyan atmoszférát teremt, ami inspirál és feltölt. A rugalmasan alakítható terek, a modern technikai háttér és a figyelmes szervezőcsapat mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nap gördülékenyen teljen – nektek csak annyi a dolgotok, hogy jól érezzétek magatokat.

Ha pedig szeretnétek, hogy a csapatépítés ne csak a beszélgetésekről, hanem a közös alkotásról is szóljon, a Symbol egyik legjobb programját semmiképp se hagyjátok ki: az élmény-pizzakészítést!

Itt belekóstolhattok a pizzakészítés művészetébe – a tészta begyúrásától kezdve az ízletes feltétek összeállításáig. A saját készítésű pizzák fatüzeléses kemencében sülnek tökéletesre, a ház pizzaszakácsának segítségével, és pár perc múlva már ott is gőzölögnek az asztalotokon. A program közben garantált a jó hangulat, a csapat együtt dolgozik, nevet, és végül együtt élvezi a közösen készített finomságokat is. A program hangulatába betekintést ad ez a rövid videó is, kattints ide!

November 5-én bárki kipróbálhatja ezt a programot a Symbol Pizzakészítő Workshopon, ahol nemcsak baráti társaságok és céges csapatok, hanem egyéni jelentkezők is részt vehetnek. Egy garantáltan vidám, olaszos hangulatú este, tele ízekkel, nevetéssel és kreativitással! A program részleteit és a jegyeket ide kattintva találod.

A Symbol konyhája gasztronómiai téren is erős: az olaszos és mediterrán ízeket harmonikusan ötvözi a klasszikus magyar konyha elemeivel, így minden eseményhez kérhető egyedi, az alkalomhoz illő menüsor. Igény szerintsaját cukrászuk egyedi desszertjei, valamint prémium italválaszték és látványos koktélbár is rendelhető, amelyek tökéletes lezárásai lehetnek egy jól sikerült napnak.

Legyen szó kisebb csoportról vagy nagyobb céges eseményről, itt minden adott ahhoz, hogy a közös napból igazi élmény szülessen – stílussal, jókedvvel és olaszos lendülettel. Ajánlatkérésért és részletes információért érdemes felkeresni a Symbol weboldalát.

Hazai Provence – provence-i nyugalom és feltöltődés Kapolcson

A Balaton-felvidék egyik legszebb pontján, Kapolcs szívében található a Hazai Provence, ahol a természet közelsége és a vidéki nyugalom pillanatok alatt lelassítja az embert. A minden évszakban virágzó bájos kert, a környező táj csendje és a mediterrán hangulatú udvar olyan légkört teremtenek, ahol a csapat tagjai könnyen kiszakadhatnak a mindennapi ritmusból, és valóban egymásra hangolódhatnak.

A vendégház tizenegy kifinomult provence-i stílusban berendezett szobával és barátságos étteremmel várja vendégeit, ahol a pihenés, a közös időtöltés és a gasztronómia élvezete együtt adja vissza a Hazai Provence élményt. A wellnessrészlegben finn- és infraszauna, valamint jacuzzi segíti a feltöltődést, így a napot akár egy nyugodt, beszélgetős est zárhatja. A szálláshely zártkörűen is bérelhető, ami különösen vonzóvá teszi kisebb csapatépítésekhez, tréningekhez vagy vezetői elvonulásokhoz – így tényleg semmi nem zavarja meg a közös gondolkodást vagy a pihenést.

A Hazai Provence összesen 26 fő számára kínál kényelmes elhelyezést, és igény esetén egyedi igényeknek megfelelő programokat is szervez, például borkóstolót, kreatív aktivitásokat vagy környékbeli kirándulásokat, hogy a csapat közösen élhesse meg az élményt.

A vendégházhoz tartozó 84 Bisztró ideális helyszín egy hangulatos közös vacsorához vagy egy kötetlen esti beszélgetéshez. Az étterem helyi termelők friss alapanyagaiból dolgozik, az étlap pedig mindig az évszakok ízeihez igazodik, így minden alkalommal más, de ugyanolyan finom élményt kínál.

A környék pedig önmagában is remek terep a közös kalandokra: hangulatos falvak, dombok, bicikliutak és a Balaton közelsége teszik tartalmassá az itt töltött napokat. De ha a csapat inkább a csendes pihenést választaná, úgy azt is megtapasztalhatják, hogy milyen jó csak jelen lenni – telefon nélkül, határidők nélkül, egymás társaságában.

A Hazai Provence azoknak a csapatoknak ideális választás, akik a közös élményben, a nyugodt beszélgetésekben és a természet feltöltő erejében hisznek. Itt nemcsak a munka, hanem az együttlét is új értelmet nyer.

Spoon The Boat – csapatépítés a Dunán, budapesti panorámával

Ha a következő csapatépítőt különleges környezetben tartanátok, a Spoon The Boat remek választás. A Vigadó térnél horgonyzó hajó egyszerre kínál városi pezsgést és dunai nyugalmat – miközben a Lánchíd, a Budai Vár és a kivilágított rakpart panorámája gondoskodik róla, hogy senki ne felejtse el egyhamar az itt töltött közös időt.

A Spoon nemcsak egy étterem, hanem egy igazi élményhelyszín, ahol a munka és a kikapcsolódás könnyen megfér egymás mellett. Legyen szó workshopról, tréningről, csapatmegbeszélésről vagy akár egy felszabadult közös esti buliról – náluk bármilyen program megvalósítható, és minden adott ahhoz, hogy jól érezzétek magatokat.

Ha egy teljes napos közös programban gondolkodtok, érdemes kipróbálni a helyszín Work & Play Workshop csomagját, amit kifejezetten csapatoknak találtak ki.

Délelőtt jöhet a közös ötletelés és tervezés, délután pedig a lazább, játékos programok – óriás Jenga, Marokkó, Malom vagy Scrabble –, ahol garantált a nevetés és a jókedv. Ahogy telik a nap, a hajó hangulata is átalakul: a naplementében a fedélzetből igazi közösségi tér lesz, ahol jól esik egy közös vacsora vagy akár egy kisebb buli is, miközben a város fényei megcsillannak a Duna vizén.

A Spoon konyhája a magyar és a nemzetközi ízeket hozza össze modern, könnyed stílusban – pont annyira elegánsan, hogy különleges legyen, de épp elég otthonosan ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát. Az étlapon szezonális alapanyagokból készült fogások, friss desszertek és különleges koktélok sorakoznak, amelyek tökéletesen illenek egy közös nap lezárásához.

Aki itt tart csapatépítőt, nemcsak kiszakad az irodai környezetből, hanem új szemszögből is felfedezheti Budapestet – a Duna felett, a város fényei alatt, egy olyan helyen, ahol igazán jó együtt lenni, és ahol könnyű szerelembe esni Budapesttel.

Bohém Rendezvényhelyszín – ahol minden generáció jól érezheti magát

Ha olyan helyet kerestek, ahol a csapatépítés nemcsak hasznos, hanem igazán élvezetes is, a Bohém Rendezvényhelyszín remek választás. A Müpa épületében található tér különleges hangulatot áraszt: elegáns, de nem merev, modern, mégis barátságos. Itt könnyű elengedni a mindennapi rohanást, és egyszerűen csak jól érezni magatokat a közös programok során.

A Bohém sokoldalúsága az egyik legnagyobb előnye – legyen szó kisebb workshopról, tréningről, családi napról vagy évzáró buliról, minden eseményhez könnyen igazítható.

A tágas, rugalmasan berendezhető tér és a kötetlen, jókedvű légkör garantálja, hogy a csapat tagjai gyorsan egymásra hangolódjanak, és felszabadultan töltsék a náluk töltött időt együtt.

A gasztronómia itt külön figyelmet kap: a helyszín saját, jól felszerelt konyhával rendelkezik, a séf pedig mindent frissen, helyben készít. A menü teljesen személyre szabható – lehet klasszikus magyaros vagy modern nemzetközi vonal, a catering és az italkínálat pedig minden igényt kielégít. A figyelmes kiszolgálás és a házias ízek még tovább fokozzák a jó hangulatot.

A hangulatvilágítás, a modern technikai háttér és a profi hangosítás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az esemény zökkenőmentesen menjen.

Ráadásul a helyszín könnyen megközelíthető, a parkolás pedig biztosított, így senkinek sem kell a logisztikán stresszelnie. A Bohém Rendezvényhelyszín tökéletes választás azoknak a csapatoknak, akik szeretnék ötvözni a laza hangulatot a profi szervezéssel, és hisznek abban, hogy a legjobb csapatépítők titka mindig a közös élményekben rejlik.

Akár egy közös főzésről, egy dunai hajóútról vagy egy vidéki elvonulásról van szó, a jó csapatépítő nemcsak program, hanem élmény, ami összehozza az embereket. És ha a helyszín is különleges, abból nemcsak egy nap lesz – hanem egy történet, amit még sokáig jó lesz újra felidézni. Szóval nincs más hátra: válasszátok ki a nektek legszimpatikusabb helyet, szervezzétek meg a csapatépítőt, és érezzétek jól magatokat – mert a közös élményekből mindig a legjobb ötletek születnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hány éves korukban bírják legtovább a férfiak az ágyban
Friss kutatásban vizsgálták meg, hány percig tartanak az együttlétek különböző korosztályokban.


Nem titok, hogy a férfiaknál nagyban függ az életkortól az, hogy mennyi ideig tart nekik eljutni az orgazmusig. A szexjátékok eladásával foglalkozó Lovehoney most kiderítette, hogy különböző korosztályokban meddig bírják a férfiak az ágyban – számolt be róla a Metro.

2025-ben készített felmérésük szerint – amelyben az előjátékot nem vették bele a számításba –

a 18–24 éveseknél átlagosan 16,14 percig tartanak az együttlétek.

Az ebben a korosztályban megkérdezettek 5 százaléka azt mondta, 1-2 percig tart csak ki, de szintén 5 százalék vallotta azt, hogy minden aktusnál akár több mint egy órán keresztül is bírja.

A 25–34 éves férfiaknál az átlag 18,29 perc. Itt 21 százalék 11–15 perces átlagos időt mondott, 15% pedig 21–30 perc alatt jut el az orgazmusig.

„A kutatások azt mutatják, hogy az aktusok hossza a húszas évek végén–harmincas évek elején tetőzik, és ahogy a férfiak idősebbek lesznek, ez fokozatosan rövidül”

– mondja Sarah Mulindwa, a Lovehoney szakértője.

A 35-44 éveseknél enyhe csökkenés látszik: az átlag alig több mint egy perccel rövidül az előző évtizedhez képest. Erre a szakértő szerint az a magyarázat, hogy ebben a korban a férfiak már tapasztaltabbak, jobban kommunikálnak, ez pedig gördülékenyebbé teszi a szexet. A hátráltató tényező a stressz vagy a rendelkezésre álló idő rövidsége lehet, ezért érdemes az együttléteket akkorra időzíteni, amikor a legtöbb energia jut rá.

A 45–54 éves korosztályban nagyobb a visszaesés: az átlag 14,15 perc.

A megkérdezettek 25 százaléka 6–10 perc alatt ér a csúcsra, 18 százalék pedig 11–15 perc között jut el az orgazmusig. A szakértő elmondása szerint ennek legfőbb oka, hogy az ötvenes évekre a merevedés kevésbé kiszámíthatóvá válhat.

Az 55–64 éves férfiaknál már csak 11,3 perc az átlagos idő. Hatvan év felett már az egészségi állapot és a rendszeresen szedett gyógyszerek hatása is közrejátszhat abban, hogy nehezebb elérni az izgalmi állapotot, majd az orgazmust.

A 65 év felettiek már csupán átlagosan 8,15 percig bírják az ágyban.

A leggyakoribb tartomány a 6–10 perc (28%), a megkérdezettek 26 százaléka alig 3–5 percet mondott, 1 százalék viszont azt állította, hogy egy óránál tovább is tart eljutni a csúcsra.

A Lovehoney szakértője felhívta a figyelmet, hogy mindegyik életkorban a kommunkáció, a technika és az élvezet a legfontosabb, nem az, hogy mennyi ideig tart az együttlét.

Egy 2024-es felmérés szerint egyébként a heteroszexuális férfiak 95%-a azt mondja, hogy mindig vagy általában eljut az orgazmusig, míg a nőknél ez az arány 65%. A férfiaknál több tényező befolyásolja az orgazmusig tartó időt: számít, mennyi alkoholt iszik valaki, mikor szexelt legutóbb, és az életkor is.

„Összességében az adatok azt mutatják, hogy a nagyjából 10–15 perces szeretkezések a leggyakoribbak minden életkorban, a nagyon hosszú együttlétek pedig ritkák. De a legfontosabb tényezők a hozzáállás, a technika és a kommunikáció”

– hangsúlyozza a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Tényleg nem viszik el kukát október 1-től, ha papír, vagy műanyag van benne? Mutatjuk az új szabály részleteit
Több ponton is fontos változások jönnek: nem mindegy, hogy hova dobjuk a papírt és a műanyagot, 2026 januárjától pedig a túlcsordult kukáért külön díjat kell fizetni.


Október 1-jétől módosul a kommunális hulladék gyűjtésének szabálya. A MOHU az általános szerződési feltételeiben rögzítette: „A Vegyes Gyűjtőedénybe papír-, üveg-, műanyag-, és fémhulladék nem helyezhető el kivéve, ha az

(a) folyadékot és Biológiailag Lebomló Hulladékot tartalmaz; vagy

(b) Vegyes Hulladékkal vagy más Hulladékkal összetapadt vagy összeragadt.”

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tiszta csomagolási karton, az újságpapír vagy a műanyag zacskó nem mehet a vegyes kukába.

De például a felvágottak csomagolópapírját vagy a tömlős sajt műanyag héját nem kell elmosni attól tartva, majd nem viszik el a kukát. És a tejfölös doboz miatt sem marad a ház előtt a teli kuka, ugyanis az ezekben lévő ételmaradék biológiailag lebomló hulladéknak számít.

A változás az „ÁSZF Közszolgáltatási résztevékenység (hatályos 2025.10.01-től)” pontban szerepel, és 2025. október 1-jétől lép életbe.

Emellett pedig vannak olyan változások, amelyek jóval súlyosabban érintik a lakosságot.

2026 januárjától ugyanis a túlcsordult kukák többlettartalmáért külön díjat kell fizetni,

és a háztartási mennyiségű sitt hulladékudvari lerakása fizetős lesz.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kipróbáltam a latex vákuumágyat és a korbácsolást – Az ország legnagyobb fetish rendezvényén jártam (+18)
Sosem éreztem magam nagyobb biztonságban, mint a Freedom Fetish 800 fős, felszabadítóan szexpozitív partiján. Íme a perverziót nem csak nyomokban tartalmazó, edukatív beszámolóm – fotógalériával.


Rendkívül izgatottan készültem hazánk leggrandiózusabb fetish bulijába a Freedom Fetish szervezésében, amelyet nem a szokásos klubjukban tartottak – mivel ezen négyszer annyian vettek részt, mint amennyit a törzshely elbír –, hanem ezúttal egy Pest külterületén található rendezvényhelyszínen. Már előre elolvastam a részletes, öltözködésre és kulturált viselkedésre kiterjedő szabályzatot, illetve a programlistát, úgyhogy nem ért váratlanul, amikor a bejáratnál leragasztották a mobilom kameráját egy matricával, valamint egy szívélyes transzvesztita ellenőrizte (sőt, meg is dicsérte) a dresscode-omat. Utcai ruhában tilos a belépés, úgyhogy aki nem kocsival érkezett, nem feltétlenül találta komfortosnak, hogy az utcán például szegecses testhámban és platformtalpú, lakk combcsizmában flangáljon – ezért az alsó szinten található öltözőt sokan igénybe is vették.

Alapvetően magas az ingerküszöböm, de belépve a rendezvényre elfelejtettem pislogni egy ideig, és a pupillám akkora lett, mint az a részletesen megmunkált szájpecek, amelyet az egyik bőrdíszműves kínált a vásártéren. Már a ruhatárosokon sem volt túl sok ruha, de a közönség nagy része csupán egy-egy falatnyi kiegészítőt viselt, például bimbótapaszt, rafinált tangát vagy bőrszíjakat. Ami pedig más eseményeken a welcome drink szerepét tölti be, az itt egy dupla élőtál volt, azaz többféle bonbon és macaron meztelenül fekvő emberekre felszolgálva, komoly gasztronómiai igényességgel.

– Tiéd itt a legszebb farok! – nevettem fel hangosan, miután megláttam egy tetőtől-talpig rókajelmezes férfit, akinek realisztikusan mozgott hátul a méteres rókafarka. Mint kiderült, applikációval vezérelte a farok mozgását.

Akadt Borat-tangás férfi is békatalpakkal, ugyanakkor frakkot viselő úriember is, sőt, péniszketrecet, valamint heresúlyt vagy análdugót viselő fazonok is felbukkantak.

De a személyes kedvencem hatalmas ördögpatát, szőrős lábvédőt, mellkas-hámot és busómaszk-szerű álarcot viselt. Egy gazellavékony, szép lány áttetsző fűzőt viselt, és láttam egy vagány, idős hölgyet is nevetni egy sarokban ülve (végre valaki, aki nem az SZTK-ban ücsörög panaszkodva, éljenek az ilyen nyugdíjasok!). Minden látogató végtelenül békés, kedves és udvarias volt, mintha egy szupermarketben sétálgatnánk a polcok közt. Fontos tudni, hogy a fetish partikon a szokásosnál szigorúbban veszik, hogy minden közeledéshez szóbeli jóváhagyást kell kérni és kapni.

Kifejezetten érdekes látnivalónak bizonyult a felnőtt játszótér, ahol kipróbálható szexbútorok voltak kihelyezve szép számban, például ketrecek, paskolók, András-keresztek és tantra-fotelek. Izgalmasnak tűnt továbbá a bondage helyiség is, ahol egymást kötözgethették az emberek kényükre-kedvükre, akár profi segítséggel.

Erre a tematikára egyébként felfűztek egy önkötöző performance-t is, amelyben egy mosolygós hölgy hajóinasokat megszégyenítő módon függesztette fel magát japán shibari kötelekkel.

További előadások is követték egymást BDSM, erotikus légtornászat és korbácsolás fókusszal a színpadon.

Kíváncsivá tett a kihelyezett „touch box”, amelybe beleállhattál inkognitóban, vagy bele is nyúlhattál a szűk, semmit nem láttató lyukakon keresztül. Itt is élt a szabály, miszerint ha valaki bent eltakarja magát egy testrészén, azt kerüld el. Az egyik legfurcsább programnak az állatsimogatót találtam, amely gyakorlatilag egy állatjelmezes embersimogató: egy boci-maskarás hölgy láhatóan élvezte, hogy fedetlen kebleit cirógatják az arra járó fetisiszták. A tánctéren pedig végig kiváló hangulat uralkodott a profi DJ-knek és az UV-fénytől látványos neonfüggönyöknek köszönhetően.

A személyzet folyamatosan rendelkezésre állt, ha kérdésed vagy problémád akadt volna, de mindenhol ki is volt függesztve a házirend, például hogy nem érhetsz hozzá másokhoz engedély nélkül. Tanúsítom, hogy valóban senki nem zaklatott, szólt be vagy tapogatott az este folyamán – nem úgy, mint sajnos egyéb divatos szórakozóhelyeken –, mindössze egyetlen tisztelettudóan feltett kérdést kaptam egy karika-nyakörves férfitól: „te sub vagy, vagy dom?”

Az egyik ott dolgozó, Ádám nevű srác elmesélte nekem, hogy az évek alatt mindössze párszor kellett kikísérnie valakit hasonló rendezvényről, például tiltott fotózás vagy félreértés miatt.

Dicsérendő, hogy volt HIV- és szifilisz-gyorsszűrés a helyszínen, valamint a kizárólag pároknak fenntartott szex-szeparé elé egy kosár óvszer volt kihelyezve. De az egyedül érkezők számára is akadt lehetőség huncutkodni a dark roomban, ahol nevéhez híven tényleg nagyon sötét volt.

És hogy mi a különbség egy swingerbuli és egy fetish parti között? Erre az egyik főszervező, Molli válaszolt nekem:

„Míg a swinger klubba a direkt szexért mennek az emberek, a fetish bulikban a szabad partizás a cél, és a szex csak egy lehetőség. Mi szexpozitív partinak hívjuk ezt: a szexualitás megjelenése teljesen elfogadott, itt is van, aki szexel, van, aki más erotikus játékot játszik, de legtöbben csak azért jönnek hozzánk, hogy táncoljanak, ismerkedjenek, beszélgessenek egy izgalmas, nyitott és elfogadó közösségben.

Olyan ez, mint a nachos a moziban. Moziba elsősorban a filmélményért mennek az emberek, és az, hogy lehet nachost is venni, az csak egy lehetőség, és így is a legtöbben simán a popcornt (a mi esetünkben a szabadon bulizást) választják, és köszönik, nem kérnek mást, hiába a lehetőség.”

Ami a saját élményeimet illeti, elsőként az álló vákuumágyat próbáltam ki, amelyhez két kifeszített latexponyva közé kellett bemásznom – cipő és hegyes kiegészítők nélkül –, és megfognom belül kétoldalt az oszlopokat. Egy kis köralakú nyíláson bújtattam ki a fejem, hogy kapjak levegőt. A segítő kollegina rendkívül empatikusan érdeklődött a hogylétem felől, és hogy indíthatja-e a vákuumozást, valamint jelezte, hogy bármikor leállíthatja, és kiszállhatok. Aláírtam egy nyilatkozatot is arról, hogy a hivatalos fotós lefotózhat ebben egy belső használatra készülő galériához.

Amikor rácuppant a testemre elöl-hátul a latex, de úgy, hogy a kisujjam végét se tudtam volna megmozdítani benne, egyszerre volt kiszolgáltatott és felszabadító: a kontrollvesztésnek ezt a fajtáját még nem éltem át, de kifejezetten extatikus volt, ahogyan a kiengedés is, ahogy hirtelen visszakaptam a testem.

Ám itt nem értek véget a kalandjaim aznapra: a saját dark zenei szubkultúrámból már ismertem pár arcot a közönség soraiban, és az egyikőjük – immár kétgyerekes édesanya – elárulta, hogy azért jött ide, hogy megkorbácsolják a fenekét. Én pedig „miért ne” alapon fogtam magam, és neki is láttam az elnáspángolásnak, hiszen egy jó úttörő ott segít, ahol tud. A háttérben szóló elektronikus zene ritmusára korbácsolás meglepően szórakoztatott, közben néha megkérdeztem, hogy ilyenre gondolt-e, illetve gyengébben vagy erősebben szeretné.

Miután végeztem a bravúrral, rájöttem, hogy vannak itt igazi feketeövesek is: egy ötvenes éveikben járó pár hölgytagja olyan intenzíven fenekelte el a párját, ráadásul egy büntetőbíró szigorával az arcán, egy pillanatra sem esve ki a szerepből, hogy már nekem fájt a látvány.

„Általában a vendégeink fele a párjával vesz részt egy ilyen buliban – foglalta össze Molli a statisztikákat –, most a legutóbbi Freedom Fetish után kiküldött kérdőívünk alapján ez 52% volt, 20% jött egyedül, a többiek pedig barátokkal. A közösség összetételéről elmondható, hogy nagyon vegyes, 18-tól a 60-asokig minden korosztály képviselteti magát, ezen belül legnagyobb számban a 30-asok vannak, alatta és felette pedig nagyjából egyenlően oszlanak el az emberek.

A nemi arányokat tekintve szinte fele-fele a fiú és lány megoszlás, épp csak egy kicsit billen a mérleg a fiúk javára, de szép számban vannak a magukat be nem soroló, queer emberek is. A szexuális irányultsági skáláknak is minden tagja jelen van, sőt, az aszexuális vendégeink körében is kifejezetten kedveltek a fetish események.

Mindig vannak külföldi vendégeink is, a Freedom Fetish 2019-es indulása óta elég jó hírrel van benne az európai kinky köztudatban, sokan kifejezetten emiatt az esemény miatt látogatnak el Magyarországra.”

Egyszóval hiába szólt minden az erotikáról, kicsit sem éreztem magam kellemetlenül vagy feszélyezve ezen a bulin, ami a szervezésnek, valamint az intelligensen viselkedő közönségnek egyaránt köszönhető. Technikailag senkihez nem értem hozzá, és más sem ért hozzám, mégis rengeteg ingerrel és önreflexióval gazdagodtam. A Freedom Fetish tehát egy olyan partisorozat, ahol bárki szabadon, korlátok nélkül jól érezheti magát, méghozzá ítélkezés és zavaró tényezők nélkül.


Link másolása
KÖVESS MINKET: