8 bizonyék arra, hogy idén is a szerelmeseké volt a Sziget
Mi más is bizonythatná ez jobban, mint a Sziget hivatásos fotóscsapata által elkészített képek.
ÉLET-STÍLUS
Népszerű
Ajánljuk
Következő:
Ártalmatlan szokásnak tűnik, de tönkreteszi a gyerekedet: a kőkemény igazság a kötelező ovis altatásról
Ártalmatlan szokásnak tűnik, de tönkreteszi a gyerekedet: a kőkemény igazság a kötelező ovis altatásról
Címlapról ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
Ártalmatlan szokásnak tűnik, de tönkreteszi a gyerekedet: a kőkemény igazság a kötelező ovis altatásról
Új kutatások szerint semmi szükségük nincsen rá egyes gyerekeknek, és ha kényszerítik őket, az az idegrendszerüket károsíthatja.
Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.
Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.
Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.
A tudomány ugyanis egyértelműen kimondja: az alvásigény nincsen kőbe vésve, az idegrendszer fejlettségétől függ.
A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.
Ha egy gyereket mégis rákényszerítenek a mozdulatlan fekvésre, az a testének nem pihenés, hanem stressz.
„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.
Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.
A vizsgálatok szerint a kényszerpihenő a stressz-szintet sem csökkentette megbízhatóan azoknál a gyerekeknél, akik már nem voltak álmosak.
A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.
Az egyik bevált módszer a „20 perces szabály”: aki ennyi idő után sem alszik el, halkan felülhet az ágyában, és nézegethet mesekönyvet, rajzolhat vagy játszhat egy csendes logikai játékkal.
Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.
Természetesen a nagy csoportlétszám és a kevés felnőtt nehezíti a helyzetet, de a differenciált pihenőidő megszervezése nem lehetetlen.
Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.
A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.
Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
Súlyos hibát követsz el, ha ezeket az élelmiszereket és ételmaradékokat lefagyasztod
Sokan hiszik, hogy a fagyasztás mindent megold, és ezzel óriási veszélynek teszik ki a családjukat.
Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.
A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.
Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.
A mélyhűtés valójában csak szünetelteti a baktériumok működését, de nem pusztítja el őket.
Erre élelmiszerbiztonsági szakértők is felhívják a figyelmet.
Amint kiolvad a több napos maradék vagy a lejárt szavatosságú élelmiszer, a kórokozók újra aktívvá válnak, folytatják a szaporodást. Te pedig ételmérgezést kaphatsz.
Jobb esetben csak gyomorrontást.
Vagyis a legfontosabb szabály: kizárólag olyan ételt szabad lefagyasztani, ami friss és nem mutatja a romlás jeleit. Ha lejárt a fogyaszhatóság dátuma vagy elszíneződött az étel, akkor kuka.
És ez a mélyhűtésre is vonatkozik!
Ha lejárt fogyaszthatóság dátuma, vagy elszíneződött az étel, azt ne tedd a mélyhűtőbe, hanem dobd ki.
Ha az étel szaga megváltozott, állaga szokatlanul nyálkás, elszíneződött, vagy a csomagolása gázosodott, akkor már nem biztonságos.
Különösen veszélyes, ha a húsokat, halakat kint hagyod órákra a konyhában, főleg a nyári melegben.
A baktériumok ilyenkor már elszaporodhattak benne, ezért akkor se fagyaszd le, ha a dátum szerint még fogyasztható lenne.
Fontos, hogy a fasztó legyen -18 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. A ételeket, élelmiszereket külön dobozban tartsd és légmentesen zárd le. A csomagra írd rá a fagyasztás dátumát.
Mivel a fagyasztás ellenére az élelmiszerek minősége idővel romlik, rendszeresen nézd á a mélyhűtőt, és ha valami elszíneződött, vagy már több mint fél éve van lefagyasztva, inkább dobd ki.
A fagyasztás tehát kiváló eszköz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, de csak akkor, ha betartod az alapvető szabályokat: friss alapanyaggal, helyes tárolási módszerekkel és okos kiolvasztással működik.
Ajánljuk
Következő:
Alvásfigyelő alkalmazást töltöttél le? Okosórád van? Lehet, hogy többet árt, mint használ!
Alvásfigyelő alkalmazást töltöttél le? Okosórád van? Lehet, hogy többet árt, mint használ!
ÉLET-STÍLUS
Alvásfigyelő alkalmazást töltöttél le? Okosórád van? Lehet, hogy többet árt, mint használ!
Mindenki a jobb pihenés reményében kezdi használni a kütyüket. De vizsgálat kimutatta, hogy sokaknál éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Milliók bámulják reggelente az okosórájukat, vagy az alvásfigyelő appot, hogy megtudják, jól aludtak-e.
A pihenés javítására kitalált eszközök azonban sokaknál éppen az ellenkezőjét érik el: szorongást és aggodalmat keltenek.
Az okosórák, fitneszkarkötők és mobilapplikációk azt ígérik, hogy a mérésekkel segítenek jobban aludni. Rengetegen tartják hasznosnak őket, mert úgy érzik, jobban megértik a saját alvásukat és tudatosabban figyelnek rá. A kép azonban ennél árnyaltabb.
Egy friss, közel ezer ember bevonásával készült norvég kutatás szerint nem mindenkinek tesznek jót ezek az eszközök.
Sőt, minden hatodik felhasználónál kifejezetten fokozták az alvással kapcsolatos aggodalmakat, ami alvászavarhoz vezethet – derül ki a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányból.
A legnagyobb kockázat a fiatalabbaknál jelentkezett, akik egyrészt gyakrabban használják ezeket az appokat, másrészt hajlamosabbak arra is, hogy túlgondolják az eredményeket.
Az úgynevezett „alváspontszám” például könnyen stresszforrássá válhat.
„A fiatalok hajlamosak azonosítani magukat a kapott adatokkal. Egy rossz pontszám után könnyen elkönyvelik, hogy az egész napjuk tönkrement, pedig lehet, hogy kipihenten ébredtek volna”
– magyarázta egy alvásszakértő.
Különösen veszélyeztetettek az álmatlansággal küzdők. Náluk egy rossz adat csak olaj a tűzre, hiszen azt az érzést erősíti, hogy valami nincs rendben velük. Ez tovább rontja a helyzetet.
„Inszomniás betegnek azt mondani, hogy az adatai szerint rosszul aludt, olyan, mintha a lámpalázas diáknak ismételgetnénk, hogy meg fog bukni. Ez csak tovább rontja a helyzetet, és negatív spirálba löki az illetőt”
– figyelmeztetett a szakember.
A probléma gyökere, hogy a pihenés egyfajta teljesítménnyé válik, az alvásfigyelő alkalmazás adatai pedig önértékelési kérdéssé. Ha a számok nem jók, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy rosszul is aludtunk, még akkor is, ha szubjektíven nem így éreztük. Ez egyenes út az aggodalomhoz, ami tényleg alváshoz, az pedig még kedvezőtlenebb pontszámokhoz vezet.
A szakértők szerint nem kell azonnal a kukába dobni ezeket az eszközöket, de sokkal tudatosabban kellene használni őket.
Aki azt veszi észre magán, hogy az alvásfigyelő követése inkább szorongást okoz, mint segít, jobban teszi, ha időnként kikapcsolja az értesítéseket, vagy akár teljesen félreteszi éjszakára. Érdemes a napi kilengések helyett inkább a heti átlagokra koncentrálni.
Jelzésértékű lehet, mi a válaszunk arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e a reggeli pontszám a hangulatunkat.
Érzünk-e teljesítménykényszert lefekvéskor? Erősödtek-e az álmatlansági tüneteink, mióta az appot használjuk? Ha a válasz igen, érdemes stratégiát váltani.
A jelenségnek már nevet is adtak: orthoszomnia, vagyis a tökéletes alvás görcsös hajszolása az adatok alapján.
Fontos tudni, hogy ezek az eszközö k nem orvosi műszerek, méréseik pontossága korlátozott, és az alvás minősége természetes módon is ingadozik. A lényeg, hogy a technológia egy eszköz maradjon a nyugodtabb alvás eléréséhez, ne pedig maga a cél.
Amire még felhívnánk a figyelmet, az, hogy ne pörgesd folyamatosan a telefonodon a közösségi oldalakat: a doomscrolling rosszat tesz az idegeidnek.
Via Mirror
Ajánljuk
Következő:
Jön az óraátállítás: napokig tartó fáradtság, alvászavar, baleseti kockázat – Ezért viseli meg ennyire a szervezetet a vasárnapi átállás
Jön az óraátállítás: napokig tartó fáradtság, alvászavar, baleseti kockázat – Ezért viseli meg ennyire a szervezetet a vasárnapi átállás
ÉLET-STÍLUS
Jön az óraátállítás: napokig tartó fáradtság, alvászavar, baleseti kockázat – Ezért viseli meg ennyire a szervezetet a vasárnapi átállás
Már egyetlen óra eltolódás is láncreakciót indíthat el, amely felborítja a szervezet működését. A szakértők szerint a hatás akár hónapokig is érezhető maradhat. De van néhány lehetőség, ami csökkentheti a kellemetlenségeket.
Már csak pár nap van hátra a tavaszi óraátállításig.
Most vasárnap, március 29-én hajnalban 2 óráról 3 órára kell előreállítani az órákat, amivel megkezdődik a nyári időszámítás. A váltásnak köszönhetően este tovább lesz világos.
A Time and Date adatai szerint pedig ezen a napon Magyarországon már 19 óra 9 perckor nyugszik le a Nap.
Az európai szinten tervezett óraátállítás eltörléséből egyelőre nem lett semmi, így a jelenlegi uniós szabályozás értelmében a tagállamok továbbra is kötelesek alkalmazni a tavaszi és őszi átállást - írja az RTL.hu.
Az átállás miatt az első nap egy órával kevesebbet alszunk, cserébe a továbbiakban a délutánok és a kora esték érezhetően hosszabbnak tűnnek majd.
Bár a tavaszi óraátállítás szabálya nem változott, azaz mindig március utolsó vasárnapján történik, a naptár miatt a dátum évente eltérő napra esik. Idén a 2025-ös évhez képest egy nappal, 2024-hez viszonyítva pedig két nappal korábban köszönt be a nyári időszámítás. Azaz idén hamarabb jön el az az időszak, amikor munka vagy iskola után még világosban térhetünk haza.
A nyári időszámítás október 25-ig tart. Ezen a vasárnapon hajnalban állunk vissza a télire, amikor 3 óráról 2 órára tekerjük vissza az órát. Ekkor egy órával többet alszunk, viszont a délutánok ismét hamarabb sötétednek.
Az átállásnak azonban vannak kellemetlen velejárói is.
Egyetlen óra eltolódás, és a szervezetünk napokig szenvedhet az alvászavaroktól, a koncentráció csökkenésétől és a megnövekedett baleseti kockázattól, miközben a szívrohamok kockázatáról szóló friss kutatások ellentmondásos eredményeket hoznak. A vasárnapi óraátállítás nem csupán egy apró kellemetlenség, hanem komoly élettani kihívás, amelyre érdemes tudatosan felkészülni.
A szakértők szerint az átállás kifejezetten megterhelő lehet a szervezet számára - írja az nlc.hu. „Hét-tíz napig is eltarthat, mire a belső óránk alkalmazkodik az új ritmushoz” – figyelmeztetett Pintér Ferenc meteogyógyász. A probléma az, hogy biológiai óránk a teljes szervezetünket szabályozza, így már egyetlen óra elcsúszás is láncreakciót indíthat el. Ennek következtében alvászavarok jelentkezhetnek, ingadozhat a vérnyomás, csökkenhet a koncentráció és a munkavégzés hatékonysága, sőt a balesetek kockázata is megnőhet.
Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a tavaszi átállást követő napokban akár 5–10 százalékkal is nőhet a szívrohamok és stroke-ok előfordulása, sőt egyes adatok alapján a szívinfarktusok száma bizonyos napokon akár 24 százalékkal is megugorhat. Ugyanakkor a legújabb, nagy adatbázisokon végzett elemzések már árnyalják ezt a képet, és nem találtak minden esetben statisztikailag jelentős emelkedést. A hatás ráadásul nemcsak rövid távú: a szakértők szerint a szervezet akár hónapokig is egyfajta belső eltolódásban működhet, mert a biológiai ritmus nem kerül teljesen összhangba a természetes fényviszonyokkal.
Különösen érintettek azok, akik szigorú napirend szerint élnek, a kisgyerekek és az idősebbek. Bár sokaknál erőteljes tüneteket okoz, az óraátállítás hatása egyénenként eltérő. Vannak, akik szinte észre sem veszik a változást, míg másoknál napokig tartó fáradtság, ingerlékenység és koncentrációs nehézség jelentkezik.
Alváskutatók és egészségügyi szervezetek szerint néhány tudatos lépéssel jelentősen csökkenthetők a kellemetlen hatások.
Már az átállítás előtti 3-4 napban érdemes 10-15 perccel korábban lefeküdni, hogy a belső óra finoman alkalmazkodjon.
A reggeli napfény kulcsfontosságú, mert ez az egyik legerősebb jelzés a szervezet számára a gyorsabb alkalmazkodáshoz. Ezzel szemben az esti képernyőzés (telefon, laptop) kék fénye gátolja a melatonin nevű alváshormon termelődését, ami megnehezíti az elalvást. A szakértők azt is javasolják, hogy az átállás körüli napokban délután már ne fogyasszunk koffeint, és az alkoholt is minimalizáljuk, mert rontja az alvás minőségét. Az étkezések, a mozgás és az esti szokások állandósága segít stabilizálni a bioritmust. Fontos, hogy ne próbáljuk túlkompenzálni a fáradtságot: a túl hosszú nappali alvás vagy a hétvégi visszaalvás csak tovább boríthatja a ritmust.
Ajánljuk
Következő:
Hiába számolod a kalóriákat, mégsem fogysz? A szakértő szerint ezért bukik el rengeteg fogyókúra
Hiába számolod a kalóriákat, mégsem fogysz? A szakértő szerint ezért bukik el rengeteg fogyókúra
