ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Ti hogyan csináljátok a semmittevést? 50 tipp, hogy valóban jólessen!



31.

Horgolok, kötök mindenféle dolgokat. Nagyon hasznos is egyben mert mindenki örül amikor megajándékozom egy saját alkotással. – Katalin

32.

Jóga, tereplovaglás, olvasás, otthoni mozizás a lányaimmal. Tévézés közben iszonyatosan sírunk, röhögünk, izgulunk, trollkodunk, mikor mi dukál. – Judit

33.

Az ablakpucolas is szokott segiteni.. csak arra ritkabban tudom ravenni magam.. – Rita

34.

Ékszerkészítés. Minél aprólékosabb, annál jobb. – Erzsébet

35.

Egyértelmű, hogy a szex! De mivel most nincs, így marad a porszívózás! – Iza

36.

A kötés és a horgolás jótékony hatásairól már több tanulmány született. Azt mondják, ez az agy jógája. Engem is teljesen kikapcsol. – Nóra

37.

Én elmegyek a hegyekbe lehetőségem szerint. Ott leülök, és becsukom a szemem, élvezem a természet simogatását és a csendet. – Csilla

38.

Nekem is nehéz a semmit csinálás. Légzés figyelés, szívritmusom hallgatása, amit szoktam végezni. Ami kikapcsol, de az már a csinálás, az a fonal festészet és a kötés és horgolt és a megunhatatlan örök kedvenc az olvasás. – Beáta

39.

Próbálom a semmi csinálás idejében kitartani, nagyon fontos időszak ez kreativitás szempontjából, benne lenne egy ürességben és nem kitölteni semmivel, megélni, ez nekem ilyen elmefitnesz gyakorlat, valami, amit nagyon nehéz megtartani, mert túl könnyen fut képzelgésbe, vagy álcselekvésekbe, szerintem ezek az “ennyi” pillanatok, amikor benne tartod magad abban, ami valójában van, abban, hogy az élet is, te is, mások is, minden csak “ennyi”. Valójában komoly erőfeszítés, de nagyon áldásos, szerintem, ha jól csinálják, minden egyes alkalom után erősebb leszel… – Alica

40.

Engem a zene gyógyít.Nem tudom mi lenne velem zene nélkül. – Tünde

41.

A semmit csinálás nem megy. Ami teljesen kikapcsol az a kreálni valamit. Amikor diagnosztizálták a kisfiamat autizmussal, akkor otthon maradtam vele és a gyöngyékszer készítés lett a hobbim. Nagyon kikapcsolt. Merem állítani, hogy volt időszak, amikor ez tartott életben. Hét éven keresztül nem volt nap, hogy ne fogtam volna gyöngyöt a kezembe. Egyszer volt rajtam egy holter EKG készülék és megkérdezték utána, hogy akkor mit csináltam, amikor olyan szép, nyugodt, egyenletes volt a szívverésem. Természetesen gyöngyöt fűztem. – Judit

42.

5-6 évvel ezelőtt hasonló érzéseim voltak, sajnáltam még az evésre és alvásra szánt időt is, pazarlásnak éreztem. Ami engem átkapcsolt, az két hét teljes elvonulás volt egy toszkán kis faluban, nulla térerővel – szóval digitális detox, lekapcsolódtam a rohanó mindennapokról. Pár napig elvonási tüneteim voltak, aztán elmerültem a nyugalomban és azóta éljen a dolce far niente. – Henrietta

43.

40 év kellett, hogy ráébredjek, milyen csinos kis bűntudatcsomagot hordok, és újabb 10, mire eljutottam oda, hogy képes legyek tényleg, utólagos bűntudat nélkül is csak úgy lenni, órákig bámulni csak a kertet, nem főzni a családnak, ha nincs kedvem, nem szégyellni magam, ha olyasmit teszek, amihez nekem van kedvem. Pl most ezzel a csudás hozzászólásfolyammal elherdálni a nap legnyugodtabb két óráját, ami amúgy homeoffice munkára volt szánva… – Krisztina

44.

Én utazási filmeket nézek a YouTube-on, következő utazási célpontokat tervezek így előre. Merre mit érdemes meglátogatni és miért. Ezeket elmentem, feljegyzetelem kis füzetbe előre, hogy majd mit merre tervezzek legközelebbre. Rengeteg élményt ad így előre, főleg Covid idején. Napsütés, kék ég, meleg pálmafák. – Ildikó

45.

Én a nagyon kicsi kertünkben fűnyíró ollóval szoktam levágni a füvet, az elég zen. – Bori

46.

Elsétálni (!) egy múzeumba, képtárba, lassan végigjárni , időzni a képek előtt, hagyni, hogy üzenjenek, beülni a múzeum kávézójába, végignézni a művészeti könyveket a gift shop-ban… Én állandóan fényképezek, így mindig figyelem a fényeket, érdekes formákat – nem kell, hogy klasszikusan szépek legyenek, csak nekem érdekesek… ez tökéletes “lazulás” , tudatos lassulás. – Judit

47.

Én nagyon-nagyon szeretek semmit csinálni. Csak feküdni és merengeni. Jó időben kirakom az udvarra a szivacsot, heverészek, körém telepednek az állataim és ez olyan békével tölt el. Szuszognak a meleg testecskék, simogatom őket, és élvezem ezt a szeretetteljes állapotot, míg lassan ránk sötétedik, előbújnak a csillagok, amiket hosszan lehet bámulni. Májusban ciripelnek körülöttem a tücskök, szeptemberben bőgnek a szemben lévő hegyen a szarvasok, vijjognak az ölyvek, csodálatosan felemelő állapot. Van, hogy kinn is alszom ebben a nagy kupacban. Időnként gondolatok születnek a merengésből, amelyeket egy-egy haikuban le is írok. Minden kikapcsol és mélységesen feltölt amit a természetben élek át. Megcsodálom a fákat, virágocskákat, patakokat, hegyeket, hosszasan el tudok fényképezgetni akár egy fűszálat is. Ilyenkor mindent elfelejtek, ami a hétköznapokban nehéz. – Erika

Íme, az én három tippem!

48.

Az egyik kedvenc tevékenységem az álmodozás (a másik a túlgondolkozás, haha), néha csak kiülök a teraszra és álmodozom egy szuper nyaralásról, vagy hogy tiszta az egész ház olyan pillanatokat keresek, amikor boldog voltam és újraélem azokat. Az álmodozás is hasznos, ugyanis kreatívabbak lehetünk tőle vagy jobbak probléma megoldásban, ezt írja egy kutatás.

49.

Az első dolog, amit bevezettem, mert most már megtehetem, az ebéd után délutáni alvás volt. Az elején persze bűntudatom volt, hogy jaj, inkább emailekre kellene válaszolnom, de megbeszéltem magammal, a világ nélkülem is tud forogni (bizonyos ideig). A rövid, mikro alvás amúgy is rettentően hasznos, növeli az éberséget, és javul az emlékezetünk is tőle, de 10-20 percnél ne legyen több, mert akkor még fáradtabban ébredhetünk és az éjszakai alvás rovására is mehet.

50.

Bőrápolás. Amióta tudatos bőrápoló lettem 2 éve, 44 évesen (tudom, kicsit későn, de hát sose késő) és elkezdtem a Vichy-vel is dolgozni, rájöttem, hogy a napi 2-szeri időtöltés az arcommal remekül kikapcsol, egyfajta terápia is lett.

Majdnem 40 éves vagy? Talán már el is múltál? Ha egy olyan társaságra vágysz, ahol korodbeli, okos és jófej nők közösen beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat, keresd a Neverordinary csoportot vagy az Instagram oldalt és mindenképp olvasd a blogot is!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk