ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

16 biztos jel, hogy téged is mérgező szülők neveltek

Ha ezeket tapasztaltad, te is áldozattá váltál. Van azonban megoldás a problémára.


A mérgező szülők gyakran észrevétlenül rombolják a gyermekük életét. Azok sokszor csak felnőtt korukban jönnek rá, hogy manipulálták, félrevezették vagy éppen súlyosan bántalmazták őket. Íme, 16 jel, amelyből felismerheted, hogy téged is mérgező típusú szülők neveltek-e. A felismerés a gyógyulás és a továbblépés első szintje.

1. Negatív és elégedetlen

A mérgező szülő gyakran egy képzeletbeli, tökéletes/ideális eszményképhez szeretné hasonlítani a gyermekét. Mivel tökéletes ember nincsen, mindig akad valami, amiért hibáztatni lehet.

Van, aki bármilyen negatív esemény történik a családban, képes azt mondani a gyereknek, hogy az is miatta van, az is az ő hibája. A mérgező szülők által nevelt gyermekek gyakran éreznek bűntudatot, lelkiismeretfurdalást akár ok nélkül is. Az sem ritka, ha a gyereke más gyermekeken, a kistestvéreiken, játszótársaikon vagy a játékaikon vezetik le a feszültséget.

2. Lekicsinylő, becsmérlő megjegyzéseket tesz a gyerekre annak jelenlétében is

"Hogy tartod már megint magad?" "Hogy nézel ki?" "Úgysem megy már férjhez." "Akkorákat lépsz, mint egy elefánt." A gyermek külsejét, szellemi teljesítményét, személyiségjegyeit és tetteit is bírálják.

mergezo1

3. Az elsőszülöttre vagy a nagyobb gyermekekre terheli a kistestvére gondozásával járó terhek egy részét

Itt nem feltétlenül arról van szó, hogy a kicsik körüli teendőket a gyermekeikre sózzák. Hanem például arra, hogy felelőssé teszik a nagyokat a kisebbekért: nekik kell vigyázni rájuk, az ő felelősségük, mi történik a kistesóval. Sok családban az elsőszülött gyermekből csinálnak aggodalmas mini felnőttet, koravén gyereket.

Kik a mérgező szülők? Azok, akik személyiségromboló hatással vannak a gyermekeikre. Sok negatív dolgot mondanak nekik, nem hagyják őket érvényesülni, túl sok felelősséget hárítanak rájuk, vagy éppen teljes ellenőrzés alatt próbálják tartani a gyermeküket még akkor is, ha azok már felnőttek.

Az úgynevezett mérgező szülők sokat kritizálnak, de keveset dicsérnek. Viselkedésükkel vagy szavaikkal bántanak. A fizikai bántalmazás sem ritka náluk.

Bántalmazott, elnyomott gyermekekből gyakran válnak mérgező szülők.

mergezo2

4. Érzelmileg zsarolják a gyermekeiket

A repertoár igen széles lehet. Például sírással csikar ki valamit a gyermekből az édesanyja, vagy ágynak esik, ám semmilyen betegségben nem szenved. Megjegyzéseket tesz, hogy ő bezzeg mennyi mindent megtett érte, mennyi áldozatot hozott.

5. Felemlegeti, mekkora teher volt számára a gyermekvállalás

Milyen nehéz volt a szülés, mennyire nehéz volt a gyerekét felnevelni, mennyi gondja volt vele, esetleg azt állítja, hogy sok szomorúságot okozott neki kisgyermekként.

6. A mérgező szülő gyakran játssza azt, hogy levegőnek nézi a gyermekét,

nem szól hozzá, duzzog a jelenlétében.

A Mérgező szülőkről Susan Forward írt először 1989-es könyvében (magyar fordításban 2000-ben jelent meg.)

A szerző a következő, gyermekük felnőttkorában is hatalmat gyakorló mérgező szülőtípusokat különbözteti meg egymástól: az istenszerű szülők, az alkalmatlan szülők, az irányító szülők, az alkoholisták, a verbális bántalmazókat (szavakkal verőket) és a testi- és a szexuális erőszaktevőket.

A könyvben azt is leírja Susan Forward, hogy ettől a terhes örökségtől megszabadulhatunk. Bemutat olyan technikákat, amelyekkel felülírhatók a régi sérelmek, és amelyekkel sikerülhet elkerülni az áldozatoknak azt, hogy az otthoni minta hatására ők is mérgező szülőkké váljanak.

mergezo3

A Trónok harcában Cersei Lannister a mérgező, manipulatív szülő mintapéldánya

7. Azt sugallja, hogy a gyermekének rosszul kellene éreznie magát

"Minden rendben van, kisfiam? De tényleg? "Nincs semmi baj?" "Tényleg nincsen semmi, vagy csak úgy mondod?""Nem történt veletek semmi mostanában?"

8. Nem hagyja, hogy a gyermekének magánélete legyen

Totális kontrollt akar a másik felett. Ez a fajta szülő nem tartja bűnnek, ha kutat a gyermeke holmija közt, ha elolvassa a naplóját,a leveleit, megnézi, kivel telefonált, milyen sms-eket írt stb. Egyáltalán nem érzékeli, hogy ez mennyire romboló hatású.

Felülbírálja a gyermeke döntéseit a pályaválasztástól kezdve a párválasztásig. A mérgező szülőkre az is jellemző, hogy nekik senki nem elég jó a lánya/fia számára. Van, aki eltiltja a gyermekét a párjától (amíg teheti), van, aki addig tesz megjegyzéseket a másik fiúra vagy lányra, amíg a gyermeke végül szakít.

Dan Greenburg humorosan fogalmazza meg "Mindenkiből lehet jiddise máme" című könyvében, milyen a szorongásokat, gátlásokat kialakító, gyermekére rátelepedő szülő.

"Hívjuk meg vacsorára a fiunk barátnőjét, hogy megállapíthassuk, megfelelő anyag-e menynek. Az objektív értékelés nagyon fontos, e célból sohase szóljunk közvetlenül a vendéghez, hanem mindig a gyermekünk közvetítésével beszéljünk hozzá:

- Szereti a barátnőd a krumplipürét?

Ezt a nyelvtani formát hívjuk egyes szám nulladik személynek. Ha a fiú végül elveszi a lányt, az egyes szám nulladik személyű alak harmonikusan illeszkedik a menyünkkel való bánásmód alapvető fogásához, a "Jaj, hogy is hívják?"fogáshoz.

mergezo4

A Jóbarátokban Monica és Ross szülei mérgezők - míg a fiukat rendszerint biztatják, a lányukat gyakran kritizálják

9. A mérgező szülő szívesen csűri-csavarja úgy a dolgokat, hogy végül az legyen, amit ő akar

Még gyermekkorban kezdődik azzal, hogy a gyerek azt egye, amit ő akar, olyan ruhát vegyen fel, amilyet a szülő akar, olyan holmikkal vegye körül magát, amilyeneket a szülő választ a számára. Felnőttkorban a folytatás például abba torkollik, hogy a "gyermek" ne menjen külföldre dolgozni, ne boldoguljon önállóan, ne költözzön másik városba. Úgy ossza be a erejét és idejét, ahogyan a szülőnek megfelelő.

10. Gyakran szenvedélybeteg szülők

Alkoholisták, valamilyen játékszenvedélynek hódolnak, esetleg gyógyszerfüggők, betegesen hipochonderek vagy drogfüggők.

bantalmazas1

11. A mérgező szülő esetleg nem áll ki a gyermekééért,

nem védelmezi, nem érzékelteti vele, hogy nála biztonságban van.

12. Nem riad vissza veréstől,

fizikai bántalmazástól. Vagy a saját feszültségét vezeti le a gyermekein, vagy meg van róla győződve, hogy a verés a helyes nevelés eszköze. Nincsen vagy tudatában, nem is akar tudatában lenni annak, hogy ez bántalmazás. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy 5-6 éves koráig a gyermek gyakran azt sem tudja, mit csinál, nem képes felmérni a tette következményeit, így az erőszakos büntetés hatástalan.

A fizikai bántalmazás legsúlyosabb formája a szexuális erőszak,a fogdosástól a tényleges neki érintkezésig.

eroszak

13. Extrém esetben öngyilkossággal fenyegetőzik

Ezzel a gyermek lelkiismeretfurdalását, bűntudatát növeli, és azt a hamis érzetet kelti a gyermekben, hogy nagyot hibázott, egyedül ő tehet erről.

14. Arra kényszerítenek, hogy rájuk figyelj,

az ő igényeikre légy tekintettel. Visszaélnek a szülők iránt tanúsított tisztelettel.

15. Félelmet sugároznak

A gyermeküknek néha akkor is görcsbe rándul a gyomra, ha csak beszélnie kell a szüleivel, például azért, mert gyakran letorkollják.

bantalmaz1

16. Nem engedik, hogy a negatív érzelmeiket kifejezzék a gyermekeik

"Olyan idegbeteg vagy, mint apád!" "Olyan hisztis vagy, mint anyád!" "Olyan faksznis vagy, mint nagyanyád!" "Azonnal fejezd be a bőgést!" "Uralkodj magadon!"

Hogyan lehet a mérgező szülők hatását ellensúlyozni?

Több módszer rendelkezésre áll. Az egyik, ha már minden próbálkozás kudarcot vallott: kerülni őket, amennyire csak lehet. Minél kevesebb közös programot szervezni. Súlyos esetben a családi ünnepeket is ignorálni lehet.

"Érdekes és rendkívül hatásos módszer: ha az érzések kijelentései után a mert szót írjuk, és a mondatot a hiedelmek egyikével folytatjuk, megértjük a kettő közti összefüggésből agresszív vagy meghátráló viselkedésünket. Az érzelmi függetlenség azt jelenti, úgy vagyunk a család részei, hogy közben megőrizzük önálló egyéniségünket. Susan az impulzív reakciók helyett az átgondolt válaszadásra helyezi a hangsúlyt, például: "Meglep, hogy így látod. Sajnálom, hogy felzaklat. Természetesen jogod van a véleményedhez" - írja az Antidepresszáns a könyvkritikában.

Különböző terápiás módszereket is igénybe lehet venni. Érdemes pszichológussal konzultálni, és tőle segítséget kérni. A rossz beidegződések, negatív minták leküzdésében a pszichodráma is segíthet. Hogy melyik a számodra legmegfelelőbb kezelés, azt a szakemberek tudják számodra megmondani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk