Korábban mi is írtunk róla, hogy 40 gyereket vittek a Heim Pál Gyerekkórházba a Covid-fertőzés utáni súlyos tünetekkel, de 21 gyereket a Semmelweis Egyetemen is kezelnek hasonló tünetekkel.
Szombat este Novák Hunor gyermekorvos is beszélt a koronavírus utáni gyerekbetegségekről YouTube-csatornáján. A szakember azt mondta, a MIS-C nevű, poszt-covid betegség egyik legfontosabb ellenszere, ha időben észreveszik, így tisztában kell lenni a korai jelekkel is.
Mint említette, 2021 elejéig több tucatnyi gyereket kezeltek több szervrendszert érintő gyulladásos szindrómával, többségüknél súlyos lefolyású volt a kór, és intenzív ellátást igényelt. A betegség mindig néhány héttel a Covid-fertőzés után alakult ki.
Az okáról jelenleg még nincs pontos információja az orvosoknak, de az elmondható, hogy a fertőzés után valamiért abnormális immunreakció alakul ki az érintett fiataloknál.
Az esetek mindegyikében magas lázzal járt a betegség, de gyakori tünet még a hasi panasz, a szemgyulladás és a kiütéses tünetek is. Előfordulhat ezen kívül szapora légzés, ajak- és nyelvduzzadás, fejfájás, fáradtság vagy a testben kialakuló más gyulladásos tünetek is. A koronavírus-fertőzésen átesett gyerekeknél ezekre a tünetekre fokozottan oda kell figyelni.
A betegséget azért nem egyszerű kiszűrni, mert - ahogy a neve is mutatja - a gyerekeknek szinte bármelyik szervét megtámadhatja, így elsőre könnyen összetéveszthető más, enyhébb vagy akár súlyosabb betegségekkel is.
Novák Hunor legfontosabb üzenete, hogy a korai felismerés akár életmentő is lehet a MIS-C esetében. Ezért különösen fontos, hogy a korábban említett tünetek jelentkezésekor a szülők mindenképp keressék fel a gyerekorvost.
Korábban mi is írtunk róla, hogy 40 gyereket vittek a Heim Pál Gyerekkórházba a Covid-fertőzés utáni súlyos tünetekkel, de 21 gyereket a Semmelweis Egyetemen is kezelnek hasonló tünetekkel.
Szombat este Novák Hunor gyermekorvos is beszélt a koronavírus utáni gyerekbetegségekről YouTube-csatornáján. A szakember azt mondta, a MIS-C nevű, poszt-covid betegség egyik legfontosabb ellenszere, ha időben észreveszik, így tisztában kell lenni a korai jelekkel is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ónodi Eszter: Felesleges az életkorod miatt befeszülni
Ez a tanács a Diagnózis podcast aktuális epizódjában hangzik el a színésznőtől. A beszélgetésben Dénes Fruzsina egészség-szakpszichológus is részt vesz, aki pszichológiai oldalról is megvilágítja, hogyan viszonyulunk az évek múlásához.
Volt már olyan érzésed, hogy belül egyáltalán nem annyi idős vagy, mint amit a tükör mutat? Hogy miközben a világ elkezd máshogy nézni rád, te pontosan ugyanaz az ember maradtál? Vagy még inkább:
szeretnéd az 5-10-15 évvel ezelőtti önmagadat látni a tükörben és nehéz elfogadni, hogy ez már nem fog menni?
A Diagnózis podcast legújabb epizódja ebből az élményből indul ki – és nagyon hamar eljut oda, amiről ritkán beszélünk ennyire őszintén: mit kezd egy nő azzal, ha láthatói jelei mutatkoznak az évek múlásának?
A műsorban Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető Ónodi Eszter színésznővel és Dénes Fruzsina egészség-szakpszichológussal beszélget arról, hogyan őrizhető meg a nők önbizalma 40 felett, javíthat-e az énképünkön egy arcplasztika és mit kezdjünk a külvilágból érkező, nem mindig pozitív visszajelzésekkel.
Az 50. év betöltése egy mágikus határ lenne?
Mindjárt a beszélgetés elején Ónodi Eszter elmeséli, hogy őt alapvetően nem különösebben izgatta volna az 50. születésnapja – de véletlenül úgy alakult, hogy megkerülhetetlenül szembe kellett néznie vele.
A Katona József Színház egy kedvesnek szánt gesztusként egy Facebook posztban felköszöntötte Esztert a kerek évforduló alkalmából, és innen viszont már nem volt megállás: a bejegyzést átvette a média, és hirtelen mindenhol az jelent meg, hogy „Ónodi Eszter 50 éves lett”.
Ettől kezdve már őt is elkezdte foglalkoztatni a kérdés. Mert egy dolog, hogy mit jelent neked egy életkor – és egy másik, hogy mit jelent a külvilágnak.
Dénes Fruzsina egészség-szakpszichológus tágabb perspektívába helyezi a jelenséget. Szerinte egyáltalán nem véletlen, hogy az 50. életév ennyire erősen meg tud jelenni a nők életében. Sokan valódi mérföldkőként élik meg – még akkor is, ha korábban nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget, és vannak, akik már jóval korábban, a elkezdenek a korukkal foglalkozni, és már a 40. születésnapjukat is szorongva várják.
Fruzsina elmagyarázza, hogy mit is jelent a „szubjektív életkor”:
„Az identitásunk nem számokban szerveződik, hanem élményekben, célokban, aktivitásban.” Nem arról van szó, hogy „rosszul látjuk magunkat”, amikor fiatalabbnak érezzük magunkat a korunknál, hanem arról, hogy az, ahogyan megéljük magunkat, nem a számokon alapul.
A probléma inkább ott kezdődik, amikor a külvilág visszajelzései elkezdenek ütközni ezzel a belső élménnyel.
És ez nem csak „fejben dől el”. Fruzsina szerint biológiai szinten is hatunk egymásra: „sokkal jobban befolyásoljuk egymás hangulatát és idegrendszeri állapotát, mint gondolnánk”. Vagyis nem lehet teljesen kivonni magunkat abból, amit mások mondanak – de az igenis tanulható, hogy kitől fogadunk el visszajelzést, és kitől nem.
Épít vagy rombol a külvilág visszajelzése?
Eszter is tanulja ezt, például úgy, hogy a közösségi médiában való jelenléttől kicsit hátrébb lépett a negatív tapasztalatok miatt. Merthogy ő is kapott már bántónak ható kommenteket a kinézetére, életkorára vonatkozóan. Eszter konkrét példát idéz fel: „Imádom a havat, újévkor elmentem futni a Hármashatár-hegyre és futós szettben tettem ki egy szelfit, így kívánva boldog új évet. Egy bizonyos pont után olyan kommentek jelentek meg a poszt alatt, mint például:
„Hát ez valaha szép volt, de én most már a helyében nem mutogatnám magamat.” „Ez a botox vagy arcfeltöltés nem kellett volna.”
Annyira ledöbbentem ezen, még ha sejtettem is, hogy akik írták, saját frusztrációjukat eresztették ki. Ha másért nem, hát ezért hálás vagyok, hogy ezzel a poszttal segíthettem enyhíteni a frusztrációjukat” – meséli Eszter.
Éppen ezért inkább visszavett az online jelenlétből, ma már sokkal ritkábban oszt meg személyes tartalmakat. Nem azért, mert ne lenne mondanivalója, hanem mert nem akar folyamatosan ezekkel a reakciókkal szembesülni.
Hogyan gondoskodjunk már most 70+-os önmagunkról?
A beszélgetésben az is szóba kerül, hogy az öngondoskodás nem csak mentális kérdés – hanem nagyon is gyakorlati: például az, hogy gondolunk-e arra, mi lesz velünk később, és teszünk-e ezért előre. Eszter például abszolút tudatos ebben: „Színésznőként is gondolnom kell arra, hogy bár szeretnék még 70 évesen is játszani,
egy idő után már valószínűleg nem lesz annyi feladatom, annyi bevételem, mint mondjuk most, és fontos előre gondolkodni, tudatosan tervezni, félretenni idősebb korunkra.
És te gondoltál már arra, hogy hogyan telnek majd nyugdíjas éveid? Mert nemcsak az számít, lesznek-e ráncaid, hanem hogy biztosított-e a megélhetésed.
Az évek múlnak - de te már most elkezdheted az öngondoskodást!
Tudtad, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseid után évente adó-visszatérítést is igényelhetsz, így a megtakarításod a hozamok mellett állami támogatással is tovább gyarapodhat?
Az OTP Nyugdíjpénztár abban segít, hogy tudatosan és hosszú távon építsd a nyugdíjas éveid anyagi biztonságát. Rendszeres vagy eseti befizetéseiddel egyéni számlán halmozódik a megtakarításod, amelyet a pénztár különböző befektetési portfóliókban kezel.
A portfóliót Te választod ki, attól függően, hogy inkább óvatosabb vagy magasabb kockázatú befektetési stratégiát szeretnél követni.
A befizetéseidet növelheted:
egyéni befizetésekkel,
munkáltatói hozzájárulással (ha elérhető),
az éves adó-visszatérítés jóváírásával.
A felhalmozott megtakarítás hosszú távon nyugdíjcélokra használható fel, így egy rugalmas, mégis kiszámítható kiegészítést nyújthat az állami nyugdíj mellé.
valóban létezik-e a „láthatatlanná válás” élménye,
hogyan torzítják a gondolkodásunkat a reklámok és a közösségi média,
mit tesz velünk a plasztikai beavatkozás,
mit kezdjünk a kritikával,
és hogyan lehet úgy megőrizni az önbizalmunkat, hogy közben ne a korunk határozza meg azt.
Ha kíváncsi vagy a teljes beszélgetésre, nézd meg a Diagnózis legújabb epizódját:
A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.
A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Nyugdíjpénztár támogatta.
Volt már olyan érzésed, hogy belül egyáltalán nem annyi idős vagy, mint amit a tükör mutat? Hogy miközben a világ elkezd máshogy nézni rád, te pontosan ugyanaz az ember maradtál? Vagy még inkább:
szeretnéd az 5-10-15 évvel ezelőtti önmagadat látni a tükörben és nehéz elfogadni, hogy ez már nem fog menni?
A Diagnózis podcast legújabb epizódja ebből az élményből indul ki – és nagyon hamar eljut oda, amiről ritkán beszélünk ennyire őszintén: mit kezd egy nő azzal, ha láthatói jelei mutatkoznak az évek múlásának?
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat a foghúzás utáni diétában: ezt javasolja most a Semmelweis Egyetem
A Semmelweis Egyetem friss ajánlása szerint fogeltávolítás után már nem tilos tejterméket fogyasztani. A pépes, langyos ételek, például egy turmix vagy krémleves már nem tiltólistásak.
Ledőlt egy régi tévhit, amely szerint fogeltávolítás után tilos tejet vagy tejterméket fogyasztani – derül ki a Semmelweis Egyetem legújabb tájékoztató anyagából.
A friss orvosi ajánlás szerint a beavatkozás után is ehetünk tejterméket tartalmazó, de langyos és pépes ételeket, például krémleveseket, püréket vagy turmixokat. A tiltólistán maradnak ugyanakkor az apró magvas gyümölcsök, a kemény ételek, a forró és a szénsavas italok, illetve a szívószál használatát is kerülni kell
A változás azért is érdekes, mert korábban maga a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézete is azt javasolta a betegeinek, hogy a beavatkozást követő 2-3 napban ne fogyasszanak élőflórás tejtermékeket. A tejtilalom hagyománya nemzetközi szinten is létezett, főleg a német nyelvterületen, és vélhetően a pasztőrözés előtti időkből ered, amikor a nyers tej még fertőzésveszélyt jelenthetett.
A pasztőrözött tejtermékek esetében a tuberkulózis-kockázat nem áll fenn, ellentétben a modern táplálkozástudományi tévhitekkel.
A szemléletváltást konkrét kutatások is alátámasztják. Egy 2021-es szakirodalmi áttekintés már megállapította, hogy a tejfogyasztás tiltása csupán egy bizonyítékok nélküli hagyomány. Egy tavalyi, több mint kétszáz beteg bevonásával készült klinikai vizsgálat pedig kimutatta, hogy a sebgyógyulási komplikációk arányában nem volt statisztikailag kimutatható különbség azok között, akik fogyasztottak tejterméket a műtét után, és azok között, akik nem.
A Semmelweis Egyetem szakembere a beavatkozás előtti teendőkre is kitért.
„A fogeltávolítást megelőző 2–3 órában még javasolt az étkezés és a vízfogyasztás, nagyon fontos azonban, hogy mielőtt a páciens megérkezik a rendelőbe, fordítson kiemelt figyelmet a szájhigiéniára, hiszen azzal nagyban csökkenthető a fertőzés kockázata és gyorsítható a gyógyulás folyamata. Közvetlenül a fogeltávolítás előtt már ne fogyasszunk ételt, és ha valaki dohányzik, ekkor már semmiképp ne gyújtson rá!”
– tanácsolja dr. Joób-Fancsaly Árpád, az egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika egyetemi tanára.
A beavatkozás utáni első és legfontosabb szabály, hogy amíg az érzéstelenítő hat, addig enni és lehetőleg inni sem szabad. A fog helyén kialakult sebet tilos piszkálni vagy szívogatni.
A gyógyulás első napjaiban az orvos által javasolt oldattal lehet óvatosan öblögetni, a fogmosást pedig puha sörtéjű kefével, a sebet finoman kikerülve kell végezni. A dohányzást legalább három napig kerülni kell, mert lassítja a sebgyógyulást és növeli a fertőzésveszélyt.
Ledőlt egy régi tévhit, amely szerint fogeltávolítás után tilos tejet vagy tejterméket fogyasztani – derül ki a Semmelweis Egyetem legújabb tájékoztató anyagából.
A friss orvosi ajánlás szerint a beavatkozás után is ehetünk tejterméket tartalmazó, de langyos és pépes ételeket, például krémleveseket, püréket vagy turmixokat. A tiltólistán maradnak ugyanakkor az apró magvas gyümölcsök, a kemény ételek, a forró és a szénsavas italok, illetve a szívószál használatát is kerülni kell
A délutáni alvás akár betegségre is utalhat – kiderült, mire kell ügyelni
A délutáni szundikálás hatása szinte kizárólag annak időtartamától függ, ez választja el a jótékony pihenést a kockázattól. A rövid, 10-20 perces alvás bizonyítottan javítja a teljesítményt, míg a hosszú alvás már meglévő problémákat jelezhet.
Aki ebéd után hirtelen elálmosodik, annak egy rövid szundikálás valóságos csodát tehet a nap hátralévő részével. A tudomány szerint azonban egyáltalán nem mindegy, hogyan és mennyit alszunk napközben, a túl hosszú vagy rendszertelen pihenő ugyanis akár egészségügyi problémákra is utalhat.
Bár a rövid, 10-20 perces délutáni alvás bizonyítottan javítja a teljesítményt, egy több mint 86 ezer felnőtt bevonásával készült, egyelőre konferencián bemutatott vizsgálat arra jutott, hogy a hosszabb, rendszertelen szunyókálás összefüggésben áll a magasabb halálozási kockázattal, ahogy arról a hvg.hu is beszámolt.
A jelenség mögött ugyanakkor gyakran olyan meglévő egészségügyi problémák álltak, mint az elhízás vagy a magas vérnyomás.
Egy spanyol kutatás hasonló következtetésre jutott: akik fél óránál többet aludtak délután, azoknál 41 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki metabolikus szindróma, magas vérnyomás, magas vércukorszint.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a délutáni pihenés káros lenne. A pozitív hatások hátterében egy adenozin nevű vegyület áll, ami ébrenlét során felhalmozódik az agyban, és álmosságot okoz. Egy rövid szundi segít kiüríteni ennek egy részét, ezzel helyreállítva a kognitív funkciókat.
Egy 2010-es Berkeley-tanulmány már kimutatta, hogy egy nagyjából egyórás alvás képes helyreállítani az agyi kapacitást, akár egy negyedórás vagy annál még rövidebb szundítás is segít helyreállítani az agyi kapacitást. Egy másik, a Kaliforniai Egyetemen végzett kísérletben a szundikálást a koffeinnel és a placebóval vetették össze, és messze a rövid alvás bizonyult a leghatékonyabbnak a kognitív funkciók javításában.
James Maas professzor, aki 48 évet töltött alvásvizsgálattal a Cornell Egyetemen, szintén a délutáni pihenő előnyeit hangsúlyozza.
„Tudjuk, hogy ez (a délutáni alvás) egy egyszerű és hasznos módja annak, hogy gyorsan fokozzuk az éberséget, a koncentrációt, a termelékenységet, a kreativitást és a hangulatot. Egy igazi kincsről van szó.”
Aki szeretné kihasználni a szundikálás előnyeit, annak érdemes betartania néhány alapszabályt. A teljesítmény fokozásához 10–20 percnyi alvás az ideális, a legjobb időpont pedig délután egy és négy óra között van, igazodva a szervezet természetes ritmusához.
Érdekes trükk a „kávés szundi”: közvetlenül lefekvés előtt érdemes meginni egy kávét, aminek nagyjából 20 percre van szüksége a felszívódáshoz. Így ébredés után a koffein hatása azonnal érvényesül.
Aki ebéd után hirtelen elálmosodik, annak egy rövid szundikálás valóságos csodát tehet a nap hátralévő részével. A tudomány szerint azonban egyáltalán nem mindegy, hogyan és mennyit alszunk napközben, a túl hosszú vagy rendszertelen pihenő ugyanis akár egészségügyi problémákra is utalhat.
Bár a rövid, 10-20 perces délutáni alvás bizonyítottan javítja a teljesítményt, egy több mint 86 ezer felnőtt bevonásával készült, egyelőre konferencián bemutatott vizsgálat arra jutott, hogy a hosszabb, rendszertelen szunyókálás összefüggésben áll a magasabb halálozási kockázattal, ahogy arról a hvg.hu is beszámolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy 60 éves, filléres gyógyszerrel írják újra a cukorbetegség kezelését
A brit egészségügyi felügyelet frissítette a 2-es típusú diabétesz kezelési protokollját. Az új ajánlás a korai szív- és vesevédelem érdekében a legtöbb betegnél azonnali kombinált terápiát javasol.
Egy több mint hatvan éve használt, filléres gyógyszer írhatja újra a 2-es típusú cukorbetegség kezelését, miután a brit egészségügyi felügyelet idén februárban alapvetően változtatott az eddigi kezelési gyakorlaton.
Az új iránymutatás szerint a legtöbb frissen diagnosztizált betegnek már a kezelés legelején egy másik hatóanyaggal, egy SGLT-2 gátlóval kombinálva kell kapnia a metformint.
A cél, hogy ne csak a vércukorszintet kontrollálják, hanem már a betegség korai szakaszában védjék a páciensek szívét és veséjét is. Ez a fordulat nem azt jelenti, hogy a metformint félreteszik, épp ellenkezőleg: megerősíti a helyét a terápia alapköveként, csak már egy modernebb, kombinált stratégia részeként. A gyógyszer története nem egy laborban, hanem egy növénynél, a kecskerutánál kezdődött, amelyet a népi gyógyászatban már évszázadok óta használtak a cukorbetegség tüneteire – írja a témát feldolgozó ScienceAlert.
A belőle kivont hatóanyagot az 1950-es évek végén vezették be. A metformin alapvetően a szervezet inzulin-felhasználását teszi hatékonyabbá, csökkenti a máj cukorkibocsátását és az izmok glükózfelvételét is javítja.
Nagy előnye, hogy önmagában ritkán okoz veszélyes vércukorszint-esést, és jellemzően nem okoz súlygyarapodást sem.
Széleskörű hatásai miatt régóta vizsgálják a cukorbetegségen túli alkalmazását is. Gyakran írják fel orvosok inzulinrezisztenciával küzdő, policisztás ovárium szindrómában (PCOS) szenvedő nőknek, mert segíthet a menstruációs ciklus szabályozásában. Felmerült az is, hogy lassíthatja az öregedést vagy védheti az idegrendszert, de ezeket a hatásokat embereken még nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Mint minden gyógyszernek, a metforminnak is lehetnek mellékhatásai. A leggyakoribbak a gyomorpanaszok, hányinger és hasmenés, ezek azonban idővel enyhülnek, vagy a gyógyszer fokozatosan felszabaduló, úgynevezett retard változatával kiküszöbölhetők.
Komolyabb probléma, hogy hosszú távon B12-vitamin-hiányt okozhat, ami vérszegénységhez vagy idegkárosodáshoz vezethet.
A ritka, de súlyos mellékhatások közé tartozik a tejsav-acidózis, a vér tejsavszintjének veszélyes felhalmozódása, ami főleg súlyos vese- vagy májbetegeknél fordulhat elő.
Az új brit ajánlás különösen fontos lehet
Magyarországon, ahol a Nemzetközi Diabétesz Szövetség 2025-ös becslése szerint a 20-79 éves lakosság 10,1 százaléka cukorbeteg, és a betegek közel 17 százaléka még diagnózis nélkül él.
Miközben a közbeszédben a diabétesz kezelése kapcsán az utóbbi időben leginkább a látványos fogyást is okozó GLP-1-készítményekről esik szó, a metformin továbbra is a legszélesebb körben használt, olcsó és megbízható alapgyógyszer marad, amely most új szerepben bizonyíthat. A betegek számára a legfontosabb üzenet, hogy a terápiás változtatásokról mindig a kezelőorvosnak kell döntenie.
Egy több mint hatvan éve használt, filléres gyógyszer írhatja újra a 2-es típusú cukorbetegség kezelését, miután a brit egészségügyi felügyelet idén februárban alapvetően változtatott az eddigi kezelési gyakorlaton.
Az új iránymutatás szerint a legtöbb frissen diagnosztizált betegnek már a kezelés legelején egy másik hatóanyaggal, egy SGLT-2 gátlóval kombinálva kell kapnia a metformint.
A cél, hogy ne csak a vércukorszintet kontrollálják, hanem már a betegség korai szakaszában védjék a páciensek szívét és veséjét is. Ez a fordulat nem azt jelenti, hogy a metformint félreteszik, épp ellenkezőleg: megerősíti a helyét a terápia alapköveként, csak már egy modernebb, kombinált stratégia részeként. A gyógyszer története nem egy laborban, hanem egy növénynél, a kecskerutánál kezdődött, amelyet a népi gyógyászatban már évszázadok óta használtak a cukorbetegség tüneteire – írja a témát feldolgozó ScienceAlert.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
