Nyáron még csak a nemzetközi médiából értesülhettünk arról, hogy bár maga a koronavírus-fertőzés a gyerekeket nem veszélyezteti, de utána egy sokszervi gyulladás, a MIS-C (angolul: Multisystem Inflammatory Syndrome in Children) akár életveszélyes állapotot is okozhat. A Szeretlek Magyarország az elmúlt hetekben cikksorozatban mutatott be súlyos állapotba került gyerekeket, egy pécsi, egy miskolci és egy székesfehérvári anyuka mesélte el, mit éltek át. De kiderült, a beteg gyerekek sokkal többen vannak.

– nyilatkozta lapunknak Dr. Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet (HOGYI) főigazgató főorvosa.

A helyzet súlyosságát jelzi az is, hogy az intézet azonnal tájékoztatta a Nemzeti Népegészségügyi Központot, a Magyar Gyermekorvosok Társaságát és a Házi Gyermekorvosok Szövetségét a MIS-C-ről, annak tüneteiről, a szükséges vizsgálatokról és a kezelési módokról.

– ezt már a HOGYI orvosigazgatója, Dr. Fekete Ferenc mondta lapunknak. Szerinte a COVID-19 fertőzésen átesettek 1-2%-át érinti a ritka, de súlyos betegség.

Elmondása szerint tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel jelentkező fertőzés után általában 2-4 héttel jelentkezik a MIS-C.

Az említett tünetek jelentkezésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Mindkét orvos arra figyelmeztet, hogy gyorsan változhat rossz irányba a gyermek állapota.

Dr. Nagy Anikó főigazgató fontosnak tartja kiemelni, hogy a MIS-C (koronavírus-fertőzés utáni sokszervi gyulladás) nem keverendő össze a sokat emlegetett Kawasaki-szindrómával, mely a koszorúerek tágulatát okozhatja, ahol szintén valamilyen fertőző ágens, mint szuperantigén szerepét feltételezik. A MIS-C-ben inkább keringési elégtelenség, shock jelenti a nagy veszélyt a több szervre, szervrendszerre kiterjedő gyulladással együtt. Tehát fontos megértenünk, hogy a két betegség nem ugyanaz.

A MIS-C tulajdonképpen egy fékevesztett immunválasz a covidra, a szervezet védekező képességét immunglobulin kezeléssel lehet visszaállítani. Ebből általában egy, maximum két kezelés szükséges.

„A kórkép rendkívül változatos és súlyos megjelenésű, így mind a diagnózisa, mind terápiája komoly kihívásokkal jár. Éppen ezért a gyerekek gyógyítása kórházunkon belül is több szakterület szoros együttműködését igényli” – hangsúlyozta a főigazgató.

Dr. Fekete Ferenc orvosigazgató elmondta: volt 3 éves és 17 éves MIS-C-es beteg is, de a legtöbb hozzájuk kerülő gyerek 8-9 éves, fiúk, lányok vegyesen.

A betegek többségében pedig már nem volt kimutatható a koronavírus PCR-teszttel, ezért csak antitest vizsgálatokkal tudták a korábbi fertőzést igazolni.

Az intézet figyeli, vannak-e hosszú távú szövődmények az érintett gyerekeknél. A hazaengedés után 6 héttel egy mindenre kiterjedő nagy vizsgálat következik, az alapján döntenek, hogy teljesen visszaengedik-e a gyermeket a normális életébe vagy azt kérik, ne menjen tömegbe, ne sportoljon, és szigorúan pihenjen.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben műtüdővel (ECMO) és műszívvel is kellett már gyermeket menteni.

Hogy így is maradjon, ahhoz az kell, hogy az orvosok mellett a szülők is ismerjék a betegség jeleit, és azonnal jelezzék a gyermekorvosnak, ha hasonló tüneteket tapasztalnak gyermekükön.

A 12 éves Abony története itt olvasható, a 15 éves Gergely édesanyja itt mondta el, mit tapasztalt, a 12 éves Levente esete pedig itt található.

Mint azt mi is megírtuk, Svédország és Finnország is szeretne csatlakozni a NATO-hoz.

Svédország komoly fegyverarzenállal lépne be a nemzetközi szervezetbe – írja a Privátbankár.

A svéd hadiipar különleges eszközökkel is bír. Ilyen például a dízelhajtású tengeralattjárójuk, a HSwMS Gotland.

A Gotland-osztályú svéd tengeralattjárók már korábban is nagyon jól vizsgáztak. Egy 2005-ös hadgyakorlaton például többször is "eltalálta" az egyik amerikai hajót, míg a svéd hajót nem találták meg, és nem tudtak így "ellencsapást" mérni rá.

Ráadásul csak akkumulátorral haladva is képes akár 20 csomós sebességre.

A vibráció nélkül működő Stirling-motor annyira csöndes, hogy szinte semmi zajt nem ad ki, a belső mozgó alkatrészei pedig rezgéselnyelő gumibakokkal vannak rögzítve. A hajótestet szonárhullámokat, a tornyot pedig radarhullámokat elnyelő bevonattal látták el. Sőt még olyan elektromágnesek is vannak rajta, amelyek a detektorokat verik át.

Mindezeknek köszönhetően szinte észrevétlenek tudnak maradni. Bár cirkálórakétákat nem tudnak indítani, de torpedóvetőikkel és aknáikkal komoly fenyegetést jelenthetnek.

A három tengeralattjáró közül kettőn nemrégiben felújításokat is végeztek - írja a portál.

VIDEÓ: A tengeralattjáróról

Facebookos harcba kezdett Jakab Péter és Kocsis Máté. Az ügy előzménye, hogy korábban – szintén egy videóra hivatkozva – a Fidesz frakcióvezetője azt állította, hogy a Jobbik elnöke fizikai bántalmazással fenyegetett meg egy munkást.

Jakab azt állítja, hogy a bíróság már bocsánatkérésre kötelezte Kocsist. Hozzátette, hogy „legalább kérjen bocsánatot, ha már hazudott”.

– írja az ellenzék politikusa, aki azt is közölte: végrehajtót fog küldeni a fideszes politikusra.

Kocsis Máté nem maradt adós a válasszal, szintén a Facebookon azt írja:

– replikázott a frakcióvezető, aki hozzátette: „látom, a zaklatási balhétok viszont nem zavar. Abban nem perelsz és nem jelentesz fel senkit”.

Magyarország és Szerbia számíthat egymásra, „ez a két ország biztonságban van, legyen szó gázról, vagy éppen élelmiszeripari termékekről” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a szerbiai Újvidéken.

A kormányfő a 89. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár megnyitóján beszédében kiemelte: ő és a szerb elnök is választást nyert, és „ilyenkor gondtalan pihenés jár az embernek”, de látni az inflációt, a növekvő árakat, a fenyegető éhínséget a világ számos pontján és a katonai összecsapásokat Ukrajna területén. Jó hír azonban, hogy Magyarország és Szerbia számíthat egymásra, és mindkét ország erős mezőgazdaságban, „tulajdonképpen Európa fontos élelmiszer-tartalékát jelenti Szerbia és Magyarország” – magyarázta.

A vásáron – amelynek díszvendége Magyarország – a miniszterelnök kifejtette: „Szerbia fölkészült a télre”; alaposan fel kell készülni, „és úgy látom, hogy önöknek ez sikerült”. „Mi is jó úton vagyunk, de nekünk még van néhány döntés, amit meg kell hoznunk” – tette hozzá.

Úgy vélte, ráadásul a katonai konfliktus Ukrajnában is nehéz helyzetbe hozza mindkettejüket. Azt mondta a szerb elnöknek, hogy

Hangsúlyozta akármilyen viták lesznek az EU-n belül vagy kívül, mindent meg fognak tenni, hogy egyeztessék az álláspontjaikat és segítsék egymást a nemzetközi fórumokon is.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy sokan kritizálták nagy programjukat, a Budapest-Belgrád vasútvonalat. Most, hogy az Ukrajnán keresztüli szállítás teljesen bizonytalanná vált, felértékelődik ez a beruházás – vélekedett.

A kormányfő emlékeztetett: 2020-ban és 2021-ben a hősök az ápolók és az orvosok voltak, ennek és a következő évnek a hősei pedig „a mezőgazdászok lesznek, akik nagyon nehéz körülmények között kell, hogy dolgozzanak, helytálljanak, gyorsan változó körülményekhez kell alkalmazkodniuk”, és rajtuk múlik, hogy lesz-e kenyér az asztalon, lesz-e éhínség a világban, vagy képesek vagyunk-e ellátni az embereket.

Kiemelte: fontos érdek, hogy a világban mindenkit el tudjanak látni kenyérrel, mert ha nem sikerül, akkor óriási tömegek indulnak meg majd Európa felé már nemcsak a jobb élet reményében, hanem a túlélésért, és „akkor az a migráció, ami eddig volt, az egy gyermekmese lesz ahhoz képest, ami ezután következik”.

Orbán Viktor kijelentette: Magyarország nem fogad el olyan brüsszeli döntéseket, amelyek gazdaságilag észszerűtlenek, és amelyek olyan áremelkedést jelentenének, hogy lehetetlenné tennék a teljes mezőgazdasági kapacitás kihasználását.

– magyarázta.

Közölte: ehhez az kell, hogy „mindenfajta átgondolatlan intézkedésekkel, olyan szankciókkal Oroszország ellen, amelyek tönkreteszik a magyar gazdálkodást, egy atombombával érnek föl, ezekkel nem szabad megterhelni a magyar gazdaságot”, mert akkor nemcsak Magyarországot nem tudják ellátni, de nem tudják ellátni azokat sem, akik később „migránsként jelennek meg a határainkon”. A politika fontos, a háborút sem lehet figyelmen kívül hagyni, de a gazdaságban most ésszerű döntésekre van szükség, „mert egyébként nagy baj lesz”, és nem is Szerbiában és Magyarországon, hanem a világ más részein – mondta.

Az eredmények többet mondanak minden szónál – hangsúlyozta ugyanitt Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök, hogy milyen mértékben javult Magyarország és Szerbia kapcsolata az utóbbi években.

Mint mondta, Magyarország hét évvel ezelőtt még csak a hetedik helyen állt a kereskedelmi árucsere mértékét tekintve, mára azonban Szerbia második legfontosabb partnerévé vált, ami a kapcsolatok jelentős javulását mutatja. Ez azt bizonyítja, hogy megvan a kölcsönös bizalom és tisztelet, valamint a kölcsönös érdek is – húzta alá.

Vučić rámutatott, hogy nagyon nehéz tél vár az egész világra. Kiemelte, hogy a Szerbiában élők ezt még nem tapasztalják, nem látják, mert Szerbiában minden van, de fel kell készülni minden eshetőségre. Hozzátette, hogy Orbán Viktorral arról tárgyalt a vásár megnyitója előtt, hogyan lehetne túlélni ezt a válságot, és hogyan lehetne egymás segítségére a két ország.

– húzta alá a szerb elnök.

Közölte, ha nem ér véget az ukrajnai háború, a világ egynegyede komoly élelmezési gondokkal fog küzdeni. „Ezért fontos, hogy az energiahordozókat és az élelmiszereket is bebiztosítsuk saját magunk számára” – szögezte le, majd úgy folytatta: „ha együttműködünk, akkor mindannyiunk számára könnyebb lesz”.

Az Európai Unióval szerette volna megtartani a kapcsolatát, ezért felvette a francia állampolgárságot Boris Johnson édespaja - írja a BBC.

Stanley Johnson korábban - 1979 és 1984 között - az Európai Parlament tagjaként dolgozott, fontos volt számára az európaiság, ezért a Brexit miatt döntött az új állampolgárság mellett. Stanley Johnson még korábban közölte, hogy kérni fogja a francia állampolgárságot. A francia igazságügyi minisztérium pedig megerősítette, hogy az idősebb Johnson megszerezte a francia állampolgárságot, miután 2021. november 18-án kérvényezte azt. Azt is közölték, hogy francia állampolgársága csak rá vonatkozik, leszármazottaira nem. A francia állampolgárságú briteknek pedig nem kell lemondaniuk brit állampolgárságukról.

- mondta a volt politikus, akinek édesanyja francia volt.

Élárulta, hogy fia csak annyit reagált döntésére: "Nagyszerű". A Downing Street szerint a francia állampolgárság kérése "a miniszterelnök apjának személyes ügye".

Boris Johnson a Brexit-népszavazás előtt az EU-ból való kilépés mellett kampányolt, míg apja a bentmaradás mellett voksolt.

Az idősebb Johnson döntése nem egyedi, a Brexit után megnőtt azoknak a brit állampolgároknak a száma, akik egy EU-s országban kértek állampolgárságot.