News here
hirdetés

EGÉSZSÉG

„Minden náthás gyereket nem lehet tesztelni, de ez veszélyes” - figyelmeztet a gyerekorvos

Varga Károly szerint nem könnyű most a covidos gyerekeket megtalálni. Pedig megfertőzhetik egymást és a rájuk vigyázókat is, ami az oltatlanok körében ismét halálesetekhez vezethet.
Belicza Bea - szmo.hu
2021. szeptember 30.


Link másolása

hirdetés

Varga Károly budai gyermekorvos már megkapta a harmadik covid elleni oltását is. „Nem azért, mert félek, hanem, mert etikátlannak tartanám, ha - kis eséllyel is – megbetegednék, és kiesnék a gyógyításból” - magyarázza.

Azt mondja, mostanában nincs sokkal több náthás betege, mint szeptemberben szokott. „Törvényszerű, hogy iskolakezdéskor mindig nő a szipogó, köhögős gyerekek száma. Elkezdődött a közösségi élet és az ősz, a hőmérsékletváltozás. Az immunrendszer eltunyult, mert mindenki otthon volt.”

A légúti tünetekkel jelentkező gyerekeknél ugyanaz a probléma, mint a felnőtteknél, nehéz kiszűrni a covidosokat.

„A bölcsődés, óvodás korosztályból sokkal több a covidos, mint amennyiről tudomást szerzünk. Ők mindig csak kicsit betegszenek meg. Minden egyes náthás gyereket nem lehet tesztelni. De ez veszélyes”

– véli a gyerekorvos.

Főként azért, mert a gyerekek továbbadhatják a fertőzést.

hirdetés

„Most muszáj azt mondanom, hogy csak tünetmentes gyerek menjen közösségbe. Tehát én szigorú vagyok, nálam nem megy a náthás, köhögős gyerek bölcsibe, oviba, iskolába.”

Ez azonban már nemcsak járványügyi kérdés, hanem szociális is. Ki marad otthon a gyerekkel? Aki otthon marad, be van-e oltva, pláne, ha az idősebb nagyszülőkről van szó?

A COVID-19 fertőzött gyermekek ellátóhelye a Heim Pál kórház, ahol nemcsak a gyermek, hanem szükség esetén a csecsemő és az édesanya védelmében a csecsemőjét szoptató COVID-19 pozitív édesanya ellátása is megoldható.

R. Nagy Anikó, főigazgató főorvos kérdésünkre elmondta, az elmúlt napokban kis számban megjelentek COVID-19 fertőzött esetek náluk is, amelyekre többnyire enyhe légúti tünet (orrfolyás, köhögés), és néhány esetben láz jellemző. Hozzátette, a házi gyermekorvos, ha szükségesnek látja, kérhet tesztet és szakorvosi vizsgálatot. A lázas, náthás, köhögő gyermeket szerintük sem javasolt közösségbe vinni.

Az eljárásrend szerint a lázas gyerek tíz napig nem mehet közösségbe. Ha oltott, és úgy tűnik, nem covidos, akkor az orvos dönthet, hogy maradjon vagy menjen. Ha nem lázas, csak hurutos, csak köhög, vagy hasmenése van, a tünetek megszűnése után visszaengedhető.

„Az oltatlan, covidos gyerekek hordozóként okozhatnak problémát leginkább. Ők megfertőzhetik a rájuk vigyázókat is, és így megint lesznek halálesetek, elég tisztességes számban”

– figyelmeztet Varga Károly.

Neki is voltak covidos esetei tavaly. „Két nagykamaszra emlékszem, ők nem tudtak leérettségizni. Az egyik hónapokig nem jött ki a betegségből. A másik kilenc napig volt lázas, utána meg jöttek a covid utáni tünetek: rendkívüli, elnyúló fáradtság, koncentrációzavarok, pszichés zavarok. Egy emeletet nem tudott felmenni, olyan gyenge volt. Azért ez egy 17 éves, addig teljesen egészséges, sportoló embernél döbbenetes.”

Ugyanakkor szerinte az nagyon jó hír, hogy Magyarországon nem volt 14 év alatti gyermekhalál covid miatt.

Ahogy a fertőzésszám nő, egyre fontosabb lesz, hogy a betegek betartsák az alapvető óvintézkedéseket. Varga Károly szerint egyelőre még nem tért vissza teljesen a tavaszi rutin. Nála is előfordul, hogy bizonyos betegek elfelejtik, csak időpontegyeztetés után, maszkban lehet bemenni a rendelőbe.

„Mindenkinek szíve joga bejönni, én soha nem utasítom el, de ha felhívnak, akkor elmondom, hogy otthoni pihenés többet segít most” - mondja.

Az is sokat segíthet, ha a páciensek előre felkészülnek, például ha igazolásért telefonálnak, pontosan tudják, milyen tünetekkel, mikortól maradt otthon a gyerek. „Ha egy másik gyerek ott fekszik a vizsgálatra várva, akkor én nem tudok arra várni, hogy kikeresse valaki a naptárban a dátumokat.”

Varga Károly 1200 fős praxisában egyébként a 16-18 évesek átoltottsága nagyon jó. A 12-15 éveseknél 30 százalék. Ő arra számít, hogy hamarosan engedélyt adnak a 5 és 11 évesek oltására is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Kihullhat-e a hajunk, ha sokat maszturbálunk? Egy brit orvos szerint lehet összefüggés
Elméletben igen, gyakorlatban viszont nehezen elképzelhető - mondja a hajbeültetésekre specializálódott Umear Ahmad.

Link másolása

hirdetés

Fontos kérdésre adott választ egy hajbeültetésekre specializálódott orvos a Ladbible nevű brit bulvárújságban. Umear Ahmadot arról kérdezte a közelmúltban néhány páciense, hogy

lehet-e összefüggés a maszturbálás és hajhullás között? Ahmad válasza erre pedig az, hogy elméletben igen, gyakorlatban viszont nem. Pontosabban nehezen elképzelhető.

Ahmad egész pontosan azt mondta, hogy a haj egészségének megőrzéséhez sokféle vitaminra, köztük A-vitaminra is szükség van. A spermában pedig történetesen rengeteg az A-vitamin, tehát egy ejakulációval sok a haj számára is fontos vitamin távozik a szervezetből.

Elméletileg tehát lehetséges a kapcsolat a maszturbálás és hajhullás között, viszont az orvos azt is hozzátette: ahhoz, hogy valakinek emiatt kezdjen el hullani a haja, gyakorlatilag folyamatosan maszturbálnia kéne.

Ahmad szerint ezért, aki aggódik a haja egészsége miatt, annak inkább arra érdemes figyelnie, hogy mit eszik, és tápanyagokban, vitaminokban gazdag, kiegyensúlyozott étrendre érdemes törekednie.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
Szörnyű kórban, gyerekkori demenciában szenved egy három éves brit kislány
A szülei mindent megtesznek, hogy a lehető legjobb életet biztosítsák neki – de az orvostudomány jelenlegi állása szerint csak 6-12 évig élnek a betegek. A génterápia pedig még kutatási fázisban van.

Link másolása

hirdetés

Egy nagyon ritka, halálos genetikai betegségben, Batten-kórban szenved egy brit kislány – írja a Mirror.

A hároméves Florence Swaffieldnél mindössze néhány hónappal azután diagnosztizálták a betegséget, hogy oltár elé lépett szülei esküvőjén. A kislány állapota azóta rohamosan romlott, egyre kevésbé képes önállóan beszélni, járni, enni vagy inni, és már szinte az összes megtanult szót elfelejtette.

„A világunk két fejezetre szakadt - a diagnózis előtti és a diagnózis utáni időszakra” – mondta a kislány édesanyja. Szerinte amikor az első tünetek jelentkeztek, az általuk meglátogatott orvosok nem tudták, hogy mi lehet a baj, mert nem ismerték ezt a betegséget.

A genetikai vizsgálat után kiderült, hogy mindkét szülő hordozója volt a betegség kialakulásáért felelős géneknek.

Fotó: Northfoto/Pheobe Swaffield/SWNS

„A legtöbb ember még csak nem is hallott a Batten-kórról – és nem is gondolná, hogy gyerekeknél is kialakulhat egy olyan betegség, mint a demencia, mivel azt leginkább az idősebb emberekkel hozzák összefüggésbe” – magyarázta.

hirdetés

Szülei akkor kezdtek el gyanakodni, amikor Florence egyre kevesebbet evett, ivott, és emellett akár napi 22 órát is aludt.

Ennek ellenére elhatározták, hogy a lehető legjobb életet szeretnék biztosítani a kislányuknak. Abban reménykednek, hogy elérhetővé válik az Egyesült Királyságban az a génterápia, amivel javíthatnak az állapotán, és amely egyelőre csak kutatási fázisban van. A betegséggel jelenleg átlagosan 6 és 12 év közötti életkorig tudnak élni az érintettek.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kislány Ververi-Brady-szindrómában is szenved, amely enyhe fejlődési és beszédkészségi zavarokkal jár. Az orvosok szerint ő az egyedüli a világon eddig, akinél kimutathatóan mindkét betegség kialakult.

A család létrehozott egy GoFundMe adománygyűjtő-oldalt, hogy minden lehetséges kezelést biztosítani tudjanak a számára. „Minden fillért egy lehetséges kezelésre vagy technológiára gyűjtünk, ami pedig megmarad, azt a Batten-kóros Családok Egyesületének és más, a Batten-kóros családokat támogató jótékonysági szervezeteknek ajánljuk fel” – mondták.

Abban bíznak, hogy „folyamatosan jönnek ki úttörő technológiák”, és talán áttörés születik ennek a betegségnek a kezelésében, gyógyításában is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
Áttörés a Parkinson-kór kutatásában: megtalálták, pontosan hol támad a rettegett betegség
Találtak egy neuroncsoportot, amely hiányzik a Parkinson-kórban elhunytak agyából. Vagyis azonosították azokat az agysejteket, amelyek a legsebezhetőbbek.
Fotó: WYLD - szmo.hu
2022. május 12.


Link másolása

hirdetés

Napjaink egyik legrettegettebb betegségének tartják a főleg idős korban, de néha előbb is támadó, a mozgáskoordinációs képességünket fokozatosan elpusztító Parkinson-kórt. A tudomány jelenlegi állása szerint ma még gyógyíthatatlan, legfeljebb lassítani lehet a leépülést, de egy új felfedezés reménytkeltő lehet a jövőre nézve.

A Harvard egyetemhez és a Massachusetts Institute of Technology-hoz (MIT) tartozó Broad Institute két neurobiológusa, Tushar Kamath és Abulraouf Abdulraouf olyan emberek agysejtjeit tanulmányozták, akik Parkinson-kórban vagy demenciában haltak meg, és összevetették olyanokéval, akik nem szenvedtek egyik betegségben sem.

Találtak egy olyan sejtcsoportot, amely erősen hajlamosítható a degenerációra, és emiatt a terápiás kezelésnek ezt kellene mindenekelőtt célba vennie

– írja a ScienceAlert.

A tanulmány, amely a Nature Neuroscience-ben jelent meg, arra is rávilágított, hogy a Parkinson-kór kialakulásánál miként jelentkezik a genetikai kockázat.

A Parkinson-kór progresszív neurodegenerativ betegség, amelyre az ellenőrizhetetlen mozgások, a remegés, a beszédnehézségek és egyensúlyi problémák a jellemzőek, amelyek idővel egyre súlyosabbá válnak. Okozója azoknak az idegsejteknek a károsodása, amelyek a dopamint termelik, azt a hormont, amely az ember hangulatát és mozgását szabályozza. Parkinson-kórnak a dopaminergikus neuronok elvesztését nevezzük a középagy fekete állománynak nevezett részében.

hirdetés

Mivel nem minden dopaminergikus agysejt hal el, egyelőre a tudósok eddig nem rendelkeztek egyértelmű bizonyítékkal azzal kapcsolatban, hogy a molekuláris szerkezetekben egyes neuronok miért sebezhetőbbek a többieknél.

A bostoni kutatócsoport most 22 ezer egyedi neuront izolált és térképezett fel Parkinson-kórban elhunytak agyából, valamint olyanoktól, akik a kevésbé ismert, de hasonló tüneteket mutató Lewy-testes demenciában szenvedtek. Ebben a betegségben, amely önmagában, de más agyi rendellenességekkel együtt is jelentkezhet, Lewy-testeknek nevezett abnormális proteinhalmazok keletkeznek a sejtek belsejében és ezek is zavart okozhatnak a motorikus mozgásokban. A vizsgálat az egyes sejtek RNS-szekventálásával folyt.

A beteg sejtminták 10 embertől származtak, és 8 olyan embertől is vették vizsgálati anyagot, akiknek nem voltak ilyen betegségeik. Az egyes sejtekben mért génaktivitás nyomán a dopamint gyártó neuronok 10 altípusát különböztették meg a fekete állományban, mindegyikre jellemző génaktivitással.

Az egyik dopaminergikus neuroncsoport azonban hiányzott a Parkinson-kórban elhunytak agyából.

Az alaposabb vizsgálat során megállapították, hogy a sejthalálhoz köthető molekuláris folyamatot más neurogenerativ betegségek esetében ez a neuroncsoport erősítette fel, és így pontosan meg tudták határozni ezeknek a helyét: a fekete állomány tömör részének alsó felében. Ezen felül ebben a neuron-alhalmazban találhatóak a legnagyobb arányban azok a gének, amelyek továbbítják a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Ez magyarázatot adhat rendkívüli sebezhetőségükre. Kamath és kollégái szerint tehát a Parkinson-kór ismert genetikai kockázati tényezői hathatnak a legérzékenyebb neuronok túlélésére.

Most, hogy többet tudunk a Parkinson-kór által legsebezhetőbb sejtekről és hogy mi betegíti meg őket, a kutatók laboratóriumban folytathatják munkájukat átprogramozva bőrsejteket képlékeny őssejtekké, majd a Broad Institute-beli tudósok által azonosított agysejt-típusokká. Így a tudósok eljuthatnak a betegség genetikai mozgatóihoz, fellendülhet a gyógyszerkutatás, lehetővé válhat akár a Parkinson-kór regeneratív gyógyszerének kifejlesztése is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Ebola-rokon vírust találtak denevérekben Magyarországon
A Lloviu vírus laboratóriumi körülmények között képes embert is fertőzni.

Link másolása

hirdetés
Magyarországi denevérekben azonosították az úgynevezett Lloviu vírust.

A kórokozó laboratóriumi körülmények között képes embert is fertőzni - írja a 24.hu.

A felfedezés jelenleg nem több tudományos eredménynél. Az azonban már tudható, hogy az Ebola- vagy Marburg-vírushoz hasonló megbetegedést nem képes okozni.

A Lloviu nevű filovírus az ebola távoli, „európai” rokona és egy emberkerülő denevérfaj elzártan élő populációjában azonosították.

A vírus a védett állatokra jelent veszélyt. Most vizsgálják, hogy átterjedhet-e emberre. A lap megjegyzi, hogy ez a kutatás is megmutatja, hogy milyen méreteket ölt a természetpusztítás, és hogyan vonja magára az ember a különböző betegségeket.

Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjának vezető kutatója volt a Lloviu-vírust azonosító csapat vezetője. A portálnak elmondta, hogy ezt a vírust már Olaszországban is azonosították, sőt több más országban is, ahol hosszúszárnyú denevérek élnek.

hirdetés

Most a begyűjtött vírust laboratóriumban vizsgálják. Ezzel akár az ellene való felkészülést is elősegítik - mondta. "Ha ilyenkor – mint esetünkben is – kiderül, hogy a kórokozó emberi sejteket is fertőz, a kutatás természetesen magasabb fokozatba kapcsol".

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ami egy kutatáskor jelentkezik, az még nem jelenti azt, hogy a való életben, a természetben is előfordul.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: