hirdetés

EGÉSZSÉG

Millióknak adhat reményt az új gerincvelő-idegeket gyógyító génterápia

A terápia egereken már biztosan működik: a bénult állatok, két hét után képesek voltak járni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 22.

hirdetés

Úttörő tanulmányt publikáltak a német Ruhr Egyetem Bochum kutatói. Egy fehérje segítségével stimulálták megbénult egerek gerincvelő idegeit, hogy ezzel regenerálják azokat - adta hírül a DailyMail, a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva.

A kísérlet sikeres volt, az egerek 2 hét után lábra álltak és járni kezdtek. Ez a kutatás reményt adhat a világon élő több mint öt millió bénult embernek.

A kutatócsoport a motor-szenzoros kéreg idegsejtjeit hiper-interleukin-6 termelésére indukálta.

Ehhez géntechnológiával módosított vírusokat injektáltak az állatokba, hogy a fehérje termelést a meghatározott idegsejtekhez juttassák.

A kutatók most azt vizsgálják, hogy a hiper-interleukin-6 továbbra is pozitív hatással van-e az egerekre, még akkor is, ha a sérülés több héttel korábban történt.

Ez lehetővé teheti számukra, hogy megállapítsák, készen áll-e a kezelés az emberi kísérletekre.

A fehérje vagy a hiper-interleukin-6 (hIL-6) úgy működik, hogy átveszi a bénulást okozó gerincvelői sérülések egyik fő jellemzőjét, amely az axonokként ismert idegrostok károsodása.

Az axonok oda-vissza jeleket küldenek az agy, a bőr és az izmok között, és amikor abbahagyják a munkát, akkor a kommunikációt is.

hirdetés
Ha ezek a rostok nem épülnek fel egy sérülésből, a betegek örök életükre megbénulnak.

A terápiához szükséges fehérje a természetben nem található meg, ezért csak géntechnológia segítségével állítható elő.

"A vizsgálatunk különlegessége, hogy a fehérjét nemcsak azoknak az idegsejteknek az stimulálására használjuk, amelyek maguk termelik, hanem azokhoz is amelyek tovább viszik (az agyon keresztül)"
- mondta a csapat vezetője, Dietmar Fischer a Reutersnek adott interjúban.

Korábbi kutatásokban is használtak hasonló génterápiát, akkor a látórendszer idegsejtjeinek regenerálására, de a legutóbbi tanulmány a motor-szenzoros kéregben lévőkre koncentrált.

Fischer és csapata olyan vírusokat használt a terápiában, amelyek stimulálták a motor-szenzoros kéreg idegsejtjeit a hIL-6 önálló előállítására.

Mivel ezek az idegsejtek oldalsó ágakon keresztül más agyi területek idegsejtjeihez is kapcsolódnak, amelyek fontosak a mozgási folyamatokhoz, például a gyalogláshoz, a hiper-interleukin-6-ot szintén közvetlenül ezekhez az egyébként nehezen hozzáférhető esszenciális idegsejtekhez szállították és ott felszabadították, ellenőrzött módon.

"Így csak néhány idegsejt génterápiás kezelése stimulálta az agy különböző idegsejtjeinek axonális regenerációját és a gerincvelőben több motoros traktust is egyszerre"

- magyarázta Dietmar Fischer biológus-kutató.

"Végül ez lehetővé tette, hogy a korábban megbénult állatok, amik ezt a kezelést kapták, két-három hét múlva elkezdhessenek járni. Ez az elején nagy meglepetést okozott számunkra, mivel a teljes bénulás után ez korábban még soha sem fordult elő."

A csapat most azt vizsgálja, hogy miként lehetne javítani a hiper-Interleukin-6 adagolását azzal a céllal, hogy további funkcionális fejlesztéseket érjen el.

Azt is vizsgálják, hogy a hiper-interleukin-6 továbbra is pozitív hatással van-e az egerekre, még akkor is, ha a sérülés több héttel korábban történt.

"Ez a szempont különösen releváns az embereknél történő alkalmazás esetén"

- mondta Fischer.

Most új tudományos alapokat törünk meg. Ezek a további kísérletek többek között megmutatják, hogy a jövőben sikerül-e ezeket az új megközelítéseket átvinni a klinikumba, vagyis az emberek gyógyítására.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

26 évig nem tudott levegőt venni az orrán keresztül, végig azt hitte, hogy ez teljesen normális

A fiatal amerikai nő a fél életét úgy élte le, hogy az orra 90 százaléka el volt dugulva. Végül egy műtétnek köszönhetően tudott először orron keresztül levegőt szívni magába.
Fotó: Northfoto - Taylor Hay/SWNS - szmo.hu
2021. március 04.

hirdetés

26 év után tudott először az orrán keresztül levegőt venni egy fiatal amerikai nő, aki egész életében abban a hitben élt, hogy az emberek nem képesek csukott szájjal lélegezni - számolt be a történetéről a Sun.

Taylor Hay már kiskora óta különböző orrproblémákkal, például krónikus orrmelléküreg-fertőzésekkel küzdött, emiatt képtelen volt az orrán keresztül lélegezni. Eszébe se jutott, hogy ez nem normális, amíg valaki tavaly novemberben azt nem mondta neki, hogy könnyebben tud levegőt venni az orrán, ha kissé felülve alszik.

"Azt gondoltam: váó, az orron keresztül is lehet lélegezni? Ez őrület!" Ez nekem teljesen új volt. Ahhoz hasonló felismerés, mint amikor egy gyerek rájön, hogy szemüvegre van szüksége"

- mesélte.

A lány elment egy specialistához, aki azzal sokkolta őt, hogy az orra 90 százaléka el van dugulva, súlyos orrsövényferdülése van, az oldalporcok leváltak, az orrkagylói pedig megduzzadtak. Ezek összességében teljesen elzárták a levegő útját, ezért nem tudott orron keresztül lélegezni.

hirdetés

A fiatal nő január végén úgynevezett septoplasztikán esett át, amely során helyreállították az orrszeptumot (egy olyan csont-porcos lemez, ami két egyenlő részre osztja az orrüreget), majd az orrkagylóit is korrigálták. Amikor felébredt a műtét után, elég ijesztően nézett ki, mert az orra sárga volt, az egyik oldala felduzzadt, a szeme alatt pedig fekete foltok jelentek meg.

Négy nappal később tüsszögőrohamot kapott, ami miatt megint eldugult az orra, ráadásul elmozdult az operáció során behelyezett sín, ezért ismét orvoshoz kellett mennie. Ez később beágyazódott az orrszövetébe, ezért kivették, de ez volt a sorsfordítópont Taylor számára.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG

Vakcina kérdezz-felelek: melyik vakcinával oltatná be magát a kutató-biológus?

A Szeretlek Magyarország új videósorozatában bárki bármit megkérdezhet a szakértőktől.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 21.

hirdetés

Járókelőket kértünk meg, mondják el, mit kérdeznének egy kutató-biológustól a vakcinákról, ha lehetőségük lenne rá.

Aztán megkerestük a Németországban élő Dr. Boros Gábort, akinek molekuláris kutató-biológusként nagy szerepe volt a Pfizer/BioNtech oltóanyagának létrehozásában, és aki készséggel válaszolt a kérdésekre.

VIDEÓ:Vakcina kérdezz-felek 1. rész

Magyarországon jelenleg 5 különböző vakcina kapta meg a hatóságok engedélyét. A Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS alapú oltóanyagát, az AstraZeneca/Oxford és a Szputnyik V vektorvakcinákat, valamint szerdától már a kínai Sinopharm elölt vírust tartalmazó oltását is használják.

Ha önnek is van olyan kérdése bármelyik oltóanyaggal kapcsolatban, amelyre szeretné megkapni a választ egy szakembertől, küldje el nekünk egy rövid videóban, amit akár a telefonjával is rögzíthet, az [email protected] címre.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG

Önként vállalta az angol fiú, hogy megfertőzzék a koronavírussal: „Ha nagyon beteg leszek, akkor is megéri”

A 18 éves fiú egyike annak a 90 önkéntes fiatalnak, akik egy eddig egyedülálló kísérletben vesznek majd részt.
Fotó: Alastair Fraser-Urquhart/Facebook - szmo.hu
2021. február 18.

hirdetés

Márciusban indul Angliában az első olyan emberkísérlet a világon, amely során szándékosan fertőznek meg embereket a koronavírussal vizsgálati célból - írja az Independent.

A brit kormány vakcina-munkacsoportja által vezetett kutatás a londoni Royal Free Hospital kórházban zajlik majd

90 fiatal önkéntes részvételével, akiknek az orrába fecskendezik majd a vírust, és figyelemmel kísérik, hogyan reagál rá a testük. A tudósok azt remélik, hogy a kísérlet eredményei hasznosak lehetnek az új kezelések, gyógymódok és oltások kifejlesztéséhez.

A programban csak fiatal felnőttek vesznek részt, hiszen náluk a legkisebb a kockázata a súlyos megbetegedésnek. Ugyanakkor egy becslés szerint 100-ból egy 18-30 közötti embernél hosszabb távon megmaradhatnak a vírus olyan kellemetlen velejárói, mint például az íz- és szagvesztés, a rendszeres légszomj és a durva fáradtság. Ez a kockázat az önkénteseknél is fennáll, ráadásul nem lehet tudni előre, hogy hogy fogják viselni a fertőzést.

A résztvevőknek 16 napig kell karanténban maradniuk, többször tesztelik majd őket, és persze számos vizsgálatot végeznek majd rajtuk. Szolgálataikért 4500 fontot fizetnek, ami 1,8 millió forintnak felel meg.

Ez azonban nem a pénzről szól, hanem sokkal több annál - mondja az egyik önkéntes, Alastair Fraser-Urquhart. Arra a kérdésre, hogy miért jelentkezik egy egészséges 18 éves fiú arra, hogy megfertőzzék egy olyan vírussal, ami már milliókat ölt meg és rengeteg embernek okozott komoly egészségügyi problémákat, azt mondta, hogy nincs jó válasza.

hirdetés
Bár a kísérlet nyilván sok kockázattal jár, szerinte sokkal fontosabb az, hogy nagyon hasznos lesz a járvány elleni harchoz.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG

Azt hitte, hogy terhes, pedig valójában petefészekrákja volt egy 18 éves angol lánynak

Akkor derült ki, hogy valójában mekkora a baj, amikor méhen kívüli terhesség gyanújával megműtötték a fiatal egyetemistát.
Képünk illusztráció, fotó: Unsplash/Eric Ward - szmo.hu
2021. február 27.

hirdetés

Kénytelen volt felfüggeszteni egyetemi tanulmányait a pozitív terhességi teszt után egy 18 éves angol lány, de később kiderült, hogy valójában petefészekrákja van, írja a Daily Star.

Becky Brothwooddal háziorvosa közölte, hogy várandós. A fiatal lány erre azt mondta, hogy az "lehetetlen". A harmadik fogamzásgátló injekciónál kezdett arra gyanakodni, hogy valami nincs rendben: gyakran hányt, folyamatosan fáradt volt és sokszor panaszkodott puffadásra.

Az orvos ekkor még a tünetek alapján úgy gondolta, hogy valószínűleg méhen kívüli terhesség állhat fenn az egyetemistánál, ezért azonnal a sürgősségi osztályra küldte, ahol meg is műtötték. Becky akkor tudta meg, hogy valójában daganata van, amikor felébredt az altatásból.

Az orvosok ráadásul semmi jóval nem kecsegtették a rémült lányt, ugyanis akkora tumor nőtt az egyik petefészkére, ami túl nagynak bizonyult ahhoz, hogy eltávolítsák. A második műtét csak megerősítette a diagnózist, így végül egy hónappal később, 2015 februárjában kezdték meg Beckynél a kilenchetes kemoterápiát.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: