hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Melyek a koronavírus járvány okozta kiégés jelei, és hogyan védekezhetünk ellene?

Egyre többen érzik, hogy nem urai a saját életüknek, hogy tehetetlenek. Fontos, hogy felismerjük magunkon a kiégés jeleit, és tudatosan kezeljük - mondják a szakemberek.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2021. február 18.

hirdetés

Nemcsak a szakadatlan munka, a túlfeszített életvitel, az eredmények, sikerek hajszolása vezethet kiégéshez, hanem minden olyasmi, amiből egy idő után elegünk van és úgy tűnik, nem tudunk ellene tenni. Milliók vannak így most a coviddal, illetve annak a mindennapjainkra gyakorolt hatásával és következményeivel.

Nem sokan mondhatják el magukról, hogy az elmúlt egy évben nem jutottak el legalább egyszer tűréshatárukig: stressz a munkában, online iskola, közösségi elszigeteltség, miközben senki nem tudja, hogy meddig fog tartani a járvány. Van-e ebből kiút?

A New Scientist Christina Maslach-hoz, a Berkeley egyetem pszichológusához fordult, aki az 1970-es évek óta számít a „burnout” egyik legfőbb szakértőjének.

Maslash kutatásai szerint

a kiégés akkor következik be, ha három tényező egybeesik: az érzelmi kimerültség mindent elsöprő érzése, ha az emberen úrrá lesz a cinizmus és a közöny, és úgy érzi, hogy képtelen bármit is elvégezni.

Aki idáig eljut, sok alvás után is kimerült, érzelmileg eltávolodik szeretteitől és nem érdekli a munkája sem. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-ben még „munkahelyi jelenségnek” nevezte a burnout-ot, amely „a krónikus, rosszul kezelt munkahelyi stressz eredménye.” A neves pszichológus szerint a jelenlegi helyzetben is hasonlóak az élmények, csak újfajta stresszekkel is szembe kell néznünk.

hirdetés

Carmine Pariante, a londoni King’s College pszichiátere szerint a fiataloknál, a kisgyermekes anyáknál vagy azoknál, akiknek már korábban is voltak mentális egészségi problémáik, feltűnő volt a romlás. Hasonló eredményre jutottak amerikai kutatók is. Egy orvosok között végzett felmérésből például kiderült, hogy a nőknél gyakrabban volt tapasztalható a kiégés, mint a férfiaknál, feltehetően azért, mert több jutott nekik a megnövekedett otthoni terhekből is.

Azoknál az egészségügyi dolgozóknál pedig, akik az első vonalban küzdöttek a járvány ellen a feltöltődés lehetőségének hiánya okozhat kiégést. De a számos országban többször bevezetett karantén és egyéb korlátozások is egyre több embert tesznek sebezhezővé, és ez olyanokat is érinthet, akik az első bezártságot még jól viselték.

Maslach hangsúlyozza: a burnout nem mentális zavar, bár súlyos esetben odavezethet. Sokkal inkább természetes reakció egy tűrhetetlenné vált helyzetre.

Pariante szerint a kiégés a depresszió és a szorongás jelentős kockázati tényezője. Idesorolható továbbá a tehetetlenség érzése, ez főleg az első vonalban dolgozó orvosokat, ápolókat érinti. Nemcsak a fertőzöttek folyamatos ellátása a kimerítő, hanem az az érzés is, hogy bármikor elkaphatják a vírust és szeretteiket sem tudják megvédeni tőle.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Több mint fél évig védett lehet a koronavírussal szemben az, aki egyszer már megfertőződött

A betegségen átesetteknek akár 84 százalékkal kisebb lehet az esélye a fél éven belüli újrafertőződésre egy friss kutatás szerint.
Címkép: Ben_Kerckx/Pixabay - szmo.hu
2021. április 10.

hirdetés

Meddig tarthat és milyen arányú a védettség egy COVID-19 fertőzés után? Erre a kérdésre válaszol Dobson Szabolcs gyógyszerész, címzetes egyetemi docens, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó Facebook-csoport alapítója a csoportjában.

Mint írja, Angliában folyamatban van egy nagy vizsgálat az állami költségvetésből működő kórházak egészségügyi dolgozóinak bevonásával. A hét hónapon át zajló kutatás eddigi eredményeit most publikálták a Lancet című orvosi szaklapban.

Dobson Szabolcs ennek alapján azt írja, hogy

"a természetes fertőzés a megfigyelt 7 hónap középérték időtartam során minimálisan 84%-kal csökkenti a fertőzések kockázatát, amely összevethető a vakcináció hatásosságával. A korábbi fertőzés véd a B.1.1.7 [brit] vírusvariáns ellen is. Úgyszintén csökkent a tünetmentes fertőzések kockázata, így a transzmisszió mértéke".

A tavaly nyáron indult vizsgálatban egészségügyi dolgozók vettek részt, antitest és PCR teszt alapján, de kérdőívet is kitöltöttek az elmúlt időszakban tapasztalt tüneteikről.

2021 januárig feldolgozott adatok alapján kiderült, hogy 8278 embernél azonosították a fertőzést és közöttük 155-en fertőződtek meg ismét. Ezzel szemben a korábban még fertőzésen át nem esettek közül (17.383 fő) 1704 új fertőzést diagnosztizáltak PCR segítségével.

hirdetés

"A fertőzésen korábban átesettek között az incidencia sűrűség 7,6 újrafertőzés/100.000 betegnap volt, szemben az 57,3 új fertőzéssel 100.000 betegnapra vonatkoztatva a korábban még nem fertőzötteknél. Az elsődleges fertőzés és az újrafertőződés közötti időtartam medián értéke (középértéke) több mint 200 nap volt" - írja a szakember a források alapján.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Hat hónap után is véd a Moderna vakcinája, ráadásul az összes variáns ellen

A gyártó elkezdte az oltóanyag egy új változatának tesztelését is.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

A Moderna vakcinája hat hónappal az oltás beadása után is hatásos mindegyik koronavírus-variáns ellen - írja a Reuters a cég beszámolójára hivatkozva.

A Moderna Inc. szerint az oltóanyag a második beadást követően fél évvel is 90 százalékban véd, sőt a súlyos esetektől 95 százalékos hatékonysággal óv meg.

A cég egyben bejelentette, hogy már megkezdte a vakcina egy új verziójának tesztelését is. Ezzel a kór egy új, Dél-Afrikában azonosított, B.1.351 néven ismert változatát célozzák meg.

A Moderna oltóanyaga jelenleg több mint 40 országban kapott használati engedélyt. Hétfői adat szerint eddig 132 millió vakcinát szállítottak ki gyártórészlegeiből, ebből 117 milliót az Egyesült Államok kapott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Mi okozza az AstraZeneca és a Janssen vakcinájánál előforduló vérrögképződést?

Kutatók szerint a jelenség hasonló ahhoz, mint amilyen reakciót ritka esetekben a vérhígító heparin vált ki a betegekből. Ez segíthet abban, hogy időben észleljék a bajt.
Címlapkép: MTI/Balázs Attila - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Az AstraZeneca oltóanyagát már 34 millióan kapták meg világszerte, a jelentések alapján közülük 222 embernél jelentkezett alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögösödés. Bár ez azt jelenti, hogy ha van is összefüggés az oltóanyag és a vérrögök kialakulása között, ez egy nagyon ritka mellékhatás, mégis nagy riadalmat váltott ki világszerte. Az oltás használatát több országban is korlátozták. Magyarországon ugyanakkor továbbra is oltanak vele.

Hasonlóan járt a Johnson&Johnson is, amelynek vakcináját, a Janssent felfüggesztették az Egyesült Államokban, miután 6,8 millió beoltott közül 6 páciens szervezetében vérrögök képződtek. Ebből az oltóanyagból eddig valamivel több, mint 28 ezer érkezett hozzánk. A szállítmányt egyelőre vizsgálják, de Gulyás Gergely a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón már arról beszélt, hogy máshonnan pótolhatják a kieső Janssen vakcinákat.

A vérrög-szindrómában egy szokatlan vérrögtípus képződik az agyban – ez az agyi vénás sinus trombózis (CVST). Eddig ezt a jelenséget elsősorban 60 év alattiaknál tapasztalták, nőknél gyakrabban, mint férfiaknál. De a nemek közötti eltolódást az is okozhatja, hogy több nőt oltottak be, már csak azért is, mert több a nő az egészségügyi dolgozók és az idősotthoni ápolók között, mint a férfi.

A Johnson&Johnson hat CVST-esetének áldozatai mindenesetre mind 18 és 48 év közötti nők voltak, igaz, csak egyikük halt bele. Az amerikai gyógyszeróriás ezután jelentette be, hogy elhalasztja vakcinájának európai forgalmazását.

De vajon mi okozhatja a vérrögöket? Az Oxford/AstraZeneca eseteinél számos érintettnél pozitív volt azoknak az antitesteknek a tesztje, amelyek a vérlemezkék által kibocsátott molekulához, a PF4-hez kötődnek. A vakcina felerősíthette ezeknek az antitesteknek a termelését, amelyek számos kis rögöt hoznak létre a vérben – magyarázta Andreas Greinacher, a greifswald-i egyetem kutatója a New Scientist hasábjain.

A jelenség hasonló ahhoz, mint amikor ugyanezeket az antitesteket a vérhígító heparin indítja be.

hirdetés
A közelmúltban több országban is olyan irányelveket adtak ki, amelyek a PF4 ellen képződő antitestek tesztjét javasolják abban az esetben, ha valakinek az oltástól számított két héten belül vérrögképződésre utaló tünetei vannak. Ha ez a teszt pozitív, akkor olyan kezelést kell kapniuk, mint azoknak, akiknél a heparin ritka mellékhatásai jelentkeznek.

Greinacher szerint egy korábban egereken végzett kísérlet arra enged következtetni, hogy a DNS kapcsolódhat a PF4-hez, arra serkentve az antitesteket, hogy vérrögöket képezzenek. A német kutató úgy véli, hogy ez magyarázatot adhat arra, hogy ez a hatás eddig csak a DNS-tartalmú, adenovírus-alapú vakcináknál jelentkezett.

Az Oxford/AstraZeneca oltás a koronavírus tüskeprotein-génjét tartalmazza, amelyet egy csimpánz adenovirus, egy ártalmatlan, megfázást okozó vírus DNS-e hordoz. Hasonlóképpen működik a Johnson&Johnson vakcinája, de ott egy emberi adenovírus DNS-ét alkalmazzák.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna alapja viszont a hírvivő RNS, a génanyag alkotóeleme, amely utasításokat ad a test sejtjeinek a tüskeprotein termelésére. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhivatal (FDA) illetékese szerint ezeknél nem tapasztaltak CVST-t, így elképzelhetőnek tartják, hogy az adenovirális vektorral lehet probléma.

Ha azonban ez igaznak bizonyul, az azt jelenti, hogy az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinája mellett a Szputnyik V és a CanSino vakcinákat is vizsgálni kell majd, mert azok is hasonló elven működnek.

Greinacher mindazonáltal úgy vélekedik, hogy miután a vérrög-szindróma meglehetősen ritka, lehet valami más egyedi tényező is, amely hajlamosíthatja a betegeket erre. Ha nem így lenne, szerinte sokkal több lenne az ilyen eset.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Naponta 2 liter energiaitalt ivott, kórházban kötött ki szívelégtelenséggel egy 21 éves angol fiú

Ha sokat ivott azért, ha egy kortyot sem, akkor meg azért volt rosszul. Végül 58 napot töltött kórházban az energiaital-függő angol egyetemista.
Fotó: Pixabay/(Joenomias) Menno de Jong - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

Naponta négy doboz fél literes energiaitalt ivott egy 21 éves angol férfi, majd két év után kórházba került szívelégtelenséggel, írja a Mirror a British Medical Journal (BMJ) orvosi folyóirat alapján.

Az egyetemistánál biventrikuláris, vagyis mindkét szívkamráját érintő szívelégtelenséget állapítottak meg az orvosok.

A fiatal férfi ettől eltekintve teljesen egészséges volt, a problémát a nagy mennyiségű energiaital okozta. A négy fél literes doboz ugyanis darabonként 160 mg koffeint tartalmaz.

Az energiaital-túladagolás miatt az egyetemistánál kezdetben olyan súlyos levertség alakult ki, hogy félbe kellett szakítani tanulmányait is. Három hónappal később állapították meg az orvosok, hogy mi okozhatja a problémát, majd innentől 58 napot töltött az egyik kórházban, többek között az intenzív osztályon is.

A névtelen beteg a tudományos folyóiratnak azt mondta, hogy amikor napi négy doboz energiaitalt ivott, olyan szívdobogás és remegés jött rá, amitől nem tudott semmire figyelni. Súlyos, migrénes fejfájások gyötörték akkor, amikor nem ivott a szénsavas italokból, ami szintén akadályozta olyan hétköznapi cselekvésekben is, mint például a parkban sétálás.

Az egész kálvária során a legnagyobb hatással mégis az intenzív osztályon töltött napok jelentették a fiatalnak, aki ma már azt mondja, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani az energiaitalok hatásaira. Az egyetemista szerint ezek az italok ugyanis rendkívül addiktívak, ráadásul bárki - köztük gyerekek is - könnyen hozzáférhet mindegyikhez. Véleménye szerint a cigarettás dobozokon található figyelmeztető-matricákkal kellene ellátni az energiaitalos dobozokat, melyeken az összetevők potenciális veszélyeire hívnák fel a figyelmet.

hirdetés

Egy 2013 és 2017 között végzett felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett 176 ezer 11 és 16 év közötti diák 6 százaléka fogyaszt napi rendszerességgel valamilyen energiaitalt. A cardiffi egyetem tudósai szerint az ilyen italok reklámjai ráadásul sokszor a kevésbé tehetős réteg tagjait szólítják meg azzal, hogy még egy palack víznél is olcsóbban lehet hozzáférni a termékekhez. A tanulmány végén arra a következtetésre jutnak, hogy az energiaitalok népszerűsége valószínűleg nem fog csökkenni, hacsak nem szabályozzák a dohányipari termékekhez hasonlóan törvényekkel a fogyasztásukat.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: