JÖVŐ
A Rovatból

Szép dolog a műanyagmentesség, de reális?

A 2015 végéig gyártott 8300 millió tonna műanyagból 6300 millió tonnát selejteztünk ki. Ennek nagy része a szemétlerakókban vagy a természetet szennyezve még megvan. Vajon lehetséges, hogy végleg megszabaduljunk tőle?

Link másolása

Az emberek évezredek óta használnak műanyagszerű anyagokat, de a mai formájuk 20. századi találmány: a bakelitet, az első fosszilis tüzelőanyagokból készült műanyagot 1907-ben találták fel. Csak a második világháború után, katonai célokból indult meg igazán a szintetikus műanyagok gyártása. Azóta a műanyagtermelés szinte minden évben nőtt, az 1950-es kétmillió tonnáról 2015-re már 380 millió tonnára. Ha ez így folytatódik, 2050-re a műanyagtermelés az olajipar 20%-át teheti majd ki – írja a BBC.

Manapság műanyagot használunk az épületeinkben, közlekedésben és más létfontosságú infrastruktúránkban, a bútorainkban, készülékeinkben, textilekben, telefonjainkban és számtalan egyéb mindennapi tárgyunkban.

Ez azt jelenti, hogy egy teljesen műanyag nélküli világ irreális elvárás.

Ha hirtelen nem használnánk műanyagokat, az pusztító hatással lenne az egészségügyre: se dialízis, se kesztyűk, csövek, fecskendők, vértasakok nem lennének.

Egy tanulmány szerint egyetlen mandulaműtét egy brit kórházban több mint 100 különálló műanyaghulladékot eredményezhet. A műanyagok sok orvosi cikkben nélkülözhetetlenek, és életek forognának kockán nélkülük. Csomagolást használunk arra is, hogy megvédjük az élelmiszereket a szállítás közbeni sérülésektől, és tárulni tudjuk őket. Nem lennének például paradicsom- és babkonzervek sem, de ott vannak az óvszerek és a légzőkészülékek is.

Bár az üveg jó megoldás lehetne a problémára, hiszen sok előnye van a műanyaggal szemben, nehezebb is, és ezért, ha nagy távolságokra kell szállítani, a szén-dioxid-kibocsátást is növeli.

A műanyag nélküli élethez az öltözködésünkben is változásra lenne szükség. 2018-ban a világszerte előállított textilszálak 62%-a szintetikus volt, de a pamut és más természetes szálak, például a kender jó helyettesítők lehetnek. Műanyag nélkül el kellene hagynunk a fast fashiont, és tartós darabokat választanánk.

Hamar kifogynánk viszont a cipőkből.

A szintetikus műanyagok megjelenése előtt a cipők gyakran bőrből készültek. 2020-ban 20,5 milliárd pár lábbelit gyártottak, de a bőrcipő egyszerűen nem kivitelezhető minden ember számára a bolygón.

Az viszont biztos, hogy műanyagok nélkül egészségesebbek lennénk.

A műanyagtermeléssel rengeteg mérgező gáz szabadul fel, a gyártás során hozzáadott vegyszerek pedig megzavarhatják az endokrin rendszert, amely a növekedésünket és fejlődésünket szabályozó hormonokat termeli. Csökkenthetik például a tesztoszterontermelést, a spermiumok számát és növelhetik a férfiak termékenységi problémáit, de összefüggésbe hozhatóak immunológiai, neurológiai, metabolikus, valamint szív- és érrendszeri betegségekkel is.

Már használatban vannak olyan „természetes” műanyagok, amelyek a petrolkémiai társaikhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.

Ezek készülhetnek a növények ehető részeiből, mint a cukor vagy a kukorica, vagy fogyasztásra alkalmatlan növényi anyagokból, például a cukornád zúzása után visszamaradt pépből. Még ha létre is hoznánk a komposztálásukhoz szükséges infrastruktúrát, nem oldanák meg azonnal a problémát.

Dönthetünk úgy, hogy csak olyan műanyagokat használunk, amelyekre valóban szükségünk van, például amik élelmiszerekhez vagy gyógyszerekhez járnak.

A legnagyobb változás, amellyel szembe kellene néznünk, az lenne, ha újraértékelnénk az eldobható kultúránkat. Nemcsak azt kell megváltoztatnunk, ahogyan elfogyasztjuk a cikkeket – a ruháktól és az élelmiszerektől kezdve a mosógépeken át a telefonokig –, hanem az előállításuk módján is. Túl gyorsan veszünk olcsó és eldobható dolgokat, holott sok tárgyat meg lehetne javítani.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Viszlát jó idő: bejelentették, hogy véget ért a globális kánikula
Az ausztrál meteorológiai hivatal jelentette be a tavaly nyár óta tartó időjárási jelenség végét.

Link másolása

2023 június óta 2024 márciusig minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött szerte a világon, ugyanis a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete éreztette globális hatását.

A meteorológusok az időjárási jelenséget El Niño (a fiú) névre keresztelték, viszont a fiú most búcsúzik és

júliusig semleges állapot következik, ami az egész világon nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a semleges hónapokat követően, az év második felében 60 százalék valószínűséggel érkezhet La Niña (a lány), és vele együtt a hűvösebb idő.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: