EGÉSZSÉG
A Rovatból

A demencia 5 éven belül akár 1 millió embert is érinthet - te hogyan ne tartozz közéjük?

A Diagnózis podcast legújabb epizódjában nemcsak arra a kérdésre kaphatsz választ, hogy mi is a demencia és milyen tünetekről lehet felismerni, hanem azt is megtudhatod, hogy mit tehetsz azért már most, hogy ne tartozz később az érintettek közé.


Ha valakiről a környezetünkben kiderül, hogy feledékeny, könnyen rávágjuk: „Biztos kezdődő demencia.”  A "vén demens" pedig már egyfajta szitokszóval vált. Akik ilyen mondatokat használnak, valószínűleg nem tudják, hogy a demencia nem egy ártalmatlan „időskori memóriazavar”, hanem komplex idegrendszeri folyamat, amely az érzelmi életet, a gondolkodást és a viselkedést is fokozatosan átalakítja.

Miért kell a demenciáról beszélnünk?

És mielőtt legyintenénk, hogy „ez még minket nem érint", érdemes tudni: rossz szokásokkal, nem megfelelő életmóddal már fiatalon is növelhetjük a demencia kialakulásának kockázatát. Ahogy egyre tovább élünk, úgy válik egyre valószínűbbé, hogy ez a betegség minden családot érinteni fog – közvetlenül vagy közvetve.

A demencia nem egyetlen betegség, hanem tünetek összessége, amely az érzelmi életet, a gondolkodást és a viselkedést egyaránt érinti.

Magyarországon 200–500 ezer ember él demenciával, és az előrejelzések szerint öt éven belül megduplázódhat ez a szám.

A kérdés tehát nem az, hogy érint-e bennünket a téma – hanem az, mikor és hogyan.

A Diagnózis egészségpodcast új epizódjában a műsorvezető, Ganzler Orsolya dr. Kázár Ágnes háziorvossal, a Feledhetetlen Alapítvány alapítójával és Stoiber Vivien gyógytornásszal, a „Demenciáról érthetően” információs oldal szerzőjével beszélget. Szó esik többek között arról, hogy mit tehetünk a megelőzésért, hogyan ismerhetjük fel időben a tüneteket, és milyen terhet ró a hozzátartozókra, ha valaki demenciával él a családban.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

A felismerés sokszor évekig várat magára

A demencia általában alattomosan kezdődik: először csak apró feledékenység, eltévedés vagy viselkedésbeli változás jelentkezik, amit könnyű a korral vagy fáradtsággal magyarázni. Mire azonban egy családtag felismeri, hogy baj van, évek telhetnek el, és gyakran ekkorra már előrehaladott állapotról beszélhetünk.

Dr. Kázár Ágnes, aki édesanyja betegségét is végigkísérte, arról mesél az epizódban, hogyan élte meg a kettős szerepet: orvosként és hozzátartozóként egyszerre jelen lenni az anyukája mellett.

Hivatása révén pontosan tudja, mi áll a demencia hátterében és mi következhet az állapot rosszabbodásával – de családtagként, érzelmileg bevonódva ezt feldolgozni egészen más.

Nem is csoda, hogy jó ideig ő maga sem gondolta komolyan, hogy édesanyjának demenciája lenne.

Tehetünk-e bármit a demencia megelőzéséért?

Stoiber Vivien Svájcban dolgozik egy idősotthonban, ahol nap mint nap megtapasztalja, hogy apró lépésekben lehet változást elérni a demenseknél is. Ezzel együtt arra figyelmeztet minden közvetett érintettet, hogy a demencia egy folyamatosan romló állapotot eredményez, hiú ábránd lenne gyógyulásban, tartós javulásban reménykedni.

Amiben azonban teljes joggal reménykedhetünk: mi magunk is tehetünk azért, hogy elkerüljük a demenciát.

Már egész fiatalon fontos pilléreket rakhatunk le a megelőzésben, például azzal, hogy tanulunk, fejlesztjük képességeinket.

Később a megfelelő mozgás, a tudatos táplálkozás, a rendszeres alvás és mentális jóllét mind olyan tényezőkké válnak, amelyek segíthetnek abban, hogy ne legyen dolgunk a demenciával.

A beszélgetésben konkrétabb tippeket is kapunk: Ágnes vitaminokat, táplálékkiegészítőket is említ, amelyek szerepet játszhatnak a demencia megelőzésében, valamint a mozgás szerepére is kitér, Vivien pedig bemutat olyan kognitív képességekre ható gyakorlatot, amelyet mi magunk is betanulhatunk, hogy trenírozzuk agyunkat.

Az epizód egyik legfőbb tanulsága, hogy mindenképpen akkor járunk jól, ha mihamarabb begyűjtjük a betegséggel kapcsolatos szükséges információkat, és nemcsak akkor kezdünk el tájékozódni, amikor már szembesülnünk kell egy diagnózissal, vagy megtapasztaljuk a mindennapi életben a demencia okozta nehézségeket.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést, ha kíváncsi vagy arra, hogy ...

  • Melyek a demencia korai tünetei?

  • Hogyan támogathatja a család a beteg mindennapjait?

  • Mikor jön el az a pont, amikor idősek otthonának segítségére van szükség?

  • És tényleg lassítható-e a folyamat az életmódunkkal

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásuskat - minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
A demencia 5 éven belül akár 1 millió embert is érinthet - te hogyan ne tartozz közéjük?
A Diagnózis podcast legújabb epizódjában nemcsak arra a kérdésre kaphatsz választ, hogy mi is a demencia és milyen tünetekről lehet felismerni, hanem azt is megtudhatod, hogy mit tehetsz azért már most, hogy ne tartozz később az érintettek közé.


Ha valakiről a környezetünkben kiderül, hogy feledékeny, könnyen rávágjuk: „Biztos kezdődő demencia.”  A "vén demens" pedig már egyfajta szitokszóval vált. Akik ilyen mondatokat használnak, valószínűleg nem tudják, hogy a demencia nem egy ártalmatlan „időskori memóriazavar”, hanem komplex idegrendszeri folyamat, amely az érzelmi életet, a gondolkodást és a viselkedést is fokozatosan átalakítja.

Miért kell a demenciáról beszélnünk?

És mielőtt legyintenénk, hogy „ez még minket nem érint", érdemes tudni: rossz szokásokkal, nem megfelelő életmóddal már fiatalon is növelhetjük a demencia kialakulásának kockázatát. Ahogy egyre tovább élünk, úgy válik egyre valószínűbbé, hogy ez a betegség minden családot érinteni fog – közvetlenül vagy közvetve.

A demencia nem egyetlen betegség, hanem tünetek összessége, amely az érzelmi életet, a gondolkodást és a viselkedést egyaránt érinti.

Magyarországon 200–500 ezer ember él demenciával, és az előrejelzések szerint öt éven belül megduplázódhat ez a szám.

A kérdés tehát nem az, hogy érint-e bennünket a téma – hanem az, mikor és hogyan.

A Diagnózis egészségpodcast új epizódjában a műsorvezető, Ganzler Orsolya dr. Kázár Ágnes háziorvossal, a Feledhetetlen Alapítvány alapítójával és Stoiber Vivien gyógytornásszal, a „Demenciáról érthetően” információs oldal szerzőjével beszélget. Szó esik többek között arról, hogy mit tehetünk a megelőzésért, hogyan ismerhetjük fel időben a tüneteket, és milyen terhet ró a hozzátartozókra, ha valaki demenciával él a családban.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

A felismerés sokszor évekig várat magára

A demencia általában alattomosan kezdődik: először csak apró feledékenység, eltévedés vagy viselkedésbeli változás jelentkezik, amit könnyű a korral vagy fáradtsággal magyarázni. Mire azonban egy családtag felismeri, hogy baj van, évek telhetnek el, és gyakran ekkorra már előrehaladott állapotról beszélhetünk.

Dr. Kázár Ágnes, aki édesanyja betegségét is végigkísérte, arról mesél az epizódban, hogyan élte meg a kettős szerepet: orvosként és hozzátartozóként egyszerre jelen lenni az anyukája mellett.

Hivatása révén pontosan tudja, mi áll a demencia hátterében és mi következhet az állapot rosszabbodásával – de családtagként, érzelmileg bevonódva ezt feldolgozni egészen más.

Nem is csoda, hogy jó ideig ő maga sem gondolta komolyan, hogy édesanyjának demenciája lenne.

Tehetünk-e bármit a demencia megelőzéséért?

Stoiber Vivien Svájcban dolgozik egy idősotthonban, ahol nap mint nap megtapasztalja, hogy apró lépésekben lehet változást elérni a demenseknél is. Ezzel együtt arra figyelmeztet minden közvetett érintettet, hogy a demencia egy folyamatosan romló állapotot eredményez, hiú ábránd lenne gyógyulásban, tartós javulásban reménykedni.

Amiben azonban teljes joggal reménykedhetünk: mi magunk is tehetünk azért, hogy elkerüljük a demenciát.

Már egész fiatalon fontos pilléreket rakhatunk le a megelőzésben, például azzal, hogy tanulunk, fejlesztjük képességeinket.

Később a megfelelő mozgás, a tudatos táplálkozás, a rendszeres alvás és mentális jóllét mind olyan tényezőkké válnak, amelyek segíthetnek abban, hogy ne legyen dolgunk a demenciával.

A beszélgetésben konkrétabb tippeket is kapunk: Ágnes vitaminokat, táplálékkiegészítőket is említ, amelyek szerepet játszhatnak a demencia megelőzésében, valamint a mozgás szerepére is kitér, Vivien pedig bemutat olyan kognitív képességekre ható gyakorlatot, amelyet mi magunk is betanulhatunk, hogy trenírozzuk agyunkat.

Az epizód egyik legfőbb tanulsága, hogy mindenképpen akkor járunk jól, ha mihamarabb begyűjtjük a betegséggel kapcsolatos szükséges információkat, és nemcsak akkor kezdünk el tájékozódni, amikor már szembesülnünk kell egy diagnózissal, vagy megtapasztaljuk a mindennapi életben a demencia okozta nehézségeket.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést, ha kíváncsi vagy arra, hogy ...

  • Melyek a demencia korai tünetei?

  • Hogyan támogathatja a család a beteg mindennapjait?

  • Mikor jön el az a pont, amikor idősek otthonának segítségére van szükség?

  • És tényleg lassítható-e a folyamat az életmódunkkal

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásuskat - minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kiderült, hogyan lehet akár másnapra is szakrendelési időpontot foglalni
Az EgészségAblak applikációban már 1,8 millió szabad időpont közül lehet választani. A rendszer célja a várakozási idők csökkentése és a betegutak egyszerűsítése.


Az EgészségAblak alkalmazás új funkciója segít minél korábbi szakrendelési időpontot foglalni. Ráadásul 1 millió 800 ezer szabad időpontból lehet választani - közölte Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szombaton az MTI-vel.

Aki az EgészségAblakban az Időpontok menüpontot megnyitja, annak az alkalmazás automatikusan felkínálja a vármegyei, illetve a fővárosi rendelők legkorábbi szabad időpontjait az adott szakrendelésre. Így a beteg az összes lehetőséget látva tudja eldönteni, hogy mikorra és hova megy el szakorvoshoz - tájékoztatott.

Ráadásul ez a lehetőség fennáll akkor is, ha valaki módosítja az időpontját, azaz bármikor átfoglalhat a beteg egy korábbi időpontra az eredetileg lefoglalthoz képest. Az EgészségAblak használata gyorsabbá és egyszerűbbé teszi az időpontfoglalást - írta.

Ez a funkció jelentősen csökkenti a várakozási időt, hiszen lehetővé teszi, hogy a páciensek a legkorábban elérhető időpontokat válasszák, akár még aznapra, vagy másnapra is. Ráadásul egy nemrég elfogadott jogszabálynak köszönthetően az EgészségAblakban nincs lakóhelyhez kötöttség, bárhova foglalható időpont. Akár a szomszéd kerületbe vagy településre, akár a munkahely közelébe vagy a nyaralás helyszínére is

- tette hozzá.

Az EgészségAblak alkalmazás népszerűségét mutatja, hogy már több mint négymillióan töltötték le - tájékoztatott. Az alkalmazás könnyen kezelhető, és számos további hasznos funkcióval is segíti a betegeket. Lehetőség van többek közt az elektronikus beutalók kezelésére, betegdokumentumok, leletek, zárójelentések letöltésére, a gyógyszerek kiváltásához szükséges eReceptek megtekintésére - közölte.

Az EgészségAblakban ezen felül megtalálható a háziorvos elérhetősége, a patikakereső funkció segítségével pedig gyorsan megtalálható a legközelebbi gyógyszertár. Az applikációban kismamák számára elérhető a várandósgondozási kiskönyv digitális változata is, amely naprakészen követi a vizsgálatok eredményeit és a terhesgondozás folyamatát. Az "Egészség A-tól Z-ig" funkció közérthető módon nyújt tájékoztatást a betegségekről és kezelésekről - sorolta Rétvári Bence.

Az EgészségAblak alkalmazás tehát nemcsak az egészségügyi dokumentumok kezelését teszi egyszerűbbé, hanem a bejelentkezések terén is új lehetőségeket nyit meg, elősegítve ezzel a betegek gyorsabb gyógyulását - összegezte az államtitkár.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Három hónapig követte a ChatGPT étrendi tanácsait, ritka mérgezéssel került kórházba egy férfi
A férfinál bromizmust diagnosztizáltak, miután só helyett nátrium-bromidot használt. A ritka betegség súlyos pszichiátriai tüneteket okozott.


Ritka betegség alakult ki egy 60 éves férfinál, miután a ChatGPT-vel próbált egészségesebb étrendet összeállítani. Három hónapig követte a mesterséges intelligencia tanácsait, majd a sürgősségin kötött ki paranoiával és hallucinációkkal – írta a Live Science alapján a 24.hu.

A vizsgálatok során kiderült, hogy bromizmusban szenvedett, amit a bróm tartós fogyasztása okoz. A ChatGPT azt javasolta neki, hogy a sót nátrium-bromiddal helyettesítse.

Régen a bromizmus jóval gyakoribb volt, mert a 19–20. században sok gyógyszer tartalmazott brómot. Később rájöttek, hogy mérgező, ezért kivonták a használatból. A betegség tévképzeteket, memóriazavart és pszichózist is okozhat.

A férfi azért ment kórházba, mert félt, hogy a szomszédja mérgezi. Az orvosok kezelés alatt tartották, de állapota romlott, hallucinációi lettek és erős paranoiája alakult ki. Még a kórházból is megpróbált megszökni.

Amikor jobban lett, elmondta, hogy a ChatGPT tanácsait követte. Piros kiütéseket is talált a testén, ami szintén a bromizmus egyik tünete. Három hétig kezelték a kórházban, mire stabilizálódott, és a hazabocsátása után a tünetei nem tértek vissza.

A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI hangsúlyozta a Live Science-nek, hogy a szolgáltatás tanácsait nem szabad szakértői véleményként kezelni, és nem lehet egyedüli forrásként használni tényszerű információkhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Covid, influenza vagy nátha? Így ismerheted fel, melyikben szenvedsz
A tünetek hasonlósága miatt nem mindig egyértelmű, melyik betegségről van szó. Összeszedtük, milyen jelekre érdemes figyelni.


Az elmúlt hetekben egyre többen panaszkodnak köhögésre, torokfájásra, náthás tünetekre – mindeközben a Covid új variánsa, a Nimbus is megjelent Magyarországon. Az új koronavírus-változatok miatt nő a fertőzésszám, ezért sokakban felmerül a kérdés: vajon koronavírusról, influenzáról vagy egyszerű megfázásról van szó?

A tünetek között több az átfedés, de vannak olyan jelek, amelyek segíthetnek a különbségtételben.

A koronavírus-fertőzés legjellemzőbb tünetei közé tartozik az orrdugulás, az orrfolyás, a száraz köhögés, az íz- és szaglás hirtelen elvesztése, valamint a fáradtság.

Az újabb variánsok emellett néhány szokatlan tünetet is okozhatnak: sokan számolnak be rekedtségről és erős torokfájásról, amely „olyan érzés, mintha borotvapengék lennének a torokban”. Emellett izomfájdalmak és rendkívüli fáradtság is jelentkezhetnek.

A szakemberek arra kérnek mindenkit, hogy aki ilyen tüneteket tapasztal, maradjon otthon, és forduljon háziorvosához.

Az influenza általában hirtelen, erőteljes tünetekkel kezdődik, szemben a megfázással, amely fokozatosan alakul ki.

A legjellemzőbb tünetei a magas láz, a súlyos izomfájdalom, a fejfájás, a száraz, fájdalmas köhögés és az erős fáradtság.

A betegség jellemzően a téli hónapokban terjed, a hideg időjárás ugyanis kedvez az influenzavírus terjedésének. Ha valaki hirtelen belázasodik, izom- és végtagfájdalmai vannak, és gyorsan romlik az általános közérzete, érdemes orvoshoz fordulnia.

A megfázás – a három betegség közül a legenyhébb – általában lassabban alakul ki, és a tünetei is enyhébbek.

Ezek közé tartozik az orrfolyás vagy orrdugulás, a torokfájás, az enyhe köhögés, valamint az alkalmi, enyhe láz. A megfázás jellemzően néhány napon belül magától elmúlik, de fontos a pihenés és a regeneráció.

A koronavírus kimutatására jelenleg is a PCR-teszt és az antigén gyorsteszt a legmegbízhatóbb módszer. Ezeket orrból vagy torokból vett mintából végzik.

Az influenza kimutatására is létezik teszt, de sokszor a tünetek alapján is felállítható a diagnózis. A megfázást a legtöbb esetben nem szükséges külön vizsgálattal igazolni, mivel enyhe lefolyású és magától is javul.

Enyhébb panaszok esetén otthoni módszerek is segíthetnek.

A mézes fekete retek jól ismert természetes köhögéscsillapító. A közepét ki kell vájni, mézet tenni bele, majd hűvös helyen körülbelül 10 órát állni hagyni. Ezután a mézet ki lehet kanalazni, majd újra megtölteni a retket.

A gyömbér gyulladáscsökkentő hatású, emellett támogatja az immunrendszert. A legjobb frissen felvágva teát készíteni belőle, de por formában is kapható, amit forró vízben lehet feloldani.

A kamillatea szintén jótékony hatású: gyulladáscsökkentő, antibakteriális, nyugtató, valamint segíti a légutak tisztulását. Inhalálással is alkalmazható köhögés esetén.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET: