EGÉSZSÉG
A Rovatból

10 évente 1 évet veszítenek az életükből az endometriózissal küzdő nők

Annak ellenére, hogy egyre több helyen lehet hallani az endometrózisról, még mindig sok nő csak hosszú évek alatt jut diagnózishoz. Miért? Mert sokan nem ismerik a tüneteket és azt gondolják, hogy a fájdalmas menstruáció normális. Nem az.


Az Endometriózis Magyarország / „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány egész évben azon dolgozik, hogy minél nagyobb figyelmet kapjon a betegség. 2024-ben egy országos roadshow keretében hívják fel az érintettek figyelmét az endometriózisra, és arra, hogy a fájdalom sohasem normális és panasz eseté mihamarabb orvoshoz kell fordulni.

Világszerte közel 200 millió, Magyarországon 200 000 reproduktív korban lévő nőt érint az endometriózis.

Az Alapítvány célja, hogy hiteles, hasznos információkkal segítsen az érintetteknek, és támaszt nyújtson nekik a legnehezebb pillanatokban. A 2024-es kampányában ismét országos roadshow-t szervez három vidéki nagyvárosban, Győrben, Pécsett és Szegeden, valamint Budapesten, ahol szakemberek bevonásával az érdeklődők szakmai fórumokon vehetnek részt, előadásokat hallgathatnak, továbbá lehetőségük nyílik feltenni a témában kérdéseiket.

Tájékoztató program az érintetteknek

Budapesten 2024. március 23-án rendezik meg az eseményt, ahol Salamon Adrienn, a Női Egészségért Alapítvány kuratóriumi elnöke mellett felszólal többek között Bábiné Szottfried Gabriella, Népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató-helyettes, Gitidiszné Gyetván Krisztina, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, valamint Bokor Attila Ph.D., MSc, egyetemi docens, az Európai Endometriosis Liga alelnöke, a Magyar Nőgyógyászok Endoszkópos Társaságának elnöke. A reggeltől késő délutánig tartandó rendezvényen további számos szakember, együttműködő partner, orvos és nőgyógyász tájékoztatja a jelenlévőket a betegség kezeléséről, az életmódváltásról, a termékenység megőrzésének lehetőségeiről és az örökbefogadásról.

Mi is az endometriózis?

Az endometriózis a termékeny életkorban lévő nők több, mint 10%-át érintő, krónikus, jóindulatú betegség. Méhnyálkahártyához hasonló – endometrium – szövet megjelenését és szaporodását jelenti a méh üregén kívül, leggyakrabban a kismedencében, a petefészkekben, illetve a hashártya felszínén. Ezek az endometriózis szigetek összhangban állnak a menstruációs ciklussal, ennek hatására belső szervi összenövések, immunológiai reakciók és sejtmediátor anyagok felszabadulása ciklikus fájdalmat és meddőséget okozhatnak.

Az endometriózis döntően a fiatal, 25 és 35 év közötti nőket érinti, ugyanakkor már egészen fiatal lányoknál (már 10-12 éves kortól), illetve 35-40 év feletti nőknél is diagnosztizálták.

A betegség a termékeny életkorban lévő, 15-45 év közötti nők 10%-át érinti ma Magyarországon, több mint 200.000 érintettről beszélhetünk.

Miért fontos beszélni a betegségről?

Sok nő nincs tisztában az endometriózisra jellemző tünetekkel, vagy azt gondolják, hogy a fájdalmas menstruáció teljesen természetes, így nem, vagy csak későn – amikor a betegség már előre haladott állapotban van – fordulnak orvoshoz.

Az endometriózis gyakran jár olyan tünetekkel, mint például emésztés eredetű fájdalom, véres vizelet vagy széklet, így könnyen összetéveszthető más betegségekkel. Sőt az is lehetséges, hogy olyan helyen alakul ki endometriózis, például a beleken, ahol nincs, vagy csak kevés fájdalomreceptor található, így a betegség nem jár fájdalommal.

Ezért fordulhat elő, hogy akár 8-10 év, hazánkban ennél kevesebb, akár 4 év is eltelhet a diagnózisig.

„Európában 10,5 millió nő érintett, világszerte közel 200 millió. Ennek ellenére az egészségügyi rendszerekben továbbra is súlyosan alulértékelt és alulfinanszírozott ez a terület. Ennek következtében a betegek gyakran szenvednek a késedelmes diagnózistól, az előrehaladott stádiumban kevésbé hatékony kezeléstől és az életminőség jelentős romlásától. Az Európai Unión belüli egyenlőtlenségek és kihívások közepette szilárd meggyőződésünk, hogy sürgősen szükség van egy átfogó Európai Endometriózis Stratégiára, amely elismeri és kezeli ezt a súlyos egészségügyi problémát” – mondta Salamon Adrienn, a Női Egészségért Alapítvány elnöke.

Nem hagyunk magadra a fájdalommal!

„Minden második fájdalmas menstruációval küzdő nőnek endometriózisa van, a fájdalommal töltött évek alatt 10 évente egy évet veszítenek el az érintettek az életükből. A túl későn kapott diagnózis elviselhetetlenné teheti a mindennapokat, párkapcsolatok mennek tönkre, munkahelyeket veszítenek el a nők. Ezért kiemelten fontos, hogy hiteles információt juttassunk el, így időben érkezhet meg a szakszerű segítség.

Az endometriózissal küzdők sokszor úgy érzik, hogy reménytelen egyedül megküzdeni az endometriózissal - nemcsak az egészséget viseli meg egyre inkább, hanem a lelket is.

Lehúz mindenkit ez az örvény, és csak úgy tudunk kiszabadulni belőle, ha végre eljutunk azokhoz, akik valódi segítséget is képesek nyújtani és akik valóban megértenek” – teszi hozzá Salamon Adrienn, akit a saját története motiválta arra, hogy az endometriózis elleni küzdelem legjelentősebb hazai nagyköveteként segítsen sorstársainak.

Hogyan segít az Endomertiózis Magyarország/„Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány?

Mindenki számára elérhető az Alapítvány kérésére fejlesztett Lucy applikáció, amely egy menstruációs és termékenységi alkalmazás. Sok más hasonló alkalmazással szemben a Lucy 7 fajta betegég lehetőségére hívja fel a figyelmet.

Az applikáció célja, hogy minél hamarabb ki lehessen deríteni az endometriózist, illetve ezen keresztül elérhető az alapítvány is, így segítségükkel akár konkrét helyekre is eljuthat, illetve konkrét tanácsokat is kaphat a felhasználó.

Az Endomertiózis Magyarország ingyenesen elérhető kórházi csomaggal látja el a nőket, amely a műtét utáni lábadozáshoz és a kórházi napokhoz nyújt segítséget. 2024-ben a Béres stratégiai partnerként támogatja a szervezet céljaik elérésében, így a csomagban Béres Csepp, valamint Szelén Vital készítmények is megtalálhatók, emellett pedig anyagi segítséggel is hozzájárul az alapítvány edukációs munkájához, podcastek és az Endometriózis Világnap eseményeinek megvalósításához. A vállalat részt vesz az alapítvány most induló „munkahelyi érzékenyítő programjában” is, annak érdekében, hogy munkatársai figyelmét is felhívja a női egészséggel kapcsolatos fontos tudnivalókra.

2024-ben Bábiné Szottfried Gabriella, az Országos Kórházi Főigazgatóság Népegészségügyért és Prevencióért felelős főigazgató-helyettese Endometriózis Nagyköveti felkérést kapott, az endometriózishoz kapcsolódóan vállalt figyelemfelhívásért.

A budapesti és vidéki eseményekről ITT tájékozódhatunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
A hormonrendszer nem viccel – mi állhat a pluszkilók és a fáradékonyság mögött 40 felett?
Erre a kérdésre is választ kaphatunk a Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjából. A szakértő vendég, dr. Csomai Zita érthetően elmagyarázza, mit is jelent az inzulinrezisztencia, miért nem kell félni a kortizoltól, és miért felejtős a cukormentes üdítő.


Melyik nőt ne foglalkoztatná a súlya, pláne 40 felett, amikor a felszaladó kilóktól valahogy extrán nehéz megszabadulni? Na de hányan vannak olyanok, akik utána is járnak, hogy nincs-e valami egészségi probléma az alakváltozás, netán egyéb jelentkező tünetek hátterében? Már lényegesen kevesebben, pedig sokszor hormonális okok húzódnak meg a pluszkilók mögött. A hormonok rendszabályozása pedig nem is csak az elhízás veszélye miatt fontos.

Mi is történik akkor, amikor a hormonrendszer egyensúlya elkezd kibillenni?

Például kialakulhat inzulinrezisztencia, csak úgy, mint a Diagnózis podcast aktuális epizódjának érintett vendégénél.

Az adásban Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető ezúttal is egy érintettel és egy szakértővel egyszerre beszélgetve járta körül a hormonális egyensúly és az inzulinrezisztencia kérdéskörét.

Bodnár Brigi elmeséli, hogy idén májusig nem is volt vele igazán tisztában, hogy mi is az az inzulinrezisztencia, arra pedig pláne nem gondolt, hogy neki is ilyen problémája lenne. Nem azért ment el orvoshoz, mert valami bajra gyanakodott, hanem mert 50 felé közeledve szeretett volna egy átfogó kivizsgálást. A nőgyógyásza azonban meghallotta a háttértörténetet is:

„Öt éve már, hogy küzdöttem a kilókkal, probléma lett a látásommal, összességében éreztem, hogy valami nem stimmel”

Egy rutinvizsgálat így vezetett terheléses vércukorvizsgálathoz — majd a diagnózishoz: inzulinrezisztencia.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Brigi őszintén bevallja, hogy bár igyekezett betartani az orvosa és a megkérdezett dietetikus életmódváltásra vonatkozó tanácsait, gyökeresen nem forgatta fel az étrendjét: „Én azért megpróbálom nem drasztikusan változtatni, nem kezdtem el quinoát vagy zabot enni, mert én ezeket soha nem ettem."

„Inkább a mértékre figyeltem, a cukor elhagyására, és figyelgetem a csomagolásokon az összetevőket, mert felismertem, hogy fontos, hogy ne legyen túl sok a szénhidrát.”

Brigi nem tiltólistákat állított fel, hanem a saját rendszerét alakította ki: megtanulta, hogyan ossza el a szénhidrátot, megtanulta a címkéket olvasni, és lépésről lépésre átszabta a mindennapi rutinját. Rájött, hogy egy kakaós csigával simán elfogyasztott 60 gramm szénhidrátot, ami egy egész étkezésre elegendő adag. Ma már sokkal jobban figyel arra, mit eszik, sőt, arra is, hogy mit mivel párosít a tányérján.

Ennek nemcsak a kilók leolvadásában nyilvánult meg a pozitív hatása:

„Amióta kiegyensúlyozottabban étkezek, azóta a stresszt is máshogyan kezelem.”

A szakértői oldalról dr. Csomai Zita orvos-természetgyógyász segít megérteni, mekkora jelentősége van annak, ha figyelünk a vércukorszintünkre, pláne a hormonjaink egyensúlyára. Arra is rávilágít: az IR nem csak a középkorú nők problémája.

„Az inzulinrezisztencia egy sokkal nagyobb probléma, mint amit látunk. Ma már 20-30 éves nők, sőt, gyerekek is gyakran kapnak ilyen diagnózist, és férfiaknál is kialakulhat.”

És hogy mi is történik az inzulinrezisztens szervezetében? „Olyan ez, mintha kimerülne az elem a játékban… hiába kapcsolódik be az inzulin, a sejt nem tud reagálni.”

A jó hír azonban az, hogy az IR esetében a folyamat még visszafordítható, nem törvényszerű, hogy cukorbetegség alakuljon ki az érintetteknél.

Viszont ez csak akkor lehetséges, ha valóban teszünk a megoldásért – akár úgy, hogy számolgatjuk a szénhidrátokat.

A doktornő azt is elmondja, hogy miért nem mindenkinél elég a híressé vált 160 grammos szabály, milyen ásványi anyagok hiányoznak gyakran az IR-esek szervezetéből, hogyan ronthat a helyzeten a szétcsúszott bélflóra, és miért nem jó ötlet a cukoralkoholokkal helyettesíteni a cukrot.

Mentes süti- és zero cola-rajongók, figyelem!

Hallgasd meg a teljes beszélgetést, és megtudhatod, hogy…

  • milyen tünetek utalhatnak inzulinrezisztenciára,
  • hogyan hat a hormonrendszerre a tartós stressz,
  • miért különösen érintettek a nők 40 felett,
  • miért nem csak a cukorfogyasztásról szól ez az állapot,
  • hogyan lehet okosan, mégis hatékonyan életmódot váltani,
  • milyen szerepe van az alvásnak és a mozgásnak a hormonális egyensúlyban,
  • démon-hormon-e a kortizol, és biztosan kell-e nekünk kortizol-detox,
  • és mit tehetünk, hogy megelőzzük a súlyosabb következményeket.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést és iratkozz fel a YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le a következő epizódokról!

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat - minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Pozitív mellékhatás az mRNS vakcináknál: egyes ráktípusoknál drámaian nő az oltottak túlélési esélye
Egyes esetekben megkétszerezte a várható túlélési időt az mRNS alapú vakcina. Sok kutatás van még hátra, de az eredmények nagyon biztatóak.
Malinovszki András / Fotó: Ghinzo/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. november 08.



A Floridai Egyetem és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának kutatói jelentős felfedezést tettek:

állítják, hogy a Covid elleni mRNS vakcina immunaktiváló tulajdonságai drámaian javítják a túlélés esélyét előrehaladott tüdő- és bőrrákos betegeknél.

A Nature folyóiratban közölt eredmények szerint azok a páciensek, akik a hagyományosan alkalmazott immunterápia megkezdését megelőző vagy követő 100 napon belül ilyen oltást kaptak, lényegesen tovább éltek az oltatlan betegeknél. Azt találták, hogy a tüdődaganatok esetében az mRNS Covid-vakcina 21 hónapról majdnem a kétszeresére, 37 hónapra növelte a túlélési időt – írja a hvg.hu. Az áttétes melanomában szenvedő oltott emberek pedig olyan sokáig éltek, hogy a kutatók nem tudták kiszámítani az átlagos túlélési időt az adatgyűjtés végére, míg az oltatlan betegek átlagosan 27 hónappal élték túl a diagnózist.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a nem mRNS-alapú Covid-oltások, a tüdőgyulladás vagy az influenza elleni vakcinák beadása nem okozott változást a várható élettartamban. A legnagyobb sikert azoknál a betegeknél figyelték meg, akik kedvezőtlenül reagáltak az ellenőrzőpont-gátló terápiákra. Sőt, egyelőre még nem publikált adatok szerint a vakcina beadása a kezelés előtti vagy utáni egy hónapon belül még jobb eredményekhez vezetett.

A szakemberek egérkísérletek során figyeltek fel a vakcinák élettartam-hosszabbító hatására, ami valójában nem a Covid elleni védelemből adódott, hanem abból, hogy az oltások felpörgették a szervezet immunrendszerét. Az immunterápiák azon alapulnak, hogy leveszik a féket az immunrendszerről, hogy az rátámadhasson az addig rejtőzködő daganatos sejtekre is.

Az mRNS vakcinák ezt a hatást erősítik fel azzal, hogy az egész szervezetben aktiválják az immunrendszert.

Bár ezek az eredmények egy megfigyeléses vizsgálatból származnak, a kutatók máris hangsúlyozzák a potenciális jelentőségüket.

„Bár az oksági összefüggés még nem bizonyított, ez az a fajta kezelési előny, amelyre törekszünk, és amelyet a terápiás beavatkozásoktól remélünk” – mondta Duane Mitchell, a Floridai Egyetem Klinikai és Transzlációs Tudományos Intézetének igazgatója. A következő lépés egy nagyszabású klinikai vizsgálat, amelyet a Floridai Egyetem indít el egy több államra kiterjedő kórházi hálózaton keresztül. Ha az új eredmények megerősítést nyernek, utat nyithatnak egy nem specifikus, univerzális vakcina kifejlesztése előtt, ami összességében értékes hónapokkal, sőt évekkel ajándékozhatja meg a daganatos betegeket.

Mindeközben az amerikai egészségügyi minisztérium egy olyan intézkedést hozott, amely összesen 22 projektet érint, közel 500 millió dollár értékben: leállította az mRNS-vakcinák fejlesztésének további finanszírozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Tűzgolyó a mellkasban” – az orvos, aki túlélte, most figyelmeztet a szívroham egyik furcsa előjelére
A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.


Egy kardiológus súlyos figyelmeztetést adott: szerinte létezik egy „vörös zászló” sorrend, ami azt jelezheti, hogy közel a szívroham. Az orvosok telepakolják a netet tippekkel, mégis sokan legyintenek – egy srác például Hyrox-versenyen „tűzgolyót” érzett a mellkasában, aztán nagy lett a baj – írja a LADbible.

Jeremy London amerikai orvos a YouTube-on oszt meg tanácsokat a szív és a test egészségéről. Korábban sorra vette a gyenge szív jeleit és a szívroham tüneteit, most pedig a saját történetére támaszkodva beszélt a riasztó mintázatról.

„Ha elzáródik egy szívartéria, terhelésre a szív keményebben dolgozik. Az érintett szakasz ilyenkor nem kap elég vért, és jönnek a tünetek: mellkasi nyomás, légszomj; a fájdalom kisugározhat az állkapocsba vagy a karba, de akár gyomorégésre, refluxra emlékeztető panasz is lehet. Ezért hívják ezt a nagy álcázónak. A terhelés–fájdalom–pihenés–megkönnyebbülés sorrend vörös zászló.”

A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.

Végül kiderült: szívrohamról volt szó, London doktor pedig felépült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Eltűntek a szemkarikák” – így változott meg Ádám élete, miután kezeltette alvászavarát
Jól alszol? Pihentető az alvásod? Biztos? Csak mert a Magyar Alvásszövetség felmérése szerint a magyar lakosság 60%-ának van valamilyen alvászavara. Hogy mi erre a megoldás, kiderül a Diagnózis egészségpodcast aktuális adásából.


Ha esetleg elképzelhetőnek tartod, hogy te is beletartozol ebbe a 60%-ba, akinek gondja van az alvással, akkor pláne érdemes meghallgatnod a Diagnózis podcast aktuális adását, ugyanis az alvászavarok hátteréről és a jó alvás titkáról van benne szó.

Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető ezúttal Straub Ádámot és dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász-szomnológus szakorvost hívta el egy stúdióbeszélgetésre – a felvételt megtalálod a Szeretlek Magyarország YouTube csatornáján, vagy akár a Spotify-on is.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

A beszélgetésből kiderül, hogy Ádám sem gondolta volna, hogy neki problémái lennének az alvással, tejesen átlagos alvónak gondolta magát. Barátnője jelezte neki, hogy túl hangosan horkol, ennek próbált utánajárni, amikor először saját maga monitorozta alvását egy mobilapplikációval.

Ádám azonban azon viszonylag kevesek közé tartozik, aki nem állt meg itt, hanem felkeresett egy szomnológus szakorvost – így jutott el Katalinhoz.

A doktornő már az első alkalommal gyanította, hogy orrsövényferdülésnek is szerepe lehet a horkolásban, ezért továbbküldte Ádámot orr-fül-gégész specialistához is. A feltételezés valós volt, műtétre is sor került, de a jobb alvás érdekében különféle alvásvizsgálatoknak is alávetették Ádámot.

„Az derült ki a vizsgálatok során, hogy vannak légzéskimaradásaim” – meséli Ádám. Katalin hozzáteszi, hogy

Ádámnál még enyhe alvási apnoe tünetek voltak észlelhetők, de az alváseffektivitása így is csak 56%-os volt. Vagyis: hiába aludt legalább 8 órát, az olyan volt, mintha csak 4,5-et sikerült volna.

Az alvásdeficit miatt hosszú távon egyéb tünetek is kialakulhatnak – a súlyos alvási apnoe nyolcszorosára növeli a stroke és az infarktus kockázatát. És ami egy szintén veszélyes következmény, hogy az alvási apnoeban szenvedők háromszor gyakrabban okoznak autóbalesetet.

Az alvási apnoe egyfajta népbetegség, a 40-60 közötti férfiak 10%-át érinti. A nőknél később jelentkezik, jellemzően a változókor után, mert az ösztrogén sokáig véd az izomernyedés ellen.

„A jó hír az, hogy ezeket az alvászavarokat lehet kezelni”

– hangsúlyozza a doktornő.

Ádám számára például egy speciális készülék, egy alvási maszk jelentette a megoldást. Ez segít neki abban, hogy ne legyen légzéskimaradása, egyenletes legyen a levegővétele alvás közben is. Bár a maszkot időbe telt megszoknia, arról számol be Ádám a műsorban, hogy amióta így alszik lényegesen kipihentebben ébred:

„Eltűntek a pandaszemek.”

A beszélgetésben szó van még többek között arról, hogy ...

... milyen hatással van az alvás vagy a megfelelő alvás hiánya az egészségünkre?

... mennyit és hogyan kellene aludnunk, hogy jó legyen az alvásunk?

... mennyire bízhatunk az okosórák által mért alvásminőségi adatokban?

... kik azok, akik különösen veszélyeztettek, ha alvászavarokról van szó?

... hogyan befolyásolja az alvás az elhízást és a fogyást?

... van-e egyéni cirkadián ritmus vagy ez mindenkinél egyformán működik?

Hallgasd meg a teljes beszélgetést és iratkozz fel a YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le a következő epizódokról!

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat - minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!


Link másolása
KÖVESS MINKET: