Meseszép Észak-Európa legrégebbi katedrálisa
Az aacheni dóm egyike a császári katedrálisoknak, és Észak-Európa legrégebbi katedrálisa.
Fotók: Huszár Boglárka
Az aacheni dómhoz több monda és legenda kapcsolódik. Az egyik magáról a dóm építéséről szól: eszerint az aacheni polgárok az építés során megszorultak pénz dolgában. Ugyan Nagy Károlynak volt elég pénze, de ő úton volt valahol a birodalomban, és nem lehetett elérni. Ekkor az ördög felajánlotta segítségét azzal a feltétellel, hogy megkapja annak a lelkét, aki elsőnek belép a dómba. Nyilván annak a lelkére spekulált, aki a dómot felszenteli. Amikor a dóm elkészült, és Nagy Károly III. Leó pápával a felszentelési misére készült, senki nem mert belépni. Az ördög becsapására az aacheni városi erdőből idekergettek egy farkast, keresztül a dóm bejáratán. Az ördög mohóságában rávetette magát az állatra és elragadta a lelkét, még mielőtt észrevette volna a csalást. Ezután félelmetes üvöltéssel kirohant a dómból, és közben úgy becsapta a nehéz bronzkapukat, hogy a jobb oldali ajtó fogantyúja a kezében maradt.
Később az ördög bosszút akart állni az aacheniakon, és két zsák homokot hozott, hogy majd szétszórja a város fölött. A város előtt megállt pihenni a nagy forróság miatt. Arra jött egy kofa, aki már eladta a zöldségét az aacheni piacon. Az ördög megkérdezte tőle, hogy milyen messze van még a város. A kofa azonban ravasz volt, és rögtön látta, milyen urasággal van dolga. Azt válaszolta, hogy a város még igen-igen messze van, és megmutatta a cipőjét, amely már elég elnyűtt volt, azt állítván, hogy most vette újonnan Aachenben. Akkor az ördög mérgesen felugrott és kiürítette a homokzsákjait. Ezért van Aachen közelében két domb, amelyet „Ravaszdombnak” neveznek. A jelenetet megörökítették egy bronzplasztikán, ami ma a Ravaszdombon látható.
Egy másik legenda szerint az ördög csak Heiden közeléig jutott el, és ott rakta le az aacheni dóm elpusztítására szánt sziklákat, amelyeket azóta Ördögszikláknak neveznek.
Ma a nyugati kapuzaton található a nőstényfarkas képe, amelyet az aacheniak a mondabeli farkassal azonosítanak, és amelynek lyuk van a mellén – ezen lyukon keresztül költözött be az ördög. Valójában a bronz dombormű valószínűleg római eredetű és a 2. századból származik, és a Romulust és Remust tápláló nőstényfarkast szimbolizálta – Nagy Károly ezzel akarta kifejezésre juttatni az új római birodalomra támasztott igényét.
Ha tetszettek a képek, oszd meg másokkal is!
