Az óbudai Hajógyári-sziget története sokáig a névadó, az Első Dunagőzhajózási Társaság hajógyárának (1835-) története volt.

A sziget északi, mezőgazdasági művelés alatt - utoljára az Óbuda TSZ kezelésében - álló részének fejlesztéséről csak 1969-ben született döntés. A művelés alól kivont területen a Fővárosi Kertészeti Vállalat tervei alapján - a Magyar Honvédség és számtalan önkéntes sokezer órányi munkája nyomán - épült és

Az összesen 75 hektárosra tervezett jubileumi park mintegy fele készült el ekkorra; a több ütemben megvalósuló építkezés 1980-ban fejeződött be.

Az eredeti elképzelés szerint főként az óbudaiak és angyalföldiek gondtalan pihenését szolgáló - játszóterekkel, sportpályákkal, erdei tornapályával tarkított - ligetes területet az Árpád hídtól indított autóbusz, a sziget keleti oldalán kikötő kishajó-járatok (1977-), és a Mozaik utcai K-hídon át megnyitott autóút révén hamarosan a főváros távolabb élő lakói is felfedezték.

A nagy kiterjedésű, mind népszerűbbé váló sziget vonzotta a programokat. Sportversenyek, családi napok, akadályversenyek, majálisok, ifjúsági napok, színházi előadások zajlottak itt;

A korábban csak hétvégenként vagy nagyobb rendezvényeken tanyát ütő alkalmi árusok helyét a komoly bevételre számító vállalkozók vették át, miközben a decik mellett - a szuperkoncertek idején - a decibelek mérése is szükségessé vált.

A sziget értékesebbnek ítélt déli területe iránt - a Hajógyár termelésének visszaesését érzékelve - a 80-as évek közepétől a nagybefektetői érdeklődés is megélénkült, de eladásra végül nem került sor.

Üzemcsarnokait filmesek, vállalkozók, kereskedők vették birtokukba, miközben a terület hasznosítására vonatkozó új és újabb nagyívű koncepciók születtek: elképzelték világkiállítási helyszínként, nemzetközi hajókikötőként, a 2000-es évek derekán majdnem zöld jelzést kapott az "Álomsziget" luxusingatlan-beruházás, jelenleg pedig egy popkulturális központ tervei körvonalazódnak.

A hajógyári épületegyüttes ma is áll, bár csarnokai közül mindössze a néhai kazánház élvez műemléki védettséget. A fejlesztők elképzeléseit egyszerre inspirálja, de meg is köti, hogy

A palota rekonstrukciója a legutóbbi időkig részét képezte egy, az egykori limes - a Római Birodalom védvonala - mentén elhelyezkedő, világörökségi védelemre javasolt helyszíneket bemutató projektnek, ám a hajógyári terület az utolsó pillanatban kikerült a koncepcióból, s ezáltal az egész, éveken át tervezett nemzetközi (magyar - szlovák - osztrák - német) pályázatból, ami így el is bukott. A romok a Duna árvízszintje alatt vannak; a szakemberek ennek ismeretében a műemlékegyüttes kutatásának és a régészeti terület biztosításának technikai problémájára mint a következő régész- és muzeológusgeneráció(k) szép, de kihívásokkal teli feladatára tekintenek.

A "Hajógyári" egyedi növény- és állatvilágával, horgászhelyeivel, csónakkikötőivel, 2014-ben átadott biodiverzitás-tanösvényével

Budapesten egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a lakosság és a turisták körében, a közterületeken kihelyezett miniszobrok. Az Allee Bevásárlóközpont felkérésére az egyik legismeretebb fiatal szobrászművész, Plank Antal a napokban készült el legújabb alkotásával, egy Corgie kiskutyát ábrázoló miniszoborral, amit az épület Október huszonharmadika utcai főbejárata melé helyeztek ki.

Munkái alapvetően absztraktak és a graffitik formavilágára reflektálnak, ezek az apró szobrocskák viszont elhelyezésükben jelenítenek meg hasonlót.

A miniszobor állítás Magyarországon egyre nagyobb népszerűségnek örvend és megtalálta a maga kulturális közegét. A szobrászművész a kihelyezést követően megemlítette, hogy nagyon izgalmasnak találja a miniszobrokban rejlő lehetőségeket, mert minden esetben kíváló alkalom nyílik egy játékosabb, a figuralitás felé is kitekintő alkotás létrehozására.

Az itt-ott megbújó kis geg-szerű formák vagy szerethető alakok, emberek számára kedves tárgyakat, üzeneteket jelenítenek meg.

A miniszobor jó alternatívája az életnagyságú szobrok állításának. Méretüknél fogva nem szólnak bele a köztér arculatába, de alkotójuk elmondása szerint pont a méret, ami hitelessé teszi ezeket a szobrokat, melyek célja az, hogy az emberek arcára mosolyt csaljanak, egy-egy kellemes pillanatot szerezve a mindennapi rohanásban.

A szolgáltatás bevezetésével az Allee szakmai elismerést is szerzett. Legutóbb tavaly, a bevásárlóközpont kategóriában nyerte el „Az év kutyabarát helye” címet a kutyabarat.hu által szervezett közönségszavazáson.

A június 19-éig tartó Allee Kutya Fesztivál ideje alatt a látogatóknak lehetőségük volt támogatni a kutyák szakmai fejlődését. A Művészi kutyaportré kiállítás területén található gyűjtőládába helyezett adományokkal, illetve a vörös szőnyeges eseményen kapható tombolaszelvény megvásárlásával.

A bevásárlóközpont a „kutyabarát hely” üzenetet igyekszik minél több tartalommal megtölteni. Azon kívül hogy a vásárlók beléphetnek a kutyájukkal együtt a közösségi terekbe, illetve az állatbarát matricával megjelölt üzletekbe, az épület két bejárata előtt friss vizet biztosító kutyaitatók is rendelkezésre állnak, valamint az Info Pontban ingyenesen vehetők igénybe a speciális állatszállító járművek.

A hosszú távú célkütézésük pedig az, hogy felhívják a figyelmet a felelős állattartásra, az állatvédelem fontosságára, segítséget nyújtsanak a kutyás szervezeteknek és ezzel hatékonyan hozzájáruljanak a hazai kutyás társadalom és kultúra fejlődéséhez.

A Blaha Lujza tér felújítása tavaly júliusban kezdődött. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) akkor azt írta, hogy a munkálatok után

Márciusban a BKK azt közölte, hogy a munkálatok a tervek szerint haladnak, mostanra pedig már az is látható, hogy fog kinézni a tér a felújítás után.

Kedden Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze egy Facebook-bejegyzésben írt arról, hogyan alakították ki a beígért zöldfelületeket, amely

„A fásítás zónájában összefüggő szerkezeti talajt kapott 80 centiméter vastagságban a tér, ezzel létrehozzuk Budapest legnagyobb stockholm módszerrel előkészített ültetőközegét” – írta Bardóczi. A főtáépítész azt is hozzátette, hogy a kiselemes burkolat teljes mértékben vízáteresztő, csapadékvizet így teljes mértékben hasznosítani fogják a fák. A felszíni vizet nem kell elvezetni, így villámesőzéskor ez nem terheli túl a csatornát, a fák elpárologtatják a vizet, ezáltal hűtik a környezetüket, csökkentik a hőszigetet.

A fák gyökerei a felszín alatt össze tudnak kapcsolódni, így az immunrendszerük egymást erősítheti.

– írta Bardóczi Sándor.

Szerdán került a Fővárosi Közgyűlés elé a parkolási rendelet módosításáról szóló javaslat, ami a korábbi 27 körzet helyett négy zónát jelöl ki a fővárosban. A négy zónához négy tarifa tartozik: 600, 450, 300 és 200 forint óránként.

Ahogy tegnap beszámoltunk róla,

Emellett kitolták a fizetős időszakokat is - a belvárosi A zónában például egészen este 10 óráig fizetni kell a parkolásért -, és a D zóna kivételével mindenhol csak maximum három órát lehet várakozni.

A közgyűlés végül módosításokkal, de megszavazta a javaslatot,

Az egyik változás a korábbiakhoz képest, hogy a D-zóna eredetileg a ferencvárosi József Attila-lakótelepet és környékét tartalmazta, de a módosító indítványokkal kibővült további kőbányai, valamint lágymányosi területekkel is.

A Telex beszámolója szerint a közgyűlésen az is elhangzott, hogy Csepel és Soroksár is bevezetné a fizetős parkolást, mert „belefulladnak az agglomerációból érkező autók tömegébe”.

Az új parkolási rendszer részeként egységes információs táblák is megjelennek az utcákon, amelyek egyértelművé teszik az egyes parkolási zónák jellemzőit. Emellett

A javaslat azonban a kerületi lakossági várakozási hozzájárulások rendszeréhez nem nyúlt hozzá. Ezt az LMP szóvivője is megjegyezte. Gál József azt mondta, hogy a rendelettervezet nem "kezeli" a kerületek által 2-3 ezer forintért kiadott éves parkolási engedélyek ügyét, amelyet aránytalanul olcsónak tart a párt.

A közgyűlés többsége nem támogatta a Fidesz-KDNP-frakció módosító javaslatát, hogy 8 óra helyett fél 9-től legyen fizetős a parkolás a fővárosban.

A frakció tagjai a vitában kifogásolták, hogy a kerületeket nem vonták be a rendelettervezet előkészítésébe és kevés idő állt rendelkezésükre a javaslat véleményezésére. Azt javasolták, a közgyűlés vegye le a napirendről a parkolási rendeletet, de ezt a többség nem támogatta.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén meghozott döntést a Fidesz-KDNP fővárosi frakciója nem támogatta.

A XIII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére neveznek el sétányt Horn Gyuláról 2014-ben felállított szobra közelében, a Gyermek téren.

Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője azt javasolta, a közgyűlés ne nevezzen el sétányt Horn Gyuláról. Ughy Attila (Fidesz-KDNP) szerint Horn Gyula "konfliktusos személyiség" volt, és azt kérte, ha a képviselők emléket szeretnének állítani neki, azt ne most tegyék, hanem a Ráday Mihály által javasolt két évtized után, "amikor leülepszik egy politikai szereplőnek a tevékenységével (...) kapcsolatos értékítélet".

Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere úgy vélte, hogy Horn Gyula „államférfi volt, történelmi személyiség volt”. Szerinte Hornról még Orbán Viktor is mindig tisztelettel beszélt.

Karácsony Gergely pedig azt mondta, hogy volt olyan pillanat, „amikor Horn Gyula a történelem rossz oldalán állt”, de szerinte az utcanévvel nemcsak egy politikai teljesítmény mellett tesznek hitet, hanem amellett is, hogy a „bevallott bűnöket meg lehet bocsátani” - írja a 444.hu.