A Hajógyári-sziget története – fesztiválokon innen és túl
Hétről hétre Budapest
2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.
A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.
Az óbudai Hajógyári-sziget története sokáig a névadó, az Első Dunagőzhajózási Társaság hajógyárának (1835-) története volt.
A sziget északi, mezőgazdasági művelés alatt - utoljára az Óbuda TSZ kezelésében - álló részének fejlesztéséről csak 1969-ben született döntés. A művelés alól kivont területen a Fővárosi Kertészeti Vállalat tervei alapján - a Magyar Honvédség és számtalan önkéntes sokezer órányi munkája nyomán - épült és
Az összesen 75 hektárosra tervezett jubileumi park mintegy fele készült el ekkorra; a több ütemben megvalósuló építkezés 1980-ban fejeződött be.
Az eredeti elképzelés szerint főként az óbudaiak és angyalföldiek gondtalan pihenését szolgáló - játszóterekkel, sportpályákkal, erdei tornapályával tarkított - ligetes területet az Árpád hídtól indított autóbusz, a sziget keleti oldalán kikötő kishajó-járatok (1977-), és a Mozaik utcai K-hídon át megnyitott autóút révén hamarosan a főváros távolabb élő lakói is felfedezték.
A nagy kiterjedésű, mind népszerűbbé váló sziget vonzotta a programokat. Sportversenyek, családi napok, akadályversenyek, majálisok, ifjúsági napok, színházi előadások zajlottak itt;
A korábban csak hétvégenként vagy nagyobb rendezvényeken tanyát ütő alkalmi árusok helyét a komoly bevételre számító vállalkozók vették át, miközben a decik mellett - a szuperkoncertek idején - a decibelek mérése is szükségessé vált.
A sziget értékesebbnek ítélt déli területe iránt - a Hajógyár termelésének visszaesését érzékelve - a 80-as évek közepétől a nagybefektetői érdeklődés is megélénkült, de eladásra végül nem került sor.
Üzemcsarnokait filmesek, vállalkozók, kereskedők vették birtokukba, miközben a terület hasznosítására vonatkozó új és újabb nagyívű koncepciók születtek: elképzelték világkiállítási helyszínként, nemzetközi hajókikötőként, a 2000-es évek derekán majdnem zöld jelzést kapott az "Álomsziget" luxusingatlan-beruházás, jelenleg pedig egy popkulturális központ tervei körvonalazódnak.
A hajógyári épületegyüttes ma is áll, bár csarnokai közül mindössze a néhai kazánház élvez műemléki védettséget. A fejlesztők elképzeléseit egyszerre inspirálja, de meg is köti, hogy
A palota rekonstrukciója a legutóbbi időkig részét képezte egy, az egykori limes - a Római Birodalom védvonala - mentén elhelyezkedő, világörökségi védelemre javasolt helyszíneket bemutató projektnek, ám a hajógyári terület az utolsó pillanatban kikerült a koncepcióból, s ezáltal az egész, éveken át tervezett nemzetközi (magyar - szlovák - osztrák - német) pályázatból, ami így el is bukott. A romok a Duna árvízszintje alatt vannak; a szakemberek ennek ismeretében a műemlékegyüttes kutatásának és a régészeti terület biztosításának technikai problémájára mint a következő régész- és muzeológusgeneráció(k) szép, de kihívásokkal teli feladatára tekintenek.
A "Hajógyári" egyedi növény- és állatvilágával, horgászhelyeivel, csónakkikötőivel, 2014-ben átadott biodiverzitás-tanösvényével
"Ó-budai hajógyár". Ludwig Rohbock metszete. In: Hunfalvy János (1820-1888): Budapest és környéke. - Pest : Lauffer-Stolp, 1859. - p. 112-113. között t. 2.
A Május 9. park építésének ütemterve.
(f.: Magyar Hírlap 1977. január 20.)
1980. augusztus 23. A KISZ által szervezett Fekete bárányok-koncert. A P. Mobil, a Beatrice és a Hobo Blues Band több tízezer néző előtt lépett fel.
(f.: Magyar Ifjúság 1980. október 1.)
Fővárosi programfüzet 1981. május 1-jére.
(f.: FSZEK Budapest Gyűjtemény Plakát- és Kisnyomtatványtár)
1983. Május 9. park.
(f.: Hlatky Katalin - FŐKERT / Fortepan, FP 141229)
1988. [Hajógyári kikötő (öböl)]. Féner Tamás felvétele.
(f.: Képes 7 1988. március 5.)
1988. A Hajógyári-sziget - magas vízállásnál eltűnő - északi csúcsa az Újpesti vasúti híddal. (f.: Umann Kornél /Fortepan, FP 28256)
1990. A gyár bejárata a hajógyári híd felől. Prohászka Imre felv.
(f.: A Világ 1990. február 22.)
1991. A gyárbezárás éve.
(f.: Világ 1991. április 3.)
1994. Fesztiválozók. Velledits Éva felv.
(f.: Respublika 1994. augusztus 26.)
1994. Fesztivál után.
(f.: Respublika 1994. szeptember 9.)
1995. Szigetlakók.
(f.: 168 óra 1995. augusztus 15.)
1996. "Kell egy hét együttlét" - Sziget-plakát.
(f.: FSZEK Budapest Gyűjtemény Plakát- és Kisnyomtatványtár)
A meg nem valósult tervek egyike, az Álomsziget: Európa legnagyobb kaszinója, kereskedelmi-szabadidős centrum, 3000 szállodai szoba, 1000 apartman, 3500 fős konferencia-központ, 1500 ülőhelyes operaház, 3500 férőhelyes színház, kikötő 300 hajó és parkoló 5500 jármű számára, bevásárlóközpont, Hadrianus császár egykori helytartói palotája közelében pedig egy múzeum épült volna meg.
Fotó: Draskovics Ádám
