A Szabadság híd hídmestere: Fábián Ferenc

A korábbi évek gyakorlatával ellentétben a MOHU nem takarítja fel a XIII. kerületi járdákat és utcákat a március 16-án kezdődő és egy héten át tartó lomtalanítás után – írja a Facebook-oldalán a XIII. kerületi Önkormányzat.

A kerületvezetés szerint őket arról tájékoztatták a hulladékgazdálkodást állami megbízásból végző cégtől, hogy

A korábbi években mindig úgy végezték a lomtalanítást, hogy utána megtisztították a közterületeket, nem maradt például üveg- és fémtörmelék az aszfalton – írja az önkormányzat.

A takarítás helyett a MOHU tájékoztatójában hosszan sorolja, mi az, amit nem fog elszállítani a lomtalanítás során:

Megint egy időjárásnak köszönhető rekord. A tél kevés csapadékot hozott, így a Duna vízgyűjtő területeiről nem érkezik a megszokott mennyiségű víz, kevesebb hó hullott a hegyekben, így onnan sem érkezik utánpótlás, és a tartós szárazság miatt a talaj nedvességtartalma is alacsony.

Mindezek miatt a Duna budapesti szakaszán a folyó vízállása olyan alacsony lett, hogy már előbukkant az Ínség-szikla. A feljegyzések kezdete óta nem volt olyan alacsonyan a Duna márciusban, hogy előbukkanjon a szikla.

Szombat délután azonban már látni lehetett Budapest legmélyebb pontját. Az előrejelzések szerint további apadás várható, így a hétvégén még jobban láthatóvá válik a képződmény.

Ürge-Vorsatz Diána szerint a talaj nedvességi szintje is igen alacsony az országban. A szárazság miatt pedig péntek óta hat megyében van tűzgyújtási tilalom.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Karácsony Gergely egy videót tett közzé a közösségi oldalán, a nézőktől pedig előre is elnézést kért, és csak erős idegzetűeknek ajánlotta a képek megtekintését.

A főpolgármester arról számolt be, hogy egy átlagos hétköznapon is zajlik a város közforgalmi tereinek tisztítása, az ott lévő csatornák rendbehozása.

A felvételen pedig megmutatják, mit találnak:

Mondom, elnézést mindenkitől a látványért, de a Budapest-család dolgozóinak ezzel minden nap szembesülniük kell. Szerintem elég világos, hogy így nem mehet tovább".

Ahogy arról mi is beszámoltunk korábban: a főváros 2025. január 1-jétől „nem támogatott tevékenységi körré” nyilvánította az aluljárókban helyben sütést. Karácsony szerint azonban a Fidesz félremagyarázza a szabályozást.

"Persze a helyben sütés szabályozásából, meg ebből a trutyiból rögtön politikát akar csinálni a Fidesz, a szokásos módon, félremagyarázással, a tények, mondjuk így, felületes kezelésével. Bár vannak kételyeim, hogy van-e értelme úgynevezett tényeket állítani a politikai vagdalkozással szemben, de én újra és újra megpróbálom, hátha egyszer…".

Majd felsorolja, mik a tények:

"nem tiltottuk ki, és végképp nem a gyalogos aluljárókból az ételkészítést, pusztán ott lépünk fel, ahol ennek kapcsán rengeteg a jogos panasz, és ahol ez a képeken is látható módon teszi tönkre a közműveket. Ott időben értesítve a bérlőket, szabályozzuk az olajjal/zsírral történő helyben sütést. Elmondtuk, hogy

A hivatal azon dolgozik, hogy az aluljárókat megújítsák, új gépekkel takarítanak, bár ebből valószínűleg az itt élők nem érzékelnek sokat. Ennek oka, hogy "állandó bűzfelhőben kell közlekedniük.

- írja Karácsony Gergely.

VIDEÓ: A takarításról

A Magyar Nemzeti Bank budapesti székháza, Alpár Ignác ikonikus alkotása, visszakapta szépségét. Az épület rekonstrukciója nemcsak a múlt értékeit állította helyre, hanem a jövő elvárásaihoz igazította az épületet, így mi is láthattuk, milyen lenyűgöző volt Alpár Ignác és a vele dolgozó mesteremberek munkája.

Századfordulós remekmű a Szabadság téren

A palota a Monarchia közös jegybankja, az Osztrák-Magyar Bank számára épült 1902 és 1905 között, ez volt a budapesti fiókintézeteinek székháza. “A tervezési programmban ki voltak domborítva azon szükségletek, amelyek egy jegybanknál fennállanak, amelyek egy más banképület igényeitől természetesen sok tekintetben elütők” - írta az építkezésről maga Alpár Ignác a Magyar Építő Művészet 1917/4-6. számában.

“Amikor a tervvázlatok készítéséhez hozzáfogtam, hamarosan tisztába jöttem azzal, hogy itt a rendes banküzemeket lebonyolító épületektől eltérő olyan feladatról van szó, amely feladatnak, megfelelő célirányos épület eddig nem létesült, mert az eddig fennállott jegybankok, majdnem kivétel nélkül régebbi átalakított házakban vannak elhelyezve. Ebből kifolyólag az azokban esetleg feltalálható építési berendezései, legfeljebb egyes üzemek lebonyolítására lehetnek alkalmasak, de nem létezik egy olyan épület mely egy jegybank teljes üzemét, rendszerbe foglalva, magába felvegye.”

Lehet, hogy "csak" egy banképületnek tűnik, de Alpár Ignác ezúttal is mesterművet alkotott

Az építész - akinek a Vajdahunyad várát, a Tőzsdepalotát és az Anker-házat is köszönhetjük - a feladatát a lehető legkomolyabban vette. Úgy vélte, az építész csak akkor tud speciális rendeltetésű épületet tervezni, ha teljes mértékben ismeri azokat a folyamatokat és funkciókat, amelyeknek helyet ad majd. Ezért a bank régi, József téri székházában tanulmányozta többek közt a trezorkezelést.

A Szabadság téri épülettel kapcsolatos egyik újítása az volt, hogy palotában nem középen, hanem a perifériákon helyezte el a tőzsdetermeket, ezzel megoldotta a természetes világítást a gabona- és árutőzsde helyiségeihez. Továbbá szakított azzal a középkorig visszanyúló hagyománnyal, hogy a trezort a pincében helyezze el. Ezen kívül egy nagy földszinti központi terem helyett egy nagy központi udvart tervezett.

Az udvart körülzáró épületszárnyak különböző architektúrájúak, mivel mindegyiket más funkcióra tervezték. A legdíszesebb a falsíkból kiugró díszlépcsőház és az elnöki, alelnöki szárny. Az irodaszárny visszafogottabb, a negyedik, zárt szárny pedig a trezort rejtette.

De nem csupán a puszta funkció számított Alpár Ignácnak. Tervét nemes, különleges anyagokból, míves munkával kívánta megvalósítani. Úgy, hogy elegáns és feladatához méltó legyen a bank székháza. A megvalósításban pedig valódi mesteremberek és művészek vettek részt. A festett üvegablakok például Róth Miksa műhelyében készültek, a belső szobrászati művek Maróti Géza és Schrödl Emil nevéhez fűződnek, a homlokzaton látható figurális díszítőelemek Senyei Károly, Mayer Ede, Tóth István, Róna József és Markup Béla munkái.

Itt a nemes és különleges anyagokat is szó szerint kell érteni. A kőanyaghoz ugyanis Alpár Ignác felkutatott Kolozsvár közelében egy kis bányát, és mivel a kőanyag kitermelése után a bánya megszűnt, a banképület valóban egyedülálló mű lett. A belső díszítésnél is minőség és a szépség vezérelte: a Popovics terem selyemtapétáját egy milánói cég készítette, amelyik a mai napig őrzi a régi iratokat, így segítségükkel be lehetett azonosítani az eredeti alapanyagokat a rekonstrukcióhoz.

A történelem viharai kissé megtépázták a Szabadság téri palotát

A Monarchia széthullását és a trianoni békediktátumot követően ebben az épületben kezdett el működni az önálló magyar jegybank 1924-ben.

A második világháború alatt a székház szerencsére nem szenvedett el jóvátehetetlen károkat, csak utána nyúltak hozzá, Alpár Ignác terveihez képest méltatlanul. Összességében azonban az épület funkciója nem változott, ezért kerülte el a gyökeres változtatásokat és átalakításokat.

Ugyanakkor Budapest ostroma majd a háború után a nem teljes körű felújítás, illetve az elmúlt évtizedek toldozott-foldozott megoldásai miatt a palota fénye megkopott, műszaki állapota pedig nem tette alkalmassá arra, hogy biztonsági kockázatok nélkül működjön még éveken át.

Fontos volt az épület eredeti szépségének visszaállítása

A jelenlegi rekonstrukció célja egyrészt az volt, hogy az épület visszakapja régi pompáját, másrészt az, hogy megfeleljen a jelenlegi biztonsági, tűzvédelmi előírásoknak. Ezen kívül fontos szempont volt a színvonalas közösségi terek létrehozása, és az is, hogy a mai kor elvárásaihoz igazodó munkahely legyen.

Úgy alakították át az épületet, hogy minél jobban beengedhessék a fényt.

Ahol erre lehetőség volt, az eredeti elemeket meghagyták vagy a forráskutatást követően reprodukciókkal helyettesítették őket. Például az eredeti nyílászárókból csak néhány maradt meg, és ezek alapján készültek az ablakok és ajtók. Az előcsarnokban és a lépcsőházban látható Róth Miksa ablakok is elvesztek vagy megsemmisültek a háború során és azt követő évek, évtizedek alatt. Hiányoztak a régi, díszes, savmart üvegek is a folyosói ajtókról, helyettük valamikor a XX. század második felében sztenderd ablaküveget raktak be, ezért ezeket is újra kellett tervezni és gyártani.

A belső tér elrendezése is más lett a szocializmus alatt. Az első szint egy részét utólag födémmel osztották ketté, az így létrejött terek pedig nyomasztóak voltak. A harmadik emeleti nyitott loggiákat megszüntették, befalazták. A rekonstrukció során tehát ki kellett szabadítani az épületet ebből a csomagolásból, hogy újra kinyílhasson és ragyoghasson.

Bár a dísztermek is csodaszépek, különösen a már említett, olasz tapétával burkolt és aranyozott rózsamotívumokkal díszített Lámfalussy terem, a felújítás legizgalmasabb komponense kétségkívül az üvegkupolával fedett udvar, ahol üveghíd vezet a buja növények közé a padokhoz.

Az egyetlen zavaró elem számomra az épületben az emeletráépítés üveg-fém tetőzetének szerkezete, ami az utcafrontról nézve nem esztétikus. Különösen ehhez a pompás palotához képest.

A rekonstrukcióval viszont Budapest központja visszakapott egy gyönyörű századfordulós épületet.