News here
hirdetés

BUDAPEST

„Mi így szeretjük a Hajógyári-szigetet, ahogy van, nem akarunk építkezéseket”

Több százan fogták meg egymás kezét a Hajógyári-szigeten, hogy hatalmas kört alkossanak. Miért szervezték a demonstrációt? Mit szeretnének a budapestiek a Hajógyári-szigeten? És mit nem?
Szegedi Éva - szmo.hu
2020. július 09.


Link másolása

hirdetés

Több százan vonultak ki szerdán este a Hajógyári-szigetre, több százan fogták meg egymás kezét, hogy hatalmas kört alkossanak.

Így tiltakoztak a szigetre tervezett építkezések és fakivágások ellen.

Az Ébredj! mozgalom aktivistái pedig összegyűjtötték az emberek fák nevében írt üzeneteit, illetve azokat a gondolatokat, amelyeket a fák ihlettek. Ezeket az üzeneteket szalagokra írták, és azokat a Hajógyári Sziget Nagyrét melletti fákra kötötték, a szeretetteljes ölelés jelképeként.

"Mi így szeretjük a Hajógyárit, ahogy van, nem akarunk építkezéseket" - mondták többen is a demonstráción.

"A K-hídtól északra eső területre sok évtizede járnak ki a kutyások, sportolók, az idősek, a gyermekes családok. Én magam a lányommal sokat jártam ide, amíg kicsi volt. Harminc éve járok ki a kutyáimmal"

hirdetés

- mondta az "Élő lánccal a Hajógyári-sziget gátépítése ellen" egyik szervezője, Gáspár Zsófi.

"Az elmúlt 6 évben szinte minden hétköznap itt voltunk. Egyre több kutyát tartanak hazánkban, 2 év alatt egymillió kutyával lett több, ezzel szemben azonban sajnos egyre csökken a kutyások számára látogatható terület. Az erdőben kilőheti a vadász, lefuttatni kizárólag a kutyafuttatóban tudjuk, amiből sajnos egyik kerületben sincsen elég. Kötelező a pórázhasználat.

Ezért is népszerű a sziget. Sok gazdi utazik ide 50-60 kilométert azért, hogy lemozgassa kedvencét, évente közel 70 ezer kutya jár itt. Az életünk része.

A sziget északi részén nem szeretnénk semmilyen változást. Így szeretjük. Féltjük, óvjuk, rendben tartjuk."

A demonstráció előzménye, hogy nemrég kisebb hírbombaként robbant: a kormány a Hajógyári-szigeten jelentős átalakítással járó beruházásra készül

A Népszava azt írta, hogy olyan védműrendszert akarnak építeni, amely az egész területet megóvná az áradásoktól; a Pest Megyei Kormányhivatal oldalán találták meg a környezeti hatásvizsgálathoz készített dokumentációt, amiből a következő derül ki: a védműrendszer megépítése a szigeten található 15,3 hektár ligeterdő csaknem ötödét érintené, legrosszabb esetben tehát 950-1000 darab 30 centiméternél nagyobb átmérőjű fát kell kivágni hozzá.

A kormány még három éve határozott arról, hogy megépítik a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát az Óbudai-sziget déli részén, és még akkor döntött a sziget árvízvédelmi kiépítéséről is. A beruházás előkészítésére 628 millió forintot biztosított.

Ezzel a beruházással azonban sokan nem értenek egyet, és sokan gondolják úgy, hogy amennyire csak lehet, háborítatlanul kellene megőrizni a Hajógyári (Óbudai) sziget minél nagyobb területét.

"Egyelőre annyit tudunk, hogy a felmérések szerint a szigeten található 15,3 hektár ligeterdő ötödét, 950-1000 darab 30 centiméternél nagyobb átmérőjű fát (és megszámlálhatatlan 30 cm-nél kisebb átmérőjűt) ki kéne vágni .

Az Óbudai-sziget teljes árvízvédelme pedig akár 9 centiméteres vízszintemelkedést is okozhat a Duna óbudai mellékágában a meder vízszállító képességének változása miatt. Kérdés: egy ÁRTÉRI erdőnek vajon miért van szüksége árvízvédelemre?" - írták az élőlánc szervezői az esemény Facebook-oldalán.

Miután napvilágot látott a tervezett építkezés, a Főkert a Facebook-oldalán közzétett egy bejegyzést a terület egyedülálló növény- és állatvilágáról.

"Nem is tudjuk mekkora természeti kincsünk a Hajógyári-sziget. Az Óbudai-sziget mentén egyfajta koszorúként fogja körbe a partvonalat egy keskeny ártéri galériaerdő, melyben a főváros legnagyobbjai közé tartozó fekete nyár matuzsálemeket és koros fűzeket találunk. Az erdőhöz kötődő fauna pedig lélegzetelállítóan sokszínű"

- írják.

"A több mint 30 hektáros természetes állapotú erdőfoltban számos Budapesten és hazánkban ritka illetve védett, vadon élő növény- és állatfaj fordul elő. Közülük említést érdemel a több száz tövet számláló dunavölgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis). A fauna képviselői közül kiemelkedő értéket képvisel Budapest egyik legnagyobb kis színjátszólepke (Apatura ilia) állománya, valamint madárvilága. A szigeten és a körülötte lévő folyószakaszon az elmúlt 3 évtizedben szakemberek több mint 150 fajt madárfajt figyeltek meg, ezek közül fészkelőként is megjelenik a színpompás sárgarigó (Oriolus oriolus), a fülemüle (Luscinia megarhynchos), a zöld küllő (Picus viridis), vagy a kabasólyom (Falco subbuteo). Emlősfaunájának legféltettebb tagja a hód (Castor fiber) is otthont talált a ligeterdő mentén.

Az erdőterületet övező Duna ugyancsak igen fontos élőhelyet szolgáltat az őszi-téli időszakban ide érkező madárfajoknak. Az északi csúcs mellett található egy jelentős vándorkagyló (Dreissena polymorpha) állomány, mely egyszerre több ezer vízimadarat is idecsábíthat! Többek között itt lehet látni Budapesten a legtöbb telelő kontyos récét (Aythya fuligula), mely hazánkban igen ritka fészkelő. Ezen kívül rendszeresen megfigyelhetők olyan ritka tengeri fajok, mint a sarki- és északi búvár (Gavia arctica, G. stellata), a fekete- és füstös réce (Melanitta fusca, M. nigra), valamint az örvös bukó (Mergus serrator), stb. Továbbá a budapesti Duna-szakasz ezen része a legkedveltebb a különféle sirályfajok számára.

A Duna és a közvetlenül hozzá csatlakozó ártéri galériaerdő összességében az egyik legértékesebb élőhelyegyüttest alkotja Budapesten, különlegességét tovább növeli természetes partvonala, ami ma már ritkaság a fővárosi Duna-szakaszon. Az Óbudai-sziget jelenlegi állapotának a megváltoztatása megpecsételné ennek a fajgazdag élőhelynek a sorsát. Védelme kiemelten fontos lenne a dunai élővilág oltalma szempontjából a Nagytétényi Duna-szakasszal együtt."

"Azt szeretnénk, ha ez a város élhetőbb lenne. Azt szeretnénk, ha a betondzsungel, ami minket körbevesz, ne az egyetlen valóság legyen. Szeretjük a természetet, és nem szeretjük a természetpusztítást" - kezdte a beszédét a III. kerület polgármestere, dr. Kiss László.

A beszédében elmondta, hogy a kerületi városfejlesztési bizottság szerdán reggel egyhangúlag döntött arról: nem támogatják, hogy a szigeten "funkcióváltás" történjen.

A polgármester reményét fejezte ki, hogy a Hajógyári-szigetre tervezett projektnek az lesz a sorsa, mint a Római partnak, és sikerül megakadályozni a beruházást a jelenlegi formájában.

Az ügy a demonstrációval nem zárult le, és nem ér véget. A Pest Megyei Kormányhivatal augusztus 26-án délelőtt 10 órakor közmeghallgatást tart az Óbudai-sziget árvíz-védelmére vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárás ügyében a Csobánka téren a Békásmegyeri Közösségi Házban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST
Bajban van a BKV, rengetegen mondanak fel, és már a menetrendet sem tudják tartani
Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából

Link másolása

hirdetés

A buszsofőrök és trolivezetők soha nem látott ütemben mondanak fel a cégnél, gyakorlatilag lehetetlenné vált a menetrendi igények kiszolgálása - értesült a Világgazdaság.

A lap úgy tudja, hogy először idén májusban, aztán rögtön júniusban is rekordot döntött a járművezetői létszám csökkenése: tavasz végén 48, a nyár első hónapjában 55 sofőr hagyta ott a BKV-t. A csökkenés 2021 óta tapasztalható.

Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából.

A járművezetők száma mostanra a 2017-es szintre zuhant vissza. Miközben 2021 elején a 2700-at közelítette a munkavállalók száma, ma már 2400-an sem dolgoznak a BKV-nál.

A kialakult helyzetet már az utasok is megérezhetik. Az alacsony létszámot valameddig túlórával, illetve a pihenőnapok elvonásával lehetett ellensúlyozni, de a kieső járművezetők miatt az ígért menetrend már nem teljesíthető hiánytalanul.

A Világgazdaság úgy tudja, hogy júliustól jelentősen megszaporodtak a személyzeti okokra visszavezethető kimaradások.

hirdetés
Átlagosan napi 50-60 esetben történt meg, hogy a BKV nem tudott járművezetőt biztosítani. Ezek az autóbuszok értelemszerűen kiestek a menetrendből, és a telephelyeken maradnak.

A lap információi szerint a kilépő BKV-s sofőrök háromnegyede öt éven belül hagyta ott a céget, az összes távozó járművezető negyede pedig már egy éven belül felmondott, ami az alacsony béreknek és a járműpark állapotának is köszönhető.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST
Új Kolodko-szobor Budapesten: Az oroszok már a spájzban vannak
A szobrász videón mutatta meg, hogyan készült az új alkotás, és néhány fotón pedig közelről is megcsodálható az újabb mestermű.

Link másolása

hirdetés

Újabb miniatűr szobrot készített Kolodko Mihály. Ezúttal Budapesten, a Duna partján kell keresni. Annyit elárulunk, hogy a budai oldalon. A pontos helyszín is gyorsan kideríthető a szobrász filmjéből, ha alaposan figyelsz.

Kolodko Mihály egy videón megmutatja azt is, hogyan készült el az újabb miniszobor.

VIDEÓ: Az oroszok már spájzban vannak

És néhány fotón pedig közelről is szemügyre vehető az alkotás, melyhez Kolodko Mihály - ismét csak A Tizedes meg a többiek című filmre utalva - annyit írt:

"Nincs kompót".

hirdetés

A lelkes Kolodko-rajongók pedig megnézhetik azt a pillantot is, amikor a szobrocska elfoglalja helyét:

Bár a fotók és a videók csak nemrégiben kerültek ki a közösségi oldalra, máris többen fotókkal is igazolták, hogy rábukkantak a spájzban keresgélő orosz katonára.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST
Tűzfalra került Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye Budapesten
Nemcsak a fővárosban, de országosan is egyedülálló, hogy egy híres festmény hiteles reprodukciója kerüljön fel egy tűzfalra. Az alkotók elárulták, hogyan készítették és honnan jött az ötlet.

Link másolása

hirdetés

Az idén 125. tanévét kezdő Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjai mostantól a névadó egyik legismertebb alkotásának hatalmas méretű változatát láthatják majd nap, mint nap.

„A léghajó szimbóluma az emberi gondolatok szárnyalásának és a művészi szabadságnak, mely mégsem távolodik el kozmikus magasságokba, hanem az emberiség élettere, a föld közelében marad”

– olvasható Szinyei Merse Anna, a dédnagyapja életét és munkásságát feldolgozó könyvében a művész „talán legeredetibb, hetyke-tréfás”, 1882-ben készült festményéről.

A középiskola vezetősége régóta fontolgatta a belső udvaron lévő óriási tűzfal felület megfestését, dekorálását, amire a kerek évforduló tökéletes alkalmat adott. A VI. kerületi Önkormányzattal folyatott egyeztetések után pedig zöld utat kapott az elképzelés megvalósítása.

A Neopaint csoport festőművészei egyértelmű ajánlása volt a Léghajó megjelenítése. Ezt megelőzően több ötlet is volt arra vonatkozóan, hogy mi kerüljön fel a falra, de végül az iskola vezetősége teljes egyetértésben döntött a Léghajó mellett.

Óriási kihívás volt a 42x39,3 cm-es festmény megjelenítése egy ekkora felületen, mert az amúgy kisméretű kép számtalan apró részletet tartalmaz, amelyek felnagyítva előkerülnek, illetve Szinyei egyedi ecsetvonásait is ábrázolni kellett úgy, hogy az óriás festmény végül visszaadja a Léghajó valódi hangulatát.

hirdetés

Első ránézésre nem tűnik egy bonyolult alkotásnak, de jobban megvizsgálva láthatjuk, hogy egy igen aprólékos és teljesen egyedi ábrázolású képről van szó.

Az 500 m2-es falfestmény 2 hét alatt készült el a legnagyobb kánikula közepette, 5 festőművész közreműködésével.

A Neopaint Works csoport tagjai bíznak benne, hogy ez egy jó példa lehet arra vonatkozóan, hogy még több hasonló jellegű alkotás készülhessen országszerte, hiszen egy-egy ilyen falfestmény nemcsak turisztikai látványossággá, de egyfajta kultúrmisszióvá is válhatna.

„Ha tehetnénk, mi csak ilyen képeket festenénk, mert ennek célja és értelme van. Számunkra a legnagyobb dicséret az lenne, ha Szinyei láthatná, és azt mondaná rá: Ez igen, szép munka!”

– mondta el a Neopaint vezetője, Jankovits Barnabás.

A Neopaint Works csoport:

A festőcsoport 17 éves fennállása óta több 10.000 m2 falfelületre készített dekoratív falfestményeket, megteremtve ezzel hazánkban a tűzfalfestészet, a legális köztéri falfestészet kultúráját.

Az olyan monumentális alkotások, mint a Rubik-kocka, a 6:3 - Az Évszázad mérkőzése, a Sissy, Róth Miksa emlékfal, a Nemzet Színészei vagy a Klauzál téren lévő „zöldséges” mára Budapest nevezetességeivé és turisztikai célpontjaikká váltak, számuk meghaladja a 60 darabot. A grafikák témaköreinek megválasztásánál fontos szempont, hogy a vizuális élmény mellett a festménynek legyen tartalma is, hiszen így lesz teljes egy városdíszítő faldekoráció. Tevékenységük tehát nem sorolható be sem a graffiti sem a street art kategóriákba, mert nem saját stílusukat akarják megjeleníteni falfestményeinken, hanem figyelembe véve a felület környezetét, elhelyezkedését alakítják ki koncepcióikat majd legálisan, engedélyezések után valósítják meg terveiket.

Számtalan felkéréseik közül a Léghajó volt a legnagyobb megtiszteltetés és egyben a legnagyobb kihívás is, mert egy olyan projektet bíztak rájuk, ami nem mindennapi: egy kivételes festőművész alkotását lemásolni, megjeleníteni nagy kihívás, amihez maximális bizalom szükséges a megrendelők részéről.

A sok száz kisebb-nagyobb munka alatt szerzett tudásnak és gyakorlatnak, valamint az egyedi technikának köszönhetően jóformán bármilyen elképzelést, grafikai tervet meg tudnak valósítani.

A festőcsoport elsődleges célja, hogy minél több minőségi falfestmény készülhessen országszerte köztereken, valamint különböző közintézményekben.

VIDEÓ: A Léghajó készítéséről

Még több információ ITT

Íme egy régebbi alkotásuk:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés
Hétfőtől drágább lesz a parkolás Budapesten
A főváros belső részein hatszáz forintot kell majd fizetni óránként, reggel 8 és 22 óra között.

Link másolása

hirdetés

A Fővárosi Közgyűlés még június 29-én döntött arról, hogy a 27 féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló, egységes parkolási rendszert vezetnek be, és megemelik a parkolási díjakat.

Az A-jelű zónában 600 forintba kerül majd óránként a parkolás, és 8 és 22 óra között kell a díjat fizetni, a B-jelűben 450 forint az óradíj 8 és 20 óra között, a C-zónában 300 forint, 8-18 óra között, a D-zónában pedig 200 forint, 8-18 óra között. Az A-B-C zónákban legfeljebb három órát lehet parkolni, a D-zónában ez nincs korlátozva.

Parkolási zónák a fővárosban szeptember 5-től

Az új parkolási rendszer részeként egységes információs táblák is megjelennek az utcákon, amelyek egyértelművé teszik az egyes parkolási zónák jellemzőit. Emellett körülbelül 10 százalékkal nő a parkolási díjas zónák területe.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: