News here
hirdetés

BUDAPEST

„Mi így szeretjük a Hajógyári-szigetet, ahogy van, nem akarunk építkezéseket”

Több százan fogták meg egymás kezét a Hajógyári-szigeten, hogy hatalmas kört alkossanak. Miért szervezték a demonstrációt? Mit szeretnének a budapestiek a Hajógyári-szigeten? És mit nem?
Szegedi Éva - szmo.hu
2020. július 09.


Link másolása

hirdetés

Több százan vonultak ki szerdán este a Hajógyári-szigetre, több százan fogták meg egymás kezét, hogy hatalmas kört alkossanak.

Így tiltakoztak a szigetre tervezett építkezések és fakivágások ellen.

Az Ébredj! mozgalom aktivistái pedig összegyűjtötték az emberek fák nevében írt üzeneteit, illetve azokat a gondolatokat, amelyeket a fák ihlettek. Ezeket az üzeneteket szalagokra írták, és azokat a Hajógyári Sziget Nagyrét melletti fákra kötötték, a szeretetteljes ölelés jelképeként.

"Mi így szeretjük a Hajógyárit, ahogy van, nem akarunk építkezéseket" - mondták többen is a demonstráción.

"A K-hídtól északra eső területre sok évtizede járnak ki a kutyások, sportolók, az idősek, a gyermekes családok. Én magam a lányommal sokat jártam ide, amíg kicsi volt. Harminc éve járok ki a kutyáimmal"

hirdetés

- mondta az "Élő lánccal a Hajógyári-sziget gátépítése ellen" egyik szervezője, Gáspár Zsófi.

"Az elmúlt 6 évben szinte minden hétköznap itt voltunk. Egyre több kutyát tartanak hazánkban, 2 év alatt egymillió kutyával lett több, ezzel szemben azonban sajnos egyre csökken a kutyások számára látogatható terület. Az erdőben kilőheti a vadász, lefuttatni kizárólag a kutyafuttatóban tudjuk, amiből sajnos egyik kerületben sincsen elég. Kötelező a pórázhasználat.

Ezért is népszerű a sziget. Sok gazdi utazik ide 50-60 kilométert azért, hogy lemozgassa kedvencét, évente közel 70 ezer kutya jár itt. Az életünk része.

A sziget északi részén nem szeretnénk semmilyen változást. Így szeretjük. Féltjük, óvjuk, rendben tartjuk."

A demonstráció előzménye, hogy nemrég kisebb hírbombaként robbant: a kormány a Hajógyári-szigeten jelentős átalakítással járó beruházásra készül

A Népszava azt írta, hogy olyan védműrendszert akarnak építeni, amely az egész területet megóvná az áradásoktól; a Pest Megyei Kormányhivatal oldalán találták meg a környezeti hatásvizsgálathoz készített dokumentációt, amiből a következő derül ki: a védműrendszer megépítése a szigeten található 15,3 hektár ligeterdő csaknem ötödét érintené, legrosszabb esetben tehát 950-1000 darab 30 centiméternél nagyobb átmérőjű fát kell kivágni hozzá.

A kormány még három éve határozott arról, hogy megépítik a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát az Óbudai-sziget déli részén, és még akkor döntött a sziget árvízvédelmi kiépítéséről is. A beruházás előkészítésére 628 millió forintot biztosított.

Ezzel a beruházással azonban sokan nem értenek egyet, és sokan gondolják úgy, hogy amennyire csak lehet, háborítatlanul kellene megőrizni a Hajógyári (Óbudai) sziget minél nagyobb területét.

"Egyelőre annyit tudunk, hogy a felmérések szerint a szigeten található 15,3 hektár ligeterdő ötödét, 950-1000 darab 30 centiméternél nagyobb átmérőjű fát (és megszámlálhatatlan 30 cm-nél kisebb átmérőjűt) ki kéne vágni .

Az Óbudai-sziget teljes árvízvédelme pedig akár 9 centiméteres vízszintemelkedést is okozhat a Duna óbudai mellékágában a meder vízszállító képességének változása miatt. Kérdés: egy ÁRTÉRI erdőnek vajon miért van szüksége árvízvédelemre?" - írták az élőlánc szervezői az esemény Facebook-oldalán.

Miután napvilágot látott a tervezett építkezés, a Főkert a Facebook-oldalán közzétett egy bejegyzést a terület egyedülálló növény- és állatvilágáról.

"Nem is tudjuk mekkora természeti kincsünk a Hajógyári-sziget. Az Óbudai-sziget mentén egyfajta koszorúként fogja körbe a partvonalat egy keskeny ártéri galériaerdő, melyben a főváros legnagyobbjai közé tartozó fekete nyár matuzsálemeket és koros fűzeket találunk. Az erdőhöz kötődő fauna pedig lélegzetelállítóan sokszínű"

- írják.

"A több mint 30 hektáros természetes állapotú erdőfoltban számos Budapesten és hazánkban ritka illetve védett, vadon élő növény- és állatfaj fordul elő. Közülük említést érdemel a több száz tövet számláló dunavölgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis). A fauna képviselői közül kiemelkedő értéket képvisel Budapest egyik legnagyobb kis színjátszólepke (Apatura ilia) állománya, valamint madárvilága. A szigeten és a körülötte lévő folyószakaszon az elmúlt 3 évtizedben szakemberek több mint 150 fajt madárfajt figyeltek meg, ezek közül fészkelőként is megjelenik a színpompás sárgarigó (Oriolus oriolus), a fülemüle (Luscinia megarhynchos), a zöld küllő (Picus viridis), vagy a kabasólyom (Falco subbuteo). Emlősfaunájának legféltettebb tagja a hód (Castor fiber) is otthont talált a ligeterdő mentén.

Az erdőterületet övező Duna ugyancsak igen fontos élőhelyet szolgáltat az őszi-téli időszakban ide érkező madárfajoknak. Az északi csúcs mellett található egy jelentős vándorkagyló (Dreissena polymorpha) állomány, mely egyszerre több ezer vízimadarat is idecsábíthat! Többek között itt lehet látni Budapesten a legtöbb telelő kontyos récét (Aythya fuligula), mely hazánkban igen ritka fészkelő. Ezen kívül rendszeresen megfigyelhetők olyan ritka tengeri fajok, mint a sarki- és északi búvár (Gavia arctica, G. stellata), a fekete- és füstös réce (Melanitta fusca, M. nigra), valamint az örvös bukó (Mergus serrator), stb. Továbbá a budapesti Duna-szakasz ezen része a legkedveltebb a különféle sirályfajok számára.

A Duna és a közvetlenül hozzá csatlakozó ártéri galériaerdő összességében az egyik legértékesebb élőhelyegyüttest alkotja Budapesten, különlegességét tovább növeli természetes partvonala, ami ma már ritkaság a fővárosi Duna-szakaszon. Az Óbudai-sziget jelenlegi állapotának a megváltoztatása megpecsételné ennek a fajgazdag élőhelynek a sorsát. Védelme kiemelten fontos lenne a dunai élővilág oltalma szempontjából a Nagytétényi Duna-szakasszal együtt."

"Azt szeretnénk, ha ez a város élhetőbb lenne. Azt szeretnénk, ha a betondzsungel, ami minket körbevesz, ne az egyetlen valóság legyen. Szeretjük a természetet, és nem szeretjük a természetpusztítást" - kezdte a beszédét a III. kerület polgármestere, dr. Kiss László.

A beszédében elmondta, hogy a kerületi városfejlesztési bizottság szerdán reggel egyhangúlag döntött arról: nem támogatják, hogy a szigeten "funkcióváltás" történjen.

A polgármester reményét fejezte ki, hogy a Hajógyári-szigetre tervezett projektnek az lesz a sorsa, mint a Római partnak, és sikerül megakadályozni a beruházást a jelenlegi formájában.

Az ügy a demonstrációval nem zárult le, és nem ér véget. A Pest Megyei Kormányhivatal augusztus 26-án délelőtt 10 órakor közmeghallgatást tart az Óbudai-sziget árvíz-védelmére vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárás ügyében a Csobánka téren a Békásmegyeri Közösségi Házban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés
Újabb meglepetésekkel vár az újpesti Tarzan Park™ - megnyitotta kapuit a Versenyek tere
A hagyományos játékok izgalmas, nagy, szabadtéri változataival várják a gyerekeket.

Link másolása

hirdetés

Sokszor fejtörést okoz a szülőknek, miként töltsék kellemesen az időt gyermekeikkel, hogyan fejlesszék játsszva őket. Különösen igaz ez akkor, ha különböző korú gyerekek számára kell programot kitalálniuk, hiszen a gyerekek érdeklődése és mozgásfejlődése is jelentősen eltérhet egymástól. A 2013-ban nyílt Tarzan Park™ két hektárnyi területén, folyamatosan azon dolgozik, hogy minél változatosabb lehetőségeket sorakoztasson fel annak érdekében, hogy az apróságoktól kezdve a nagyobbacska gyerekekig mindenki jól érezhesse magát, és a legkülönbözőbb készségeik fejlődhessenek.

A hatalmas parkban mostantól már 14 játékszigeten szórakozhatnak és fejlődhetnek a gyerekek, cikkünkben bemutatjuk a legújabb játékokat!

Versenyek tere

A Tarzan Park™ legújabb helyszínén hagyományos játékok izgalmas, nagy, szabadtéri változataival várják a gyerekeket, de nagy valószínűséggel a szülők is jót fognak szórakozni, hiszen különösen szórakoztató nézni, ahogy a család ifjabb tagjai egyre ügyesebbek.

hirdetés

Szabadtéri sakk

A méltán egyik legnépszerűbb játék nem kell, hogy csak olyankor kerüljön elő, mikor beszorulunk a szobába borongós napokon. Itt szabadtéren, hatalmas bábukkal van lehetőség egy kis agytornára a sok mászás és szaladgálás közben, után.

Csigafutam

Az eredetileg táblás készségfejlesztő társasjátékot könnyen érthető szabályainak köszönhetően már óvodás kortól élvezhetik a gyerekek. A színek felismerését, a kombinációs készséget és az összefüggések felismerését is fejlesztő játék izgalmait szabadtéri kivitelezésben is ki lehet próbálni.

Csocsó asztal

A gyerekek és felnőttek nagy kedvence már a Tarzan Park™ban is elérhető, ahol már nem kell a kicsiknek megvárnia, hogy a profibbak befejezzék mérkőzéseiket.

Konzerves célbadobó

A vásárok, majálisok klasszikusa nemcsak rendkívül szórakoztató, de hatékonyan fejleszti a képzelőerőt, az ügyességet és a szem-kéz koordinációt egyaránt.

Mini markoló

A munkagépek izgalmas és veszélyes világa rengeteg óvodás és kisiskolás képzeletét foglalkoztatja. Itt biztonságos méretben és kivitelezésben kipróbálhatják a gyerekek.

Óriás csúzli

Egy hatalmas fa csúzli segítségével lőhetünk színes golyókat különböző pontokat érő lyukakba egy játéktáblán. A nagy koncentrációt és pontos célzást igénylő játékot mindenkinek izgalmas lesz ekkora méretben kipróbálni.

Teqball asztal

A teqballt 2014-ben találták ki magyar fejlesztők, két évvel később mutatták be Budapesten. Azóta minden évben rendeznek világbajnokságot is, sőt, a Nemzetközi Teqball Szövetség célja, hogy a sportág bekerüljön az olimpia programjába. A játék a pingpong és a foci ötvözete: egy hajlított asztalon kell passzolgatni egymásnak a labdát. Egyre több parkban és játszótéren megtalálható, mivel rendkívül szórakoztató, kellemesen fárasztó, és csak egy focilabda kell hozzá.

Ügyességi- és készségfejlesztő népi fajátékok

A Versenyek terén még számos klasszikus népi és ügyességi játékot találunk klasszikus és újragondolt formában egyaránt.

Hogy milyen játékszigetek várnak még a családokra, itt írtunk róla.

Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy meglátogasd a játékparkot, a nyitvatartásról, a jegyárakról és a térképéről ide kattintva tájékozódhatsz.

TARZANTM védjegy, Edgar Rice Burroughs, Inc. tulajdonában és engedéllyel használva.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST
Népszava: Szinte minden budapesti beruházást leállíthat a kormány
Veszélyben lehet többek között a dél-budai centrumkórház és a HÉV-fejlesztések is.

Link másolása

hirdetés

Szinte minden Budapestre tervezett beruházást leállíthat a kormány - értesült a Népszava. A lap úgy tudja, hogy ez alapján veszélyben van

  • a Galvani híd és a déli körvasút építése,
  • a Műegyetem rakpartot és a Kopaszi-gátat is érintő újabb budai fonódó villamospálya kialakítása,
  • a Ráckevei-Duna revitalizációja,
  • a Városmajor megújítása,
  • a csepeli és a gellérthegyi közpark valamint a dunai evezős központ létrehozása,
  • a Városliget autómentesítése
  • és a dél-budai centrumkórház is.

    A cikkben azt is megjegyzik:

    ezek előkészítésére az elmúlt években sok milliárdot költöttek, a leállítással pedig ez a pénz kárba vész.

    Az is probléma, hogy ha az uniós források esetleg megnyílnak, akkor ezek a projektek már nem lesznek azonnal indíthatóak, így ez a forrás is elveszhet.

    A lapnak a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium azt írta, hogy

    „a nevesített beruházásokra, ahogy minden állami beruházásra általánosan vonatkozik az a kormányhatározat, amely a Magyarország szomszédjában zajló háború idején, a tartalékképzés miatt felfüggeszt, majd felülvizsgál minden olyan állami beruházást, amelynek kivitelezése még nem kezdődött meg”.

    A tárca azt is hozzátette: az eddig elvégzett előkészítési, engedélyezési munkálatok azonban nem vesznek kárba, azokat a beruházások későbbi megvalósulásának alkalmával – ha kell módosítva azokat – felhasználják.

    hirdetés

    Ezt azonban a lap szerint például a csepeli HÉV esete nem támasztja alá. A vonal átlagosan 44 éves szerelvényeinek cseréjét például az unió úgynevezett Helyreállítási Alapjából (RRF) fedezték volna. A 2020 novemberében kiírt járműtendert azonban lefújták, így az most már akkor se férne be időben az RRF programok közé, ha a kormány meg tudna állapodni az unióval.

    Az alap forrásait ugyanis 2026 végéig lehet felhasználni, márpedig a lap szerint a járművek addig akkor se érkeznének meg, ha most kiírnák a tendert.

    Az építési tárca válaszából az is kiderült: a minisztériumban megkezdődött az új, állami beruházásokat szabályozó kerettörvény megalkotása, amelyet tervek szerint ősszel terjesztenek a Parlament elé. Az ú szabályozástól az várják, hogy „egy átláthatóbb, egyszerűbb, a köz érdekeit jobban védő rendszert hoz létre”, a részletekre azonban nem tértek ki.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


  • hirdetés
    BUDAPEST
    A Rovatból
    hirdetés
    A budai Vár lassan visszakapja régi fényét, amelyben egykor tündökölt
    A Nemzeti Hauszmann Program során a Budavári Palotanegyed felébred Csipkerózsika-álmából.
    My Secret Budapest, Fotó: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
    2022. augusztus 04.


    Link másolása

    hirdetés

    „Te emlékszel rá, mi volt itt ezelőtt?” – kérdeztem nemrég egy ismerősömet a Csikós udvarban állva. „Miért, mi volt itt ezelőtt? Volt itt egyáltalán bármi?” – kérdezett vissza.

    Egyikünk sem emlékszik arra, hogy akár csak néhány éve a Nemzeti Galéria épületén túl, a Mátyás kútja környékén, a Várhegy nyugati felén lett volna bármilyen érdemleges látnivaló. Vagy akár egy kávézó. Csak falak és kockakövek.

    Mivel már a szüleink is a II. világháború után születtek, nekik sem lehettek emlékeik arról, hogyan festett a királyi palota és környéke az ostrom előtt. A háború utáni helyreállítás nem volt teljes, elég csak megnézni a palota ostrom előtti és mondjuk az 1970-es években készült fotóit. Sőt, olyan épületeket is lebontottak háborús károkra hivatkozva – például a Lovardát –, amelyet meg lehetett volna menteni. Az pedig, hogy az ostrom alatt megsemmisült gyönyörű Stöckl-lépcsőt nem építették vissza, óriási hiba volt, hiszen így évtizedekre elvágták a közvetlen gyalogosforgalom elől a Vár nyugati részét.

    A Budavári Palota rekonstrukciója, a Honvéd Főparancsnokság, a Főőrség, a Lovarda, és a József főhercegi palota újjáépítése már régóta váratott magára. A feladat, hogy Csipkerózsika-álmából felébressze a Budavári Palotanegyedet, a Nemzeti Hauszmann Programra vár.

    Nemrég bejártuk azokat a területeket, ahol az újjáépítés már befejeződött, hogy megmutassuk nektek a Vár megújult helyszíneit.

    Lovarda Főőrség Stöckl lépcső Királyi Palota Budai Vár

    A Lovarda, a főőrségi épület és a Királyi Palota (Budavári Palota), a Gellérthegy utca felől nézve 1933-ban. Fotó: Fortepan/Magyar Bálint

    hirdetés

    A Királyi Palota és környékének rövid története

    Már sokan leírták, hogy a budai Vár története gyakorlatilag építések és rombolások sorozata évszázadok óta.

    A XIII. századtól kezdődött az első építési időszak, ezután nagyobb pusztítást a törökök végeztek, majd Buda 1686-os visszavétele során sérült jelentős mértékben a budai Vár, amikor alig maradt ép ház a Várnegyedben. Az újjáépítést az 1723-as tűzvész, és később járvány is lassította. A XVIII. században, Mária Terézia idejében a romos gótikus palota helyén barokk palotát emeltek, de uralkodói székhellyé nem vált.

    Miután 1867-ben Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, egyre fontosabbá vált, hogy a Királyi Palotát kibővítsék és valódi uralkodói rezidenciává fejlesszék. A Budavári Palota századfordulós átépítésének és kibővítésének vezetését Ybl Miklósra bízták, majd halála után a kor másik elismert építésze, Hauszmann Alajos vette át. Ezt a korszakot tekinti referenciának a Nemzeti Hauszmann Program, hogy helyrehozza a második világháború utáni pusztítás sebeit.

    Mit vállalt a Nemzeti Hauszmann Program?

  • A Budavári Palota déli összekötő szárnyának és a Szent István-terem rekonstrukciója.
  • A Budavári Palotaegyüttes századfordulós helyreállítása.
  • A Csikós udvar, a Lovarda és a Főőrség rekonstrukciója.
  • A budai Vár díszkútjainak felújítása.
  • A Magyar Nemzeti Levéltár főépületének helyreállítása.
  • A Karmelita épületegyüttes felújítása.
  • Az egykori Vöröskereszt székház újjáépítése.
  • A volt Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója.
  • A József főhercegi palota újjáépítése.
  • A Fehérvári rondella és a nyugati kertek rendbetétele.
  • Várkertek, zöldfelületek és közösségi terek kialakítása.
  • Értékmentés a fejlesztési helyszíneken.
  • A palota körbejárhatóságának biztosítása.

    A célkitűzés tehát a Budavári Palota és közvetlen környezetének, épületek, történelmi kertek, parkok, sétányok helyreállítása, az egykor ott álló, ám elpusztult és/vagy lebontott épületek visszaépítésével.

  • Mi történt a Várban a XX. században?

    A XX. század elejére a Budavári Palota Európa egyik legrangosabb épületegyüttesévé vált, az egymásba nyíló termekkel összesen 250 méteres térsor jött létre a dunai oldalon, ami a Krisztinavárosi szárny irányába is folytatódott összesen mintegy 300 méter hosszan. Ez a versailles-i kastély után a második leghosszabb volt a kontinensen.

    A palota századfordulós átépítése és bővítése 1905-re készült el, és olyan híres helyszínei voltak, mint a hatalmas, 724 négyzetméteres bálterem, a Buffet-csarnok, Habsburg-terem a kupola alatt, az Ybl-lépcsőház a krisztinavárosi szárnyban, a Szent Jobb kápolna, a Szent Zsigmond-palotakápolna, a Szent István-terem a déli összekötő szárnyban, vagy a Hunyadi-terem a krisztinavárosi szárnyban.

    Az 1944-45-ös ostrom hatalmas pusztítást végzett a Budavári Palotanegyedben, több épület találatot kapott, a Szent István-terem megsemmisült, súlyosan megsérült többek közt a Lovarda épülete és a Vöröskereszt székháza is.

    A világháború után helyreállítás nélküli átépítés következett. Az egykori Királyi Palotánál sem a külső, sem a belső nem tükrözi Ybl és Hauszmann szellemiségét, de az átépítés minősége sem volt megfelelő. Egyes tereket elfalaztak, másokat gipszkartonnal választottak le, a díszítőelemeket eltávolították, vagy egyszerűbbekre cserélték, az emeleteket és a termeket másképp osztották be.

    A Szent György téri főkapu, mögötte a Királyi Palota az ostrom után - mindenki maga döntse el a fotó alapján, hogy muszáj volt-e lebontani

    A Szent György téri főkapu, mögötte a Királyi Palota az ostrom után - mindenki maga döntse el a fotó alapján, hogy muszáj volt-e lebontani. Fotó: Fortepan

    Már megvalósult fejlesztések a Nemzeti Hauszmann Programban

    Mátyás kútja

    2020-ban újították fel Strobl Alajos csodaszép alkotását a Hunyadi udvarban, amelyet a magyar Trevi-kútként is emlegetnek. A szobrokat megtisztították és kijavították, a kút szerkezetét felújították, és új díszkivilágítást is kapott.

    A Budavári Palota déli összekötő szárnya

    Ez a palotaszárny az 1944-45-ös ostrom alatt súlyos sérüléseket szenvedett, a benne lévő Szent István-terem teljesen megsemmisült. A Gellért-hegyre néző homlokzatot átépítették, és évtizedekig csupán az Oroszlános udvari nézete emlékeztetett az eredeti állapotokra. Az egyik legszebb történelmi díszterem helyén dolgozószobát és tárolóhelyiséget alakítottak ki.

    A Budavári Palota rekonstrukciója során nem csupán az épületrész külső megjelenését állították helyre korhűen, hanem a Szent István-termet is újjáépítették az eredetivel megegyezően.

    A Szent István-terem helyreállításának története azért különösen izgalmas és megható, mert a környéken élő időseknek még emlékeik kapcsolódnak a teremhez, és az újjáépítés előtt például egy évtizedekig otthon őrizgetett, a régi kandallóból megmaradt, eredeti Zsolnay-csempe alapján sikerült megalkotni a kandallót borító új csempéket.

    Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert, vagyis a nemzetközi zsűri elismerését vívta ki a terem kialakítása, ami a kor magyar iparművészetének csúcsteljesítményét képviselte. A Szent István terem elrendezése, díszítése és bútorzata mindenben az eredetit követi. Az ország legnagyobb Zsolnay-kandallóját, Szent István-mellszobrát, az Árpád-házi királyokat és szenteket bemutató képeket, a csillárokat, a gyönyörű padlót és a kazettás mennyezetet is a legkiválóbb mesterek készítették. A helyreállítás értékét növeli, hogy mára eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az újraalkotásban. A Budavári Palota újjászületett csodája 2021. augusztus 20-a óta ismét látogatható és már az első évben több mint nyolcvanezer látogatója volt a világ minden tájáról.

    A tapasztalatokról és élményekről Kiss Henrietta, a Várkapitányság tartalomfejlesztési vezető szakértője, tárlatvezető számolt be nekünk. Mint mondta, itt gyakran csordulnak ki az öröm, a meghatottság, a tisztelet és büszkeség könnyei a látogatók szeméből, különösen, ha valakinek személyes kötődése is van a helyszínhez, esetleg az egykori vagy a mai mesterekhez.

    „Életre szóló élmények érik itt az embert. Előfordult például, hogy egy fiatalokból álló csoport lekucorodott a padlóra, és megsimogatták az intarziás parketta művészi mintáit, miközben megilletődve hallgatták a vezetést. Az idősek gyakran osztják meg személyes, sokszor szomorú, az ostromhoz kapcsolódó történetüket velünk. Számukra egyfajta elégtétel a termet újra régi szépségében látni, hiszen ők szemtanúi voltak a palota pusztulásának. Ők még az 1940-es évek elején, gyermekként léphettek be azon az ajtón, melyen most, életük alkonyán talán utoljára.

    Volt már olyan csoportunk is, melynek tagjai a vezetés végén úgy érezték, itt és most közösen el kell énekelniük a himnuszt. Ezek fontos, emberi és szakmai szempontból is elgondolkodtató, megindító és inspiráló élmények számunkra. Ahogyan az is, amikor az egykori mesterek leszármazottjainak vagy a mai alkotók családjának, barátainak mutathatjuk meg a termet.”

    Főőrség

    A Hunyadi udvar nyugati oldalán közel ötven év után ismét teljes pompájában áll az egykori

    Főőrség, amelyben most étterem, illetve rendezvény- és kiállítótér kínál kellemes időtöltést a Várban élőknek és a látogatóknak. A Hauszmann Alajos tervei alapján a 19. és 20. század fordulóján elkészült impozáns épületen a II. világháború jelentős, de nem végzetes sebeket kapott, egy ideig irodákat alakítottak ki benne, végül 1971-ben elbontották.

    Az épület 2020-ra az eredeti terveket követve, az eredetivel megegyező külső homlokzattal, de a 21. század technológiai kihívásainak megfelelően készült el. Az emeleten kiállítótér, a földszinten egy elegáns étterem-kávézó kapott helyet, a belső tereket több mint ötszáz festményről készült fotó, litográfia és archív fénykép díszíti, amelyek a magyar testőrségek 260 éves történetét idézik fel.

    Lovarda és a Csikós udvar

    A Királyi Lovarda eredetileg Hauszmann Alajos tervei alapján épült 1899–1902 között, a kor legnevesebb mesterei dolgoztak rajta: faburkolata Neuschloss Károly, üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek. A második világháborús sérülések után az épület helyreállítható lett volna, ennek ellenére 1950-ben lebontották.

    A megmaradt tervezési dokumentumoknak köszönhetően a korhűen visszaállított homlokzat mellett a belső terekben is visszatérnek az eredeti anyagok, színek és motívumok. Az eredetivel megegyezően alakították ki a nyitott fedélszéket, a gerendázatot és a páholyokat, a színes nagy ablakokat. A falak alsó része visszakapta lambrin faburkolatát. Jelenleg rendezvényhelyszínként működik.

    A Hunyadi udvar és a Csikós udvar összeköttetésének megteremtése is Hauszmann Alajos nevéhez fűződik. A Várba való feljutás megkönnyítésére 1900 körül alakították ki a Palota útról a Csikós udvarba és innen a palotaudvarra felvezető rámparendszert. Önálló, ugyanakkor a palotával kapcsolatban álló gazdag épületegyüttes jött létre: a Stöckl lépcső, a Csikós udvaron álló Lovarda, illetve a Főőrség épülete.

    A háborús és ideológiai rombolás után közel hetven év elteltével most újra állnak ezek a történelmi épületek, újra elérhető a Vár a Tabán felől, ráadásul két, nagy kapacitású lift is elősegíti az akadálymentes közlekedést.

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

    A Csikós udvar szélén, a Lovarda épülete mellett a Vár egyik legromantikusabb helyszíne készült el, a Török-kert.

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

    Az elnevezés arra a városrészre utal, amely az oszmán hódoltság idején ezen a területen állt. A Várhegy nyugati oldalán elnyúló, az alsó és a felső várfal közötti falszorosban kialakult települést Jeni mahalle-nek, azaz Újnegyednek nevezték a hódoltság idejében. Korabeli leírások szerint a Karakas pasa tornyától a Buzogánytoronyig elnyúló városrésznek még dzsámija is volt.

    1686-ban, Buda visszafoglalásakor az utcák megsemmisültek, a lakóházak helyére pedig később fákat ültettek. A területet Újvilág-kertnek hívták, és egészen a palota krisztinavárosi szárnyépületének megépítéséig, vagyis a 19. század végéig létezett. Az újonnan kialakított kertben gazdag növényvilág várja a látogatókat. A keleties hangulatot az öt színben pompázó rózsabokrok, fügefák, illetve a mór mintákat idéző díszszökőkút biztosítja. A látogatók kényelmét modern utcabútorok és közvilágítás is szolgálja.

    A fotók ugyan megidézik a terület hangulatát, de igazán csak akkor fogod érezni, ha te magad sétálsz végig a helyszíneken.

    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    hirdetés
    BUDAPEST
    Baby boom a Fővárosi Állatkertben: a flamingóknál és a manuloknál is láthatók már a cuki kicsinyek
    A kisvombat és az óriásvidra-kölykök mellett tarvarjúfiókákat, arany oroszlánmajmocskákat és az éji majmot is láthat, aki most megy az Állatkertbe.

    Link másolása

    hirdetés

    Igazi baby boom várja a látogatókat a budapesti állatkertben. A cuki kölykökről a főpolgármester is beszámolt közösségi oldalán.

    Karácsony Gergely írása szerint:

    "Manulkölykök (pusztai macska) után huszonkét flamingófióka kelt ki alig több mint egy hét alatt az Állatkertben!

    Ezzel a Fővárosi Állat- és Növénykert elmondhatja magáról, hogy az európai állatkertek közül itt él az egyik legjobban szaporodó rózsás flamingó csapat. Ráadásul további tojások is vannak, így a fiókák száma az elkövetkező néhány napban növekedhet.

    Mindig, de most különösen érdemes ellátogatni a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, mert igazi baby boom zajlik. Született az elmúlt időszakban még majom, bárány, gida és kisboci is. Vár mindenkit sok szeretettel az Állatkert"

    - írta, és több fotót is közreadott kedvcsinálónak.

    hirdetés

    A Fővárosi Állat- és Növénykert a honlapján részletesen ír a flamingókról. Többek között kiderül:

    "Az európai állatkertek közül az egyik legjobban szaporodó rózsás flamingó csapat a mi Állatkertünkben látható. Évről évre megörvendeztetnek bennünket legalább másfél tucat, de olykor még ennél is több fiókával. Az idei évben sincs ez másként. A felnőttek még májusban elkezdték a fészkeket építeni, és június eleje óta kotlottak a tojásokon. A fiókák kikelése bő egy héttel ezelőtt kezdődött meg. Pillanatnyilag 22 fióka cseperedik a kifutóban, de mivel néhány tojáson még kotlanak a felnőttek, ezért az elkövetkező napokban további fiókák kikelésére is számítani lehet. A kicsik mindenesetre már elég aktívak, és elég sokan is vannak ahhoz, hogy a látogatók is jól láthassák őket.

    Egy-egy flamingótojás 8-9 centi hosszú, 5 centi széles és 115-140 grammot nyom, súlya tehát egy közepes vagy nagyobb méretű tyúktojás kétszeresének felel meg. A fiókák nagyjából egyhónapos költési idő után kelnek ki. Mivel fészekaljanként általában csak egy tojás van, ezért egy-egy párnak legtöbbször csak egy fiókája van egyszerre, de mivel a szaporodás a kolónián belül idényszerűen, időben összehangolva zajlik le, a tojók általában csak néhány órás vagy napos eltéréssel rakják le a maguk tojását, és így a fiókák kikelése is néhány napon belül lezajlik".

    Beszámolójuk szerint: "a flamingókon kívül egyébként sok más kisállat, kölyök és fióka látható Állatkertünkben, a manul- – azaz pusztai macska – kölyköktől

    a kisvombaton és az óriásvidra-kölykökön át a tarvarjúfiókákig, az arany oroszlánmajmocskákig és az éji majomig.

    A Majorságban is sok kisállat van, de a Margitszigeti Kisállatkertben is vannak a közelmúltban világra jött jövevények, például gólyafiókák és szarvasborjú is. És persze ne feledkezzünk meg Samuról, a kiselefántról, aki továbbra is az Állatkert legnépszerűbb lakójának számít" - írják.

    A többi kölyökről ITT olvashatsz.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET: