News here
hirdetés

BUDAPEST

Régen csak egy tó volt az a városrész, amit ma Lágymányosnak ismerünk

Eredetileg egy mocsaras tó volt, aztán feltöltötték és vigalmi negyedet alakítottak ki a területén, mára pedig Buda egyik legmodernebb városrésze lett.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2017. december 15.


Link másolása

hirdetés
Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Az 1838. márciusi nagy jeges árvíz fő oka az volt, hogy a Csepel-sziget csúcsánál összetorlódott jégtáblákból keletkezett torlasz az itt szétterülő és zátonyokkal tarkított folyó medréhez fagyott – és az így létrejött jégdugó visszaduzzasztotta az áradó Dunát a város felé.

A hasonló tragédiák megelőzésére meg kellett oldani a folyó szabályozását a meder szűkítésével, mélyítésével és a zátonyok elkotrásával. Az elkészült tervek azonban olyan roppant összeget igényeltek, amit a két város nem tudott magára vállalni. Így azután a következő harminc évben a gyakorlatban szinte semmi sem mozdult előre és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem történt újabb tragédia.

lagymanyos2

Itt kezdődik 180 éves történetünk. Az 1833-ban készített térkép részletén jól megfigyelhető a Csepel-sziget északi csúcsa, és a közelében elnyúló Kopaszi-, és Nyúlfutási zátony. Ezek voltak az 1838-as nagy jeges árvíz "fő felelősei".

hirdetés

Alap és vízhelyzeti térképe Buda és Pest szabad királyi fővárosainak. Vörös László térképe (részlet), 1833

lagymanyos3

A Gellérthegy alatti kiszélesedő folyószakaszon feltorlódott a jég 1838 márciusában. Georg Scheth litográfiája Karl Klette metszete nyomán a Schilderung der Ueberschwemmung von Ofen und Pesth...c. kötetből.

lagymanyos4

Kékkel jelölve az a terület, amelyet 1838 márciusában a jeges ár elöntött (jóval a mai Nagykörúton túli részeket is). Pest 4254 házából 2281 összedőlt – 50 ezer ember vált hajléktalanná. Térkép. 1838. Megjelent az A pest-budai árvíz 1838-ban c. kötetben (szerk.: Némethy Károly, Bp. 1938., 206. o.)

Amikor viszont az állam a tervek megvalósítására biztosította az anyagi fedezetet, néhány év alatt hatalmas méretű építkezések indultak el, és 1870-75 között végre minden területen elkezdődött a munka. Volt, hogy egyszerre öt elevátor dolgozott a homokzátonyok elkotrásán és a Duna mélyítésén (köztük a Góliát nevezetű). A főváros belső részein megépítették a rakpartokat, melyek gátként is szolgálnak a mai napig.

1873-ra a mai Szent Gellért tértől a mai lágymányosi öbölig elkészült a több mint három kilométer hosszúságú Kopaszi-gát – amely egyik oldalán 380 méter széles mederbe szorította a Dunát, másik oldalán pedig leválasztotta a sekély öblöt, létrehozva ezzel a Lágymányosi-tavat. Ide kezdetben egy nagy déli kikötőt terveztek felépíteni, de az iszapos terület erre a célra végül is alkalmatlannak bizonyult. A gátat csak 1885-ben magasították meg – addig olyan alacsony volt, hogy azon az árhullámok átcsaptak, és mivel a környékről az esővíz is ide folyt le, a tó vízutánpótlása biztosítva volt, így az nem száradhatott ki.

lagymanyos6

1873-ra készült el a Gellért tértől induló három kilométer hosszúságú Kopaszi-gát. A gát a Dunát 380 méter szélességű mederbe szorította – az ezen kívül eső öbölből alakult ki a Lágymányosi-tó.

Weinwurm Antal panorámafelvételének részlete. Fénykép. 1877-1883 között.

lagymanyos7

1896-ban a Lágymányosi-tó környékén épült fel a "Konstantinápoly Budapesten" elnevezésű szórakoztató komplexum. A török stílusú környezetben színházak, mulatók, kávéházak - varieté, kabaré, operaelőadások, élőképek, vándorkomédiások, hastáncosnők, bazársor, szoborkiállítás várta a hajóval és társaskocsival érkezőket. Ez a - Las Vegas-i típusú vállalkozás - fél év alatt csődbe ment.

Kellner Lipót terve. Festményről készült fotóreprodukció, [1896 k.]

lagymanyos8

Csábítóan hívogató képeslap.

Az első nagyobb építkezés az 1877-ben átadott összekötő vasúti híd volt, amely végre összekapcsolta az ország két felének vonatközlekedését. Ennek töltése kettévágta a tó területét: déli részén kialakult a téli kikötő, amelynek védett öblében a későbbi időkben élénk fürdőélet folyt. A tó legközelebb 1896-ban, a millennium idején került a címlapokra, amikor megnyílt az akkori Európa legnagyobb szórakoztató negyede (Konstantinápoly Budapesten néven), ahová hajóval és társaskocsival szállították a vendégeket. Ez a korát megelőző, Las Vegas-i mintájú vállalkozás azonban fél év alatt megbukott.

A tó tervszerű feltöltése a Gellért tértől indulva kezdődött meg – és a víztől elhódított területen 1904-1909 között építették fel a Királyi József Műegyetem (a mai Műszaki Egyetem elődje) épületeit. 1930-ban döntöttek a tó teljes feltöltéséről. Ezt részben a fővárosi építkezéseken kitermelt földdel és építkezési törmelékkel végezték – azonban a legnagyobb mennyiségű anyagot a téli kikötő kotrásából nyerték. A Boráros téri híd budai hídfőjének kialakításához 600 ezer köbméter anyagot kotortak ki, szállítottak a helyszínre és terítettek szét. A híd 1937-es átadásakor a Horthy Miklós nevet kapta (ma a Petőfi híd).

lagymanyos5

Az összekötő vasúti híd a Lágymányosi-tóról. Fénykép.1906 k. Forrás: Fortepan/Széman György

lagymanyos1

Lágymányosi látkép a Gellérthegyről. Fénykép. Erdélyi Mór felvételének részlete, [1909]

lagymanyos9

A tó feltöltött részén már áll a Műszaki Egyetem - 1904-1909 között emelt – tömbje.

Képeslap, 1930.

lagymanyos10

A vagonok mögött (a pesti oldalon) látható az Elevátor jellegzetes épülete. Újsághír, (1930-as évek?)

lagymanyos12

A hidat 1937-ben adták át. A budai hídfő környékén ekkor nagy területeket töltöttek fel, mintegy 600 ezer köbméternyi iszap felhasználásával. Balra még látszik a tó megmaradt része. (A kép minden bizonnyal a híd mellett álló Elevátor épületéből készülhetett.) Nyomtatott fotó. Megjelent a "Horthy Miklós híd, 1933-1937 : a budapesti borárostéri Horthy Miklós Dunahíd építkezésének ismertetése" c. kötetben

lagymanyos11

A téli kikötőből kikotort iszappal folyik a Lágymányosi-tó feltöltése a tervezett Boráros téri híd budai hídfőjének kiépítése során. Háttérben a Műszaki Egyetem épületei és a Gellérthegy. Forrás: Siklóssy László: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa története (1870-1930), Bp. 1931.

lagymanyos13

1944-től az olaszországi támaszpontokról felszállt amerikai gépek hajtották végre az országunk elleni nappali bombatámadásokat. Fontos célpontjaik voltak a hidak – de egyetlen fővárosi hidunkat sem sikerült eltalálniuk. A képen az összekötő vasúti híd bombázását örökítette meg egy amerikai repülőgép legénysége. Középen a hosszan elnyúló földnyelv a Kopaszi-gát, jobbra a nagyrészt már feltöltött, de még beépítetlen egykori Lágymányosi-tó területe, amelyre sok bomba hullott. (Nagyon is lehetséges, hogy az ezen a képen látható bombák fel nem robbant példányait találják meg napjainkban a területen folyó építkezések során.)

Forrás: Fortepan

lagymanyos14

A Dunától elhódított, és mintegy száz év alatt feltöltött területen ma egyetemi épületek, sportcsarnok és irodaházak állnak. Beljebb lakóházak. Az alsó rakparti út a Kopaszi-gátra épült.

lagymanyos15

A Lágymányosi-tó partvonala a mai térképre vetítve. A vonaltól jobbra eredetileg a Duna hömpölygött, majd itt volt a tó, amelyet feltöltöttek. (A kép felső részén, a folyó partján a Műszaki Egyetem főépülete, közepén keresztben a Petőfi hídhoz vezető Irinyi József utca, alsó részén a Tüskecsarnok látható.)

A második világháború után a romokkal folytatták a feltöltést – ami lényegében az 1960-as években fejeződött be, bár a fényképeken egy kisebb tó még ez időben is megfigyelhető a vasúti híd mellett. Még felépítettek néhány újabb egyetemi épületet, azután hosszú évekig semmi hírünk a területről – csendben ülepedik és szikkad az oda hordott anyag. Végül újabb egyetem – az ELTE TTK - költözött ide a Duna partjára. A hajdani Kopaszi gáton fut a mai alsó rakparti út. A téli kikötőből lett a lágymányosi öböl, amely 2007 óta közpark és pihenőközpont. A legújabb hírek szerint ennek közelébe, még mindig a régi Lágymányosi-tó területére tervezik felépíteni hazánk első magasházát. A 19. században tóként született, és a 20. században feltöltött városrész története tehát a 21. században is folytatódik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST
Bajban van a BKV, rengetegen mondanak fel, és már a menetrendet sem tudják tartani
Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából

Link másolása

hirdetés

A buszsofőrök és trolivezetők soha nem látott ütemben mondanak fel a cégnél, gyakorlatilag lehetetlenné vált a menetrendi igények kiszolgálása - értesült a Világgazdaság.

A lap úgy tudja, hogy először idén májusban, aztán rögtön júniusban is rekordot döntött a járművezetői létszám csökkenése: tavasz végén 48, a nyár első hónapjában 55 sofőr hagyta ott a BKV-t. A csökkenés 2021 óta tapasztalható.

Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából.

A járművezetők száma mostanra a 2017-es szintre zuhant vissza. Miközben 2021 elején a 2700-at közelítette a munkavállalók száma, ma már 2400-an sem dolgoznak a BKV-nál.

A kialakult helyzetet már az utasok is megérezhetik. Az alacsony létszámot valameddig túlórával, illetve a pihenőnapok elvonásával lehetett ellensúlyozni, de a kieső járművezetők miatt az ígért menetrend már nem teljesíthető hiánytalanul.

A Világgazdaság úgy tudja, hogy júliustól jelentősen megszaporodtak a személyzeti okokra visszavezethető kimaradások.

hirdetés
Átlagosan napi 50-60 esetben történt meg, hogy a BKV nem tudott járművezetőt biztosítani. Ezek az autóbuszok értelemszerűen kiestek a menetrendből, és a telephelyeken maradnak.

A lap információi szerint a kilépő BKV-s sofőrök háromnegyede öt éven belül hagyta ott a céget, az összes távozó járművezető negyede pedig már egy éven belül felmondott, ami az alacsony béreknek és a járműpark állapotának is köszönhető.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST
Új Kolodko-szobor Budapesten: Az oroszok már a spájzban vannak
A szobrász videón mutatta meg, hogyan készült az új alkotás, és néhány fotón pedig közelről is megcsodálható az újabb mestermű.

Link másolása

hirdetés

Újabb miniatűr szobrot készített Kolodko Mihály. Ezúttal Budapesten, a Duna partján kell keresni. Annyit elárulunk, hogy a budai oldalon. A pontos helyszín is gyorsan kideríthető a szobrász filmjéből, ha alaposan figyelsz.

Kolodko Mihály egy videón megmutatja azt is, hogyan készült el az újabb miniszobor.

VIDEÓ: Az oroszok már spájzban vannak

És néhány fotón pedig közelről is szemügyre vehető az alkotás, melyhez Kolodko Mihály - ismét csak A Tizedes meg a többiek című filmre utalva - annyit írt:

"Nincs kompót".

hirdetés

A lelkes Kolodko-rajongók pedig megnézhetik azt a pillantot is, amikor a szobrocska elfoglalja helyét:

Bár a fotók és a videók csak nemrégiben kerültek ki a közösségi oldalra, máris többen fotókkal is igazolták, hogy rábukkantak a spájzban keresgélő orosz katonára.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST
Tűzfalra került Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye Budapesten
Nemcsak a fővárosban, de országosan is egyedülálló, hogy egy híres festmény hiteles reprodukciója kerüljön fel egy tűzfalra. Az alkotók elárulták, hogyan készítették és honnan jött az ötlet.

Link másolása

hirdetés

Az idén 125. tanévét kezdő Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjai mostantól a névadó egyik legismertebb alkotásának hatalmas méretű változatát láthatják majd nap, mint nap.

„A léghajó szimbóluma az emberi gondolatok szárnyalásának és a művészi szabadságnak, mely mégsem távolodik el kozmikus magasságokba, hanem az emberiség élettere, a föld közelében marad”

– olvasható Szinyei Merse Anna, a dédnagyapja életét és munkásságát feldolgozó könyvében a művész „talán legeredetibb, hetyke-tréfás”, 1882-ben készült festményéről.

A középiskola vezetősége régóta fontolgatta a belső udvaron lévő óriási tűzfal felület megfestését, dekorálását, amire a kerek évforduló tökéletes alkalmat adott. A VI. kerületi Önkormányzattal folyatott egyeztetések után pedig zöld utat kapott az elképzelés megvalósítása.

A Neopaint csoport festőművészei egyértelmű ajánlása volt a Léghajó megjelenítése. Ezt megelőzően több ötlet is volt arra vonatkozóan, hogy mi kerüljön fel a falra, de végül az iskola vezetősége teljes egyetértésben döntött a Léghajó mellett.

Óriási kihívás volt a 42x39,3 cm-es festmény megjelenítése egy ekkora felületen, mert az amúgy kisméretű kép számtalan apró részletet tartalmaz, amelyek felnagyítva előkerülnek, illetve Szinyei egyedi ecsetvonásait is ábrázolni kellett úgy, hogy az óriás festmény végül visszaadja a Léghajó valódi hangulatát.

hirdetés

Első ránézésre nem tűnik egy bonyolult alkotásnak, de jobban megvizsgálva láthatjuk, hogy egy igen aprólékos és teljesen egyedi ábrázolású képről van szó.

Az 500 m2-es falfestmény 2 hét alatt készült el a legnagyobb kánikula közepette, 5 festőművész közreműködésével.

A Neopaint Works csoport tagjai bíznak benne, hogy ez egy jó példa lehet arra vonatkozóan, hogy még több hasonló jellegű alkotás készülhessen országszerte, hiszen egy-egy ilyen falfestmény nemcsak turisztikai látványossággá, de egyfajta kultúrmisszióvá is válhatna.

„Ha tehetnénk, mi csak ilyen képeket festenénk, mert ennek célja és értelme van. Számunkra a legnagyobb dicséret az lenne, ha Szinyei láthatná, és azt mondaná rá: Ez igen, szép munka!”

– mondta el a Neopaint vezetője, Jankovits Barnabás.

A Neopaint Works csoport:

A festőcsoport 17 éves fennállása óta több 10.000 m2 falfelületre készített dekoratív falfestményeket, megteremtve ezzel hazánkban a tűzfalfestészet, a legális köztéri falfestészet kultúráját.

Az olyan monumentális alkotások, mint a Rubik-kocka, a 6:3 - Az Évszázad mérkőzése, a Sissy, Róth Miksa emlékfal, a Nemzet Színészei vagy a Klauzál téren lévő „zöldséges” mára Budapest nevezetességeivé és turisztikai célpontjaikká váltak, számuk meghaladja a 60 darabot. A grafikák témaköreinek megválasztásánál fontos szempont, hogy a vizuális élmény mellett a festménynek legyen tartalma is, hiszen így lesz teljes egy városdíszítő faldekoráció. Tevékenységük tehát nem sorolható be sem a graffiti sem a street art kategóriákba, mert nem saját stílusukat akarják megjeleníteni falfestményeinken, hanem figyelembe véve a felület környezetét, elhelyezkedését alakítják ki koncepcióikat majd legálisan, engedélyezések után valósítják meg terveiket.

Számtalan felkéréseik közül a Léghajó volt a legnagyobb megtiszteltetés és egyben a legnagyobb kihívás is, mert egy olyan projektet bíztak rájuk, ami nem mindennapi: egy kivételes festőművész alkotását lemásolni, megjeleníteni nagy kihívás, amihez maximális bizalom szükséges a megrendelők részéről.

A sok száz kisebb-nagyobb munka alatt szerzett tudásnak és gyakorlatnak, valamint az egyedi technikának köszönhetően jóformán bármilyen elképzelést, grafikai tervet meg tudnak valósítani.

A festőcsoport elsődleges célja, hogy minél több minőségi falfestmény készülhessen országszerte köztereken, valamint különböző közintézményekben.

VIDEÓ: A Léghajó készítéséről

Még több információ ITT

Íme egy régebbi alkotásuk:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés
Hétfőtől drágább lesz a parkolás Budapesten
A főváros belső részein hatszáz forintot kell majd fizetni óránként, reggel 8 és 22 óra között.

Link másolása

hirdetés

A Fővárosi Közgyűlés még június 29-én döntött arról, hogy a 27 féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló, egységes parkolási rendszert vezetnek be, és megemelik a parkolási díjakat.

Az A-jelű zónában 600 forintba kerül majd óránként a parkolás, és 8 és 22 óra között kell a díjat fizetni, a B-jelűben 450 forint az óradíj 8 és 20 óra között, a C-zónában 300 forint, 8-18 óra között, a D-zónában pedig 200 forint, 8-18 óra között. Az A-B-C zónákban legfeljebb három órát lehet parkolni, a D-zónában ez nincs korlátozva.

Parkolási zónák a fővárosban szeptember 5-től

Az új parkolási rendszer részeként egységes információs táblák is megjelennek az utcákon, amelyek egyértelművé teszik az egyes parkolási zónák jellemzőit. Emellett körülbelül 10 százalékkal nő a parkolási díjas zónák területe.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: