News here
hirdetés

BUDAPEST

Hétfőtől újra használhatják az autósok a pesti alsó rakpartot

Egészen pontosan a Margit híd és az Eötvös tér közötti teljes útszakasz nyílik meg az autósok előtt.

Link másolása

hirdetés

Április 11-én, hétfőn reggel 6 órakor megnyílik a gépjárműforgalom előtt a Margit híd és az Eötvös tér közötti teljes útszakasz, valamint mindkét irányba használható lesz a Jane Haining rakpart a Lánchíd és az Erzsébet híd között, mivel kicserélték a város egyik elöregedett ivóvíz-főnyomócsövét a pesti Duna-part érintett szakaszain.

A BKK beszámolt arról is, hogy az idősebb Antall József rakparton és a Jane Haining rakparton befejeződött ivóvízvezeték-építési munkák után a Széchenyi rakparton (a Jászai Mari tér és a Markó utca között) április 19-én kezdődhet a főnyomócső cseréje, és előreláthatólag ez év negyedik negyedévében fejeződik be.

Az azt követő ütemben, az Erzsébet hídi csomópontnál várhatóan júliusban indulnak a munkák.

Hozzátették, hogy az Apáczai Csere János utcában még a tavasszal kezdődhet a távhővezeték-építés. A kivitelező kiválasztására a közbeszerzési eljárás folyamatban van, várhatóan áprilisban kötik meg a vállalkozási szerződést. A beruházás lebonyolítója a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés
Újabb meglepetésekkel vár az újpesti Tarzan Park™ - megnyitotta kapuit a Versenyek tere
A hagyományos játékok izgalmas, nagy, szabadtéri változataival várják a gyerekeket.

Link másolása

hirdetés

Sokszor fejtörést okoz a szülőknek, miként töltsék kellemesen az időt gyermekeikkel, hogyan fejlesszék játsszva őket. Különösen igaz ez akkor, ha különböző korú gyerekek számára kell programot kitalálniuk, hiszen a gyerekek érdeklődése és mozgásfejlődése is jelentősen eltérhet egymástól. A 2013-ban nyílt Tarzan Park™ két hektárnyi területén, folyamatosan azon dolgozik, hogy minél változatosabb lehetőségeket sorakoztasson fel annak érdekében, hogy az apróságoktól kezdve a nagyobbacska gyerekekig mindenki jól érezhesse magát, és a legkülönbözőbb készségeik fejlődhessenek.

A hatalmas parkban mostantól már 14 játékszigeten szórakozhatnak és fejlődhetnek a gyerekek, cikkünkben bemutatjuk a legújabb játékokat!

Versenyek tere

A Tarzan Park™ legújabb helyszínén hagyományos játékok izgalmas, nagy, szabadtéri változataival várják a gyerekeket, de nagy valószínűséggel a szülők is jót fognak szórakozni, hiszen különösen szórakoztató nézni, ahogy a család ifjabb tagjai egyre ügyesebbek.

hirdetés

Szabadtéri sakk

A méltán egyik legnépszerűbb játék nem kell, hogy csak olyankor kerüljön elő, mikor beszorulunk a szobába borongós napokon. Itt szabadtéren, hatalmas bábukkal van lehetőség egy kis agytornára a sok mászás és szaladgálás közben, után.

Csigafutam

Az eredetileg táblás készségfejlesztő társasjátékot könnyen érthető szabályainak köszönhetően már óvodás kortól élvezhetik a gyerekek. A színek felismerését, a kombinációs készséget és az összefüggések felismerését is fejlesztő játék izgalmait szabadtéri kivitelezésben is ki lehet próbálni.

Csocsó asztal

A gyerekek és felnőttek nagy kedvence már a Tarzan Park™ban is elérhető, ahol már nem kell a kicsiknek megvárnia, hogy a profibbak befejezzék mérkőzéseiket.

Konzerves célbadobó

A vásárok, majálisok klasszikusa nemcsak rendkívül szórakoztató, de hatékonyan fejleszti a képzelőerőt, az ügyességet és a szem-kéz koordinációt egyaránt.

Mini markoló

A munkagépek izgalmas és veszélyes világa rengeteg óvodás és kisiskolás képzeletét foglalkoztatja. Itt biztonságos méretben és kivitelezésben kipróbálhatják a gyerekek.

Óriás csúzli

Egy hatalmas fa csúzli segítségével lőhetünk színes golyókat különböző pontokat érő lyukakba egy játéktáblán. A nagy koncentrációt és pontos célzást igénylő játékot mindenkinek izgalmas lesz ekkora méretben kipróbálni.

Teqball asztal

A teqballt 2014-ben találták ki magyar fejlesztők, két évvel később mutatták be Budapesten. Azóta minden évben rendeznek világbajnokságot is, sőt, a Nemzetközi Teqball Szövetség célja, hogy a sportág bekerüljön az olimpia programjába. A játék a pingpong és a foci ötvözete: egy hajlított asztalon kell passzolgatni egymásnak a labdát. Egyre több parkban és játszótéren megtalálható, mivel rendkívül szórakoztató, kellemesen fárasztó, és csak egy focilabda kell hozzá.

Ügyességi- és készségfejlesztő népi fajátékok

A Versenyek terén még számos klasszikus népi és ügyességi játékot találunk klasszikus és újragondolt formában egyaránt.

Hogy milyen játékszigetek várnak még a családokra, itt írtunk róla.

Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy meglátogasd a játékparkot, a nyitvatartásról, a jegyárakról és a térképéről ide kattintva tájékozódhatsz.

TARZANTM védjegy, Edgar Rice Burroughs, Inc. tulajdonában és engedéllyel használva.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST
Népszava: Szinte minden budapesti beruházást leállíthat a kormány
Veszélyben lehet többek között a dél-budai centrumkórház és a HÉV-fejlesztések is.

Link másolása

hirdetés

Szinte minden Budapestre tervezett beruházást leállíthat a kormány - értesült a Népszava. A lap úgy tudja, hogy ez alapján veszélyben van

  • a Galvani híd és a déli körvasút építése,
  • a Műegyetem rakpartot és a Kopaszi-gátat is érintő újabb budai fonódó villamospálya kialakítása,
  • a Ráckevei-Duna revitalizációja,
  • a Városmajor megújítása,
  • a csepeli és a gellérthegyi közpark valamint a dunai evezős központ létrehozása,
  • a Városliget autómentesítése
  • és a dél-budai centrumkórház is.

    A cikkben azt is megjegyzik:

    ezek előkészítésére az elmúlt években sok milliárdot költöttek, a leállítással pedig ez a pénz kárba vész.

    Az is probléma, hogy ha az uniós források esetleg megnyílnak, akkor ezek a projektek már nem lesznek azonnal indíthatóak, így ez a forrás is elveszhet.

    A lapnak a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium azt írta, hogy

    „a nevesített beruházásokra, ahogy minden állami beruházásra általánosan vonatkozik az a kormányhatározat, amely a Magyarország szomszédjában zajló háború idején, a tartalékképzés miatt felfüggeszt, majd felülvizsgál minden olyan állami beruházást, amelynek kivitelezése még nem kezdődött meg”.

    A tárca azt is hozzátette: az eddig elvégzett előkészítési, engedélyezési munkálatok azonban nem vesznek kárba, azokat a beruházások későbbi megvalósulásának alkalmával – ha kell módosítva azokat – felhasználják.

    hirdetés

    Ezt azonban a lap szerint például a csepeli HÉV esete nem támasztja alá. A vonal átlagosan 44 éves szerelvényeinek cseréjét például az unió úgynevezett Helyreállítási Alapjából (RRF) fedezték volna. A 2020 novemberében kiírt járműtendert azonban lefújták, így az most már akkor se férne be időben az RRF programok közé, ha a kormány meg tudna állapodni az unióval.

    Az alap forrásait ugyanis 2026 végéig lehet felhasználni, márpedig a lap szerint a járművek addig akkor se érkeznének meg, ha most kiírnák a tendert.

    Az építési tárca válaszából az is kiderült: a minisztériumban megkezdődött az új, állami beruházásokat szabályozó kerettörvény megalkotása, amelyet tervek szerint ősszel terjesztenek a Parlament elé. Az ú szabályozástól az várják, hogy „egy átláthatóbb, egyszerűbb, a köz érdekeit jobban védő rendszert hoz létre”, a részletekre azonban nem tértek ki.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


  • hirdetés
    BUDAPEST
    A Rovatból
    hirdetés
    A budai Vár lassan visszakapja régi fényét, amelyben egykor tündökölt
    A Nemzeti Hauszmann Program során a Budavári Palotanegyed felébred Csipkerózsika-álmából.
    My Secret Budapest, Fotó: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
    2022. augusztus 04.


    Link másolása

    hirdetés

    „Te emlékszel rá, mi volt itt ezelőtt?” – kérdeztem nemrég egy ismerősömet a Csikós udvarban állva. „Miért, mi volt itt ezelőtt? Volt itt egyáltalán bármi?” – kérdezett vissza.

    Egyikünk sem emlékszik arra, hogy akár csak néhány éve a Nemzeti Galéria épületén túl, a Mátyás kútja környékén, a Várhegy nyugati felén lett volna bármilyen érdemleges látnivaló. Vagy akár egy kávézó. Csak falak és kockakövek.

    Mivel már a szüleink is a II. világháború után születtek, nekik sem lehettek emlékeik arról, hogyan festett a királyi palota és környéke az ostrom előtt. A háború utáni helyreállítás nem volt teljes, elég csak megnézni a palota ostrom előtti és mondjuk az 1970-es években készült fotóit. Sőt, olyan épületeket is lebontottak háborús károkra hivatkozva – például a Lovardát –, amelyet meg lehetett volna menteni. Az pedig, hogy az ostrom alatt megsemmisült gyönyörű Stöckl-lépcsőt nem építették vissza, óriási hiba volt, hiszen így évtizedekre elvágták a közvetlen gyalogosforgalom elől a Vár nyugati részét.

    A Budavári Palota rekonstrukciója, a Honvéd Főparancsnokság, a Főőrség, a Lovarda, és a József főhercegi palota újjáépítése már régóta váratott magára. A feladat, hogy Csipkerózsika-álmából felébressze a Budavári Palotanegyedet, a Nemzeti Hauszmann Programra vár.

    Nemrég bejártuk azokat a területeket, ahol az újjáépítés már befejeződött, hogy megmutassuk nektek a Vár megújult helyszíneit.

    Lovarda Főőrség Stöckl lépcső Királyi Palota Budai Vár

    A Lovarda, a főőrségi épület és a Királyi Palota (Budavári Palota), a Gellérthegy utca felől nézve 1933-ban. Fotó: Fortepan/Magyar Bálint

    hirdetés

    A Királyi Palota és környékének rövid története

    Már sokan leírták, hogy a budai Vár története gyakorlatilag építések és rombolások sorozata évszázadok óta.

    A XIII. századtól kezdődött az első építési időszak, ezután nagyobb pusztítást a törökök végeztek, majd Buda 1686-os visszavétele során sérült jelentős mértékben a budai Vár, amikor alig maradt ép ház a Várnegyedben. Az újjáépítést az 1723-as tűzvész, és később járvány is lassította. A XVIII. században, Mária Terézia idejében a romos gótikus palota helyén barokk palotát emeltek, de uralkodói székhellyé nem vált.

    Miután 1867-ben Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, egyre fontosabbá vált, hogy a Királyi Palotát kibővítsék és valódi uralkodói rezidenciává fejlesszék. A Budavári Palota századfordulós átépítésének és kibővítésének vezetését Ybl Miklósra bízták, majd halála után a kor másik elismert építésze, Hauszmann Alajos vette át. Ezt a korszakot tekinti referenciának a Nemzeti Hauszmann Program, hogy helyrehozza a második világháború utáni pusztítás sebeit.

    Mit vállalt a Nemzeti Hauszmann Program?

  • A Budavári Palota déli összekötő szárnyának és a Szent István-terem rekonstrukciója.
  • A Budavári Palotaegyüttes századfordulós helyreállítása.
  • A Csikós udvar, a Lovarda és a Főőrség rekonstrukciója.
  • A budai Vár díszkútjainak felújítása.
  • A Magyar Nemzeti Levéltár főépületének helyreállítása.
  • A Karmelita épületegyüttes felújítása.
  • Az egykori Vöröskereszt székház újjáépítése.
  • A volt Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója.
  • A József főhercegi palota újjáépítése.
  • A Fehérvári rondella és a nyugati kertek rendbetétele.
  • Várkertek, zöldfelületek és közösségi terek kialakítása.
  • Értékmentés a fejlesztési helyszíneken.
  • A palota körbejárhatóságának biztosítása.

    A célkitűzés tehát a Budavári Palota és közvetlen környezetének, épületek, történelmi kertek, parkok, sétányok helyreállítása, az egykor ott álló, ám elpusztult és/vagy lebontott épületek visszaépítésével.

  • Mi történt a Várban a XX. században?

    A XX. század elejére a Budavári Palota Európa egyik legrangosabb épületegyüttesévé vált, az egymásba nyíló termekkel összesen 250 méteres térsor jött létre a dunai oldalon, ami a Krisztinavárosi szárny irányába is folytatódott összesen mintegy 300 méter hosszan. Ez a versailles-i kastély után a második leghosszabb volt a kontinensen.

    A palota századfordulós átépítése és bővítése 1905-re készült el, és olyan híres helyszínei voltak, mint a hatalmas, 724 négyzetméteres bálterem, a Buffet-csarnok, Habsburg-terem a kupola alatt, az Ybl-lépcsőház a krisztinavárosi szárnyban, a Szent Jobb kápolna, a Szent Zsigmond-palotakápolna, a Szent István-terem a déli összekötő szárnyban, vagy a Hunyadi-terem a krisztinavárosi szárnyban.

    Az 1944-45-ös ostrom hatalmas pusztítást végzett a Budavári Palotanegyedben, több épület találatot kapott, a Szent István-terem megsemmisült, súlyosan megsérült többek közt a Lovarda épülete és a Vöröskereszt székháza is.

    A világháború után helyreállítás nélküli átépítés következett. Az egykori Királyi Palotánál sem a külső, sem a belső nem tükrözi Ybl és Hauszmann szellemiségét, de az átépítés minősége sem volt megfelelő. Egyes tereket elfalaztak, másokat gipszkartonnal választottak le, a díszítőelemeket eltávolították, vagy egyszerűbbekre cserélték, az emeleteket és a termeket másképp osztották be.

    A Szent György téri főkapu, mögötte a Királyi Palota az ostrom után - mindenki maga döntse el a fotó alapján, hogy muszáj volt-e lebontani

    A Szent György téri főkapu, mögötte a Királyi Palota az ostrom után - mindenki maga döntse el a fotó alapján, hogy muszáj volt-e lebontani. Fotó: Fortepan

    Már megvalósult fejlesztések a Nemzeti Hauszmann Programban

    Mátyás kútja

    2020-ban újították fel Strobl Alajos csodaszép alkotását a Hunyadi udvarban, amelyet a magyar Trevi-kútként is emlegetnek. A szobrokat megtisztították és kijavították, a kút szerkezetét felújították, és új díszkivilágítást is kapott.

    A Budavári Palota déli összekötő szárnya

    Ez a palotaszárny az 1944-45-ös ostrom alatt súlyos sérüléseket szenvedett, a benne lévő Szent István-terem teljesen megsemmisült. A Gellért-hegyre néző homlokzatot átépítették, és évtizedekig csupán az Oroszlános udvari nézete emlékeztetett az eredeti állapotokra. Az egyik legszebb történelmi díszterem helyén dolgozószobát és tárolóhelyiséget alakítottak ki.

    A Budavári Palota rekonstrukciója során nem csupán az épületrész külső megjelenését állították helyre korhűen, hanem a Szent István-termet is újjáépítették az eredetivel megegyezően.

    A Szent István-terem helyreállításának története azért különösen izgalmas és megható, mert a környéken élő időseknek még emlékeik kapcsolódnak a teremhez, és az újjáépítés előtt például egy évtizedekig otthon őrizgetett, a régi kandallóból megmaradt, eredeti Zsolnay-csempe alapján sikerült megalkotni a kandallót borító új csempéket.

    Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert, vagyis a nemzetközi zsűri elismerését vívta ki a terem kialakítása, ami a kor magyar iparművészetének csúcsteljesítményét képviselte. A Szent István terem elrendezése, díszítése és bútorzata mindenben az eredetit követi. Az ország legnagyobb Zsolnay-kandallóját, Szent István-mellszobrát, az Árpád-házi királyokat és szenteket bemutató képeket, a csillárokat, a gyönyörű padlót és a kazettás mennyezetet is a legkiválóbb mesterek készítették. A helyreállítás értékét növeli, hogy mára eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az újraalkotásban. A Budavári Palota újjászületett csodája 2021. augusztus 20-a óta ismét látogatható és már az első évben több mint nyolcvanezer látogatója volt a világ minden tájáról.

    A tapasztalatokról és élményekről Kiss Henrietta, a Várkapitányság tartalomfejlesztési vezető szakértője, tárlatvezető számolt be nekünk. Mint mondta, itt gyakran csordulnak ki az öröm, a meghatottság, a tisztelet és büszkeség könnyei a látogatók szeméből, különösen, ha valakinek személyes kötődése is van a helyszínhez, esetleg az egykori vagy a mai mesterekhez.

    „Életre szóló élmények érik itt az embert. Előfordult például, hogy egy fiatalokból álló csoport lekucorodott a padlóra, és megsimogatták az intarziás parketta művészi mintáit, miközben megilletődve hallgatták a vezetést. Az idősek gyakran osztják meg személyes, sokszor szomorú, az ostromhoz kapcsolódó történetüket velünk. Számukra egyfajta elégtétel a termet újra régi szépségében látni, hiszen ők szemtanúi voltak a palota pusztulásának. Ők még az 1940-es évek elején, gyermekként léphettek be azon az ajtón, melyen most, életük alkonyán talán utoljára.

    Volt már olyan csoportunk is, melynek tagjai a vezetés végén úgy érezték, itt és most közösen el kell énekelniük a himnuszt. Ezek fontos, emberi és szakmai szempontból is elgondolkodtató, megindító és inspiráló élmények számunkra. Ahogyan az is, amikor az egykori mesterek leszármazottjainak vagy a mai alkotók családjának, barátainak mutathatjuk meg a termet.”

    Főőrség

    A Hunyadi udvar nyugati oldalán közel ötven év után ismét teljes pompájában áll az egykori

    Főőrség, amelyben most étterem, illetve rendezvény- és kiállítótér kínál kellemes időtöltést a Várban élőknek és a látogatóknak. A Hauszmann Alajos tervei alapján a 19. és 20. század fordulóján elkészült impozáns épületen a II. világháború jelentős, de nem végzetes sebeket kapott, egy ideig irodákat alakítottak ki benne, végül 1971-ben elbontották.

    Az épület 2020-ra az eredeti terveket követve, az eredetivel megegyező külső homlokzattal, de a 21. század technológiai kihívásainak megfelelően készült el. Az emeleten kiállítótér, a földszinten egy elegáns étterem-kávézó kapott helyet, a belső tereket több mint ötszáz festményről készült fotó, litográfia és archív fénykép díszíti, amelyek a magyar testőrségek 260 éves történetét idézik fel.

    Lovarda és a Csikós udvar

    A Királyi Lovarda eredetileg Hauszmann Alajos tervei alapján épült 1899–1902 között, a kor legnevesebb mesterei dolgoztak rajta: faburkolata Neuschloss Károly, üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek. A második világháborús sérülések után az épület helyreállítható lett volna, ennek ellenére 1950-ben lebontották.

    A megmaradt tervezési dokumentumoknak köszönhetően a korhűen visszaállított homlokzat mellett a belső terekben is visszatérnek az eredeti anyagok, színek és motívumok. Az eredetivel megegyezően alakították ki a nyitott fedélszéket, a gerendázatot és a páholyokat, a színes nagy ablakokat. A falak alsó része visszakapta lambrin faburkolatát. Jelenleg rendezvényhelyszínként működik.

    A Hunyadi udvar és a Csikós udvar összeköttetésének megteremtése is Hauszmann Alajos nevéhez fűződik. A Várba való feljutás megkönnyítésére 1900 körül alakították ki a Palota útról a Csikós udvarba és innen a palotaudvarra felvezető rámparendszert. Önálló, ugyanakkor a palotával kapcsolatban álló gazdag épületegyüttes jött létre: a Stöckl lépcső, a Csikós udvaron álló Lovarda, illetve a Főőrség épülete.

    A háborús és ideológiai rombolás után közel hetven év elteltével most újra állnak ezek a történelmi épületek, újra elérhető a Vár a Tabán felől, ráadásul két, nagy kapacitású lift is elősegíti az akadálymentes közlekedést.

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

    A Csikós udvar szélén, a Lovarda épülete mellett a Vár egyik legromantikusabb helyszíne készült el, a Török-kert.

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

    Az elnevezés arra a városrészre utal, amely az oszmán hódoltság idején ezen a területen állt. A Várhegy nyugati oldalán elnyúló, az alsó és a felső várfal közötti falszorosban kialakult települést Jeni mahalle-nek, azaz Újnegyednek nevezték a hódoltság idejében. Korabeli leírások szerint a Karakas pasa tornyától a Buzogánytoronyig elnyúló városrésznek még dzsámija is volt.

    1686-ban, Buda visszafoglalásakor az utcák megsemmisültek, a lakóházak helyére pedig később fákat ültettek. A területet Újvilág-kertnek hívták, és egészen a palota krisztinavárosi szárnyépületének megépítéséig, vagyis a 19. század végéig létezett. Az újonnan kialakított kertben gazdag növényvilág várja a látogatókat. A keleties hangulatot az öt színben pompázó rózsabokrok, fügefák, illetve a mór mintákat idéző díszszökőkút biztosítja. A látogatók kényelmét modern utcabútorok és közvilágítás is szolgálja.

    A fotók ugyan megidézik a terület hangulatát, de igazán csak akkor fogod érezni, ha te magad sétálsz végig a helyszíneken.

    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    hirdetés
    BUDAPEST
    Baby boom a Fővárosi Állatkertben: a flamingóknál és a manuloknál is láthatók már a cuki kicsinyek
    A kisvombat és az óriásvidra-kölykök mellett tarvarjúfiókákat, arany oroszlánmajmocskákat és az éji majmot is láthat, aki most megy az Állatkertbe.

    Link másolása

    hirdetés

    Igazi baby boom várja a látogatókat a budapesti állatkertben. A cuki kölykökről a főpolgármester is beszámolt közösségi oldalán.

    Karácsony Gergely írása szerint:

    "Manulkölykök (pusztai macska) után huszonkét flamingófióka kelt ki alig több mint egy hét alatt az Állatkertben!

    Ezzel a Fővárosi Állat- és Növénykert elmondhatja magáról, hogy az európai állatkertek közül itt él az egyik legjobban szaporodó rózsás flamingó csapat. Ráadásul további tojások is vannak, így a fiókák száma az elkövetkező néhány napban növekedhet.

    Mindig, de most különösen érdemes ellátogatni a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, mert igazi baby boom zajlik. Született az elmúlt időszakban még majom, bárány, gida és kisboci is. Vár mindenkit sok szeretettel az Állatkert"

    - írta, és több fotót is közreadott kedvcsinálónak.

    hirdetés

    A Fővárosi Állat- és Növénykert a honlapján részletesen ír a flamingókról. Többek között kiderül:

    "Az európai állatkertek közül az egyik legjobban szaporodó rózsás flamingó csapat a mi Állatkertünkben látható. Évről évre megörvendeztetnek bennünket legalább másfél tucat, de olykor még ennél is több fiókával. Az idei évben sincs ez másként. A felnőttek még májusban elkezdték a fészkeket építeni, és június eleje óta kotlottak a tojásokon. A fiókák kikelése bő egy héttel ezelőtt kezdődött meg. Pillanatnyilag 22 fióka cseperedik a kifutóban, de mivel néhány tojáson még kotlanak a felnőttek, ezért az elkövetkező napokban további fiókák kikelésére is számítani lehet. A kicsik mindenesetre már elég aktívak, és elég sokan is vannak ahhoz, hogy a látogatók is jól láthassák őket.

    Egy-egy flamingótojás 8-9 centi hosszú, 5 centi széles és 115-140 grammot nyom, súlya tehát egy közepes vagy nagyobb méretű tyúktojás kétszeresének felel meg. A fiókák nagyjából egyhónapos költési idő után kelnek ki. Mivel fészekaljanként általában csak egy tojás van, ezért egy-egy párnak legtöbbször csak egy fiókája van egyszerre, de mivel a szaporodás a kolónián belül idényszerűen, időben összehangolva zajlik le, a tojók általában csak néhány órás vagy napos eltéréssel rakják le a maguk tojását, és így a fiókák kikelése is néhány napon belül lezajlik".

    Beszámolójuk szerint: "a flamingókon kívül egyébként sok más kisállat, kölyök és fióka látható Állatkertünkben, a manul- – azaz pusztai macska – kölyköktől

    a kisvombaton és az óriásvidra-kölykökön át a tarvarjúfiókákig, az arany oroszlánmajmocskákig és az éji majomig.

    A Majorságban is sok kisállat van, de a Margitszigeti Kisállatkertben is vannak a közelmúltban világra jött jövevények, például gólyafiókák és szarvasborjú is. És persze ne feledkezzünk meg Samuról, a kiselefántról, aki továbbra is az Állatkert legnépszerűbb lakójának számít" - írják.

    A többi kölyökről ITT olvashatsz.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET: