BUDAPEST
A Rovatból

Ha nem figyelnek, nagyon megszívathatják a Hős utcai telep lakóit

Felszámolás előtt áll Budapest egyik legismertebb nyomortelepe, a Hős utca 15/A-B. Arról azonban még semmit nem lehet tudni, hogy használja majd az ölébe hullott több mint 2 milliárdos kormányzati támogatást a telep felszámolására a kőbányai kerületi önkormányzat.


Egy biztos: a lakóknak intenzív jogi segítségre van szükségük, hogy a lehető legjobban jöjjenek ki a most következő egyezkedési időszakból, és ne arra a sorsra jussanak, mint a korábbi telepfelszámolások érintettjei, akik ahelyett, hogy kivergődtek volna a lakhatási szegénységből, csak tovább süllyedtek benne.

2017 decemberében jelentette be a kormány, hogy 2,2 milliárd forintot biztosít Budapest X. kerülete, Kőbánya önkormányzatának a Hős utcai telep felszámolására. Az önkormányzat a döntés óta semmilyen részletet nem közölt a szanálás részleteiről, a pénz a pontos felhasználásáról.

Ezért is övezte nagy érdeklődés azt a péntek délutáni fórumot, amit a Hős utcai telepen működő civil szervezet, a Kontúr Közhasznú Egyesület szervezett egy kerületi közösségi házban, és ahová meghívták Kovács Róbertet, Kőbánya fideszes polgármesterét is.

Kovács nem jött el, és az egyesület meghívására adott, helyben felolvasott válaszából kiderült: a lakókkal is csak hivatalos utakon hajlandó kommunikálni. Így hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a telepfelszámolás konkrétumairól nem sokat lehet majd megtudni a rendezvényen.

Mi lesz most?

Amivel dolgozni lehet, az a tény, hogy lesz telepfelszámolás. Innentől kezdve azon kell dolgozni, hogy azok a lakók, akik teljesen legálisan laknak a Hős utca 15/A-B lakásaiban, legalább olyan minőségű lakhatáshoz jussanak máshol, mint amilyenben most laknak.

– magyarázta Győri Péter szociológus, a fővárosi hajléktalan-ellátásért felelős Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai vezetője, aki a Hős utcai szanálás érintettjeinek jogi lehetőségeiről tartott tájékoztató előadást a fórumon.

Győri hangsúlyozta: több szempontból sajátos helyzet állt elő a Hős utcában. Egyfelől nagyon ritka, hogy az állam ad hoc ekkora összeget biztosítson egy önkormányzatnak telepfelszámolásra. A jelenlévők szerint ez a Hős utcai telepre irányuló fokozott sajtófigyelemnek és a telepi körülmények kriminalizáló bemutatásának köszönhető – ami amellett, hogy felhívta a problémákra a figyelmet, azért eléggé megbélyegezte a telepi lakosokat is.

A másik sajátosság, hogy a Hős utcai telep felszámolása tulajdonképpen egy – úgy 230 milliós közösköltség-tartozást felhalmozó – társasház lebontását jelenti, amiben éppen fele-fele arányban vannak önkormányzati és magántulajdonban lévő lakások. Igaz, az önkormányzati lakások nagy része már üresen, befalazott ablakokkal áll, az összesen körülbelül kétszáz önkormányzati lakásból csak 50 körüli a lakottak száma. A maradék 150 lakás magántulajdonban van.

A vegyes tulajdon miatt a háztömb lakói különböző helyzetekbe kerülnek a Hős utcai telep felszámolásakor.

Nagyon oda kell figyelni

A magántulajdonosoktól az önkormányzatnak kéne megvásárolnia az ingatlanjaikat, ami elvileg két egyenrangú fél megállapodása kellene legyen, és Győri Péter szerint elvileg lehetséges volna, hogy a lakásért kapott összegből Budapesten másik lakáshoz jussanak. Ehhez azonban nagyon oda kell figyelni rá, hogy a tulajdonosok jól éljenek a helyzettel – mondta a szakértő.

“A legjobbat azzal tenné az önkormányzat, ha véletlenül sem ad készpénzt a tulajdonosok kezébe, mert akkor biztos az útjuk a hajléktalanságba”

– magyarázta Győri, majd hozzátette: azt tartja jó gyakorlatnak, ha a lakás árából a másik ingatlant gyakorlatilag az önkormányzat veszi meg az új tulajnak.

Teljesen más helyzetben vannak azok, akik egy önkormányzati tulajdonú lakásban laknak, mint bérlők. Ha a bérlőnek se közmű-, se bérleti díjtartozása nincsen, az önkormányzatnak kötelező cserelakást felajánlania neki. Ami viszont kulcskérdés, hogy a biztosított cserelakás megfelelő lesz-e, azaz legalább olyan, ha nem jobb minőségű – mind elhelyezkedés, mind állapot tekintetében – mint az előző volt.

Győri szerint ebben a kérdésben érdemes a falig elmenni a bérlőknek, mert például a bíróságok általában a bérlők javára döntenek ilyen ügyekben. Ehhez azonban intenzív jogi segítségre van szüksége a Hős utcai bérlőknek.

A harmadik az önkényes lakók csoportja, akiknek most szinte semmilyen joga nincsen, mint ahogy azoknak sem, akik a magántulajdonú lakásokban bérlők, vagy szívességi alapon laknak bennük. Nekik maximum kegyelemből biztosíthat lakhatást a kerületi önkormányzat.

“A telepfelszámolásoknál tipikus, hogy a hatóságok összekeverik, dezinformálják az embereket, hogy a végén senki se tudja, pontosan milyen jogai vannak. A segítőknek egyéni esetekben mindenek előtt azt kell kiderítenie, hogy pontosan milyen helyzettel állnak szemben” – magyarázta Győri. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: jelenleg nem tud róla, hogy bármiféle jogsegéllyel foglalkozó csoport működne a Hős utcában.

Egyfelől lehetőség, másfelől álmegoldás

Egyfelől lehetőségnek, másfelől álmegoldásnak tartja a Hős utcai telepfelszámolást Jelinek Csaba városkutató, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársa. Jelinek kutatási területe a városrehabilitáció és a dzsentrifikáció, ezzel foglalkozott például Budapest-Ferencvárosban.

Lehetőség a Hős utcai telepfelszámolás, mert úgy biztosít most több mint 2 milliárd forintot a kormányzat a telep felszámolására, hogy nincsenek nagyon megkötések – mint lennének mondjuk valamilyen pályázati forrás esetében -, pontosan mire és hogyan költse el a kerület ezt a pénzt.

Így biztos, hogy nagyobb lehetőség nyílik majd nyomásgyakorlásra, ugyanakkor nagyobb szükség lesz ezeknek a költéseknek az átláthatóvá tételére, a nyilvánosság folyamatos ellenőrzésére – magyarázta Jelinek.

Ami miatt viszont nem látja valódi megoldásnak a Hős utcai gettó felszámolását, az az, hogy

hiába szünteti meg az intézkedés a város egyik leginkább célkeresztben lévő probléma-gócpontját, átfogó lakáspolitika nélkül ezek a problémák legfeljebb átkerülnek térben máshová, megszűnni nem fognak.

Volt egyszer egy Dzsumbuj

Az átfogó lakáspolitika hiánya miatt nem lehettek sikeresek Jelinek szerint az elmúlt több mint tíz évben történt telepfelszámolások sem.

Ott volt például a 9. kerületi Dzsumbuj, egy, a Hős utcaihoz hasonlóan 1937-ben, a város szélein a század eleje óta kialakult nyomornegyedek felszámolásakor épült bérháztömb, aminek a szanálását 2015-ben fejezte be a Ferencvárosi Önkormányzat.

A telep felszámolása tíz évig tartott, ezalatt összesen 182 mélyszegénységben élő családot költöztettek ki a telepről. Egy korábbi cikkünkből azonban kiderül: a Dzsumbuj egykori lakóinak többsége kapott ugyan cserelakást az önkormányzattól,

sokan azonban a korábbihoz hasonlóan lepusztult, mindentől távol lévő épületekbe költözhettek be, a Dzsumbuj-belinél semmivel sem jobb állapotú lakásokba.

Kik ők?

A Hős utcai telepen úgy 600 lakót talált a felszámolás híre. Azt, hogy kik ők, az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium és a Kontúr Közhasznú Egyesület közös, 2015-ös kutatása próbálta megválaszolni.

“A Hős utca egyfajta hídfőállás a vidékről Budapestre érkezőknek”

– magyarázta Szeitl Blanka, a kutatás egyik szerzője. A vidékről a fővárosba költöző szegények az olcsó lakhatás mellett leginkább azért jönnek a Hős utcába, mert rokonaik élnek már a telepen. Sokan persze később továbbállnak innen a városon belül máshová, de olyan lakókkal is találkoztak a kutatók, akik már többször visszakényszerültek ebbe a városi gettóba.

Ez a kettősség jellemző a lakosságra: vannak, akik vidékről, valami rosszabbat maguk mögött hagyva, önként érkeznek a Hős utcába. És vannak olyanok is, akik Budapest más részeiről kényszerből települtek ide.

A Budapestről befutók száma elég jól láthatóan a józsefvárosi városrehabilitációs programok idején ugrott meg – állapította meg a 2015-ös pillanatképet megmutató kutatás.

“Mikor a 8-9. kerület megújult részén sétálunk, jusson eszünkbe, hogy onnan sokan a Hős utcába szorultak, ahonnan most majd megint kitolják őket” – tért ki a problémára saját előadásában Jelinek Csaba.

Annyi a bűne, hogy elszigetelt

A Hős utcai lakók közül egyedül egy fiatal férfi jött el a fórumra. Váradi Péter két gyerekével és feleségével tíz éve lakik a Hős utca 15/A-ban, saját tulajdonú lakásukban. A bontásnak – bármennyire is kötődik első saját lakásához, amit saját ízlése szerint rendezett be – örül, mert szerinte az épületek mostanra már veszélyesekké váltak a lakóikra.

Mivel magántulajdonos, az ő lakását is kivásárolja majd az önkormányzat, a pénzből pedig szeretne egy ugyanekkora, ugyanilyen állapotban lévő lakást. Bármennyire is meglepően hangzik, Péter ugyanis elégedett a mostani ingatlannal.

“A külvilágot teljesen kizárjuk, a gyerekeimet a folyosóra sem engedem ki, de a lakásban kényelmesen és jól élünk” – mondta Péter. Azt mégis hozzátette: amikor egy alkalommal lövés hallatszott be az ablakon, és a gyerekek szemrebbenés nélkül nézték tovább a tévét, akkor azért elgondolkodtak a feleségével, biztosan itt kéne-e ezeknek a gyerekeknek felnőniük.

Péterék lakásán nincs semmilyen tartozás, a férfinek pedig állandó munkahelye van, ezért úgy érzi, nincs most félnivalója, az azonban aggasztja, hogy semmit nem tud még a szanálás menetéről – teljes az információhiány.

Péter sajnálja, hogy a Hős utcai telep idáig jutott, mert szerinte a telepi életforma egyébként nagyon előnyös lenne gyerekes családoknak, mivel egy védett térben, ismerősök között, biztonságban nőhetnének fel a gyerekek. “Örülnék, ha egy ilyen helyen nyugodtan le tudnám engedni a gyerekemet, hogy játsszon” – mondta.

“A telep semmivel se másabb, mint egy téglaépítésű társasház vagy panel. Annyi a bűne, hogy elszigetelt a környezettől, így a lakók is elszigetelődtek. Van olyan, aki a Blaháig nem jutna el”

– tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Ilyen volt, amikor dél előtt leállt tíz percre a tömegközlekedés Budapesten - videón, amikor megáll az élet egy kicsit a fővárosban
„Van, aki szerint sok a 10 perc, mások szerint kevés, de a valóság az, hogy ha a város sarcolása folytatódik, akkor a leállás legközelebb nem 10 perces, hanem 10 órás, 10 napos vagy 10 hetes lesz” - mondta a főpolgármester.


Pénteken 11 óra 50 perc és déli 12 óra között tíz percre leálltak a BKK járatai Budapesten. A főpolgármester, illetve a főváros vezetése a leállást figyelmeztetésnek szánta, mert a kormány a szolidaritási adó növelésével és egyéb lépésekkel nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatot. Karácsony Gergely kifejezetten úgy fogalmazott, hogy ellehetetlenítik a működést.

@szeretlekmagyarorszag.hu #budapest #bkk #karácsonygergely #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

„A pénteki leállást nevezzük első figyelmeztetésnek. Figyelmeztetés a kormánynak, hogy Budapestet nem lehet legyűrni, és jelzés a budapestieknek, hogy mi is a tét: a város működése, a hétköznapjaink nyugalma, a budapestieknek járó közszolgáltatások biztosítása” – mondta a HVG-nek adott interjújában Karácsony Gergely.

„Van, aki szerint sok a 10 perc, mások szerint kevés, de a valóság az, hogy ha a város sarcolása folytatódik, akkor a leállás legközelebb nem 10 perces, hanem 10 órás, 10 napos vagy 10 hetes lesz”

- tette hozzá a főpolgármester, aki azt is kijelentette, hogy erkölcsi és politikai kötelessége megvédeni Budapestet, és ehhez minden jogi és politikai eszközt felhasznál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
Vitézy Dávid szerint 23 városra szakadhat szét Budapest, ha elfogadják a helyi önazonosság védelméről szóló törvényt
A Podmaniczky mozgalom vezetője szerint a törvény lebéníthatja a városfejlesztést és megnehezítheti a letelepedést. Szerinte Budapest jövője most komoly veszélybe került.


Vitézy Dávid szerint komoly következményekkel járhat a fővárosra az a törvényjavaslat, amely a helyi önazonosság védelméről szól – írta Facebook-oldalán a politikus. A Podmaniczky mozgalom vezetője úgy látja, hogy ha elfogadják a javaslatot, Budapest 23 különálló városként működhetne tovább, mivel a kerületi önkormányzatokra kellene alkalmazni az új szabályokat.

A közösségi oldalán azt írta, hogy

a kerületek saját hatáskörben korlátozhatnák a lakosságszámot, és akár azt is eldönthetnék, hogy ki költözhet be. Szerinte ez azt jelenti, hogy egy kerület megtilthatja más kerületekből vagy más településekről érkezők letelepedését, vagy ehhez jelentős anyagi feltételeket szabhat.

A politikus szerint ez a változás komolyan visszavetné a főváros fejlesztését, és hozzájárulhat a lakosságszám csökkenéséhez is. Hozzátette: a gazdasági növekedés szempontjából a legfontosabb munkahelyek továbbra is Budapesten jönnek létre. Úgy véli,

az új szabályozás „tovább erősítheti a hosszabb távon fenntarthatatlan agglomerációs szétterülést”,

miközben a főváros rozsdaövezeteiben nagy lehetőség rejlik – például csak Rákosrendezőn körülbelül 10 ezer új lakás épülhetne.

Vitézy a Fővárosi Közgyűlés májusi ülésére olyan előterjesztést nyújtott be, amelyben többek között arra kéri az Országgyűlést, hogy ne fogadja el a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában. Az előterjesztés célja az is, hogy Budapest továbbra is egységes város maradjon, ahol biztosított a szabad mozgás, a letelepedés és az otthonteremtés lehetősége.

A dokumentumban az is szerepel, hogy minden olyan jogszabály, amely a letelepedés, lakcím létesítés vagy ingatlanszerzés feltételeit érinti, biztosítsa a budapestiek és a fővárosba költözni vágyók jogait. Vitézy úgy fogalmaz: „Budapest fejlesztése nem lehet a kerületi részérdekek széttartó halmaza”, hanem közös városi célokat kell követnie, különös tekintettel a lakhatásra, a rozsdaövezetek hasznosítására, a közösségi közlekedésre és a közszolgáltatások összehangolására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Vadregényes udvarok és üvegbe zárt virágok – mutatjuk az idei Budapest100 legizgalmasabb kertjeit
Bejutottunk az idei Budapest100 legérdekesebb és legzöldebb házaiba. Mutatjuk, mi vár rád a nyitott házak hétvégéjén.


15. alkalommal rendezik meg a Budapest100 nyitott házak fesztiválját május 22–25. között. Az idei téma a KÖZ/ZÖLD, vagyis házaink zöldfelületei, klímatudatossága, és a velünk együtt élő állat-, növény-, rovarvilág fontossága kerül főszerepbe.

Mi már bejuthattunk 4 izgalmas házba, amelyek zöldellő, virágzó belső kertje téged is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén. Megtudtuk, mit adnak a városlakóknak a város zöld oázisai, és mit tehetnek a városlakók ezekért az oázisokért. Láttunk dzsungelszerű udvarokat, környezettudatos közösségi kertet és Róth Miksa legszebb üvegvirágait is. Nézd meg velünk az idei Budapest100 legzöldebb kertjeit!

Budapest100

A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) építészeti és kulturális fesztiválja 2011-től hozza össze a lakóközösségeket és a városlakókat a nyitott házak hétvégéjén minden évben. 2016-tól olyan témákat vagy városrészeket választanak, amelyek kapcsán nemcsak városképi jelentőségű épületeket mutathatnak be, hanem felhívhatják a figyelmet aktuális városi problémákra, örökségvédelmi és társadalmi kérdésekre.

A barátaim szerint budai sznob vagyok, mert nem szeretek átjárni Pestre. Igazuk is van, nem vonz a belváros betonrengeteg. A zöldterületeket szeretem, abból pedig nincs sok Pesten. Erzsébetvárosban konkrétan az egy főre jutó zöldterület 0,4 m²! Éppen ezért kíváncsian indultam a Budapest100 sajtósétájára, ahol megmutatták nekünk, milyen csodálatos, vadregényes kerteket rejtenek a belváros szürke bérházai.

Első állomásunk a Városliget közelében álló Ilka utca 30 volt. Meg merném kockáztatni, hogy ennek az épületnek van a legjellegtelenebb homlokzata az egész utcában. Vörös kapuján belépve azonban egy valódi paradicsom tárult a szemünk elé páfrányokkal, magnóliafával és burjánzó vadszőlővel.

A ház önkéntese elmesélte, hogy 9 évvel ezelőtt a ház lakóinak összefogásával alakult át a romos belső udvar zöldellő kertté. A háznak nem volt elég pénze, hogy költséges tájépítészt vagy kertrendező szakembert bízzon meg, így mindazt, amit ma itt láthatunk, minimális pályázati pénzből, közösségi tervezéssel és a közös munkájukkal hozták létre.

Volt olyan idősebb lakó, aki fizikai erejét nem tudta beleadni, de helyette saját költségen vett padot, illetve frissítőket, uzsonnát készített a kerten dolgozó szomszédoknak.

A kertet fenntarthatóra tervezték, és direkt olyan növényeket választottak, amik jól bírják ezt az éghajlatot, és amelyeket csak június közepétől, a legnagyobb kánikulában kell locsolni.

Voltak persze viták a kert funkciójával és a vadszőlővel kapcsolatban, de összességében a zöldítés pozitív hatását mindenki érzi. Olyan szempontból is, hogy a gyönyörű belső udvar miatt a házban lévő lakások értéke is emelkedett.

A Budapest100 hétvégéjén az Ilka 30-ban Mágikus kert florárium – műhelylátogatással, háztörténeti kiállítással és koncerttel várják majd az érdeklődőket.

A következő helyszínünk a Nefelejcs utca 26 volt, Róth Miksa világhírű iparművész egykori otthona, ahol ma a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény működik.

A ma múzeumként működő ház kiállításai a Róth-műhely gyönyörű mozaik- és üvegmunkáiból mutatnak be válogatást, az emeleti terekben pedig a család egykori bútoraival berendezett szobákat is bejárhattuk, és izgalmas részleteket tudtunk meg az iparművész életéről.

A Budapest100 hétvégéjén a ház udvarán közösségi kertészkedés és közösségi mozaiképítés is szerepel a programok között.

Természetesen a múzeum is megnyitja kapuit. Ingyenes tárlatvezetéseken és épülettörténeti sétákon is részt vehetsz, ha előzetesen regisztrálsz.

A Budapest100 idei témájához kapcsolódva Üvegbe zárt természet címmel különleges tárlatvezetésen vehetsz részt, ahol megtudhatod, hogyan kapcsolódik az épület és a kiállított alkotások a zöld szemlélethez. A séta során felfedezheted a természet ihlette szecessziós motívumokat – a növényi díszítéseket, organikus formákat és zöld színvilágot –, amelyek Róth Miksa üvegablakain és mozaikjain is megjelennek.

Az üvegvirágok után valódi oázisra bukkantunk a nyüzsgő bulinegyed közepén. A Király utca 28. alatt lévő ház zöldellő kertje csendes menedéket nyújt lakóinak.

A Budapest100 önkénteseitől megtudtuk, hogy a romantikus-eklektikus bérház az 1860-as években épült Dobler János megrendelésére, aki kora igazi botrányhőse volt. A ház nagyon lassan, 5–7 év alatt készült el, mert Dobler mindig csak akkor építtette tovább, amikor épp hitelhez jutott.

Napjainkig természetesen több felújítás is történt, azonban a vörös mészkő kőlapok és a lépcsőház öntöttvas korlátja is eredeti.

A legtöbb lakás Airbnb-re van kiadva, a zöld belsőkertet azonban nagy odaadással gondozza az a kevés lakó, aki életvitelszerűen itt él.

Érdekesség, hogy a kert közepén álló hatalmas fenyőfa a ház egyik idős lakójának karácsonyfája volt még gyermekkorában. Családja ültette ki az udvarra, és a fenyő úgy nőtt ekkorára, hogy az évtizedek alatt egyszer már félbevágták.

A Budapest100 hétvégéjén itt a századforduló bulinegyedének hangulatát is megelevenítik DJ-vel és kertipartival. Lesz háztörténeti kiállítás, háztörténeti előadás, felolvasószínház és gyereksarok is.

Sétánkat egy gyönyörű, zöldellő, virágzó közösségi kertben zártuk, ahol egy dézsába telepített koi-tó is helyet kapott. A Kisdiófa Közösségi Kert Erzsébetváros Önkormányzatának támogatásával, a KÉK – Kortárs Építészeti Központ szakmai vezetésével és koordinációjával nyílt meg 2016-ban a Kisdiófa utca 4. szám alatti foghíjtelken.

A 44 egyéni/családi parcella és 4 tanparcella gondozói nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra és a környezettudatosságra. A kertben kiemelten fontosnak tartják a mulcsolást és a víztakarékos művelési módot, a szomszédos épületről is gyűjtik az esővizet, amit szintén felhasználnak a locsoláshoz.

Elsőként indítottak el lakossági komposztátvevő pontot. A kertben van rovarszálló, számos madáretető és itató. Vegyszert nem használnak, csak ökológiai módszerekkel védekeznek, és saját komposztjukat rendszeresen visszaforgatják.

A kert ezen kívül számos közösségi, szakmai és kulturális eseménynek ad otthont, amivel nyitni tudnak a szomszédság felé is. A Budapest100 hétvégéjén kézműves programokkal, gyógynövény-felismerő sétákkal várják az érdeklődőket, és lehetőséged lesz beszélgetni is a kerttagokkal a fenntartható, vegyszermentes kertészkedésről, komposztálásról.

Idén rekordmennyiségű, csaknem 80 ház és közösségi kert nyitja meg kapuit. A négynapos eseménysorozat május 22-én egy szakmai nappal kezdődik. A program május 23-án az első Budapest Fafesztivállal folytatódik, amely a város fáit ünnepli kéttucat tematikus sétával, majd a hagyományos nyitott házak hétvégéjével zárul május 24–25-én.

A Budapest100 minden programja ingyenes, és a legtöbb nem regisztrációhoz kötött. A részletes programokról a Budapest100 oldalán tájékozódhatsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Egy nap a Budai Várnegyedben – történelem, gasztronómia és mesés panoráma
A Budai Várnegyed nemcsak a történelem és a kultúra szerelmeseinek paradicsoma, hanem azoknak is, akik tartalmas, mégis könnyed programokat keresnek egy napra.


A Budai Várnegyed szűk, macskaköves utcái és ikonikus épületei között sétálva az ember könnyen kiszakadhat a 2025-ös valóságból. Adunk pár tippet arra, hogy ha ezen a környéken töltenétek el egy napot, mi mindent lehet érdemes útba ejteni.

A látnivalók és programok mellett pedig három különleges gasztronómiai helyszínt is ajánlunk, hiszen egy jó ebéd vagy vacsora hozzátartozik a tökéletes naphoz.

Ebédre a történelmi múlttal rendelkező, magyaros ételeket kínáló Főőrség Éttermet, vacsorára pedig a Hilton Budapest éttermét, a Lángot ajánljuk. Az estét pedig érdemes egy koktéllal a White Raven Skybarban zárni.

Halászbástya és Mátyás-templom – kilátás és történelem kéz a kézben

Nem lehet úgy a Várban járni, hogy ne sétálnánk végig a Halászbástya ívein, ahonnan pazar kilátás nyílik a Dunára és a pesti oldalra. A közvetlen közelében álló Mátyás-templom színes csempéivel és gazdag belső díszítésével pedig a város egyik legkülönlegesebb temploma.

Országos Széchényi Könyvtár – csendes kincsesbánya

Bár elsőre túl komoly programnak tűnhet, az OSZK egy igazi kincsesbánya: külön gyűjteménye van a régi térképeknek, kéziratoknak, és az irodalom szerelmeseinek külön öröm lehet látni Petőfi vagy Arany saját kézírását. Az épület önmagában is impozáns, és ha előre bejelentkeztek, izgalmas tárlatvezetéseken is részt lehet venni.

Magyar Nemzeti Galéria – festmények a palotában

A Budavári Palota falai között működő Magyar Nemzeti Galéria már önmagában is lenyűgöző: a történelmi épületben magyar mesterek ikonikus művei sorakoznak, Munkácsytól Csontváryig. Az időszaki kiállítások gyakran hoznak kortárs meglepetéseket is, így akkor sem unalmas, ha már jártunk itt korábban.

A legújabb kiállításukról itt olvashattok bővebben: Indák, virágok és modern nők – a szecesszió legszebb plakátjaiból nyílt kiállítás a Nemzeti Galériában

Ebéd a Főőrség Étterem és Kávéházban

A Budai Vár közepén, a Szent György téren található Főőrség Étterem és Kávéház ideális választás ebédre, akkor is, ha csak egy gyors fogásra térnénk be, és akkor is, ha hosszabban időznénk a napfényes teraszon. Az étlap elsősorban magyaros, klasszikus ízekre épül, az adagok kiadósak, az árak pedig meglepően barátságosak a környékhez képest.

Az étlapon több olyan fogás is van, ami gyakorlatilag levehetetlen. Az egyik ilyen étel a gulyásleves, ami a turisták miatt is a legkeresettebb fogásuk. Tartalmas, ízes, és pont olyan, amilyet otthon készít a nagymamánk.

Ezen kívül a kardra húzott csülök és a kétszemélyes császármorzsa is az étterem védjegyeivé váltak.

A vegetáriánusoknak vagy könnyedebb ebédet keresőknek jó választás lehet az étlap egyik új fogása: a parajrizottó. Ezt kérhetjük alapverzióban, de akár húsos feltéttel is. A másik meggyőző újdonság a Laci pecsenye, ami egy konfitált sertéstarja lecsós burgonyával. Laktató, de mégis nagyon nyári fogás.

De ha csak valami street food jellegű opcióra vágyunk a Főőrség szendvicsét érdemes lehet kipróbálni. Házi cipóba kerül csülök, tormakrém és savanyúság.

Az új desszertek közül pedig szinte lehetetlen választani: a bazsalikomos eper rendkívül krémes, mégis frissítő, az ibolyás és áfonyás Virágoskert pedig amellett hogy gyönyörű és ízletes, még cukormentes is.

Ha az ebéd után még marad idő, az étterem emeletén egy kisebb, ingyenesen látogatható kiállítás is található, ami a Magyar Királyi Testőrség történetét mutatja be – érdemes vetni rá egy pillantást.

Cím: 1014, Szent György u.

foorseg.hu

Ha gyerekkel kelnétek útra, akkor is van pár tippünk:

Szaffi játszótér – mesevilág a szabadban

A Várnegyed egyik legbarátságosabb zuga a Szaffi játszótér, ahol a legkisebbek is otthon érezhetik magukat. Árnyas fák, biztonságos játékok, meseszerű környezet – a szülők pedig addig is fellélegezhetnek pár percre.

Mesemúzeum – ahol életre kelnek a történetek

A Mesemúzeum egy igazi gyöngyszem, amely játékosan és interaktívan mutatja be a magyar népmesék világát.

A „Magyar tündérmese világa” című állandó kiállításban meseutat járhat be a látogató: a meseindító üveghegyen átkelve, próbákat teljesítve, akadályokat leküzdve juthat az áhított „felekirályságig”. Az állandó kiállítás mellett egy külön teremben időszaki kiállítás is várja a látogatókat.

Vacsora a LÁNG étteremben

A Hilton Budapest éttermeként működő Láng a Budai Vár szívében, az UNESCO világörökség részét képező történelmi környezetben várja vendégeit. Ez az a hely, ahol az ízek, a történelem és a panoráma utánozhatatlan módon találkoznak.

Az étlap nemrég megújult, de változatlanul magyar és nemzetközi klasszikusokat dolgoznak fel, modern technológiákkal.

Mind az előételek, mind a főételek között megjelennek hagyományos magyar alapanyagok és ételek, mint például a libamáj, a mangalica szűz vagy a túros csusza (marhapofával).

De ha nem ragaszkodnánk az otthon ízeihez, akkor is van jópár húsos és húsmentes opció.

A csúcstechnológiával felszerelt konyha és a szakértő csapat biztosítja, hogy minden tányér egy ízekben gazdag, vizuálisan is lenyűgöző élményt nyújtson.

A Láng nem a rohanós étkezések helyszíne. Itt ráérős, beszélgetős vagy kifejezetten romantikus vacsorákhoz teremtettek miliőt.

A finoman megvilágított tér az ablakokon túl pedig a Halászbástya és a város fényei gondoskodnak a hangulatról.

Cím: 1014, Hess András tér 1-3.

langrestaurant.hu

Koktél a White Raven Skybarban

Április 24-től ismét nyitva a Hilton tetején található White Raven Skybar & Lounge, amelyet nem véletlenül emlegetnek Budapest egyik legexkluzívabb rooftop bárjaként.

De a hely varázsát nemcsak a lenyűgöző kilátás adja, hanem a különleges koktélok, a Halimba kristálypohárban kínált prémium italok és a megújult bárfalatok is.

A 2025-ös itallap egyik leglátványosabb újdonsága a Snap & Sip koktélszekció. Ezek az italok kifejezetten instakompatibilisek: különleges poharakban, aprólékosan megtervezett tálalással érkeznek.

Ezen kívül új Signature koktélok is kerültek a menübe, amiket különböző zenei korszakok inspiráltak. Ilyen például a Back to Black (whiskey, karamell, banán) vagy a Dancing Queen (guava, popcorn, lime). A signature koktélokat a White Raven saját mixerei, Czirják Mátyás és Martin Hauser alkották meg.

A tavalyi évhez hasonlóan idén is folytatódik az együttműködés a Laurent Perrier pezsgőházzal: a La Cuvée Bruttól egészen a Grand Siècle No. 26-ig többféle tétel érhető el náluk. Tematikus pezsgőkóstolókat és exkluzív eseményeket is terveznek majd a szezonban.

A nyár egyik fénypontja minden bizonnyal a június végi Midsummer Party lesz: DJ, tánc, látványos naplemente. Tökéletes alkalom, hogy a város felett ünnepeljük az év leghosszabb napját!

whiteravenskybar.com

+1 tipp: Ha jó áron keresel csendes szállást a Vár közelében

Egy nap alatt ugyan bejárható a Várnegyed, de ha szeretnél még egy kicsit tovább maradni, vagy csak kipihenten kezdenéd a napot, érdemes a környéken megszállni. Erre kiváló választás a Carlton Hotel Buda Castle****, amely a Budai Vár lábánál, egy csendes mellékutcában található.

A szálloda egyszerre hangulatos és praktikus: közel van a látványosságokhoz, de a nyüzsgéstől távol, nyugodt környezetben kínál pihenést.

Az idei évben ráadásul elnyerte a „2025-ös Alvásbarát Hotel” díjat, amit a Magyar Alvás Szövetség ítélt oda azoknak a helyeknek, amelyek kiemelten figyelnek a vendégek nyugodt alvására.

A zajszigetelt szobák, a prémium matracok, a természetes fényviszonyok és a személyre szabható hőmérséklet mind hozzájárulnak ahhoz, hogy itt valóban kipihenje magát az ember, legyen szó városnézésről vagy üzleti útról. A szálloda igazgatója, Sárvári Krisztina szerint a legnagyobb elismerés számukra továbbra is a vendégek visszajelzése.

Ha tehát fontos a nyugalom, a kényelem és a megfizethető ár, a Carlton remek választás a Budai Vár közelében.

Cím: 1011, Apor Péter utca 3.

carltonhotel.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: