Füvészkert: olyan, mint a hosszú álom után ébredező gyönyörű királylány
Amint belép az ember a Füvészkert kapuján, már elvarázsolja az ezernyi szín, és azonnal beszippantja a hely hangulata. Csak járunk egyik ágyástól és táblától a másikig, gyönyörködünk a virágzó fákban, cserjékben, a növényekben. Vagy üldögélünk, és csendesen szemlélődünk. Valódi pihenés és feltöltődés.
Egy-egy túra alkalmával több órát is képesek vagyunk itt eltölteni. Most is tettünk egy tavaszi sétát, hogy megmutassuk nektek a park szépségét és kedvet csináljunk számotokra a kiránduláshoz.
Éppen ottjártunkkor zajlott egy kismama-fotózás. Tökéletes helyszín volt erre az alkalomra.
Amikor a japán cseresznyefák virágba borulnak, a japán szokásokhoz hasonlóan te is takaróra telepedve piknikezhetsz a Füvészkertben.
Az ünnepet rendszerint április első felében rendezik, de ettől függetlenül is eljöhetsz ide, mert a magnóliák, a hangafélék, a leánykökörcsinek, a tulipánok, a hunyorfélék is ilyenkor virágoznak, csakúgy, mint egyes cserjék.
A Japáncseresznye vagy Prunus serrulata Kelet-Ázsiából származik, és nálunk is az egyik legkedveltebb dísznövény
A sziklakertben alpesi növények is láthatók
A bambuszok úgy borulnak össze a fejünk fölött, mint valami élő katedrális
A 19. század közepén Pest külső városrészeiben még majorságok voltak. A Festetics-major tulajdonosa Festetics Antal volt. Egykori nyaralóját, amely most az ELTE Füvészkert főépülete, valószínűleg Pollack Mihály tervezte
Sokak kedvence, a magnólia
Magnólia
Magnólia
A kert eredetileg 10 hektáros volt, ám az egyetemi klinikák építése miatt többször is egy-egy területet leválasztottak belőle. Azok a tavak sincsenek már meg, amelyek A Pál utcai fiúk című regényben szerepelnek.
Az első Magyar Füvészkönyv szerzőinek, Diószegi Sámuelnek és Fazekas Mihálynak állított emlékmű
Jurányi Lajos emlékműve. Fő kutatási területe a növényélettan és a növényszervezettan volt. Úttörő jelentőségű tanulmányokat végzett a 19. században, számos korszerű kutatási módszert vezetett be Magyarországon.
Séta
Ha elfáradsz, kényelmes pamlagon is pihenhetsz
Martsa István Ülő nő című, 1968-ban készült kőszobra eredetileg a Józsefvárosi Rendőrkapitányság előtt állt. (Ült.) Pár éve, a terület átalakításakor került a Füvészkertbe.
Gyönyörű
Egy kedves társaságot is ide csábított a napsütés és a csodaszép környezet
Kitaibel Pál mellszobra. Ő volt 1807-től a botanikus kert igazgatója, ő vezényelte le a költözést Budáról a Múzeum körútra
A Múzeum körútról 1847-ben költözött az időközben megvásárolt Festetics-majorságba, jelenlegi helyére a Füvészkert
Füvészkertnek Molnár Ferenc regénye, A Pál utcai fiúk után kezdték hívni, ezért vette fel a botanikus kert ezt a nevet
A sziklakert a két világháború között létesült
A Füvészkert október 31-ig van nyitva; 9 és 17 óra között jöhettek be, minden nap