hirdetés

BUDAPEST

Boldog születésnapot, Szabadság-híd!

123 éve adták át a Szabadság-hidat, melyet még világháború után is az eredeti tervek alapján építették újjá. Ráadásul két rekord is fűződik hozzá.
Forrás: Budapest romantikája blog, Címkép: FSZEK Budapest Gyűjtemény - szmo.hu
2019. október 04.

hirdetés
Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

A rekordok hídja

A noha a Szabadság-híd csupán a negyedikként felépült pesti dunai híd,

nevéhez két rekord is fűződik. Az egyik, hogy 331,2 méteres hosszával ez a főváros legrövidebb hídja, és – ami talán fontosabb – ez az első olyan fix átkelő, mely kizárólag a magyar ipar termékeként épült.

Az akkor még Fővám téri híd építése már 1885-ben eldőlt, lévén akkor iktatták törvénybe, hogy amennyiben város kasszájába legalább 650 ezer forint folyik be a hídpénzekből, úgy azt egy újabb ilyen szerkezet építésére kell fordítani. Mivel a meglévő két közúti híd, a Lánc- és a Margit a tervezettnél is nagyobb hasznot hajtott, 1893-ban már két új átkelő építését rendelték el. Ezek valójában a negyedik és ötödik állandó hidak voltak a városban, ám mivel harmadikként az Északi Vasúti Összekötő híd készült el, így a közúti hidak közül a harmadik és negyedik lett a Fővám téri (Szabadság) és az Eskü téri (Erzsébet) híd.

Nemzetközi pályázat a hidak építésére

hirdetés

A hidak tervezésére kiírt nemzetközi pályázatra 74 anyag érkezett be, melyek közül 21 vonatkozott a Fővám térről induló hídra. A győztes végül az ország egyik legjobb nevű hídtervezőjének, Feketeházy Jánosnak a terve lett (igaz végül kisebb, Gálik István, Beke József és Nagy Virgil által eszközölt változtatással).

Budapest Ferencz József hid. Fővámház és a Közraktárak 1896 körül. A háromnyílású, konzoltartós vasszerkezetű híd 1894-96-ban épült a leghíresebb magyar hídépítő mérnök, Feketeházy János díjnyertes pályázati terve alapján. A turuljairól híres kapuzatok építész-tervezője Nagy Virgil volt. Ez az egyetlen fővárosi híd, melynek vámpavilonjai részben ma is megvannak a pesti oldalon. (Vadas Ferenc gépirat) Szerző ismeretlen. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Az építkezés a pályázat eredményének építése után igen hamar, már 1894-ben megkezdődött és a pillérek, valamint a hídfők már egy évvel később, 1895 decemberében készen voltak. Ahogyan fentebb már említettük a Fővám téri híd volt az első olyan budapesti átkelő mely kizárólag a magyar ipar termékeiből épült fel. Ennek megfelelően a vasszerkezeteket gyártása 1895 februárjában, a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában indult meg, és ez a gyár szállította le a teljes mennyiséget, határidőre.

Mivel az alapanyag ilyen kiváló ütemezésben érkezett, így a vasszerkezet szerelését már 1895 júliusában meg tudták kezdeni és 13 hónappal később, 1896 augusztusában be is fejezték. Az ünnepélyes átadásra végül is éppen 123 éve, a Millennium évében, október 4-én került sor. Az átadó ünnepségen részt vett Ferenc József, sőt ő maga verte be az utolsó szegecset is. A hidat végül az ő tiszteletére Ferencz József hídra keresztelték el.

A Pesti Napló 1896. október 5-i, hétfői számában így számolt be a híd átadásáról:

"A király a hídon.

Most ő felsége rálépett a hidra és ezzel a hid átadatott a forgalomnak. A király oldalán haladtak báró Bánffy Dezső miniszterelnök és Dániel Ernő kereskedelmi miniszter, utánuk József főherceg, körülvéve a többi miniszterektől, majd a többi meghívott vendégek, akik nagy csoportokban kisérték a felséges urat.

A király legelőször az első mederpillér feletti vaskapuzatnál állt meg, ahol Dániel Ernő megmagyarázta a turulmadarak jelentőségét. A kapu gazdag ornamentikája nagyon megtetszett a királynak, aki azután ismét folytatta az utat. Amikor a hid közepére ért, a hid alól lelkes éljenzés hallatszott. Néhány evező-egyesület tagjai voltak az éljenzők; akik mintegy 20—25 csolnakban elhelyezkedve cirkáltak a hid alatt.

Minél közelebb ért a király a budai oldal felé, annál zajosabb és lelkesebb lett az üdvrivalgás, amely- lyel a budai parton és a Gellérthegyen álló közönség fogadta ő felségét. Szűnni nem akaró éljenzés hangzott fel minden oldalról, és a király mindenfelé katonásan tisztelgett.

Átérve a hid budai feljárójához, ő felsége megállt és végig jártatta szemeit a gyönyörű panorámán, amelyet a hatalmas folyam számos hajóival, a szemben levő pesti rakodópart gazdagon díszített palotáival nyújtott.

— Ez igazán szép. mondotta a király, József főhercegnek, akivel most hosszabb beszélgetésbe eredt. Azután még kezet nyújtott Bánffy Dezsőnek és Dániel Ernőnek, amire a közönség folytonos éljenzése közben kocsira ült és a rakodóparton végig, a királyi palotához a Krisztinavároson át vezető uj utón hajtatott fel a váriakba.

A király távozása után a miniszterek és méltóságok gyalog tértek a pesti oldalra. Utánuk azonban a budai közönség is ellepte a hidat, amelyen ma egész nap ingyenes volt a forgalom. Óriás embertömeg járt fel és alá, gyönyörködve az uj hídon, amely a mai napon ki is állotta fényesen a teherpróbát, mert gyakran igazán veszélyes tolongás volt a hídon.

A rend azonban egy percig sem zavartatott. Egész nap a kiváncsiak tömege nézte a főváros uj alkotását; éjfél 12 órakor azonban elfoglalták helyeiket a hidvámszedők és pont éjfélkor az első pesti átkelő lefizette a hid első bevételét, két krajcárt, amelyért egy fényes pléhdarabot kapott.

Ugyanekkor egy fess fiákker is robogott a hid kocsiutjára, és ezzel a hid forgalma megkezdődött."

Fakockákkal borították és a villamos síneket is beépítették

Az elkészült alkotás akkoriban Európa szerte modernnek számított, hiszen 12 elektromos ívlámpa, 8 izzólámpa és 48 gázlámpa mellett, villamos síneket is elhelyeztek rajta. Ezeket az eredetileg fakockákkal borított úttest két oldalán helyezték, alsó vezetékes rendszerben, hiszen ekkor még a főváros valamennyi villamosvonalán az úttestben futott az elektromos vezeték. Mivel az építkezés megindulásakor a Vámház körút (akkoriban Mészáros utca) csak a Lipót (Váci) utcáig tartott, azt időközben egy útban lévő háztömb lebontása mellett egészen az új hídig vezették el.

Ezzel – a híd átadása után másfél évvel – a villamos közlekedés is megindulhatott a Kálvin (akkoriban Széna) tér felől Budára. A járatot a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) üzemeltette. A villamos pályát végül 1923-ban alakították át felsővezetékes rendszerűre, míg 1938-ban helyezték át a híd közepére. A sors fura fintora, hogy mindössze hét évvel a felújítás és átalakítás után a II. világháborúban, a visszavonuló német alakulatok felrobbantották a hidat, és ezzel majdnem megpecsételték a sorsát.

Villamosvasúti pálya építése a Ferenc József hídon. A munkát felügyelők, munkások. Közelről látható az alsóvezetékes sínpálya útburkolat alatti szerkezete 1896 körül. Szerző ismeretlen. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Ám a híd még a komoly károsodások ellenére is túlélte a robbanást, ami egyértelműen Feketeházy János zseniális munkáját dicséri. A hidat végül a robbanás után alig egy évvel, 1946 tavaszán kezdték újraépíteni, az eredeti tervek alapján gyártott alkatrészekkel és még abban az évben, augusztus 20-án adták át a forgalomnak, immáron Szabadság-híd néven.

Ha szereted a romantikát, a múltat és Budapestet, neked írják a Budapest romantikája blogot.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST

Március 16-tól részlegesen nyithatnak a budapesti gyógyfürdők

A fürdőkben folyamatosan fertőtleníteni fognak, hogy csökkentsék annak a kockázatát, hogy vendég vendéget fertőzzön meg.
Címkép: Wikimedia Commons - szmo.hu
2021. február 22.

hirdetés

Több mint 200 dolgozóját oltatta be február 19-én a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt., hogy a hozzájuk tartozó fürdőkben újra megnyithassák a gyógyászati egységeket. Ezt azért tehették meg, mert a cég valamennyi dolgozója – így például a kasszás és a ruhatáros is – egészségügyi dolgozónak számít, írja a Telex.

"Az NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ) hivatalos válasza megerősítette Társaságunk álláspontját, miszerint a Társaságunk kezelésében lévő gyógyfürdők egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkeznek, s tevékenységük egészségügyi tevékenységnek minősül és valamennyi, a Társasággal munkaviszonyban álló dolgozó egészségügyben dolgozónak tekintendő” – mondta a Telexnek Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. vezérigazgatója.

A hozzájuk tartozó fürdőkben folyamatosan fertőtleníteni fognak, hogy csökkentsék annak a kockázatát, hogy vendég vendéget fertőzzön meg. Várhatóan követik majd az osztrák példát, ott ugyanis már a beérkező vendégeket is tesztelik.

A tervek szerint március 16-tól nyitják majd meg a fürdőkben a gyógyászati egységeket, hogy "a rendeletben engedélyezett kezeléseket" újra igénybe lehessen venni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST

A kormány akarja elosztani a Budapestnek járó EU-s támogatások 80 százalékát

A 444.hu által megkérdezett szakértők szerint a fővárosnak mindössze 5 milliárd forintnyi pénzre lehet hatása a következő hét évre összesen.
Címkép: Mervai Márk - szmo.hu
2021. február 09.

hirdetés

A januárban kezdődött hétéves EU-s költségvetési ciklusban nagyjából 11 ezer milliárd forint támogatás jár Magyarországnak. A 444.hu megszerezte a napirenden lévő kormányzati tervet, és eszerint a 11000 milliárdból csak körülbelül 5 milliárd elosztásába szólhat majd bele Budapest vezetése – a Fővárosi és a kerületi önkormányzatok együtt.

Ebben a 11 ezer milliárdban nincs benne a járvány hatásait ellensúlyozó, EU-s mentőcsomagból járó, további 6000-7400 milliárd forint körüli összeg. Ebből viszont nem kötelező a fővárosra is költeni. Ugyanakkor a 11 ezer milliárdos költségvetési keretből érkező pénz egy része viszont olyan alapból származik, amiből muszáj valamilyen módon a fővárosra is költeni - írja a lap.

Budapestnek egyébként eleve kevesebb jár az ország többi részénél, ugyanis a pénz legnagyobb részét a szegényebb régiók kaphatják. Az EU-támogatásoknak van viszont egy olyan programja, amelyből a gazdagabb nagyvárosok fejlesztésére kell fordítani. Ennek alapja az úgynevezett ERFA, vagyis az Európai Regionális Fejlesztési Alap.

A teljes uniós keret elköltésének terveit a Miniszterelnökségen készítik. A településfejlesztési terveket pedig nemrég küldték ki az összes megyei önkormányzatnak, a 444.hu-hoz ennek egy példánya jutott el. Ebben a tervezetben szerepel az is, hogy

„a budapesti ERFA forrás 80 százaléka kiemelt projektek formájában” valósuljon meg.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Így néz ki a jégbe-hóba fagyott Normafa – megnéztük, miért zárták le a területet

Munkatársunk képein szinte hallani lehet a téli csendet - de a fotókon is átjön, miért is nem szabad most tömegével felmenni a csodásan fehér kirándulóhelyhez.
Fotók: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2021. február 11.

hirdetés

Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy veszélyhelyzet miatt lezárta a Normafa környékét a XII. kerületi önkormányzat. A népszerű hegyvidéki kirándulóhelyet egybefüggő hóréteg, sok helyen pedig vastag jégpáncél borítja. Ennél is veszélyesebb azonban a fákon kialakult jégréteg, ami alatt már több ág leszakadt, életveszélyessé téve így a kirándulást a környéken.

A Szeretlek Magyarország fotósának sikerült bejutni a Normafa környéki területekre, ahol számos fotót készített az elmúlt napok mínuszainak következményeiről.

A képek nagyon hatásosan visszaadják a terület jelenleg érintetlen szépségét, a képeket látva azonban azt is megértjük, az önkormányzat miért döntött a terület lezárása mellett.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Óriási terepasztal lesz a felújított Kelenföldi indóház épületében

A Közlekedési Múzeum tervei alapján az állomásépület teljes felújításával, bővítésével létrejövő új múzeumi kiállítóhely fő attrakciója egy vasúti kiállítást kiegészítő több száz négyzetméteres terepasztal lesz.
Fotók, látványterv: Közlekedési Múzeum / Építész Stúdió - szmo.hu
2021. február 10.

hirdetés

A Közlekedési Múzeum kapta meg a lehetőséget, hogy megmentse az enyészettől, és új, az épület múltjához méltó funkcióval újítsa meg a műemléki védettség alatt álló Kelenföldi indóház épületét - írja Vitézy Dávid a Facebook-oldalán.

"A Kormány tegnap este megjelent rendelete kiemelt beruházássá minősítette a Kelenföld indóház megmentését a Közlekedési Múzeum által előkészített tervek nyomán, és rendelkezett az építési engedélyezés menetéről, valamint a kivitelezési közbeszerzés kiírásáról.

Az állomásépület teljes felújításával, bővítésével létrejövő új múzeumi kiállítóhely fő attrakciója egy vasúti kiállítást kiegészítő terepasztal lesz, így a vasútbarátok és a kisgyermekes családok számára különlegesen izgalmas helyszín jön létre az autentikus vasúti épületben. Az épület így megmenekül a pusztulástól, és színvonalas műemléki helyreállítása is megtörténik" - írja a BFK igazgatója, aki egyben a Közlekedési Múzeum vezetője is.

"A Kelenföld indóház legfőbb attrakciója egy több száz négyzetméter alapterületű terepasztal lesz egy vasúttörténeti kiállítás részeként. A kulturális kínálatot időszaki kiállítások és múzeumpedagógiai foglalkozások színesítik majd.

Az épület környezetében a villamosvégállomás menti bódék lebontásával vasúti tematikájú játszókert létesül, teraszán szabadtéri mozivetítéseket tarthatunk majd, az épület pedig kiegészül egy kilátópontként, trainspotter-helyként is szolgáló új, kortárs terasszal a vasút felé, valamint terveink szerint egy bisztró is helyet kap az épületben. Az épület előtt, szabadtéren az indóházzal közel egyidős gőzmozdony fog állni.

hirdetés
Az 1884-ben épült Kelenföldi indóház az ország egyik legrégebbi állomásépülete, amely a közelmúltig be is töltötte ezt a szerepét. A 4-es metró projekt részeként épült aluljáró miatt funkcióját az elmúlt években teljesen elveszítette, a MÁV pénztár kiköltözött belőle, és állapota tovább romlott, így félő volt, hogy az egyébként dinamikusan fejlődő, átalakuló Etele tér közelségében idővel lebontják"

- áll a posztban.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: