BUDAPEST
A Rovatból

Boldog születésnapot, Szabadság-híd!

123 éve adták át a Szabadság-hidat, melyet még világháború után is az eredeti tervek alapján építették újjá. Ráadásul két rekord is fűződik hozzá.

Link másolása

Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

A rekordok hídja

A noha a Szabadság-híd csupán a negyedikként felépült pesti dunai híd,

nevéhez két rekord is fűződik. Az egyik, hogy 331,2 méteres hosszával ez a főváros legrövidebb hídja, és – ami talán fontosabb – ez az első olyan fix átkelő, mely kizárólag a magyar ipar termékeként épült.

Az akkor még Fővám téri híd építése már 1885-ben eldőlt, lévén akkor iktatták törvénybe, hogy amennyiben város kasszájába legalább 650 ezer forint folyik be a hídpénzekből, úgy azt egy újabb ilyen szerkezet építésére kell fordítani. Mivel a meglévő két közúti híd, a Lánc- és a Margit a tervezettnél is nagyobb hasznot hajtott, 1893-ban már két új átkelő építését rendelték el. Ezek valójában a negyedik és ötödik állandó hidak voltak a városban, ám mivel harmadikként az Északi Vasúti Összekötő híd készült el, így a közúti hidak közül a harmadik és negyedik lett a Fővám téri (Szabadság) és az Eskü téri (Erzsébet) híd.

Nemzetközi pályázat a hidak építésére

A hidak tervezésére kiírt nemzetközi pályázatra 74 anyag érkezett be, melyek közül 21 vonatkozott a Fővám térről induló hídra. A győztes végül az ország egyik legjobb nevű hídtervezőjének, Feketeházy Jánosnak a terve lett (igaz végül kisebb, Gálik István, Beke József és Nagy Virgil által eszközölt változtatással).

Budapest Ferencz József hid. Fővámház és a Közraktárak 1896 körül. A háromnyílású, konzoltartós vasszerkezetű híd 1894-96-ban épült a leghíresebb magyar hídépítő mérnök, Feketeházy János díjnyertes pályázati terve alapján. A turuljairól híres kapuzatok építész-tervezője Nagy Virgil volt. Ez az egyetlen fővárosi híd, melynek vámpavilonjai részben ma is megvannak a pesti oldalon. (Vadas Ferenc gépirat) Szerző ismeretlen. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Az építkezés a pályázat eredményének építése után igen hamar, már 1894-ben megkezdődött és a pillérek, valamint a hídfők már egy évvel később, 1895 decemberében készen voltak. Ahogyan fentebb már említettük a Fővám téri híd volt az első olyan budapesti átkelő mely kizárólag a magyar ipar termékeiből épült fel. Ennek megfelelően a vasszerkezeteket gyártása 1895 februárjában, a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában indult meg, és ez a gyár szállította le a teljes mennyiséget, határidőre.

Mivel az alapanyag ilyen kiváló ütemezésben érkezett, így a vasszerkezet szerelését már 1895 júliusában meg tudták kezdeni és 13 hónappal később, 1896 augusztusában be is fejezték. Az ünnepélyes átadásra végül is éppen 123 éve, a Millennium évében, október 4-én került sor. Az átadó ünnepségen részt vett Ferenc József, sőt ő maga verte be az utolsó szegecset is. A hidat végül az ő tiszteletére Ferencz József hídra keresztelték el.

A Pesti Napló 1896. október 5-i, hétfői számában így számolt be a híd átadásáról:

"A király a hídon.

Most ő felsége rálépett a hidra és ezzel a hid átadatott a forgalomnak. A király oldalán haladtak báró Bánffy Dezső miniszterelnök és Dániel Ernő kereskedelmi miniszter, utánuk József főherceg, körülvéve a többi miniszterektől, majd a többi meghívott vendégek, akik nagy csoportokban kisérték a felséges urat.

A király legelőször az első mederpillér feletti vaskapuzatnál állt meg, ahol Dániel Ernő megmagyarázta a turulmadarak jelentőségét. A kapu gazdag ornamentikája nagyon megtetszett a királynak, aki azután ismét folytatta az utat. Amikor a hid közepére ért, a hid alól lelkes éljenzés hallatszott. Néhány evező-egyesület tagjai voltak az éljenzők; akik mintegy 20—25 csolnakban elhelyezkedve cirkáltak a hid alatt.

Minél közelebb ért a király a budai oldal felé, annál zajosabb és lelkesebb lett az üdvrivalgás, amely- lyel a budai parton és a Gellérthegyen álló közönség fogadta ő felségét. Szűnni nem akaró éljenzés hangzott fel minden oldalról, és a király mindenfelé katonásan tisztelgett.

Átérve a hid budai feljárójához, ő felsége megállt és végig jártatta szemeit a gyönyörű panorámán, amelyet a hatalmas folyam számos hajóival, a szemben levő pesti rakodópart gazdagon díszített palotáival nyújtott.

— Ez igazán szép. mondotta a király, József főhercegnek, akivel most hosszabb beszélgetésbe eredt. Azután még kezet nyújtott Bánffy Dezsőnek és Dániel Ernőnek, amire a közönség folytonos éljenzése közben kocsira ült és a rakodóparton végig, a királyi palotához a Krisztinavároson át vezető uj utón hajtatott fel a váriakba.

A király távozása után a miniszterek és méltóságok gyalog tértek a pesti oldalra. Utánuk azonban a budai közönség is ellepte a hidat, amelyen ma egész nap ingyenes volt a forgalom. Óriás embertömeg járt fel és alá, gyönyörködve az uj hídon, amely a mai napon ki is állotta fényesen a teherpróbát, mert gyakran igazán veszélyes tolongás volt a hídon.

A rend azonban egy percig sem zavartatott. Egész nap a kiváncsiak tömege nézte a főváros uj alkotását; éjfél 12 órakor azonban elfoglalták helyeiket a hidvámszedők és pont éjfélkor az első pesti átkelő lefizette a hid első bevételét, két krajcárt, amelyért egy fényes pléhdarabot kapott.

Ugyanekkor egy fess fiákker is robogott a hid kocsiutjára, és ezzel a hid forgalma megkezdődött."

Fakockákkal borították és a villamos síneket is beépítették

Az elkészült alkotás akkoriban Európa szerte modernnek számított, hiszen 12 elektromos ívlámpa, 8 izzólámpa és 48 gázlámpa mellett, villamos síneket is elhelyeztek rajta. Ezeket az eredetileg fakockákkal borított úttest két oldalán helyezték, alsó vezetékes rendszerben, hiszen ekkor még a főváros valamennyi villamosvonalán az úttestben futott az elektromos vezeték. Mivel az építkezés megindulásakor a Vámház körút (akkoriban Mészáros utca) csak a Lipót (Váci) utcáig tartott, azt időközben egy útban lévő háztömb lebontása mellett egészen az új hídig vezették el.

Ezzel – a híd átadása után másfél évvel – a villamos közlekedés is megindulhatott a Kálvin (akkoriban Széna) tér felől Budára. A járatot a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) üzemeltette. A villamos pályát végül 1923-ban alakították át felsővezetékes rendszerűre, míg 1938-ban helyezték át a híd közepére. A sors fura fintora, hogy mindössze hét évvel a felújítás és átalakítás után a II. világháborúban, a visszavonuló német alakulatok felrobbantották a hidat, és ezzel majdnem megpecsételték a sorsát.

Villamosvasúti pálya építése a Ferenc József hídon. A munkát felügyelők, munkások. Közelről látható az alsóvezetékes sínpálya útburkolat alatti szerkezete 1896 körül. Szerző ismeretlen. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Ám a híd még a komoly károsodások ellenére is túlélte a robbanást, ami egyértelműen Feketeházy János zseniális munkáját dicséri. A hidat végül a robbanás után alig egy évvel, 1946 tavaszán kezdték újraépíteni, az eredeti tervek alapján gyártott alkatrészekkel és még abban az évben, augusztus 20-án adták át a forgalomnak, immáron Szabadság-híd néven.

Ha szereted a romantikát, a múltat és Budapestet, neked írják a Budapest romantikája blogot.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A kormány lemondott több mint egymilliárd forint uniós pénzről, amit a Nyugati pályaudvar átépítésére kaptak
A tervek szerint az Eiffel-csarnok alá vitték volna a vágányokat, az így felszabaduló részen pedig közösségi teret alakítottak volna ki. Lázár János azonban közbelépett.

Link másolása

Lázár János beruházási miniszter javaslatára azonnali hatállyal

felmondott egy tavaly októberben aláírt 2,8 millió eurós (1,1 milliárd forint) összegű uniós támogatási szerződést a kabinet

- írja a Népszava.

A lap megjegyzi, hogy a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapvetően az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2022. évi második pályázati kiírására történő benyújtásáról szól, de az utolsó pontjában az is szerepel, hogy Magyarország a szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedések keretében felmond egy Európai Bizottsággal korábban megkötött Támogatási Megállapodást is.

A Népszava információi szerint a Nyugati pályaudvar környezetének megújítására, kapacitásbővítésére, valamint további tervezési feladatainak elvégzésére még tavaly a Vitézy Dávid vezette - azóta megszűnt - Budapest Fejlesztési Központ és a jogutódja a Lázár János felügyelete alá tartozó Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) által elnyert uniós forrásról van szó.

Az már korábban kiderült, hogy a spórolás legnagyobb vesztese Budapest lesz. Folyamatosan állítják le a projektjeit az iskoláktól a hídakig.

A Nyugati Pályaudvar újjászületését célzó terv 2,5 milliárd forint összértékű projekthez az állami forráson kívül ugyanis az EU-tól pályázati úton 2,8 millió eurót, azaz körülbelül 1,1 milliárd forint forrást nyert el a BFK jogutódjaként az NKK.

A felújítástól többek között a metróállomás integrálását várták, valamint a vágányokat a műemléki védettségű Eiffel-csarnok alá vitték volna, az így felszabaduló teret pedig közösségi célokra nyitották volna meg. Lehetőség nyílt volna a belváros további zöldítésére, a környéken egy új, parkosított városrészt alakítottak volna ki.

A brit építészirodával meg is kezdődtek a részleteket tisztázó tárgyalások, de a tervezői szerződést már nem tudta aláírni a BFK, mivel Lázár János előbb átnevezte, majd minisztériumába olvasztotta a céget.

Korábban mi is bemutattuk a terveket:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
Így ünnepelt Budapest utcáin a tömeg szilveszter éjjelén
A fővárosban a Covid-éveket leszámítva mindig jó nagy tömeg ünnepelte az új évet, éjjel sem volt ez másképp. Sok ember, dudaszó, tűzijáték, petárdák, színes és hangos kavalkád volt az utcákon.

Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Szilveszteri hangulatban Budapest - már kora este elárasztották a belvárosi utcákat az ünneplők
Hangos dudaszó, színes parókák, konfetti, és egyre nagyobb tömeg - ezt találtuk Budapest utcáin néhány órával éjfél előtt. Mutatjuk a képeket.

Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Videó: Koncertteremmé alakult a Deák téri metróállomás az átadás előtt
A metró vezetése egy zártkörű állomásavató koncerttel szerette volna megköszönni mindazok munkáját, akik részesei voltak a megújulásnak. Most te is bepillanthatsz a különleges eseménybe.

Link másolása

Január 23-án átadják a fővárosi közlekedőknek az M3-as metró Deák téri, valamint a Ferenciek tere állomásokat.

Ám a közlekedés megindulása előtt a metró vezetése egy zártkörű állomásavató koncerttel szerette volna megköszönni mindazok munkáját, akik részesei voltak a megújulásnak. A koncertről az Énbudapestem készített felvételt.

Az M3-as metró felújítása újabb szakaszához érkezik:

január 23-án megnyitják a Ferenciek tere és a Deák Ferenc tér állomásokat az utasforgalom előtt

– írta a Budapesti Közlekedési Központ.

Az átadás után Kőbánya-Kispesttől már a Deák Ferenc térig lehet utazni a metróval, így Dél-Pest felől átszállás nélkül elérhetővé válik a belváros, az M1-es földalatti, valamint az M2-es metró. A Deák Ferenc tér és a Göncz Árpád városközpont között továbbra is pótlóbusz közlekedik, a Nagyvárad téren pedig az állomás felújítása miatt továbbra sem állnak meg a szerelvények.

Az M3-as metró felújítása 2017 őszén a vonal északi szakaszán kezdődött. A felújítás 2023 második negyedévében fejeződik be, várhatóan március közepétől már a teljes vonalon jár a metró, május közepétől pedig az utolsóként felújított Nagyvárad tér és Lehel tér állomásokat is használhatják az utasok – ígéri a BKK.

A koncertről szóló anyagot EZEN A LINKEN lehet megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk