5 ma is működő legendás budapesti kávéház
Budapest igazi kávévárossá vált a századfordulóra. Az 1900-as években már vagy ötszáz kávéház, kávézó volt a fővárosban. Akadt köztük jónéhány, amely kiváló íróink, költőink, humoristáink vagy újságíróink második otthonának számított.
A kávézók valódi közösségi terek voltak, ahol sokféle ember megfordult, ahol baráti és üzleti találkozókat tartottak, ahonnan akár politikai mozgalmak indultak. Itt olvasták el a vendégek az újságot, itt vitatkoztak egymással, csendesen szemlélődtek az ebédjük vagy uzsonnájuk felett üldögélve, vagy éppen itt írtak órákon keresztül.
E kávéházak közül csak kevés működik még ma is ugyanabban az épületben, amelyben annak idején megnyitott. Régi, patinás intézmények, érdemes megismerni őket. Öt olyan régi, híres kávéházat mutatunk be, ahová ma is beugorhattok.
1. A Britannia Szálló kávéháza - ma Zsolnay Kávéház
Egészen a 19. századra nyúlik vissza a Teréz körút egyik leghíresebb épületének története. A mai Szondi utca-Teréz körút sarkon álló épületet kiszemelte magának egy szállodás, átalakíttatta, és Budapest egyik legkorszerűbb szállodáját nyitotta meg Britannia néven 1913-ban. Nem sokkal később Németh Aladár és neje vette át a szállodát, ők üzemeltették az államosításig. Kávéházat nyitottak, a nevezetes Szondi sörözőt,
Móra Ferencnek pedig, aki törzsvendégük volt, külön szobát tartottak fenn.
A Britanniában indult a Móricz Zsigmond által alapított egyedülálló irodalmi-közéleti szalon, a Nyugat Barátok Köre is.
A Britannia Szálló a két világháború között; a földszinten működött a kávéház - Forrás: Fortepan.hu
Hétfőn pszichológiai témájú előadások és beszélgetések voltak, a keddet a költők kapták meg. "Rendes előadónapokon verseikből vagy novelláikból a következő írók olvastak fel (többen 2-3 izben is): Babits Mihály, Erdélyi József, Fekete Lajos, Fenyő László, Füst Milán, Gelléri Andor Endre, Gellért Oszkár, Illyés Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Komlós Aladár, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond (10 alkalommal), Nagy Endre (23 alkalommal), Nagy Lajos, Pap Károly, Sági Márta, Sárközi György, Szabó Lőrinc, Szenes Erzsi és Szép Ernő" Szerdán a szobrászoké volt a Britannia, csütörtökön Nagy Endre szórakoztatta a publikumot, pénteken a képzőművészek jártak ide. (Például Berény Róbert is, akinek az egyik festménye a Stuart Little, kisegér című filmben bukkant fel több évtizedes lappangás után.)
Az államosításkor Némethéknek el kellett hagyniuk a szállodát; az intézmény a Béke Szálló nevet vette fel. Egészen a kilencvenes évekig Orfeum néven szórakozóhelyet működtettek - itt lépett fel annak idején fiatal, kezdő színészként Bitskey Tibor és Bodrogi Gyula, itt kezdett el táncolni Klapka György. És itt lépett fel a néptáncosok között egy híressé vált 1956-os fotó főszereplője, a 15 évesen hősi halált halt Szeles Erika. Az alábbi fotó 1972-ben készült a Béke Szálló előtt.
A Béke Szállót 1985-ben átépítették, a kávéházat az első emeletre költöztették, és az egyedi, a szálloda számára készülő porcelánok miatt használatra megkapta a Zsolnay nevet. Ma a Radisson Blu Béke Hotelben újra a földszinten találjátok. Szeretnék feleleveníteni a klasszikus kávéházi hangulatot, november 11-én például Ugron Zsolnával lesz beszélgetés.
A kávéház ma - fotó: Zsolnay Kávéház Facebook-oldal
2. Művész
Az 1884-ben épült neoreneszánsz lakóházban, az egykori Szenes-palotában lévő vendéglátóhely Kis-Gerbeaud, majd Művész Cukrászda néven vált ismertté a fővárosban. Többször átépítették, a legutóbbi átalakításkor próbáltak ügyelni arra, hogy a háború előtti állapotot tükrözze a belső tér.
Miről híres ez a kávéház? Például arról, hogy
a Nirvana együttes tagjai 1989-ben jártak itt, akkor, amikor még a kutya nem ismerte őket Magyarországon.
Sokáig városi legendának számított a budapesti fellépésük a PeCsában - fórumok is foglalkoztak a történet valóságtartalmával. Néhány éve az UrbanLegends utánajárt a dolognak, és némi keresés után kiderítette, hogy maga Novoselic töltött fel budapesti fotót a Live Nirvana oldalra. A zenekar 1989. november 21-én lépett fel - meglehetősen indiszponált állapotban - a TAD, a The Love és a nagy hazai alter kedvenc, a Szexepil társaságában. A fotó pedig állítólag a Művészben készült.
Az Andrássy úti neobarokk épület persze nem tipikus underground rockzenei helyszín. A Művész nyugodt, régi időket idéző kávéház. Mándy Ivánnak saját asztala volt, Pilinszky János ide járt kávézni. Mándy egyébként imádott a felszolgálólányokkal csevegni. Úgy fogalmazott, hogy a nők között a presszós lányok különleges helyet foglaltak el az életében, otthonra lelt közöttük.
"Az általánosan elterjedt hiedelem szerint csak délelőttönként ült be (más vélekedések szerint akadt, hogy délutánonként is betért), a tábla már ott volt az asztalon, újságot és kávét kért, s általában két-három óra hosszat írt, de közben főleg a körülötte lévők párbeszéd-foszlányait hallgatta. Közben nem volt szabad hozzá szólni, zavarni, csak az általa odahívottakkal beszélt" - írják a Művész honlapján.
A honlapon közzétették, hogy az ismert vendégeik közül kinek mi a kedvence a kávéház kínálatából.
Miklósa Erika – Sajttorta, salátávariációk
Lorán Lenke – Mákos, diós és gesztenyés beigli
Eszenyi Enikő – Eszterházy torta (elvitelre is gyakran visz színi társulatának)
Dobó Kata – Puncstorta
Xantus Barbara – Gesztenyés- meggyes hajó
Falusi Mariann – szendvicsvariációk
Máthé Krisztina – fagylaltkehely
Zséda – Dupla mogyorós szelet
Tolvai Renáta – sós falatok
Muri Enikő – Puncstorta
Anthony Hopkins – budapesti filmforgatása során rendszeres vendégük volt, több süteményt is megkóstolt
Friderikusz Sándor – Somlói galuska
Mága Zoltán – Gesztenyés-meggyes hajó
Palik László – Dupla mogyorós szelet
Boros Lajos – Somlói galuska
Maros Gábor – Dobos torta
Rózsa György – Somlói galuska
Nemcsák Károly – Házi krémes
Szelba Krisztián (Cooky) – Dobos torta
Fásy Ádám – fagylaltkehely
Király Viktor – Dobos torta
A Művész Káváház ma - Fotó: Művész Kávéház
3. New York
A feudális arisztokrácia Nemzeti Kaszinója és az írók, művészek New York kávéháza között legalább akkora volt a különbség, mint a lóversenypálya elegáns klubépülete és a köznép lelátói között. Külön világok voltak ezek, de nem áthidalhatatlan szakadékkal elválasztva. Akadtak arisztokraták, akik tisztelték az írókat és a festőket. Cserébe az írók és a festők többsége tisztelte a az arisztokratákat, kivált a született arisztokráciát. Ugyanazokat az újságokat, olykor ugyanazokat a könyveket olvasták, ugyanazokat a kerítőket ismerték. Más-más helyen vacsoráztak, asztalukat is másként terítették, de nemzeti eledeleik, kedvenc muzsikusaik, orvosaik és színésznőik többnyire ugyanazok voltak.
Forrás: John Lukacs: Budapest 1900 . A város és kultúrája
Hogyan született a híres kávéház? Arányi Miksa az 1870-es években Párizsba utazott, ott megismerkedett a New York Biztosító Társaság igazgatójával, aki magyarországi hálózat kiépítésével bízta meg. Hauszmann Alajost kérték fel a tervezésre; a palotát 1894-ben adták át. Földszintjén fényűző módon berendezett kávéházat nyitottak.
New York kávéház belső fotója (New York-palota). A felvétel 1890 után készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.061
New York kávéház belső fotója (New York-palota). A felvétel 1890 után készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.059
Az anekdota szerint
a megnyitó napján az akkor újságírótanonc Molnár Ferenc a Dunába hajította a kávéház kulcsát, hogy azt soha többé ne lehessen bezárni. Heltai Jenő leírása szerint ez meg is valósult, a művészek gyakorlatilag bent éltek.
"A pazar New Yorkban kitisztították a cipődet, kivasalták a ruhádat, késő este is megborotváltak, lenyírták a hajadat meg a körmödet... A kávéház műhely és íróasztal volt, balsorsban lakás és éjjeli szállás is, hiszen hajnaltól hajnalig nem kellett belőle kimozdulni. A New York minden előkelőségével is demokratikus kávéház volt. (…) Varázsának senki sem tudott ellenállni. Mindenki mindenkit ismert benne. A pincér rögtön kiszolgált, meg sem várta, hogy rendelj valamit. Szó nélkül megkaptad mindennapi feketédet, és hozzá a tintatartót meg az írópapirost."
Karinthy "Nyehónak" becézte a helyet. Itt találkoztak a Nyugat és a Pesti napló szerkesztőségének tagjai. Állítólag a karzaton ülve írta meg Molnár Ferenc a Pál utcai fiúkat. Ide járt Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, Weöres Sándor is.
A New York 1937-ben - Forrás: Fortepan.hu
A New York dicsőséges időszaka a második világháborúval lezárult. Az épület tetejét géppuskafészekké alakították, a kávézó istálló lett. A háború után itt működött a Hungária Kávéház. Az 1990-es évekre gazdátlan lett az épület, 2001-ben vásárolta meg a Boscolo csoport, hogy felújítva újra kinyissa.
Alfonzó a Hungária Kávéház előtt - Forrás: Fortepan.hu
A New York ma ilyen - Fotók: Nagy Szabolcs
4. Schódl vagy Schódli Kávéház - Múzeum Kávéház - a mai Múzeum Café
Sokan nem is tudják, hogy ez a hely is a pezsgő szellemi életéről ismert. És azt sem, hogy azon kevés számú régi, budapesti nagykávéházak közé tartozik, amelyek a történelem viharai ellenére szinte épen őrizhették meg belsőépítészeti arculatukat. Ma étteremként működik, belső terét festmények és Fischer Ignácz majolika gyárának darabjai díszítik.
1885-ben nyitotta Schódl Ádám - ésszerű ötletnek tűnt a Belvárosban, a Nemzeti Múzeum és az egyetemek közelében. Hamar felkeltette az írók, a zsurnaliszták, a tudósok és tanársegédeik, valamint a parlamenti képviselők érdeklődését.
Bródy Sándor (Főherceg Sándor) utca 2., Fechtig-ház a Múzeum körút sarkán. A felvétel 1876-1885 között készült. A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.156
Az épület 1956 őszén - Forrás: Fortepan.hu
A Múzeum Caféban időnként újjáélednek a hagyományok. Nemrég a Mindentudás Egyeteméhez hasonló előadás-sorozatot indítottak. Ezen egy-egy szakterület jeles képviselői foglalkoznak olyan témákkal, amelyek a közönséget érdekelhetik.
A Múzeum Café ma:
5. Hadik
Létét részben a 20. század első éveinek nagyszabású építkezéseinek köszönheti, részben pedig annak, hogy Karinthy Frigyes neje, majd a kiváló író is gyakran megfordult itt.
A Bartók Béla út 36-38. szám alatt álló társasházat egy orvos és a felesége építtették Svarc Jenő tervei alapján. A ház a közelben található laktanyáról a Hadik nevet kapta. 1911-ben Téri Nándor nyitott ezzel megegyező nevű kávéházat a földszinten, ám hamarosan új bérlők működtették, mert az első vezetőjének nem sikerült igazán beindítania.
A Hadik csupán 1920-as évektől vált felkapott hellyé, amikor a tőle nem messze lakó Karinthy Frigyes elkezdett ide járni. Karinthyt követték a barátai, majd a többi jeles író és költő is. Saly Noémi kutatásai szerint Déry Tibor, Tersánszky Józsi Jenő, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Füst Milán, Nagy Lajos, Hunyady Sándor, Heltai Jenő, Rejtő Jenő is gyakran üldögélt a Hadikban.
A hely beceneve szatyor volt, ugyanis a fennmaradt anekdota szerint, amikor Karinthy először lépett az alagsorba, és pillantotta meg a falakat borító gyékényt, felkiáltott: "De hiszen ez egy szatyor!”
Így nézett ki egy gyékényből font szatyor - ehhez hasonlókat még az 1940-es, 50-es években is használtak
Budapest ostroma és a felszabadulás után sokáig üresen állt a Hadik, majd 1971-ben a Szivárvány Áruházé lett a helyiség. A rendszerváltozás után cipőbolt volt a kávéház helyén, és csak a 2000-es években merült fel az igény arra, hogy újra megnyisson a Hadik, itt, az eredeti helyén. 2010-ben kapta meg a felújított Hadik Kávéház és Szatyor Bár és Galéria a működési engedélyt. Előbbi klasszikus kávéház, utóbbi pedig vidám, vicces hely, amely elsősorban a fiatalokat célozza meg.
5 évesek lettünk, és annyi mindent köszönhetünk a Hadik Irodalmi Szalonnak. Fantasztikus estéket, megható pillanatokat, könyveket, verseket, zenét, képet.
És emberi kapcsolatokat, barátságokat.
Például a Hadik két Annája - Ott Anna és Juhász Anna is a Szalonnak köszönheti a barátságát.
Maguknak mit jelent az 5 éves Hadik Irodalmi Szalon? Meséljék el kedvenc estéjüket, foglalják össze gondolatukat és küldjék el nekünk üzenetben november 15-ig. Ezeknek is szerepe lesz a Gálaestünkön, és a "vallomásokért" ajándékokat is sorsolunk!
Regisztráció és történetek: [email protected]
Ott Anna és Juhász Anna a Hadikban - Fotó: Wertán Botond, Forrás: Hadik Kávéház
Ilyen ma a Hadik - Forrás: Hadik Kávéház Facebook-oldal
Ilyen ma a Hadik - Forrás: Hadik Kávéház Facebook-oldal
Japán Kávéház
Például az Abbázia, a Madách térről az Orczy kóser kávézó, az Operával szemközti Dreschler. A Japán a II. világháborúig működött, ma az Írók Könyvesboltját találjátok a helyén. A Pilvaxnak már a nyoma sincs meg, az épületet a 20. század elején lebontották - a mai Pilvax csak a nevét őrzi, és a szellemiségét kívánja ápolni.
Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!
