4 csodálatos budapesti épület, amelyet Steindl Imre tervezett
Steindl Imre a 19. század szülötte. Korának építészei között olyan nevek szerepelnek, mint Ybl Miklós, Schulek Frigyes, Hauszmann Alajos, Lechner Ödön. Nem lehetett hát könnyű kiemelkedni a kortárs zsenik között, de amikor az ő építési terve nyerte az Országház felépítésére kiírt pályázatot, egyértelmű lett: neve halhatatlanná vált.
Fotó: Wikipédia
1839. október 29-én született Pesten, módos családban. Apja ékszerész volt, Kígyó utcai műhelyének jó híre volt a környéken. Miután Imre a Műegyetemen diplomát szerzett, Bécsbe ment, hogy ott folytassa építészeti tanulmányait. Mestere volt Schmidt Frigyes is, a bécsi Városháza felépítője, a gótika és historizmus kiváló képviselője – úgy hírlik, Steindl volt a kedvenc tanítványa.
Hét év után kitüntetéssel végezte el bécsi stúdiumait, de első útja nem haza, hanem egy franciaországi tanulmányútra vezetett; a Rajna menti műemlékeket figyelte meg. Magyarországon, immár professzorként, újra bekapcsolódott az oktatásba: a Műegyetemen lett a középkori építészet tanára – egészen haláláig, 1902-ig.
Huszár Boglárka képe
Huszár Boglárka képe
Huszár Boglárka képe
Huszár Boglárka képe
Fotó: Huszár Boglárka
Fotó: Nagy Anita
Fotó: Nagy Anita
Első nevezetes munkája a pesti Új Városháza volt, amelyet kezdetben neogótikus, később neoreneszánsz stílusban tervezett meg, így az épület a firenzei quattrocentót idézi. Pest-Buda egyesítésének környékén, 1870 és 75 között épült fel, az első ülést 1875. március 1-jén tartották benne. A Váci utca 62-64 a korzó egyik legimpozánsabb épülete a maga komorságával és kőből faragott homlokdíszeivel. A beltér – a hatalmas csarnok és egyben lépcsőház – ugyanakkor a historizmus jegyeit hordozza az antik és klasszikus hagyományokat követve.
1883-ban adták át a Műegyetem egykori főépületét, amely ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarának kampusza. A Múzeum körúti épület – egyben a Trefort-kerti egyetemi negyed főépülete – neoreneszánsz stílusú. 1910-ig a Műegyetem székhelye, majd a Duna-parti új tömb átadása után a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara költözött be a falai közé. 1951-ben a Természettudományi Kar foglalta el, de ma ismét a bölcsészek tanulnak itt.
Fotó: Fortepan
Fotó: Huszár Boglárka
Fotó: Huszár Boglárka
Fotó: Huszár Boglárka
Amikor Steindl tervei megnyerték a Parlament felépítésére kiírt pályázatot, már nagy nevű, elismert és közismert építész volt. Tizenkilenc pályázó közül választották őt; a döntésben, úgy hírlik, nagy szerepe volt Andrássy Gyula grófnak.
Az egykori miniszterelnök londoni tapasztalatait latba vetve érvelt a gótikus stílus mellett, példaként emlegetve a Temze-menti angol parlamentet. Az első alapkövet 1885-ben tették le, az építkezés 19 évig tartott. Legfőbb művének felavatását nem érhette meg: a Parlamentet halála után öt héttel, 1902 őszén adták át.
Fotó: Fortepan
Fotó: Mervai Márk
Fotó: Wikipédia
Fotó: Mervai Márk
Az Országház kivitelezése után nagyobb feladatot már nem vállalt, de az egyetemen továbbra is tanított. Az erzsébetvárosi Árpád-házi Szent Erzsébet nevét viselő gótikus plébániatemplom az egyik utolsó munkája. A Rózsák terén álló templom építési pályázatára öt tervet nyújtott be. Megnyerte, majd nem sokkal később a művészeknek járó legmagasabb kitüntetést is, a Pro Litteris et Artibus életműdíjat. 1902. augusztus 31-én hunyt el.