Váradi József: a Budapest Airport egy durván elmenedzselt projekt Magyarországon
Világszinten 500 millió utasnál tart a magyar alapítású légitársaság, ez Váradi József szerint „történelmi jelentőségű”, a Wizz Airt pedig egy „magyar sikertörténetnek” nevezte. A cég gépeinek száma nemrég átlépte a 250-et, az utasok száma pedig meghaladta az 500 milliót, amit 21 év alatt értek el. A vezérigazgató szerint ez európai szinten rekord, a legnagyobb konkurenciának ez csak 34 év alatt sikerült – írja a HVG.
Tavaly itthon 7,4 millió utas szállt fel a Wizz Air mintegy 34,4 ezer járatával. A légitársaság számításai szerint nagyjából 7,5 ezer munkahely köszönhető nekik Magyarországon, ebből 1500-at tesznek ki a budapesti alkalmazottaik. A budapesti flotta hamarosan 19 gépesre bővül, és több új célpontra indítanak járatot, az egyik ilyen az újrainduló szófiai járat lesz, amely július 3-án száll fel először.
Váradi sokat beszélt a terveikről. A légitársaság 2026-ban 80 millió utassal számol, ezzel visszakapaszkodik a Covid által okozott bezuhanás előtti trendre. A hosszú távú tervek 2032-ig szólnak, a 100 millió utast 2028 magasságában érhetik el. „Ha elértünk a 100-ig, el fogunk érni a 150 millióig is idővel” – tette hozzá Váradi József.
A növekedést jelenleg hajtóműproblémák is nehezítik. „Két év múlva repülhet újra az összes, hajtóműproblémák miatt parkoltatott gép, ez 2027 végét, 2028 elejét jelenti” – mondta a fapados légitársaság első embere. A cég flottájának 73 százalékát már az Airbus A320neo gépei teszik ki, a korábbi gépeket pedig 239 székesre alakítják át, ez két év múlva fejeződhet be.
A fedélzeti szolgáltatásokkal kapcsolatban Váradi elmondta, a gépeiken előbb lesz wifi, mint kisállatok, de egyelőre egyik sem várható. A Starlink-szerű technológia már megfelelő lenne, de van egy kereskedelmi oldala is. „Egy dolgot megtanultunk, hogy ember nem fog fizetni a wifiért” – jegyezte meg. A cég egyelőre nem vállalja be a költséget, és szponzort sem találtak. A kisállatok szállítására a Wizz Air jelenleg alkalmatlan, és a közeljövőben nem is várható változás.
Az engedélyre inkább charterjáratok miatt van szükség, például sportesemények kapcsán. 2024-ben ők szállították a magyar csapatot a párizsi játékokra. „Simán el tudom képzelni, hogy 2028-ban is mi legyünk az olimpiai csapat szállítója Los Angelesbe” – jegyezte meg.
Úgy véli, az egész koncessziónak van egy alapproblémája, hogy „öli a résztvevők befektetési kedvét”. A 3-as terminálnak szerinte már működnie kellene, de a jelenlegi tervekhez képest is benne van egy öt éves csúszás.
Az idei nyárral kapcsolatban a vezérigazgató optimista, szerinte még jobban sikerülhet, mint a tavalyi. „Szerintem kifejezetten jó nyarunk lesz” – jósolta Váradi, aki szerint ez az egész iparágra is igaz lehet, de a Wizz Airre különösen, mivel a kapacitásaik adottak ehhez.
A Wizz Air 2003-as indulása után a diszkont modellre építve fokozatosan növelte piaci részesedését a közép-kelet-európai régióban. A Malév 2012-es csődjét követően a légitársaság töltötte be a keletkezett űrt a budapesti repülőtéren, és vált piacvezetővé Magyarországon. A cég stratégiája az egységes Airbus-flottára és a költséghatékony üzemeltetésre épült, amivel két évtized alatt Európa egyik legnagyobb légitársaságává nőtte ki magát, folyamatosan bővítve a célállomások számát.
A növekedési pályát a 2023-ban eszkalálódó iparági műszaki problémák lassították. A Pratt & Whitney hajtóművek gyártási hibája miatt a Wizz Air kénytelen volt flottájának jelentős részét – időszakosan több tucat repülőgépet – a földre kényszeríteni ellenőrzés és javítás céljából. Ez a kényszerpihenő kapacitáscsökkenést okozott, miközben a légitársaság igyekezett a kieső gépeket a meglévő állomány intenzívebb használatával és bérléssel pótolni, hogy tartani tudja a menetrendet.
Ezzel párhuzamosan zajlott a Budapest Airport tulajdonosváltása. A magyar kormány és a francia Vinci Airports 2024 júniusában zárta le a tranzakciót, amellyel az állam többségi tulajdonrészt szerzett a repülőteret üzemeltető cégben. A tranzakciót követően a fókusz a régóta tervezett infrastrukturális bővítésekre, elsősorban a 3-as terminál megépítésére helyeződött, amelynek átadása az eredeti tervekhez képest éveket csúszott, miközben a repülőtér utasforgalma folyamatosan emelkedett.
