UTAZZ
A Rovatból

Sóstó: ahol különleges madarak, víz felett vezető fapallók, stadion és interaktív játékok is várnak

Székesfehérváron meglesheted a szárcsákat, az idei év madarát, a cigánycsukot, de élvezheted a nádas susogását, és felfedezheted a természet más csodáit is. És persze benézhetsz a Vidi szentélyébe is.


Székesfehérváron járva remek lazítást, kikapcsolódást nyújt a város varázslatos nyugalom-szigete, a Sóstó. A 218 hektáros területből 121 hektár országosan védett, a többi helyi védettséget élvez.

A szépen kialakított, gondozott Sóstó a város egyik legkomplexebb közösségi terévé vált, ahol

hatalmas zöld felületek, sétányok, tanösvények, madárlesek és pihenő-, játszóterek is várnak. A séta közben számos interaktív elem mesél a különleges állat- és növényvilágról.

Ha nekiindulsz felfedezésének, több útvonal közül választhatsz. Az egész évben szabadon látogatható 7 kilométeres tanösvényen 19 információs tábla és 2 madárles is található, de van itt zöld tanya, ahol lehet piknikezni, és persze a látogatóközpontban is sok hasznos segítséget kaphatsz, de egy kis játékra, interaktív foglalkozásokra is van lehetőség.

A sétányok mentén érdemes figyelni, mert ritkaságokat is lehet látni.

A növények közül megél itt többek között a ritka békakonty, a vitézkosbor, a poloskaszagú kosbor vagy a fehér madársisak, a magyar szegfű, ősszel pedig az őszi kikerics. Az állatok között megtalálni a csigákat, a szitakötőket, a halak közül a csukát, compót, aranykárászt, vagy a fokozottan védett lápi póc is megfigyelhető. De a mocsári teknős állománya is jelentős. Ám a leglátványosabb a terület madárvilága, mintegy százféle madárfaj fordul meg a vízi világban. A szárcsa mellett a vízityúk, sirály, kócsag vagy a kakukk, gyurgyalag is jól érzi magát. Külön érdekesség, hogy a 2021-ben az év madarának választott cigánycsuk faj a Sóstó déli, országosan védett területén költ. Állomány stabil, évente több pár is sikeresen nevel fel fiókákat.

Sóstó első említése 1473-ból való, akkoriban mocsaras vidék volt a terület, amely a nevét a vizéről kapta. Bár a Sárvíz édes vizéből táplálkozik, mégis sós (egy vizsgálat szerint alkálisó van benne). A mocsaras táj miatt egészségügyi szempontból veszélyesnek tartották, ezért a 19. században csapolták le, majd fásították egy részét, így lett az itt élők egyik kedvelt kikapcsolódási helye. A táj átalakult, fás, sétányos, nádas parttal szegélyezett tóparttá lett. Sóstó a 2. világháború után fokozatosan pusztult, szennyeződött, iszaposodott, majd a század végére egyre inkább természeti értékekben gazdag élőhellyé alakult. Ezek megőrzésére védetté nyilvánították egyes részeit, de kisebb területen továbbra is a város lakóinak pihenését szolgálta.

A Sóstó manapság több útvonalon is bejárható. Ám ennek kialakítása nem volt zökkenőmentes. 1990-ben kapott országos védettséget a homokbánya "botanikai eldorádója", a lődombok gyurgyalag és partifecske kolóniája, és a vízmű erdő kék vércsetelepe. Mivel a terület nagyon szennyezett volt, a következő években több tonna szemetet szedtek itt össze. 1993-ban az orchideák védelmére épült az első bürü a nagy kubikgödörben, de a híd faanyagát felügyelet híján elhordták. 1996-ban jött létre az első botanikai tanösvény. Az ösvényt diákok három nyáron át alakították ki, de a karbantartás hiánya miatt az ösvényeket benőtte a növényzet. A terület 2003 januárjában lett helyi jelentőségű természetvédelmi terület. 2001 tavaszán adták át az első 5 km-es tanösvényszakaszt a Sóstó északi medencéjében. A fejlesztés utána is folytatódott, így készült el a Kócsag-kapu és a Kócsag-torony is. Ez a tanösvény most 7,2 km hosszú.

Még több érdekességért érdemes felkeresni a Sóstó Természetvédelmi Területhez tartozó Látogatóközpontot a MOL Aréna Sóstó épületében. Innen indulnak az ökotúrák is, melyek kb. 1,5 órásak, és itt lehet jelentkezni a stadiontúrára is.

A stadiontúrán az építmény történetéről is mesélnek, de kiderül az is, hogy hány szék van benne, miért ilyen a mintázata, miből van a gyepszőnyege és hogyan gondozzák, sőt be lehet nézni a fogdába is.

A látogatóközpontban egy állandó kiállításon mutatják be a Sóstó Természetvédelmi Terület élővilágát, emellett a gyermekeket színes, interaktív foglalkozásokkal várják. A tematikus napokon pedig szakemberek által vezetett ökotúrákat indítanak.

A Sóstó területén négy útvonal közül lehet választani, melyek tetszőlegesen variálhatók a számtalan elágazásnak köszönhetően. A különböző útvonalak más-más hosszúságúak, nehézségűek. Az útvonalak a tanösvény bármelyik bejáratánál elkezdhetők, de kezdőpontnak a Sóstó Látogatóközpont ajánlott, itt térképet is kaphatunk az út megtervezéséhez.

Bővebben ITT


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Friss rangsor: ez a világ 10 legkiábrándítóbb látványossága, a második helyezett Magyarországon található!
Több mint 95 ezer online véleményt elemeztek a kutatók a meglepő eredményhez. A lista második helyén egy magyar látványosság végzett, ahol a látogatók közel fele panaszkodott.


A turistáknak általában van egy bakancslistájuk: helyek és látványosságok gyűjteménye, amelyeket életükben legalább egyszer látni szeretnének. Eiffel-torony, Colosseum, Trevi-kút, pipálható ikonok a kollektív listán. A Radical Storage utazási oldal nemrég azt vizsgálta, mely országok a világ legkiábrándítóbb úti céljai, most viszont egy szinttel lejjebb mentek: magukra a látványosságokra néztek rá. Azokra a helyekre, amelyek elvesztették a varázsukat, vagy egyszerűen belefulladtak a saját sikerükbe.

95 352 látogatói értékelést elemeztenk, a világ 200 leglátogatottabb turistalátványosságáról. A kérdés egyszerű volt: hol csalódnak a legtöbben, és hol a legkevesebben?

Az átlagos negatív értékelési arány 10,9 százalék volt, ehhez képest a lista élén álló helyek messze alulmúlják a várakozásokat.

A legkiábrándítóbb látványosság a brit Alton Towers vidámpark lett,

ahol a látogatók közel fele (49,4%) panaszkodott. Az Alton Towers eredetileg egy grófi magánbirtok volt, amelyet a 19. században nyitottak meg a közönség előtt, pénzgyűjtési céllal. A Disneyland amerikai sikere után, a nyolcvanas évekre teljes értékű vidámparkká alakult. Ma tíz tematikus zónával, 910 hektáron működik, és papíron ez az Egyesült Királyság legnagyobb vidámparkja.

A gond csak az, hogy szinte minden második látogató elégedetlen. Míg az elemzett látványosságoknál az átlagos negatív értékelési arány 10,9 százalék, az Alton Towersnél ez majdnem az ötszöröse.

A panaszok közül messze a leggyakoribb a „nem éri meg az árát” típusú kritika: az összes értékelés 18 százaléka említi ezt, szemben a 2,8 százalékos átlaggal. Érdekes módon nem a játékokat szidják a legtöbben, hanem az ügyfélkezelést: félrevezető jegyinformációk, túlárazott étel-ital, és fizetős extra szolgáltatások minden sarkon.

A második helyen a budapesti Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda végzett,

37,2 százalékos negatív aránnyal, ahol a fő problémát a hatalmas tömeg és a nehézkes megközelítés jelentette.

A Széchenyi fürdő Európa legnagyobb gyógyfürdője, 1913 óta fogad vendégeket, és mára Budapest egyik legismertebb turisztikai attrakciója. Papíron minden adott: történelmi épület, termálvíz, ikonikus szabadtéri medencék.

A valóságban viszont a látogatók több mint harmada csalódottan távozik. A fürdő a zsúfoltság és megközelíthetőség kategóriájában a második legrosszabb eredményt hozta. A tanulság egyszerű: a fürdőruha mellé extra türelem is kell.

A dobogó harmadik fokára a tenerifei Siam Park került (31,2%).

Bár a helyet a „world’s best water park” szlogennel hirdetik, a látogatók a személyzet udvariatlanságára és a hozzáférhetőségi problémákra panaszkodtak, sőt, többen testszégyenítésről és a fogyatékkal élők teljes figyelmen kívül hagyásáról számoltak be.

A listán negyedik a lisszaboni Time Out Market (28,4%),

amely saját sikerének áldozata lett a kezelhetetlen tömeg miatt.

A Time Out magazin által 2014-ben létrehozott lisszaboni gasztropiac volt a médiacég első ilyen jellegű projektje.

2018-ban rangos szakmai díjat is nyert, és sokáig mintaprojektként hivatkoztak rá. A látogatók szerint azonban időközben elfogyott a varázs.

Az értékelések több mint negyede negatív, és a leggyakoribb panasz a zsúfoltság: az összes vizsgált látványosság közül itt említik a legtöbben a tömeget és a nehézkes közlekedést.

Ez klasszikus esete annak, amikor egy hely a saját sikerének esik áldozatul.

Ötödik a római Trevi-kút (24,6%),

ahol szintén a zsúfoltság a fő gond, amit súlyosbított, hogy a szökőkút decemberig részleges felújítás alatt állt. A Trevi-kút a barokk Róma egyik ikonja, filmekkel, legendákkal,

évente nagyjából egymillió eurónyi aprópénzzel. A hagyomány szerint aki bedob egy érmét, visszatér Rómába.

A látogatók negyede viszont inkább azt kívánta volna, hogy jobb időpontot válasszon. A zsúfoltság itt is kulcsszó.

A top tízben szerepel még a Las Vegas-i Horseshoe Casino (24,0%), a dublini Guinness Storehouse (23,2%), az olasz Gardaland Park (23,2%), valamint holtversenyben az isztambuli Topkapı-palota és a washingtoni Nemzeti Repülési és Űrhajózási Múzeum (23,0%).

Az adatokból az is kiderül, hogy a legkiábrándítóbb látványosságok többsége Európában található. Országos szinten az Egyesült Királyság (12,3%), Portugália (12%) és Kanada (11,5%) teljesít a legrosszabbul. A városok versenyében Isztambul (16%), Bangkok (15,9%) és Budapest (13,9%) vezeti a negatív listát.

Léteznek azonban olyan helyek is, ahol a látogatók szinte egyáltalán nem panaszkodnak.

A legkevesebb negatív értékelést a New York-i High Line kapta (1,6%), egy ingyenesen látogatható, magasban vezetett városi park.

Második a Tennessee állambeli Sugarlands Distilling Company (1,9%), harmadik pedig a São Pauló-i Paulista Avenue (2,4%).

A legnépszerűbbek között szerepel még a New York-i Grand Central Terminal és a vancouveri Stanley Park is.

A visszatérő panaszokból kirajzolódik, hogy a turistákat leginkább a tömeg, a rejtett költségek és a rossz ügyfélélmény zavarja.

Átlagosan minden tizedik értékelés negatív egy turistalátványosságnál. De országonként és városonként ez nagyon nem egyenletesen oszlik el – és vannak helyek, ahol a csalódás gyakorlatilag be van árazva a belépőjegybe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Berobban a Wizz Air a magyarok kedvenc nyaralóhelyére, akár fillérekért repülhetsz a tengerparti városba
Sokak álma válik valóra azzal, hogy Wizz Air elképesztő jegyárakon indít rendszeres járatot a horvát tenger gyöngyszeméhez.


Nagyot dob idén nyáron a Wizz Air.

A diszkont légitársaság heti háromszor indítja majd járatait Horvátország egyik legkedveltebb városába, így a nyaralók már az érkezés napját is a tengerparton tölthetik.

Június 8-tól ugyanis már Dubrovnikba is repülhetünk Budapestről, a jegyeket pedig 11 990 forintos induló ártól kínálják.

Az új útvonal bejelentéséről elsőként beszámoló AIRportal.hu szerint a gépek hétfőn, szerdán és pénteken, már kora reggel felszállnak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről.

A hétfői és pénteki járatok a tervek szerint 6:20-kor indulnak Budapestről és 7:35-kor landolnak, szerdánként pedig már 6:00-kor elhagyják a magyar fővárost, és 7:15-re érkeznek meg a dalmát tengerpartra.

Az útvonalon a légitársaság Airbus A321neo típusú gépei közlekednek majd.

A dubrovniki járat egy nagyobb budapesti kapacitásbővítés része. A Wizz Air májustól már 19 repülőgépét állomásoztatja a bázisán, ezzel párhuzamosan öt új, kizárólag a kínálatában elérhető útvonalat is bejelentett.

A horvát város mellett így már Kefalónia, Kalamata, Menorca, Várna és Krakkó is elérhetővé válik Budapestről.

A dubrovniki útra a jegyeket a légitársaság honlapján és mobilalkalmazásában lehet lefoglalni.

Via AIRportal.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Megnőtt az érdeklődés Grönland iránt, elmondjuk, mire ügyelj, ha oda akarsz utazni Magyarországról
Bár az utazás jelenleg könnyebb, mint évekkel ezelőtt, a sarkköri kaland komoly felkészülést igényel.


A világ végének hitt sziget hirtelen népszerű lett.

Grönland, akit sokan a jég birodalmának hisznek, egyre keresettebb úticél.

Elvileg bárki számára elérhető, miután nemrég megnyitották az első valóban nemzetközi repülőterét, nyilván ez is növeli a népszerűségét.

Az elmúlt években egyre több aktív és környezettudatos utazó keresi fel a szigetet, amely határozottan halad afelé, hogy ökoturisztikai központtá váljon. Most, hogy szemet vetett rá az Egyesült Államok elnöke is, még nagyobb figyelem fordult Grönland felé.

Aki ide utazik, annak választania kell: a nyári, zöldbe borult táj és az éjféli nap, vagy a téli, sarki fénnyel megvilágított jégvilág.

Aki nincs hozzászokva a magyarországinál hidegebb télhez és az állandó sötétséghez, annak a nyári hónapok javasoltak az utazáshoz.

Viszont folyamatos világosság furcsa lehet, ezért érdemes alváshoz használatos szemmaszkot pakolni.

A közlekedés is más, mint amit megszoktunk, mivel sok helyen a települések között nincsenek utak, csak repülővel, helikopterrel vagy hajóval lehet utazni. Az új nuuki reptérnek köszönhetően már Koppenhágából és New York térségéből is indulnak közvetlen járatok, és hamarosan Qaqortoqban és Ilulissatban is új repterek nyílnak.

Magyar állampolgárként 90 napig vízum nélkül tartózkodhatsz a szigeten,

amely a Dán Királyság autonóm része, de nem tagja sem az Európai Uniónak, sem a schengeni térségnek.

Az útlevél kötelező, és fontos, hogy a hazautazás tervezett időpontja után még legalább három hónapig érvényes legyen.

Védőoltásokra vagy oltási kártyára nincs szükség.

Fizetéshez dán koronát kell váltani, és a fővároson, Nuukon kívül érdemes készpénzzel is készülni, mert a kártyás fizetés jóval ritkább.

Vámmentesen bevihető 200 cigaretta vagy 50 szivar, 2 liter sör vagy bor és 1 liter tömény szeszes ital, valamint legfeljebb 10 kilogramm állati eredetű élelmiszer.

A biztonságra különösen figyelni kell, és mindenképpen köss helikopteres mentésre is kiterjedő utasbiztosítást. A szélsőséges időjárás és a korlátozott mentési kapacitások miatt a lakott területektől távol egy mentőakció napokig is eltarthat.

Grönland északi és keleti területein, bár ritkán, de előfordulhat, hogy jegesmedvével találkozol, ezért a helyi hatóságok és a túravezetők utasításait szigorúan be kell tartani.

A turizmus fellendülése mellett a nagypolitika is felfedezte a szigetet. Az Egyesült Államok szerint Grönland stratégiai fontosságú, ezért állítólag szemet vetettek rá.

„Grönland stratégiai jelentősége vitathatatlan az Északi-sarkvidéken, ezért az amerikai jelenlét erősítése nemzeti érdek” – közölte egy amerikai diplomata.

A dán és grönlandi vezetés azonban egyértelművé tette álláspontját. „A sziget nem egy ingatlan, amit meg lehet venni, de a kapunk nyitva áll a komoly befektetők előtt” – szögezte le a dán kormány.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Több mint száz méterrel a föld alatt, a sóból faragott csillárok fényében egy teljes város bújik meg Lengyelország mélyén
A világhírű wieliczkai sóbánya földalatti turistaútja 64–135 méter mélyen található, 20 teremből áll, és a kb. 3 km hosszú. Itt van a világ legnagyobb földalatti temploma, amely egy magyar királylányhoz kötődik.
Gregory Iron - szmo.hu
2026. január 20.



Százegy méterrel a föld alatt, sóból faragott csillárok fényében állva nehéz elhinni, hogy ez nem egy díszlet, hanem a világ legnagyobb földalatti temploma. A wieliczkai sóbányában található Szent Kinga-kápolna azonban csupán egyetlen, bár talán a leglátványosabb ékköve annak a föld alatti városnak, amely Lengyelország történelmének több évszázadát őrzi.

A Krakkó melletti Wieliczka kisváros alatt húzódó bánya Lengyelország legrégebbi sóbányája, a bochniai bányával együtt a krakkói sóvidék része. A helyszín 1978 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel, 1989-től pedig Lengyelország történelmi emlékhelye.

A wieliczka-i sóbánya meglátogatása

A bánya felfedezéséhez a fotós, Vas Gergely adott ötleteket és mesélt az élményeiről is.

Azt javasolta, hogy a jegyfoglalást érdemes online intézni, hiszen értékes időt vesztünk a sorbanállással, ami azért szokott lenni bőségesen. Arról nem beszélve, hogy a többféle nyelven indított túravezetésekhez is külön sorba kell állni, és ez így simán egy óra plusz is lehet.

„Krakkó belvárosából a bányát elérhetjük kb. 20-25 perc alatt vonattal 7 euroért. Ellenben mi az Über taxit választottuk, mert két főre kb. 11 euroért odatranszportáltak minket a szállástól 15-20 perc alatt” - mesélte Gergő.

A belépőjegyet visszaigazoló e-mailben mindenkit megkérnek, hogy legalább 15 perccel előbb érkezzen meg a csoportjához, amit jobb ha megfogadunk. A levélben hasznos tanácsok is vannak, például hogyan öltözködjünk, mit vigyünk, hiszen bő 2,5 órás gyaloglás áll előttünk, amivel még így is csak a bánya területének mindösszesen egy százaléka tárul elénk. A vállalkozó kedvűeknek van lehetőségük kúszós-mászós verzióban is felfedezni a sóbányát, erről részletek a sóbánya honlapján találhatóak.

A túra első részén, egy "laza" 380 lépcsős csigalépcső-szerűségen kell túlesni, és a lépcsők kitartanak a 135 méteres alsó részig végig, ahonnan - spoiler: lift visz fel villámgyorsan.

"Mi az angol vezetést választottuk, hiszen a magyar nyelv nem szerepel a listán. Magával a vezetéssel és az információkkal maximálisan elégedettek voltunk. A végső állomáson található egy panorámalift, ami felvisz minket kb. 40 méter magasba, egy kilátópontra kb. 2-3 euroért. Ezt a részt kihagyhatónak véljük, ugyanis nem tartalmaz hozzáadott értéket véleményünk szerint" - árulta el.

Azt is megtudhattuk, hogy a túra legvégére kellemesen elfáradtak. "Minden szempontból ajánlott felfedezés ez, nem kizárt, hogy kipróbáljuk egy másik alkalommal a mászós verziót is" - tett hozzá még Gergő.

További információk: ITT

Képgaléria: A bányából

(Fotókért kattints a képre)

Érdekességek a bányáról

A bánya létrejöttét egy tizenötmillió évvel ezelőtti eseménysorozat alapozta meg, amikor a miocén kori tenger visszahúzódásával egy zárt, egyre sósabb medence jött létre. A forró éghajlat hatására először karbonátok, majd szulfátok, végül pedig a kősó rakódott le. Később a Kárpátok felgyűrődése során a tektonikus erők az egész sótelepet több tíz kilométerrel elmozdították eredeti helyéről.

A földtani kincset már a lengyel államalapítás előtt is hasznosították. Eleinte a sós források vizének lepárlásával, majd a 13. századtól megkezdődött a tényleges kősó-bányászat. A Piast uralkodók idején a só kitermelése királyi monopólium volt. Gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a középkorban a lengyel királyság bevételeinek harmada a krakkói sóvidékből származott. Nagy Kázmér 1368-ban külön törvényben szabályozta a sóbányászat és -kereskedelem jogi kereteit. A bányászok nem egyszerű munkások voltak, hanem saját szerszámokkal rendelkező, megbecsült szakemberek, akik vagy őrölt sót állítottak elő fahordókban, vagy közel 3 méter hosszú, 50 cm átmérőjű sótömböket, úgynevezett „sóbálványokat” faragtak ki. Bár a klasszikus fejtés mára megszűnt, a vállalat ma is működik: a sót vízzel oldják ki, majd lepárolják.

A mélység felé haladva a bánya kilenc szinten terül el, a legfelső 64, míg a legalsó 327 méter mélyen fekszik. A tárnák, termek, tavak és aknák teljes hossza meghaladja a háromszáz kilométert. A bánya mikroklímája egyedülálló: a hőmérséklet állandóan 12–14 °C körüli,

a levegő pára- és nátrium-klorid-tartalma magas, emellett pedig jelentős a mangán-, magnézium- és mésztartalma is. Ennek köszönhetően 135 méter mélyen, a Wessel-tó termében rehabilitációs központot alakítottak ki légúti betegségekben szenvedők számára.

A 18–19. század fordulóján kialakított, évente mintegy egymillió látogatót vonzó turistaút 64 és 135 méteres mélység között, mintegy 3 kilométer hosszan kanyarog. A látogatók bejárhatják a Szent Kinga-kápolnát, melynek padlóját egységes sólapok borítják, mennyezetéről pedig hatalmas sókristályokból összeállított csillárok lógnak le. A falakon az Újszövetség jeleneteit ábrázoló domborművek láthatók, és itt őrzik Árpád-házi Szent Kinga ereklyéit is, akit II. János Pál pápa 1999-ben a sóbányászok védőszentjévé avatott.

A túra során megtekinthető a „leégett kamra”, amely a metánégetők veszélyes munkáját mutatja be, akik hosszú rudakra tűzött zsarátnokkal égették el a járatokban felgyűlt robbanásveszélyes gázt. A Sielec-kamra azokat a fából készült szállítóeszközöket mutatja be, amelyeket a sós levegő tökéletesen konzervált, köztük a „magyar kutyának” nevezett, emberi erővel vontatott kiskocsit. A bánya legmagasabb, 50 méteres termét, a Stanisław Staszic-kamrát a második világháború alatt a németek repülőgép-alkatrészek összeszerelésére használták. A Michałowice-kamra lenyűgöző látványt nyújt az 1870-es években épített, hatalmas gömbfákból ácsolt tartópilléreivel. A Varsó-kamra ma rendezvényközpontként működik, ahol koncerteket, bálokat és sporteseményeket is tartanak. A bánya történetét, a kitermelés eszközeit és a város múltját a harmadik szinten található, 14 teremből álló múzeumi kiállítás mutatja be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk