prcikk: Megújult a Fertő tó környéke – körbekirándultuk! | szmo.hu
UTAZZ
A Rovatból

Megújult a Fertő tó környéke – körbekirándultuk!

Felfedeztük a Fertő-táj rejtett ékköveit.


Sopronnak van egy sajátos vonzereje. És nem csak akkor, ha fesztivál van!

Van sok szállodája, étterme, műemléke. Tökéletesen alkalmas egy tavaszi vagy nyári családi kirándulásra is, mert megannyi programot és látnivalót tartogat. De a környék kisebb településeire is érdemes odafigyelni, főleg most, hogy egy Uniós pályázat hatására még inkább összefogtak, hogy vonzóbbá váljanak az utazók számára.

A Fertő-táj ékkövei projekt a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsának vezetésével, a Magyar Turisztikai Ügynökség és az érintett hat önkormányzat együttműködésében valósult meg. A projekt keretében összesen 406 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból gazdagodott Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak és Sarród egy-egy nevezetessége, emellett új szolgáltatásokkal, programcsomagokkal, vezetett túrákkal és információs anyagokkal is várják a kikapcsolódni vágyókat.

A Fertő-tó kerékpárút mentén két új látnivaló, és négy nevezetesség lett korszerűsítve. Ezek kiválóan alkalmasak arra, hogy kerékpárosként ne csak áttekerjünk a településeken, hanem maradjunk is kicsit, hogy megismerjük a környéket.

Persze kerékpár nélkül is érdemes útra kelni és végigmenni a magyar oldal településein.

Mi egy esős napon vágtunk neki a túrának, hogy megismerjük azt a 6 települést, ahol tényleges fejlesztések történtek. Magunk is meglepődtünk rajta, hogy mennyire jól esett még így is a felfedezés, barangolás.

Hiszen a környék kirobbanóan zöld, és a levegő frissességét szinte harapni lehetett.

Elöljáróban tehát bíztatnék mindenkit arra, hogy egy borongósabb napon is nyugodtan keljen útra, és akár autós segítséggel az egyes települések között.

És mindenképpen ragadjon magához mindenki egy útlevelet!

Ugyanis két nyelvi verzióban, magyar-német, és angol-román-olasz-szlovák nyelven,

összesen tízezer példányban készült el a „Világörökség útlevél”. Az útlevél végigkalauzolja az utazókat a környék látnivalóin, köztük az együttműködésben résztvevő és projekt keretében megálmodott vagy felújított világörökségi helyszíneken.

Az egyes megállóknál pecséteket gyűjthetnek útlevelükbe a túrázók, és az összegyűjtött pecsétekért cserbe ajándékkal gazdagodhatnak mindazok, akik az útlevélben szereplő tíz látnivalóból legalább hatot felkerestek. Az útlevéllel a benne szereplő turisztikai látnivalók kedvezménnyel látogathatóak.

A Fertő-tó és az azt körülölelő táj a környező településekkel a világ legszebb tájai közé tartozik, amelynek révén az UNESCO 2001-ben felvette a régiót a világörökségek közé. A megtisztelő tagságot a térség gazdag történelmi, kulturális és épített örökségeivel, szőlő- és borkultúrájával, valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki.

Na de lássuk a bebarangolásra váró településeket és látványosságokat.

Bármi mi a túránkat a kilátónál kezdtük, érdemes inkább a Peisonia Látogatóközponttal indítani, mert itt egy klassz interaktív kiállítás megtekintése után már némi tudással indulhat neki az ember az útnak.

Peisonia Látogatóközpont, Fertőszéplak

Fertőszéplakon egy kupacban rengeteg szépség található. A Széchényiekhez kötődő kastély az 1600-as évek végétől másfél évszázadon át szolgált a család lakhelyéül. Ez idő alatt a település a térség gazdasági központjává emelkedett. A Templom-dombon épült fel a Széplaki Hármashalom, az az egyedülálló együttes, mely magában foglalja a templomot, a kálváriát, a Szent Szív szoborcsoportot és a kastélyt is.

A felújított kastélyban interaktív kiállítás, ajándékbolt és kávézó is helyett kapott. Itt érdemes felvenni az útlevelet és tovább indulni a pecsétgyűjtésre.

Gloriette-kilátó, Fertőboz

A kilátóhoz 330 lépcső vezet fel, amihez egy minimális edzettség szükségeltetik, de semmiképpen sem érdemes kihagyni.

A franciául „kis házat” jelentő gloriett vagy gloriette kilátó történelme több mint 200 évre nyúlik vissza. Gróf Széchenyi Ferenc 1802-ben építtette a Fertőboz fölötti magaslat szélén József nádor látogatásainak emlékére.

Elsőre fel sem fogja az ember hogy mit lát innen. Pusztaságnak tűnik az egész.

De ha jobban megnézzük, kirajzolódik a szemünk előtt az óriás, érintetetlen nádas.

Papkert, Hidegség

A Papkert a béke és nyugalom szigete. Már most, április közepén zöldben úszik minden. Rengeteg különleges növény csodálható meg itt, és a madárhang sem elhanyagolható pozitívum.

A területén 21 időszaki forrás fakad, és az ösvényeken és fahidakon vezető sétautat bibliai idézeteket tartalmazó táblák szegélyezik.

A Papkert szerves egységet alkot a falu felett őrködő Szent András-templommal, együttesük szépen mutatja a kereszténység hatását a Fertő-tájon.

Ez az a hely, ahol tényleg érdemes kicsit offline módba tenni magunkat, és eggyé válni a természettel.

Fertőhomoki tájház

Fertőhomokon a 16. század óta élnek horvátok. Az itt élő történelmi népcsoportok, hagyományaik és kultúrájuk fontos elemei voltak a táj világörökségre való jelölésének.

A felújítás során a tájház korabeli hangulatát megőrizték, de állandó kiállítása interaktív elemekkel is kiegészült.

A pajta mögött a fejlesztéseknek köszönhetően szabadtéri színpad és nézőtér jött létre. Itt nemsokára koncertek, színházi előadások, táncbemutatók is lesznek majd. Az udvaron fedett foglalkoztató épült kültéri kemencével, a pajtában pedig a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások eszközeit tekinthetik meg a látogatók.

Mivel látogatásunk alkalmával még nem voltak nyitva a vendéglátó helyek, mi a fedett udvari térben fogyasztottuk el a hegykői Tornácos Házból érkező ebédünket. Ez alapján a kóstoló alapján a hotel is rendesen felkeltette az érdeklődésünket. Remélhetőleg legközelebb már akkor járunk arra, amikor maradhatunk is náluk pár napot, és élvezhetjük a wellnesst és a konyhájukat.

Mariska Néni Háza, Hegykő

Hegykő fürdőjével, vendéglátóhelyeivel, programjaival a Fertő part egyik központja. Itt vezet keresztül a Fertő-menti kerékpárút is. A Széchenyi Ödön park mentén futó Nyárfa soron áll Mariska Néni Háza: itt jött létre a település új turisztikai információs pontja, mely a tavat megkerülő többezernyi biciklis turista egyik bázisaként szolgál pihenőhelyül. Megtalálhatók itt a környék körbetekerhető útjairól, kerékpáros-barát szálláshelyeiről, vendéglátóhelyeiről szóló ajánlatok, emellett tippeket kaphatnak a látogatók a bringás programok hajózással, vonatozással, vagy fürdőzéssel való kombinálására.

Mariska néni amúgy létező személy volt, aki a településre hagyta házát, hogy ott a helyi önkormányzat valami hasznos központot alakíthasson ki. Szerintem büszke lenne a hagyatékára.

Sarródi Tájház

Túránk utolsó állomása a Sarródi Tájház volt, ami nekünk középkorú látogatóknak a gyerekkor emlékeit idézet meg. Több olyan használati tárggyal és berendezéssel találkoztunk itt, ami nagyanyáink lakóhelyéből még ismerős volt. A fiatalabb korosztály azonban valószínűleg már csak ilyen helyeken találkozhat a múlt kincseivel.

Sarród volt a környék egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.

A fejlesztések során nem csak az interaktivitást, de a fenntarthatóságot is szem előtt tartották: a tájház éves energiaszükségletét biztosító napelemeket telepítettek az újonnan épült fészer tetejére, udvarán saját kútjából működtetett öntözőrendszer került kiépítésre. Emellett komposztálóval, valamint gyümölcsfákkal, gyógy- és fűszernövényekkel is gazdagodott a tájház.

A Fertő-tó, a környező táj és települések nem csak hihetetlen természeti értékeikkel, de gazdag kulturális kincseikkel és épített örökségükkel is páratlan utazási élményeket nyújtanak az ide látogatóknak.

A környék látnivalóinak felfedezéséhez a Fertő-táj ékkövei projekt jóvoltából most számtalan segítséget kaphatnak az utazók. Legyen szó kicsikről, nagyokról, természetkedvelőkről vagy a hagyományok nyomában járó utazókról, a Fertő-táj mindenki számára tartogat meglepetéseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk