prcikk: 20 magyar csoda, amit az életben legalább egyszer látnod kell | szmo.hu
A Rovatból

20 magyar csoda, amit az életben legalább egyszer látnod kell



5. Hegyestű

12

A Hegyes-tű egy tanúhegy a Balaton-felvidéken, a Káli-medence keleti peremén. Egy vulkán egykori kráterében jött létre ez az Európában is ritkaságszámba menő, csodás látvány. A magma megrekedt, és hűlése során öt- és hatszögletű, 20–40 cm átmérőjű bazaltoszlopokká szilárdult, melyek orgonasípszerűen, szorosan egymás mellett állva a hegycsúcs irányában összehajlanak.

6. Megyer-hegyi tengerszem

_mg_3078

A Sárospatak fölötti Megyer-hegyen lévő tengerszemnél a sziklafalak helyenként 70 méterre magasodnak a víztükör fölé. A tájat emberkéz formálta, a 15. századtól bánya működött itt, majd a bányaudvart esővíz töltötte fel.

7. A Gaja-szurdok és a római fürdő

6

Fotó: Varga András

Bakonynána a Zirci kistérségben található. Leghíresebb része a csodálatos Gaja szurdokvölgy. A völgy váratlanul összeszűkül és a patak a két függőleges sziklafal alkotta szurdokba ömlik. A szurdokhoz kora tavasszal érdemes kirándulnotok, miután elolvad a hó. A Gaja-patak ilyenkor látványosan, bővizűen zuhog bele a sziklákkal körbefogott tavacskába.

8. Hollókő

8

Fotó: Papdi Balázs

Magyarország világszerte ismert palóc faluja, kontyolt nyeregtetős parasztházakkal, áttört faragással díszített, faoszlopos tornácokkal. Ha erre jártok, az Ófalu mellett a Falumúzeumot, a Postamúzeumot, a Hollókői Tájházat, a Babamúzeumot, a Szövőházakat, Kelemen Ferenc fafaragó kiállítását és házát, a

katolikus templomot, a Hollókői várat is érdemes megnéznetek.

9. Tisza-tavi Ökocentrum és Vízi Sétány

9

10

Fotók: Kardos Ildikó

A Vízi Sétányt Poroszló mellett a tó belső területén találjátok. A víz fölött cölöpökre épített 1500 m hosszú palló- úton kényelmes sétával fedezhetők fel a Tisza-tó természeti értéki. A Vízi Sétány menetrend szerint közlekedő 20 személyes kishajóval közelíthető meg. A Tisza-tavi Ökocentrum a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti kincseit mutatja be. Az édesvízi akvárium egyedüllálló élmény.

10. A Nádasdy-kastély

7

Fotó: Kardos Ildikó

Igazi mesevilág, ez az egyetlen, Tudor-stílusban épült romantikus magyar kastély. A Nádasdy-kastély falai egy örök szerelemnek állítanak emléket Nádasladányban. Gróf Zichy Ilona mindössze 24 éves volt, amikor meghalt, de a kastélyt építtető férje, Nádasdy Ferenc minden szobát úgy rendeztetett be, mintha még mindig élne imádott felesége.

+ egy szezonális látnivaló:

Alcsúti hóvirágmező

hóvirágtenger2

Fotó: Tóth Endre Nándor

Az Alcsúti Arborétum a fővárostól mindössze 40 kilométerre, a szépséges Váli-völgyben fekszik. Ez Magyarország legelső, a táj természetes formáit utánzó angolparkja, amit József nádor egykori 40 hektáros birtokán alakítottak ki a XIX. század elején. Március elején az ország egyik legnagyobb hóvirágtengerét láthatjátok itt. Két hektáron 24 különböző hóvirág-fajta nyílik.

11. Boldogkő vára

1280px-Várrom_(2684._számú_műemlék)_6

A várat a tatárjárás után emelte Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére a környező vidéken élő Tomaj nemzetségből származó Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. A falu is a boldogkői várról kapta nevét, mely a Bodókő nevű sziklán áll. Itt látható többek között Közép-Európa legnagyobb ólomkatona kiállítása.

Nemcsak maga a vár, a kilátás is gyönyörű: nézzétek!

12. Aggteleki Nemzeti Park

Vass_imre_narancszuhatag

A területén 273 barlangot találtok, melyek közül 23 fokozottan védett. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

A Nemzeti Park két barlangja is világrekorder: a Szlovákiába is átnyúló, zömmel Magyarország területén elhelyezkedő, 25 kilométeres kiterjedésű Baradla–Domica-barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja, az 503 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő Szilicei-jégbarlang pedig a világ legalacsonyabban fekvő jégbarlangja. A Meteor-barlangban található Magyarország egyik legnagyobb föld alatti terme, a Titánok csarnoka, mely nevét a közepén található hatalmas méretű cseppkövekről kapta.

13. A Bory-Vár

1280px-Bory-var_2006_June

A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt.

Az építész, szobrász néhány egyszerű munkással 1923-tól haláláig építette, bővítette, díszítette saját várát. Ő volt a tervező, az építésvezető, a pallér, a kőműves is. Hét torony díszíti, a kazamatától a kilátótoronyig 30 méter a magassága. A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.

14. A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház

1280px-Fertőrákos_Kroisbach_Bischöflicher_Steinbruch_01

A Püspöki Kőfejtőként emlegetett egykori mészkőbánya évről évre turisták tízezreit vonzza Fertőrákosra. 1948-ban szűnt meg itt a lajtamészkő bányászata. Az évszázadokon át tartó bányaművelés után hatalmas katlan és a felszín alatt gigantikus termek labirintusa maradt vissza.

A Kőfejtő évtizedek óta kulturális események színhelye. A remek akusztikát kihasználva nyaranta koncertek, színházi- és operaelőadások valamint fesztiválok várnak itt benneteket. A közelben a Püspöki Kastély is gyönyörű.

15. Holdvilág-árok

Holdvilág-árok_01

Sashegyi Sándor régészkutató szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját. Bár ezt eddig nem sikerült bizonyítani, ma is k kedvelt kirándulóhely a Visegrádi-hegységben.

Az 1999-es nyári árvizek után sajnos az idős bükkfák egy része ledőlt, de a szurdokvölgy így is megkapóan szép.

16. A somogyvámosi Krisna-völgy

10110

Fotó: Szöllősi Mátyás

Krisna-völgy egy békés sziget a rohanó hétköznapok tengerén, a Balatontól csak 30 kilométerre, Kaposvár irányában. Kétszázhatvan hektáros területén dísztavai, ligetei, és arborétuma több száz növény- és állatfajnak adnak otthont. Tehenészete, biokertészete, valamint az iskola épülete szintén látogatható.

De az igazi különlegesség talán nem is a gyönyörű táj és a fantasztikus ételek, amiket az étteremben kóstolhattok, hanem az ott lakó 150 hívőből áradó őszinteség, harmónia, és lelki béke. Nem csak kulturális értelemben tárul fel egy másik világ az idelátogatók előtt, de a szívüket, lelküket is megérinti valami kimondhatatlan "sugárzás". Akik voltak már, tapasztalhatták, hogy néhány óra alatt mennyire fel lehet töltődni ezeknek a szelíd embereknek a társaságában, az ő csendes, szerény, mindennapi boldogságukban sütkérezve. Ám ha inkább egy "pörgősebb", eseménydúsabb, színes programra vágytok, akkor a Krisna-völgyi Búcsú idején utazzatok oda. A színes fesztivál kavalkádjában garantáltan nem fogtok unatkozni!

17. Jakab-hegy

1280px-Jakab-hegy

A nyugati Mecsek legmagasabb, 602 méteres csúcsa. A hegy tetején találhatjátok az István-kilátót, attól délre, 540 m magasságban pedig egy másik kilátót, ahonnét káprázatos kilátás nyílik az előtte elterülő medencére.

A víz és a szél munkája különleges szirteket, kőtornyokat formált: a Babás-szerköveket és a Zsongor-követ, melyekhez a néphagyomány több mondát kapcsolt. Itt található a Remete-barlang is, amit a közhiedelem szerint a Jakab-hegyi pálos kolostor egyik szerzetese épített.

18. Szigetköz

59633715

Fotó: Csinos

Magyarország legnagyobb szigete a természet szerelmeseinek paradicsoma. Évezredekkel ezelőtt ezen a területen beltenger vize hullámzott. A Duna később itt rakta le hegyvidékről görgetett kavicsot, amely több száz méter vastaggá vált. A folyó Magyarországra érve ágakra szakadt és szigetek sokaságát hozta létre, így alakult ki ez az egyedülálló vízi birodalom. Sokan azt is mondják rá: a "Duna ajándéka".

Ma láperdők, mocsárrétek, ligeterdők borítják. Állat- és növényvilága páratlan. A nedves környezetben rengeteg féle kétéltű, hal, lepke és madár talált itt otthonra. A vadregényes táj nem csak a vízitúrázóknak kihagyhatatlan.

19. A Rám-szakadék

DSCF0685

A Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része. A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik.

A szurdokban, a szűk falak között összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük a felfelé mászó túrázóknak. Ahogy szűkül a völgy, elénk tárulnak a Rám-szakadék egyedülálló, vízmosta sziklafalai és csodálatos vízesései. Fölfelé haladva önkéntelenül magával ragad a szurdokvölgy páratlan hangulata.

20. Egerszalók sódombjai

asp_970px_8146-Egerszaloki-gyogyfurdo-latvanykertje

Fotó: H. Szabó Sándor, ORFK

1

Fotó és címlapkép: Sashegyi József

Egerszalók a Mátra és a Bükk között terül el, Egertől 6 kilométerre, a Laskó-patak völgyében. A településhez tartozó hévforrást 1961-ben fedezték fel amikor kőolaj után kutattak. A 410 méter mélyből feltörő víz 65-68 °C -os.

#saliris #salirisresort #egerszalok #sódomb #wellness #withmylove @csrbdorci

Hajdu Gergő (@hajdugerg) által megosztott bejegyzés,

A Sódomb a mélyből feltörő termálvíznek köszönheti létét. A feltörő gyógyvíz ugyanis lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva pedig úgynevezett sódombot hoz létre. Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található. Még fotók fentről

A te bakancslistádra még mi kerülne fel?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk