HÍREK
A Rovatból

Felére zuhanhat a lakáspiac, leépítések és építőanyaghiány jön

A negatív tendenciák következménye lehet ugyanakkor, hogy a használt lakások ára jelentősen csökkenhet.


Szeptember eleje óta csökken az építőipar rendelésállománya és egyes területeken megkezdődtek a létszámleépítések. A lakásépítési piac a felére zsugorodhat, amennyiben a kormányzat nem avatkozik be – írja elemzésében a 24.hu.

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy az állam 284 építőipar beruházást függeszt fel mintegy 2100 milliárd forint értékben. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke úgy kalkulál, hogy

2022-es áron összesen durván 2500 milliárd forintnyi építési beruházást halaszt későbbre az állam.

Legutóbb Lázár János építési és beruházási miniszter is hasonló számról beszélt. Ez hatalmas elvonás, az idén, elvonások nélkül, mintegy 3300 milliárd forintot tett volna ki az állami megrendelések értéke, azaz kb. 60 százaléka a tervezett beruházásoknak tolódik.

A kifizetési stop eredményeként az állami munkáknál a jogos számlák kifizetése október végéig le lett állítva, ami önmagában is nehéz helyzetbe hozhatja a kivitelezőket és az építőanyag-ipar szereplőit – mondja a szakember.

A legfrissebb, augusztusi KSH-adatok szerint egyébként júliushoz képest 4,4 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.

A teljes szerződésállomány volumene 7,8 százalékkal maradt el a tavalyitól.

Az ÉVOSZ tagvállalatainak kétharmada jövőre a rendelésállomány jelentős csökkenésére számít. A szövetség úgy becsüli:

a beruházások elhalasztása 2023-ban és 2024-ben átlagosan 15 százalékkal csökkenti az építőipar munkalehetőségeit.

A mélyépítési ágazatban az látszik, hogy legalább 20 százalékkal biztosan csökkenni fog a jövő évi munkalehetőség. Az építőiparban 148 ezer aktív vállalkozással, összesen 375 ezer ember dolgozik, az elbocsátások mértékét egyelőre nehéz megbecsülni. Annyi biztos, hogy a leépítési-hullám első jelei már most láthatók a tervező-, és mérnöki feladatokat végző vállalkozásoknál, hiszen a legdrasztikusabb mértékben a tervezési és előkészítési munkák torpantak meg – közli Koji László véleményét a lap. Hozzátette: első körben pedig a be nem tanított segédmunkásokra lesz a legkevésbé szükség. Az elbocsátások mértékéről azért nem akart beszélni, mert – ahogy fogalmazott – „senkit nem akar elrettenteni”.

Az építőipar kieső megrendeléseit elvileg a lakossági és magánpiacról pótolni lehetne, azonban a lakosság a fizetőképessége határához ért. Koji László szerint

beomlik a lakásépítési piac 2023-2024-ben, ha nem vezetnek be egy lakáscélú, nem több mint 5 százalékos kamatplafont kínáló finanszírozási lehetőséget.

Az ágazat tavaly 22 ezer új és 250 ezer felújított lakást adott át, és az idén is minimum 17 ezer új építésű és legalább 250 ezer felújított lakással számol, állami segítség nélkül azonban ezek az értékek 50 százalékkal csökkenhetnek 2023-ban – festi fel a negatív képet az ÉVOSZ.

A következmények között azzal is számolnak, hogy 2023 elején bezuhanhatnak a lakásárak, mert több lesz a vevő, mint az eladó. Biztosnak tűnik, hogy 2023 első negyedéve, első féléve tájékán sokkal olcsóbban lehet majd használt lakást vásárolni, mint jelenleg.

Az építőanyagiparban is nagy gondok lehetnek. „Az idei harmadik negyedévben már érzékelhető a visszaesés, a lakossági és az ipari megrendelői oldal egyaránt jelentős költségsokkban van. Az új lakásépítések lelassultak, a megrendelésszám a projektek elhalasztása miatt esik” – nyilatkozta a 24.hu-nak Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉÁSZ) elnöke.

A járvány utáni kilábalás miatt óriási kereslet lett az építőanyagok iránt, ami hiányjelenségeket szült a nyers- és alapanyagok terén: főleg a műanyagok, az építőkémiai és vegyipari termékek, a vas- és fémipari nyersanyagok, fémgyártmányok voltak érintettek. hirtelen költségemelkedés egyes, import-összetevőket fokozottan igénylő termékeknél, például bizonyos ragasztóknál, epoxigyanta alapú termékeknél 15-48 százalékos áremelést okozott tavaly. Az árrobbanás hatása pedig tartósnak bizonyult.

Ehhez tevődött hozzá tavaly május óta az energiaárak folyamatos emelkedése. A normál években megszokott 18-20 euró/megawattórás földgázár tavaly szeptemberben már 100 euró körül mozgott, és innen menetelt fokozatosan az idei augusztusi 300 eurós csúcsig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Szánalmas, piti hazudozó” – Szijjártó Péter feljelenti Magyar Pétert rágalmazás miatt
A gödi Samsung-gyárral kapcsolatos állítások verték ki a biztosítékot a külügyminiszternél. Kijelentette, hogy a TISZA elnökének „rágalmai szemenszedett hazugságok”, amelyek „minden alapot nélkülöznek”.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kedden büntető feljelentést tesz Magyar Péter ellen nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett rágalmazás bűntette miatt.

A miniszter a posztjában úgy fogalmazott:

„Magyar Péter egy szánalmas, piti hazudozó, ezt persze tudtuk eddig is. Most azonban átlépett egy határt: tegnap este nagyon durva rágalmakat fogalmazott meg velem szemben a gödi Samsung-gyár kapcsán. Magyar Péter rágalmai szemenszedett hazugságok, azok minden alapot nélkülöznek.”

Szijjártó Péter szerint Magyar Péternek felelnie kell a rágalmaiért, ezért közölte, hogy még a délelőtt folyamán megteszi a feljelentést. „Lássuk, hogy Magyar Péter ezúttal lesz-e elég bátor ahhoz, hogy vállalja a felelősséget szavaiért, vagy ismételten brüsszeli mentelmi joga mögé bújik?” – tette fel a kérdést.

A külügyminiszter azt is közölte, hogy az általa álhírnek nevezett információt eredetileg közlő telex.hu-val szemben is megteszi a szükséges jogi lépéseket.

Ahogy arról beszámoltunk, a Telex hosszú cikket jelentetett meg hétfőn a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár munkavédelmi és egészségügyi problémáiról. A cikk szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ 2023 tavaszán jelentést juttatott el a kormányhoz, amelyben súlyos mérgezéseket rögzítettek. Egy belső jegyzőkönyv szerint egy dolgozónál 510-szeres határérték-túllépést mutattak ki. A riport azt állítja, egy kormányülésen a termelés felfüggesztése is felmerült, miközben a gyár a hatósági bírságok ellenére sem tett érdemi lépéseket.

A cikk megjelenése után több politikai reakció is érkezett. Keresztes László Lóránt, a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke rendkívüli meghallgatást kezdeményezett Szijjártó Péter és Lantos Csaba energiaügyi miniszter számára, Tordai Bence független képviselő pedig feljelentést tett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Védőhálót kapnak a sportszervezetek: Orbán Viktor rendelettel vágta el a végrehajtókat az állami pénzektől
A miniszterelnök által aláírt, veszélyhelyzetre hivatkozó rendelet keddtől mentesíti a sporttámogatásokat. A szabály a már folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozik, így a klubok működése biztosítottabbá válik.


A kormány keddtől pajzsot emel a sportkluboknak utalt állami pénzek köré: Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva írt alá egy rendeletet, amely gyakorlatilag megvédi a sportszervezetek működési támogatását a végrehajtóktól – írja a 24.hu.

A Magyar Közlönyben megjelent döntés felülírja a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, és kimondja, hogy a sportszervezeteknek nyújtott, működési célú állami támogatás teljes összege mentesül a végrehajtás alól.

A rendelet célja, hogy a bíróság ne tilthassa le azt a közpénzt, amely a sportlétesítmények fenntartására, az ott dolgozók bérének kifizetésére vagy a sporttevékenység támogatására szolgál. A szabályozás a hatálybalépésekor már folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is vonatkozik, ha az állami támogatást a rendelet hatálybalépése után fizetik ki.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hiába indít egy hitelező jogszerű végrehajtást egy tartozásai miatt bajba került sportklub ellen, a működésre kapott állami támogatáshoz a végrehajtók nem nyúlhatnak hozzá.

Már 2025-ben is történt hasonló lépés, amikor a költségvetést megalapozó törvény módosításával kiterjesztették a végrehajtás alóli mentességet bizonyos, sportcélra ingyenesen juttatott állami ingóságokra. A kormány emellett tavaly márciusban a Haladás VSE-t is megmentette egy egyszeri, közel 470 millió forintos rendkívüli támogatással, a látványcsapatsportok számára pedig idén is 125,2 milliárd forintos TAO-keretet biztosított.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Váratlan leállás az MBH Banknál, a fiókokban sem lehet ügyet intézni
Technikai probléma miatt nem elérhetőek a bank elektronikus csatornái, kivéve az MBH Netbank (korábban BB) felületét. A bankkártyás fizetés és készpénzfelvétel viszont működik.


Technikai hiba miatt leálltak az MBH Bank elektronikus csatornái február 10-én, kedden, és a fióki ügyintézés is szünetel – közölte a pénzintézet az MTI-vel.

A bank tájékoztatása szerint egyedül az MBH Netbank (korábban BB) felülete működik.

Az ügyfelek a bankkártyájukat továbbra is használhatják vásárlásra és készpénzfelvételre az aktuális egyenlegük erejéig.

A bank közleménye szerint munkatársaik nagy erőkkel dolgoznak a hiba elhárításán. „Az esetleges kellemetlenségért ezúton is elnézést kérünk és köszönjük ügyfeleink türelmét” – írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Akkumulátorfeldolgozót építenének a Pilisben, a helyiek tiltakoznak
A pilisjászfalui önkormányzat egy speciális ipari besorolással (GIPe) próbálja megakadályozni az akkufeldolgozó építését. A cég kérelme alapján azonban a hatóság már megkezdte a hivatalos eljárást.


Pilisjászfalun tervez akkumulátorfeldolgozó üzemet építeni az NT Recycling Kft., ahol a tervek szerint évente 1876 tonna, a lítiumion-akkumulátorok gyártásából származó veszélyes hulladékot hasznosítanának újra – írja a Telex.

A beruházás ellen a helyiek, az önkormányzat és a térség kormánypárti országgyűlési képviselője is tiltakozik.

Az üzemből alumíniumot, rezet és vasat nyernének ki, valamint egy „fekete massza” nevű anyagkeveréket, ami nikkelt, kobaltot, mangánt és lítiumot tartalmaz. Az érintett telek tulajdonosa még 2024 végén kérte, hogy a területet minősítsék át ipari gazdasági területté, a képviselő-testület azonban később úgy döntött, hogy egy enyhébb, GIPe-besorolást adna neki. Ez olyan gazdasági tevékenységeket engedélyez, amelyek „környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorolnak”. Az önkormányzat szerint ez a besorolás megakadályozhatja a beruházást.

„Szilárd meggyőződésem, hogy a GIPe övezetben lévő csarnokokban nem fog engedélyt kapni egy Li-ion akkumulátor gyártásából származó veszélyes hulladékok telephelyi gyűjtésére, tárolására és hasznosítására vállalkozó, magyarországi referenciával nem rendelkező cég. A társadalmi felháborodás érthető”

– közölte a testület.

A cég tavaly augusztusban környezeti hatásvizsgálati eljárást kezdeményezett, a hatóság pedig meg is indította az eljárást. Szántó Vilmos polgármester szerint decemberig nem történt érdemi lépés, és bár az önkormányzat hozzájárult az eljárás szüneteltetéséhez, a projekt mégsem állt le.

„A közlemény a környezeti hatásvizsgálati eljárás megindításáról 2026.02.04-én, munkaidő után érkezett, keltezése 2026.02.03.” – mondta a polgármester.

Menczer Tamás, a térség fideszes országgyűlési képviselője egy videóban kijelentette, hogy amíg ő a képviselő a választókerületben, addig ott nem épül veszélyes hulladékot feldolgozó üzem.

Azt állította, hogy tavaly őt is megkereste a cég, de elutasította őket, ahogy kérésére a kormány és a befektetési ügynökség is tette. Ettől függetlenül a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya február 3-i keltezéssel kiadta a környezeti hatásvizsgálati eljárás megindításáról szóló közleményt.

A beruházó NT Recycling Kft. a honlapján pormentes, zárt technológiát, 99,9%-os szűrést és szennyvízkibocsátás nélküli működést ígér.

A helyiek azonban fáklyás demonstrációt szerveznek pénteken, február 13-án este hat órától a Pilis Logisztikai Park – Polgármesteri Hivatal – Topiq Center – Somlyó Lakóvölgy útvonalon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk