Értékes ingatlanokat vásárolt titokban a magyar kormány Szlovákiában

Ruszin-Szendi Romulusz a közösségi oldalán reagált Charlie Kirk halálára és Orbán Viktor szavaira, vette észre a 24.hu. Szerinte Donald Trump amerikai elnök reakciója pontos volt: „Az erőszak és a gyilkosság annak a tragikus következménye, amikor démonizálni kezdik azokat, akikkel nem értenek egyet.”

Úgy véli, ez a magyar valóságra is igaz. Felidézte, hogy Orbán „poloskákról” beszélt, akiket „ki kell takarítani”, a kormányoldal szereplői pedig rendszeresen címkéznek, listáznak, ellenséget keresnek és démonizálnak. A kötcsei beszédben szerinte a miniszterelnök megfenyegette azokat, akik nem hajlandók ugyanazt ismételni, mint ő.

Hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt szerint lehet máshogy látni a világot, lehet vitázni és élesen ütköztetni érveket, de nem szabad démonizálni azt, aki másként gondolkodik.

A volt vezérkari főnök Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek is üzent. „Vas az van, de nincsen agy” – így kommentálta azt, amit szerinte a kormány szerdán bemutatott, miután orosz drónokat lőttek le Lengyelország felett. Úgy fogalmazott, a modern hadviselés alapja a többdimenziós gondolkodás, a gyors helyzetfelismerés és a különböző haderőnemek, képességek összehangolása. Szerinte nálunk a reakciók lassúak, széttartók és következetlenek.

Kiemelte, hogy nem a katonákkal van probléma, hanem a vezetéssel és a rendszerrel.

Hozzátette, fájdalmas látni, hogy egy nagy szervezet korszerű eszközökkel sem képes valódi honvédelmi értéket teremteni, mert hiányzik a stratégiai irány és a vezetői koncepció. „A honvédelem nem adminisztratív gyakorlat, nem díszlet. A honvédelem egy nemzet önvédelmi reflexe, amelynek világos vezetéssel, összehangolt képességekkel és stratégiai gondolkodással kell működnie.”

Szerinte amíg ez nincs, addig a modern eszközök, a katonai eskü és a zászló sem elegendő: stratégiai bénultság marad hadműveleti szint helyett.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter a hétvégén, a Tisza Párt kötcsei rendezvényén mutatta be Forsthoffer Ágnest, aki a párt leendő alelnöke és turisztikai szakértője lesz.

Forsthoffer a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének balatoni régióvezetője, emellett a balatonfüredi Hotel Margaréta tulajdonosa. A kötcsei esemény után azt mondta, hogy politikai szerepvállalása óta több nehézséggel is szembesült. Szerinte a hatalom „megkezdte a családi vállalkozásuk tönkretételét”. Példaként említette, hogy egy nagy állami cég az utolsó pillanatban mondott le egy több száz fős foglalást, nem sokkal azután, hogy felszólalt a rendezvényen.

Forsthoffer a közösségi oldalán több régebbi fotót is megosztott, amelyek még akkor készültek, amikor a TV2-nek semmi kifogása nem volt a Hotel Margarétával szemben. Bejegyzésében ezt írta:

Úgy fogalmazott, hogy mostanra a TV2 riportjai alapján szinte úgy tűnik, mintha még ablak sem lenne a szállodán. A megosztott képek azonban ennek épp az ellenkezőjét mutatják.

A 24.hu értesülései szerint az országos főépítész, Lánszki Regő tanácsokat adott Rákay Philipnek egy badacsonyi ingatlanfejlesztéshez. Az Építési és Közlekedési Minisztérium megerősítette, hogy Lázár János államtitkára tanácsadással segítette a Ranolder-villa felújítását.

A műemléki besorolású, badacsonytomaji villa 2020-ban került Rákay cégéhez, a Ranolder Villa 1864 Kft.-hez Tiborcz Istvántól. Az épület akkori állapotában nem volt használható, ezért nagy felújításra volt szükség. Az elővásárlási joggal rendelkező önkormányzatnak nem volt erre forrása, így az ingatlan Rákayhoz került, akinek célja a klasszicista villa megmentése és helyreállítása.

A felújítás terveit a T2 Cove Design Kft. készítette. A cég egyeztetést kért Lánszki Regőtől, aki államtitkárként dolgozik az ÉKM-ben. A találkozó után a cég írásban összefoglalta a megbeszélteket a minisztériumnak, erre válaszul Lánszki írásos tanácsokat küldött a felújításról és a jogszabályi háttérről.

Badacsonytomaj polgármestere, Hartai Béla megerősítette az egyeztetést. Azt mondta, céljuk, hogy a felújítandó villa „a közösség számára hasznos módon éledjen újjá”. Hozzátette, nem született megállapodás vagy vállalás, az önkormányzat a jogszabályi keretek tisztázása miatt vett részt a megbeszélésen.

A 24.hu megkérdezte a minisztériumot is az egyeztetésről, és arról, mennyire szokásos, ha egy beruházásban közvetlenül az államtitkár ad tanácsot. A tárca válasza szerint: „Természetesen ebben az esetben is megadtuk a kért szakmai állásfoglalást. Emellett felhívtuk a figyelmet a műemléki és örökségvédelmi követelményekre”.

Az ÉKM jelezte a tulajdonosnak, hogy a helyreállításra szigorú előírások vonatkoznak, amelyeket az Országos Építészeti Tervtanács ellenőriz, és ez a testület hozza meg a végleges döntést. „Fontos hangsúlyozni, hogy hasonló ügyekben máskor is állunk az építészek rendelkezésére” – írták.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, szerda hajnalban 19 orosz drón lépett be a lengyel légtérbe. A légvédelem a többséget lelőtte, több eszköz pedig visszafordult Ukrajna felé.

A történtek után a NATO szerda délután biztonsági tanácskozást tartott. A lengyel hatóságok ismertették az előzetes vizsgálat eredményét.

A Die Welt értesülése alapján a HVG azt írta, hogy

Az öt közül hármat holland F–35-ös vadászgépek lőttek le, kettő pedig eddig tisztázatlan körülmények között zuhant le a német lap szerint.

A Weltnek egy magas rangú NATO-tiszt név nélkül azt mondta,

Erre utalhat az is, hogy a roncsokban nem találtak robbanóanyagot.

Az eset miatt Lengyelország kérte a NATO 4-es cikkelyének alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy a szövetség fő döntéshozó testülete megtárgyalja, veszélyben van-e a tagállam területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága.

Az események után az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen úgy fogalmazott: „Európa harcban áll.”