Costa Brava csodái: Salvador Dalí szülővárosától a középkori óvárosáról híres Gironáig
Úti tipp elő- és utószezonra - Irány a Costa Brava! - 2. rész
Mint cikkünk első részéből is kiderült, a fenti ajánlás nem véletlenül kerüli a főszezont, amikor garantált a kánikula és a zsúfoltság. Áprilistól június végéig, majd szeptemberben és októberben azonban minden tenni- és látnivaló sokkal élvezetesebb lehet. Újabban a közlekedés is sokat egyszerűsödött: az egyik diszkont légitársaság április eleje óta heti két járatot üzemeltet Budapest és a katalán nagyváros, Girona légikikötője között.
Cikkünk első részében, a Costa Brava déli részéről indulva, a Lloret de Martól Palsig húzódó partszakaszt jártuk be, a mostaniban pedig Figueresbe, a híres szürrealista művész, Salvador Dalí szülővárosába és a tartomány központjába, a középkori óvárosáról híres Gironába látogatunk el.
A szürrealizmus egyik alapítója, Salvador Dalí (1904-1989) kétségkívül Katalónia egyik örökös sztárja, így aki csak teheti, semmiképp se hagyja ki a művész szülővárosában, Figueresben lévő Dalí-múzeum felkeresését. Már maga az épület is meghökkentő összképet nyújt: tetején hatalmas tojások sorakoznak, vörös oldalát sárga, csavart formák borítják, a főbejárat feletti erkélyen oda nem illő tárgyak – többek között egy búváröltözet – láthatók, a tető helyére pedig egy hatalmas üveggömb került. A látvány értelmezéséhez, befogadásához és az odabent feltáruló világhoz kétségtelenül elkel némi előtanulmány vagy idegenvezetői magyarázat, e nélkül nehéz eldönteni, hogy egy őrült vagy egy zseni alkotásai között bolyongunk.
Képgaléria: Dali háza (A fotókért kattints a képre)
A kiégett, majd kiállítóhelyként felújított színház falai között létrehozott tárlat mindenesetre átfogó képet nyújt Dalí tevékenységéről, alkotói korszakainak főbb állomásairól, lévén, a művész maga is aktívan közreműködött az épület új életre keltésében és berendezésében. Bármerre nézünk, valami rendkívülit látunk. A valamikori nézőtér közepén mindjárt egy Cadillacet, benne viaszfigurákkal, akikre egyszer csak esni kezd az eső. A körbefutó falakon fura, Oscar-szoborra emlékeztető, aranyszínű kirakati babák, a tető alatt mosdó alakú, fehér gipszfigurák. Aztán különböző eszközökből készült installációk láthatók, a képeken elfolyó, lebegő vagy szétrobbanó tárgyak, másutt egy furcsán berendezett enteriőr, amely csak akkor kap értelmet, ha egy emelvényről, nagyítón keresztül tekintünk le rá.
Az egykori emeleti társalgót egy vászonra festett mennyezeti freskó uralja, kétoldalt pedig Dalí műterme és hálószobája, amelyek berendezése szintén igen különös. Az egyik terem viszont a megnyugvás maga. Falait vörös bársony borítja – Dalí itt helyezte el a szívéhez legközelebb álló munkáit, ezért is kapta a Kincstár nevet. Ez az elcsendesülés helye, akárcsak az alagsor, amelynek folyosójára a művész szerteágazó tevékenységét illusztráló fotók kerültek, és amely Dalí nyugvóhelyéhez vezet. Az extravagáns művész a múzeum–színház termeiben töltötte életének utolsó éveit, kívánságára itt is helyezték örök nyugalomra.
Akár néhány napra, akár hosszabb tartózkodásra érkezik az ember, érdemes az utat Gironában, a tartomány központjában befejezni, ahonnan a repülő visszaindul. A város amúgy is számos kihagyhatatlan látnivalót tartogat, amelyhez nem mellékesen igen színvonalas gasztronómiai kínálat párosul.
Gironát hasonlítják Firenzéhez, nem véletlenül: szinte jelképeivé váltak azok a színes házak, amelyek az ó- és az új várost elválasztó folyó mentén állnak. Az összkép valóban harmonikus – és különösen megkapó, ha a vízen az épületek tükörképe is látható –, ami annak köszönhető, hogy a lakók 19 féle pasztellárnyalatból válaszhatták ki házuk új „ruháját”. Az Onyar folyó másik nevezetessége az élénkpiros gyalogoshíd, amelynek acélszerkezetét Gustav Eiffel irodája tervezte.
Képgaléria: Girona (A fotókért kattints a képre)
A híd egyenesen az óvárosba, a sétálókkal teli, jellegzetes, árkádos Ramblára vezet, ahonnan a római kori Via Augusta vonalán haladva egyenesen a hatalmas katedrális felé visz az út. Két oldalán magasba vivő lépcsők, keskeny utcák és hűvös kapualjak váltakoznak. Az egyik a Zsidó Múzeumba vezet, amelyet a város utolsó zsinagógájában rendeztek be. A zsidó negyed, az El Call a 12. és a 15. század között jött létre, a város egyik legérdekesebb, eredeti állapotban fennmaradt része, ami Európa szerte ritkaság számba megy.
Girona emblematikus épülete a város fölé magasodó, az egyház uralmát hangsúlyozó egytornyú katedrális, amely évszázadokon keresztül épült és vált egyre nagyobbá román, majd gótikus stílusban. A maga nemében ugyancsak egyedi, mivel a világ legszélesebb (23 m) egyhajós belső terével rendelkezik, barokk kapujáig szokatlanul hosszú, 90 lépcsőfok vezet. Múzeuma kihagyhatatlan, mert igazi kincset őriz: egy 11. századi, rendkívül jó állapotban fennmaradt, 430 cm x 365 cm-es színes falikárpitot. A világ teremtését ábrázolja, ezer év távlatából, érdemes elidőzni előtte.
A katedrális szomszédságában akad további néznivaló is: az arab fürdő, valamint a Francia kert, amely a középkori városfal érintésével az újkori városfalig húzódik. Találkozásuknál csigalépcső visz a magasba, teraszáról gondolatban évezredek nyomában járhat az ember.
Tipp: Vegyél fagyit, szendvicset a Roca fivérek valamelyik gironai üzletében (náluk a szendvicset játékosan bikininek becézik), vagy ülj be valamelyik éttermükbe. Az egyikbe hónapokkal előre kell bejelentkezni: a három Michelin-csillagos Celler de Can Roca-t a világ egyik legjobb éttermeként jegyzik.
Girona a profi kerékpárosok Mekkája, nemcsak azért, mert a Pireneusokig terjedő turisztikai régióban sok különböző erősségű útvonal található, hanem azért is, mert rendkívül kedvező az éghajlat, és kiváló színvonalúak a háttérszolgáltatások. A város kerékpárüzleteinek száma néhány év alatt hétről harmincra növekedett, az egyik a legendás olasz Castelli cég zászlóshajóüzlete. Kerékpáros szempontból egyébként az egész tartomány sok lehetőséget tartogat – a tengerparttól egészen a Pireneusok hegyvonulataiig.
Egy kis plusz
Girona az azonos nevű tartomány központja északkelet Spanyolországban, Katalónia északi részén. Barcelona és a francia határ között, a szárazföld közepén fekszik, lakosainak száma 107 ezer. Kiváló közlekedéssel, nemzetközi repülőtérrel és nagysebességű vasúti összeköttetéssel rendelkezik – ez utóbbival Madridba 4 óra, Barcelonába 25 perc a menetidő.
A Costa Bravát 245 strand szegélyezi, a strandok és a kikötők egy része megkapta a kékzászlós minősítést. A strandok borítása változatos, a kisebb-nagyobb öblök homokos, apró kavicsos, köves és sziklás változata egyaránt fellelhető.
Girona tartomány, ahogy Katalónia egésze, sokoldalú konyhával és kiváló, őshonos szőlőfajtákból készült borokkal rendelkezik. Az Empordà bortvidék 51 pincészete közül 29 vesz részt a borturizmusban, és tart borkóstolásokat az előző években palackba zárt nedűkből.
Képgaléria: Clos D'Agon pincészet és egy piac (A fotókért kattints a képre)
Ökoturisták előnyben!
A turisztikai régió, amely a Costa Brava strandjaitól a Pireneusok hegyláncaiig húzódik, ezernyi felfedezésre érdemes természeti csodát tartogat. Háromezer méteres hegycsúcsokat, sebesen folyó folyókat, eldugott helyen lévő barlangokat, kiterjedt, vulkánokat borító erdőségeket. Nyolc nemzeti parkja van, így a terület egyharmada élvez védettséget.
A tartomány vállalatai nagy figyelmet fordítanak a felelős, fenntartható turizmus modelljére. Ennek jegyében kiemelt helye van az ökoturizmusnak, a városoktól távoli, természetbe vivő kerékpár- és gyalogtúráknak, minden olyan tevékenységnek, amely nem károsítja a természetet. Nagy súlyt helyeznek a helyi értékek megőrzésére és bemutatására, valamint minél több helyben előállított termék felhasználására, vagyis a körkörös gazdaság gyakorlatára. Az igazi fenntarthatóságot ez jelenti: az import és a szállítási költségek minimalizálása. E téren rendkívül szerencsés adottságokkal rendelkezik a tartomány: a jó minőségű termőföldön sok zöldség és gyümölcs terem, fejlett állattenyésztés folyik, a hal és a tenger gyümölcsei pedig természetesen a Costa Brava menti partszakaszokról származnak.
