hirdetés

UTAZZ

A romantikus Brunszvik-kastély parkjában Beethoven is megfordult

A különleges növényekkel teli kert minden fája egy-egy izgalmas történetet rejt.

Link másolása

hirdetés

Martonvásár a kiváló természeti adottságának köszönhetően már az időszámításunk előtt lakott volt. A régészeti leletek szerint a honfoglaló magyarok is éltek itt. A 11. századtól komoly településnek számított, később fontos kereskedelmi, vásározó település lett. A török időkben elnéptelenedett, új felvirágzása az 1770-es évektől indult, amikor a Brunszvik-család kezébe került.

Építkezésbe kezdtek, 1776-ban elkészült a római katolikus templom, majd a barokk kastély, amely először csak egyszintes volt, a későbbi generációk bővítették és építették át mai formájára.

A fejlesztések sok új betelepülőt vonzottak a térségbe. Külön büszkesége volt a családnak, hogy többször is vendégül láthatták Ludwig van Beethovent.

A 2. világháborúban súlyos károkat szenvedett a falu. A Brunszvik-birtokot szétosztották, és mezőgazdasági művelésbe fogták a földeket. 1950-ben alakult meg a mezőgazdasági kutatóintézet, amely 1953 óta a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll. Ez az intézmény a legismertebb és legjelentősebb ilyen kutatási hely Magyarországon.

A település 2005-ben kapta meg a városi rangot.

hirdetés

A Brunszvik-kastély és a család

Brunszvik Sándor Mária Teréziától kapott grófi címet. Halála után birtokait a gyerekek sorshúzással osztották szét, így Józsefé lett Alsókorompa, és Antalé lett Martonvásár. Antal tudatos gazdálkodásba kezdett, telepeseket hozott az uradalomba, majd ő emeltette a templomot is. Halála után az ifjabb Brunszvik Antal örökölte a birtokot, ekkor épült fel a kastély és kezdődött el a park kialakítása.

Antalnak négy gyermeke született, Teréz, Ferenc, Jozefin, és Karolina. Brunszvik Teréz 1828-ban nyitotta meg Budán hazánk és egyben Közép-Európa első óvodáját. Jozefint bensőséges szálak fűzték Beethovenhez, ezért sokan őt tartják Beethoven híres leveleinek címzettjének. Ezekben a zeneszerző rejtélyesen a Hallhatatlan Kedveséhez írt szerelmesen. Teréz kora egyik legműveltebb asszonya volt. Karolina lánya, Teleki Blanka hozta létre az első magyar szellemű leánynevelő intézetet.

Az 1785-re elkészült kúriára Ferenc jóvoltából került az emeleti rész, és épült át a kastély klasszicista stílusban. Az ő fia, Géza is hozzányúlt az épülethez és 1875-re elkészült az átalakítás, neogót stílusban. A grófi Brunszvik család 1899-ben Géza halálával kihalt, mivel gyermekei fiatalon elhunytak. (Az ő emlékükre alapította a martonvásári óvodát.) A Brunszvikok négy generáción keresztül birtokolták Martonvásárt, ám a válságba került család a 19. század végén kénytelen volt megválni birtokaitól.

Az utolsó Brunszvik nevet viselő Mária - Géza nővére - a birtok eladásakor a magyar állampolgárságát is feladta, de a hely iránti kötődése jeleként végrendeletében a helyi óvodára és az iskolára is jelentős összeget hagyott.

Végül a birtokot eladták és több tulajdonos is váltotta egymást. Köztük volt Dreher Antal sörgyáros, aki 1945-ig birtokolta a kastélyt, és ő is átalakított egyes részeket. A háború miatt hadikórház működött benne, majd gazdátlanná vált. 1953-ban került az MTA fennhatósága alá, és 1970-ben Budai Aurél tervei szerint helyreállították.

A kastélypark

Az épületet körbeölelő 70 hektáros – ma már újra csodaszép – angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A Pest megyei aljegyző, több megye táblabírója is volt. Híres volt Beethoven barátjaként és mecénásaként, emellett mintagazda volt, a ló- és juhnemesítés szaktekintélyeként említették. Négy gyermeke közül csak Mária és Géza érte meg a felnőtt kort.

Ferenc kérte fel a park tervezőjének Heinrich Nebbient (ő álmodta meg a Városligetet is). A parkban lévő tóhoz a kerten átfolyó Szent László-patakot duzzasztották fel, a meder kotrásából kitermelt földből pedig egy kis szigetet alakítottak ki, melyen ma Pásztor János Beethoven szobra látható, amit a zeneköltő halálának 100. évfordulóján adtak át.

A parkban számtalan különleges növényt ültettek, életkoruk és a pusztítások miatt már csak pár ősi fa található a jelenlegi állományban. A közel 400 féle fásszárú növényféleség között van itt éger, mandula, cédrus, mocsári ciprus, platán is. A szigeten mezei juhar, mézgás éger és magas kőrisek hatalmas példányai állnak. Az egyik leghíresebb fája az a koros ciprus, amely már az 1800-as évek elején itt élhetett. Jellegzetessége a talajból kiálló léggyökerek tömege, amelyek segítségével az oxigénhiányos mocsári környezetből kiemelkedve biztosítani tudja gyökereinek az oxigént. Az itt lévő mocsári ciprus törzskörmérete meghaladja a 4 métert.

A parkban a háborús időszak okozta károkat helyreállították és 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

A park ma nyilvános, a helyiek ingyen, a turisták belépődíj ellenében látogathatják. A hatalmas kert bejárására pedig szakavatott vezetőt is igénybe vehetünk, a tematikus séták során más-más oldaláról ismerhetjük meg a különlegességeket is rejtő park növényeit. Így tettünk mi is, és ennek köszönhetően tudhattunk meg sok érdekességeket.

Kiderült például, hogy mi köze a kastély mellett álló oroszlánnak a Lánchídhoz (annyit elárulunk, hogy a pályázatra készült). A hársfák története is különleges, Teréz, a szeretteinek ültette őket, sőt az itt élő fák megkapták a „hársfa-köztársaság” nevet is. Megkóstoltuk többek között a nyugati ostorfa termését, megszagoltuk a hatalmasra növő kanadai fenyő citrusos illatú leveleit, és kipróbálhattuk a fura „levehető” levelű platánlevelet is.

A parkban kihagyhatatlan még a kínai ősmamutfenyő, és például kiderült a japán akácról, hogy nem japán, és nem is akác. A bükkfa kérgén megcsodálhattuk a régi bevéséseket, és megtudtuk, hogy miért hívják „koporsófának” a csertölgyet. A séta során meglátogattuk a legöregebb tiszafát is. A többit nem áruljuk el, legyen meglepetés...

A park a mai napig fejlődik, szépül. Októberben adták át az épület előtt található Brunszvik-kertet, a közpark az 1900-as évek eleji, korhű formában látható. A rekonstrukció során hetven őshonos fát és több mint kétezer díszcserjét telepítettek, ezzel a park állománya már gyűjteményjellegű lett. Érdekessége még, hogy az úthálózata is korhű, és madártávlatból emberi szív formát mutat.

A kerttel Beethovent is szeretnék megidézni, hiszen a zeneszerző többször is megfordult itt, megihlette őt a környezet és az egyik Brunszvik-lány, Jozefin is. A kastélyban lévő Beethoven Emlékmúzeum ma is látogatható, de a közeljövőben tervezik felújítását.

Beethoven és a Brunszvik-család

A megözvegyült Bruszvik Antalné, született Seeberg Anna bárónő 1799-ben Bécsbe utazott 24 éves lányával, Terézzel és a 21 éves Jozefinnel, hogy lányait férjhez adja. Ekkor kérte meg Beethovent, hogy legyen a lányai zongoratanára. A zeneszerző ugyan nem vállalt tanítás, de velük kivételt tett és 16 napon át foglalkozott velük.

Így ismerkedett meg a lányok testvérével Ferenccel, akivel jó barátok lettek, és aki mecénásává vált. 1808-ig háromszor látogatott el Martonvásárra. 1806-ban itt fejezte be az Appassionata-t, amit Brunszvik Ferencnek ajánlott. Beethovent Jozefinhez gyengéd szálak fűzték, erről tanúskodik az a 14 levél, amely a 20. század elején került elő. Teréz pedig mélyen tisztelte Beethovent.

Ma a kastély egyik részében látható a Beethoven Emlékmúzeum, ahol a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. De megnézhetitek a zeneszerző hajtincsét, szoborportréját és arcképét, valamint megismerheted magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.

Agroverzum Tudományos Élményközpont

Szintén újdonság lesz a nemsokára megnyíló Agroverzum Tudományos Élményközpont, amely az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának látogatóközpontja lesz. A két szintes épületben ismeretterjesztő központ és tudományos játszóház lesz (de erről majd mesélünk később). Addig is bővebb információk a ITT.

A Brunszvik-kastély parkja nyáron minden nap 8-18 óra között, téli időszakban 8-16 óra között látogatható. Cím: 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.

További információk ITT.

Martonvásár 1898 körül (Fotók forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Átrendeződött a Balaton turizmusa – a mobilcella-adatok alapján is ez látszik

A kereslet pillanatok alatt reagált arra, hogy a hétvégeken magasabbak az árak, és bár a Balaton mondhatni megtelt a nyáron, a korábbinál több vendég arányosabban oszlott el.

Link másolása

hirdetés

Átrendeződött a Balaton turizmusa, míg nyáron az egy napra érkező látogatók száma 7 százalékkal csökkent, a hét közben több napra Balatonhoz utazók száma 30 százalékkal emelkedett a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ és mobilcella adatok alapján - mondta Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmusszakmai igazgatója a Somogyi Hírlap III. Balatoni Médiahajóján pénteken.

Vitaindító előadásában kifejtette, hogy a kereslet pillanatok alatt reagált arra, hogy a hétvégeken magasabbak az árak, és bár a Balaton mondhatni megtelt a nyáron, a korábbinál több vendég arányosabban oszlott el - mondta. Kevésbé voltak zsúfoltak a hétvégék, kicsit élhetőbbé vált a térség, ahová egyébként nagyon sokan le is költöztek - tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy az idei nyár országosan is kiemelkedő volt. Júniusban 65, júliusban 20, augusztusban 10 százalékkal volt magasabb a vendégéjszakák száma, mint egy évvel korábban, főleg a belföldi turizmusnak köszönhetően. Ebben szerepe volt a Széchenyi-, illetve Szép-kártya bővülő lehetőségeinek és rugalmasabbá váló felhasználásának

- jegyezte meg.

A Balatonról szólva elmondta, az üdülőrégió az ország legforgalmasabb turisztikai térségévé vált (két éve még Budapest számított annak), itt realizálódott a vendégforgalom 50 százaléka.

A legnépszerűbb települések a vendégéjszakák száma alapján Siófok, Balatonfüred, Hévíz, Balatonlelle és Zalakaros térsége. Belföldről érkező vendégek töltötték el júliusban a balatoni vendégéjszakák 88 százalékát, augusztusban a 81 százalékát.

A júliusi adatokat megvizsgálva elmondható, hogy a balatoni vendégéjszakák 52 százaléka magán- és egyéb szálláshelyeken realizálódott, a szállodák 25, a kempingek 11, a panziók és közösségi szálláshelyek 5, míg az üdülőházak 2 százalékkal részesedtek belőle - számolt be a főszezon adatairól.

hirdetés

Emlékeztetett arra, hogy a Balatonhoz az elmúlt években 125 milliárd forintnyi hazai forrás jutott. Szállodák, panziók épülnek, újulnak meg. 2030-ig a szabadvízi strandokat teljesen meg kívánják újítani, amely program az első négy ütem után idén 3 milliárd forintos kerettel folytatódik, a kiírás hamarosan megjelenik - mondta. Hozzátette, több más, főként attrakció fejlesztés is zajlik uniós források bevonásával, amelyek markánsan meghatározzák majd a Balaton turisztikai kínálatát.

Kitért arra is, hogy a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) folytatásában a tervek szerint két fő tématerület lesz. Az egyik a kastélyok és várak fejlesztése, a másik az eddig kimaradó terület, a gyógyfürdők fejlesztése, ami a Balatonnál valószínűleg Hévízt, Zalakarost és Kehidakustányt fogja érinteni.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Kiderült, melyik nagyváros lett a legbiztonságosabb idén a világon

Tokió, amely 2015 óta minden alkalommal az első helyen állt, most még a dobogóról is leszorult a listán, európai város lett az első.

Link másolása

hirdetés

Amikor összeállították az idei rangsort, főként a kiberbiztonság kapott az eddiginél nagyobb szerepet, de megjelent a fontos mutatók közt a koronavírus elleni küzdelem sikeressége is.

A The Economist idén is összeállította a világ legbiztonságosabb városainak listáját, a közelmúltban háromszor is Tokiót választották a legbiztonságosabbnak, idén egy európai főváros végzett az élen, a japán főváros még a dobogóra sem került.

Koppenhága ugyanis a maximális 100 pontból 82,4-et ért el, megelőzve a második helyezett, 82,2 pontos Torontót.

A Top 10:

1. Koppenhága

2. Toronto

hirdetés

3. Szingapúr

4. Sydney

5. Tokió

6. Amszterdam

7. Wellington

8. Hong Kong

9. Melbourne

10. Stockholm

A rangsorolás közben azt nézik például, hogy

milyen elterjedt a bűnözés, milyen az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, mekkora a légszennyezettség, a helyiek várható élettartama, mennyi pénzt költenek a rászorulók megsegítésére, és van-e a városnak terve előre nem látható katasztrófákra. Most az is bekerült a mutatók közé, hogy hányan haltak meg a koronavírus miatt, valamint hogy a városnak van-e kiberbiztonsági és smart city-terve.

Sajnos a mi régiónkból nemhogy Budapest, de más nagyváros sincs a listán, ami közelebb van, az Frankfurt és Milánó, keleten pedig Isztambul és Moszkva.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Bámulatos az ősz a titokzatos vasi szőlőhegyen

Vannak települések, amelyek története összekapcsolódik a titkok és a legendák világával. Vaskeresztes ilyen hely.

Link másolása

hirdetés
Az Az otthon szépsége blog nem más, mint fotómesék az erdőből, a magyar és az európai vidékről. A vidéki báj pedig egy stílus, egy életérzés country birtokok és finomságok bemutatásával.

Emlékszem, nagyon régen az egyik vas megyei bort 'háromemberesként' emlegették sokan. Hogy miért? A válasz most maradjon a titkok birodalmában.

A Vas-hegy különleges színfoltja Magyarország nyugati részének. Vaskeresztesnél húzódott egykor az a határsáv, amely állítólag családtagokat is szétválasztott, akik évekig nem látogathatták meg egymást. A rejtélyes vidéken található présházak és ódon pincék a történelem viharainak sztorijait zárták magukba.

A környék erdei útjain, valamint ódon épületei között barangolva megáll velünk az idő. A többszáz éves ingatlanok speciális történeteket rejtenek. A vidéken sokáig vasfüggöny volt.

A fennmaradó történetek szerint akkoriban az emberek szőlőművelés közben kiabálva beszélgettek egymással a szeretteik iránt érdeklődve. Szerencsére a drótkerítéseknek napjainkban már csak az emlékek felidézésében van szerepe.

hirdetés

Ősszel a Vas-hegy színvarázsban pompázik. A rozsdavörös, a sárgás árnyalatok a zölddel egészen színkavalkádot alkotnak. Mesevilág ez, amit a közelben található erdei ösvények, valamint az aljnövényzetben megbújó gombák tesznek még érdekesebbé.

A hajnali pára, valamint a bágyadt délutáni napfény kicsit misztikussá teszi a tájat. Az öreg házak között megelevenednek a 19. és a 20. század családi sztorijai is a képzeletünkben. Vaskeresztes már a 18. században is jelentős borvidéknek számított. Érdemes körülnézni a környéken.

Ha tetszett, amit olvastál, hasonló cikkeket találsz az Az otthon szépsége blogon

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

TOP5: leghangulatosabb sétálóutcák Kelet-Európában

Ma adunk egy kis útmutatót, hogy Kelet-Európában mely sétálóutcákat érdemes felkeresni, melyek szuperhangulatosak és mesélnek az adott városról, ha nyitott szemmel járunk.
Kaufmann Angéla cikke HYPEANDHYPER oldalon - szmo.hu
2021. augusztus 24.


Link másolása

hirdetés

A HYPEANDHYPER egy kelet- és közép-európai dizájn- és életmódmagazin, amely az innovációról, a városi életről és a kreatív ökoszisztémáról szól.

Céljuk, hogy összegyűjtsék és bemutassák azokat az egyedi történeteket, karaktereket, különleges tárgyakat és tájakat, amelyek a világ ezen részét alakítják.

Csatlakozz hozzájuk, legyél te is részese a közös jövő alakításának!

Legyen a város ismeretlen terep vagy már régi ismerős: a város felfedezése és a kedvenc utcák bejárása egy kihagyhatatlan programja az utazásnak – a helyi emberek és a műemlékek tanulmányozásától az épületek és a tájak megfigyeléséig. Minden város más atmoszférával és életérzéssel rendelkezik – pontosan ettől megunhatatlan ez a tevékenység.

hirdetés
Stradun | Dubrovnik, Horvátország

Dubrovnik főutcája egy összetéveszthetetlen, 300 méteren át futó mészkővel burkolt sétálóutca, mely a 13. században épült. Az utca csendes állapotában kísértetiesen gyönyörű, később embertömeggel ellepve pedig nyüzsgő, jó hangulatú társasági élet tölti ki, mindenféle bárokkal és kávézokkal biztosítva a hangulatot.

Floriańska utca | Krakkó, Lengyelország

A Floriańska utca Krakkó óvárosának egyik leghíresebb utcája. Az utcában számos nevezetes műemlék, jellegzetes régi lakóház és egyéb épület helyezkedik el. A sétálóutca mindenféle üzletekkel, éttermekkel és kávézókkal, kézműves sörökkel várja a városnéző turistákat.

Graben | Bécs, Ausztria

Graben Bécs egyik forgalmasabb sétálóutcája, de itt is lehet egyéb szépséget fürkészni a tekintetünkkel, mint csak a boltok kirakatait: itt található ugyanis Bécs egyik legismertebb és kiemelkedőbb szobra, a pestisoszlop, egy barokk műemlék, melyet a pestisjárvány emlékére állítottak 1693-ban. Emellett az épületek sem fognak csalódást okozni!

Karlova utca | Prága, Csehország

A Károly híd eléréséhez egy közkedvelt útvonal a Karlova utcán végigsétálni. Bár a keskeny kis utcán szinte biztosan mindig tömeg van és túlnyomórészt szuvenírboltok sorakoznak egymás után, nem lehet elmenni amellett, hogy a szűk és hangulatos utcának kétségkívül megvan az a bája, mintha csak időt utaztunk volna – elvégre, pont emiatt olyan közkedvelt.

Szentendre | Pest megye, Magyarország

Aki Budapest belvárosának nyüzsgő sétálóutcáit már bejárta, de még beleférne egy sétálós nap, annak Szentendre egy jó választás lehet. Nehéz lenne csak egy utcát választani Szentendre kis utcái közül, ugyanis kis területen bár, de számos látnivaló vár minket. A főtéren színes házak és egyedülálló hangulat, a Bercsényi utcában pedig szivárványos esernyők és galériák bujkálnak az otthonos városban.

Ha tetszett, amit olvastál, látogass el a HYPEANDHYPER oldalára vagy keresd őket a Facebookon és az Instagramon!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: