HÍREK
A Rovatból

„A magyar kisebbség a mi Erős Pistánk” – mondta az új ukrán külügyminiszter, Szijjártó Péter a jó szomszédi viszonyra törekszik

A magyar tárcavezető felsorolta, mi mindenben segítette a háború kitörése óta Magyarország Ukrajnát, de kéréseket is intézett ukrán kollégájához.


Magyarország és Ukrajna is érdekelt a szomszédsági kapcsolatok fejlesztésében, közös az erre irányuló szándék, a kormány mindent megtesz ennek érdekében, de elvárja Kijevtől a magyar nemzeti közösség jogainak helyreállítását – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ukrán kollégájával tartott közös sajtótájékoztatóján először is gratulált Andrij Szibiha kinevezéséhez, és megtiszteltetésnek nevezte, hogy első külföldi látogatásának helyszínéül Budapestet választotta, még akkor is, ha ez végül időpontegyeztetési problémák miatt nem is jött össze.

Ezt követően megerősítette, hogy Magyarország továbbra is békepárti álláspontot képvisel az ukrajnai háborúban, ugyanis kizárólag a diplomáciai rendezés vethetne véget emberek, családok százezrei, milliói szenvedésének.

„Magyarország minden olyan nemzetközi kezdeményezést támogat, amely a béke elérésének mielőbbi lehetőségét hozza magával, és támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely azzal a reménnyel kecsegtet, hogy ezt a háborút tárgyalásokkal, diplomáciai úton minél előbb le lehessen zárni”

– emelte ki.

„Megerősítettem miniszter úrnak azt is, hogy Magyarország addig folytatja a történetének legnagyobb volumenű humanitárius akcióját, amíg arra szükség van, a nehéz helyzetben lévő emberek és családok megsegítésének érdekében” – tette hozzá.

Emlékeztetett rá, hogy már meghaladta az 1,4 milliót a szomszédos országból hazánkba érkezett menekültek száma, és 14 855 ukrán gyermek számára biztosítottak lehetőséget nyári táborozásra. Arra is kitért, hogy a kormány már 66 milliárd forintot fordított az Ukrajnának nyújtott támogatásokra, s ma is több száz olyan iskola és óvoda működik Magyarországon, ahol menekült családok gyerekei tanulnak, illetve Budapesten elkezdte a működését egy két tannyelvű iskola is. Beszélt arról is, hogy Magyarország részt vállalna Ukrajna háború utáni újjáépítési feladataiban is.

„Mióta a háború kitört, azóta több mint hárommilliárd köbméternyi földgáz Magyarországon keresztül Ukrajnába szállítására került sor, és a helyzet az, hogy most már június óta Magyarország a legnagyobb villamosenergia-importforrást biztosítja Ukrajna számára. A nyár folyamán az ukrán villamosenergia-import 45 százaléka Magyarországról, Magyarországon keresztül érkezett Ukrajnába” – tudatta.

„És megerősítettem azt is, hogy továbbra is készen állunk arra, hogy határmenti vállalkozásfejlesztési övezetet hozzunk létre a magyar-ukrán határnál” – hangsúlyozta.

A miniszter végül érintette a vitás ügyeket is, és kijelentette, hogy a magyar-ukrán együttműködésnek, kapcsolatnak a kölcsönös jó szándékra, kölcsönös tiszteletre és kölcsönös jóindulatra kell alapulnia.

„Ezért tisztelettel, de elvárjuk Ukrajnától azt, hogy a magyar nemzeti közösség jogait állítsa helyre az anyanyelvhez való hozzáférés tekintetében, az oktatás, a kultúra, közigazgatás területén”

– mondta.

„Erre vonatkozólag tizenegy pontos megoldási javaslatot terjesztettünk Ukrajna kormánya elé. Ennek megvitatására munkacsoportok jöttek létre, amelyek működésének felgyorsításában állapodtunk meg” – fűzte hozzá.

A miniszter arra kérte hivatali partnerét, hogy ahogyan Magyarország is biztosítja az energiaszállítások teljes kapacitását Ukrajnába irányulóan, úgy Kijev is tartózkodjon a jövőben az egyoldalú, hirtelen lépésektől, amelyek veszélybe sodorhatják hazánk ellátását. „És kértem azt is a miniszter úrtól, hogy az Ukrajnában működő magyar vállalatok esetében ne kerüljön sor negatív diszkriminációra” - közölte.

Andrij Szibiha azt emelte ki: több mint ezer kilométert tett meg az ukrán delegáció, hogy találkozzanak, „az érzékeny, bonyolult, perspektivikus kérdéseket megbeszéljék” - hangoztatta az ukrán külügyminiszter. A fontos célok között sorolta fel Ukrajna számára az EU-ba és a NATO-ba való belépést.

A béke eléréséért mindent megtesznek – hangoztatta az ukrán külügyminiszter, aki azt mondta: hálásak, amiért Magyarország elismeri Ukrajna területi integritását az agresszorral szemben. Megköszönte a magyar humanitárius segítségét és mint mondta, „mély pozitív benyomást tett rá a budapesti magyar-ukrán kéttannyelvű iskola, mert így az ukrán gyerekek meg tudják őrizni az identitásukat.”

Syhiba azt hangsúlyozta, hogy az egyeztetések dinamikáját növelni kell, készek megbeszélést folytatni minden érzékeny kérdésről – derült ki a szavaiból.

„A magyarok Ukrajna részét képezik, fegyverrel a kézben védik Ukrajnát, a magyar kisebbség a mi Erős Pistánk”

– fogalmazott.

Ukrajna számára az EU-integráció az egyik legfontosabb kérdés, remélik, hogy az uniós magyar elnökség ezt továbbra is támogatni fogja – fejezte ki végül a reményét Szibiha.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: Szijjártó Péter egyszer sem írta le, hogy Amerika indította a háborút
A politológus a közösségi oldalán elemezte a külügyminiszter kommunikációját. Szerinte a nyilvánvaló tények eltagadása rosszabb, minthogy a békepárti és a trumpbarát narratíva megdöccen.


Török Gábor politológus a Facebookon hívta fel arra a figyelmet, hogy szerinte Szijjártó Péter egyetlen egyszer sem írta le, hogy a háborút az amerikaiak is indították Irán ellen.

A politológus szerint a politikusok számára hasznos és fontos dolgokat lehet megtanulni a politikai kommunikációról.

„Egyszerűség, ismétlés, saját narratívába illesztés, keretezés stb. Magyarországon ebből sok mindent először a Fidesz mutatott meg, az egyik úttörője ennek a »profi kommunikációnak« éppen a jelenlegi külügyminiszter volt” – idézte fel Török Gábor.

A politológus ugyanakkor úgy látja, a nyilvánvaló eltagadásnak az értelme egy olyan helyzetben, amikor minden egyéb hír úgyis arról szól, hogy az izraelieken kívül az amerikaiak is háborúba léptek, nem tűnik teljesen racionálisnak. Szerinte világos, hogy a békepárti és a trumpbarát narratíva (a kettő együtt) itt most megdöccen.

Török Gábor a posztját egy, elsősorban kommunikációs szakmai szempontból feltett kérdéssel zárja:

„nincs jobb megoldás ennek feloldására, mint a tények elhallgatása?”

Február 28-án az Egyesült Államok és Izrael összehangolt légicsapásokat és tengeri műveleteket indított Irán ellen. Donald Trump amerikai elnök videóban jelentett be „jelentős harci műveleteket”, miközben izraeli részről megelőző csapásokról beszéltek. Irán válaszul rakéta- és dróntámadásokat indított Izrael, valamint a térségben található amerikai bázisok és egyes regionális infrastruktúrák ellen. Izraelben szükségállapotot hirdettek, több ország pedig átmenetileg lezárta a légterét.

A magyar kormányzati kommunikációban aznap több hivatalos és személyes Facebook-poszt jelent meg. A HVG szemléje szerint

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Orbán Viktor és a kormány hivatalos oldala az iráni helyzetről szóló bejegyzésekben következetesen Izraelt említette támadó félként, az Egyesült Államok szerepét viszont nem.

Ez a keretezés akkor is így maradt, amikor nemzetközi források már amerikai–izraeli közös műveletről számoltak be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Videó: Zokogva jelentette be az iráni műsorvezető Hámenei legfőbb vezető halálát
Az ajatollahot az amerikai–izraeli légicsapások után nyilvánították halottnak. A bemondónál azonnal eltört a mécses, amikor fel kellett olvasnia hírt.


Egy könnyeivel küszködő műsorvezető jelentette be vasárnapra virradó éjjel, hogy meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője. Az országban negyvennapos nemzeti gyászt és egyhetes munkaszünetet rendeltek el.

Az iráni állami televízió hivatalos közleménye szerint Hamenei

„egy egész életnyi, hoszeini szellemiségű küzdelem után – lankadatlanul és fáradhatatlanul –, az iráni Iszlám Köztársaság szent oltárának védelméért folytatott útján megízlelte a mártíromság édes és tiszta italát, és csatlakozott a Legfelsőbb Mennyek Birodalmához.”

A hírt az állami Press TV egyik láthatóan megrendült bemondója olvasta fel.

Videón, ahogy az állami televízió műsorvezetője zokogva jelenti be Hámenei halálát.

A halálhír után az iráni alkotmánynak megfelelően azonnal megkezdődött a hatalmi átmenet. „Az alkotmányos eljárásnak megfelelően a hatalomátvétel folyamata vasárnap megkezdődik, hogy biztosítsuk az állam működésének folytonosságát” – közölte Ali Laridzsáni nemzetbiztonsági főtanácsadó. Az ország irányítását ideiglenesen egy háromfős tanács veszi át, amelynek tagja az elnök, az igazságszolgáltatás vezetője és a Vallástudósok Tanácsának egy jogtudósa.

Miközben a kormányzat gyászgyűléseket szervez, az ellenzéki és külföldön élő források több iráni városból is ünneplésről és megkönnyebbülésről számoltak be. A hivatalos narratíva szerint Hamenei mártírként halt meg egy külföldi agresszióban, és kemény megtorlást ígérnek, míg a rendszer kritikusai történelmi pillanatnak és a valódi politikai átmenet lehetőségének tekintik a halálát.

Ali Hamenei 1989 óta, több mint három évtizeden át volt Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Irányítása alatt állt a Forradalmi Gárda, és ő hozta meg a végső döntéseket olyan kulcskérdésekben, mint az ország nukleáris programja. Hatalmát a 2022-es, nők jogaiért indult országos tiltakozáshullám sem tudta megingatni. Halálával hatalmi vákuum keletkezett, utódlása pedig komoly regionális és nemzetközi kockázatokat hordoz. A következő napokban dől el, hogy a Szakértők Gyűlése mikor és hogyan választja meg az új legfőbb vezetőt, és hogy az átmenet békés lesz-e, vagy további eszkalációhoz vezet a Közel-Keleten. Minderről itt olvashattok bővebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videón, ahogy Izrael másodpercek alatt porig rombolja az iráni hadsereg központját
Az izraeli légierő szerint a „terrorista rezsim” központját semmisítették meg a főváros szívében. Helyi jelentések szerint az Iráni Forradalmi Gárda egyik bázisát is találat érte.


Friss csapássorozat indult vasárnap reggel Teherán ellen, az izraeli légierő pedig videót is közzétett egy támadásról, amely az iráni fegyveres erők főhadiszállását érte.

A videóhoz a légierő ezt a feliratot mellékelte:

„Az iráni terrorista rezsim főhadiszállásának megsemmisítése Teherán szívében.”

Videón az izraeli csapás!

Mindeközben Teheránból olyan jelentések is érkeztek, hogy az Iráni Forradalmi Gárda, a rezsim paramilitáris szervezetének egyik bázisát is találat érte.

Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy Teheránban légicsapásokat hajtott végre, és „a rezsimhez köthető célpontokat” támadott. Valamint azt is hozzátették, hogy ma a főváros központját fogják támadni.

Irán válaszcsapásokat indított, de nemcsak Izrael, hanem több Öböl-menti ország ellen is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Olyan erővel fogunk lecsapni rájuk, amilyet még soha nem láttak!” – Trump felszólította Iránt, hogy hagyja abba a megtorlást
Izrael egy hadműveletben végzett Ali Hámeneivel, Teherán pedig azonnal bosszút esküdött. Az iráni válaszcsapások már el is kezdődtek, amire az amerikai elnök is reagált.


Forr a levegő a Közel-Keleten, miután Donald Trump amerikai elnök vasárnap hajnalban megüzente Iránnak: ha nem hagynak fel a támadásokkal, olyan erővel fognak lecsapni rájuk, amilyet még soha nem látott a világ.

A feszültség szinte tapintható, miután Irán szombat éjjel és ma reggel is rakétákkal árasztotta el Izraelt és az Egyesült Államok közel-keleti szövetségeseit.

A véres eseménysorozat szombat reggel kezdődött, amikor az Izraeli Védelmi Erők célzott légicsapásokat mértek iráni katonai létesítményekre, és egy hatalmas robbanás rázta meg Teheránt. A hadsereg bejelentése szerint alig több mint egy nap alatt több mint ezer darab lőszert vetettek be. A nyitó hadműveletben megölték Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hámenei ajatollahot és több más magas rangú tisztségviselőt is

– írta a The Times of Israel.

A válasz nem váratott magára. Szombat éjjel és ma reggel ismét szirénák hangjától volt hangos Izrael középső, déli és északi része. Irán ballisztikus rakétákat lőtt ki, általában hármasával, néhány perces szünetekkel. Az iráni állami műsorszolgáltató szerint a célpontok között 27 amerikai támaszpont, az izraeli hadsereg főhadiszállása és egy tel-avivi védelmi ipari komplexum is szerepelt.

A legtöbb helyen nem történt komolyabb baj, a mentők főleg olyan embereket láttak el, akik az óvóhelyre rohanva estek el és sérültek meg könnyebben. Szombat este azonban Tel-Aviv térségében tragédia történt.

Egy mintegy húsz lövedékből álló sorozatból egynek sikerült átcsúsznia a légvédelmen, és egy lakóépület mellett csapódott be. Egy nő, egy idős asszony külföldi gondozója életét vesztette, mert nem ért időben az óvóhelyre. Az általa ápolt nőt a mentők élve emelték ki a romok alól. A Hátországi Parancsnokság szerint egy teljes iráni ballisztikus rakéta csapódott be, ami hatalmas károkat és egy óriási krátert hagyott maga után. A támadásban további több tucat ember sérült meg. A rendőrség Jeruzsálem környékén lehulló rakétadarabokról, a tűzoltók pedig egy repesz okozta gázszivárgásról számoltak be Ciszjordániában.

A katonai akciókkal párhuzamosan a politikusok sem fogták vissza magukat.

„Irán épp most közölte, hogy ma nagyon keményen le fognak csapni, keményebben, mint valaha. Jobban teszik, ha ezt nem teszik, mert ha megteszik, olyan erővel fogunk lecsapni rájuk, amilyet még soha nem láttak!”

– írta Donald Trump a közösségi oldalán.

Iránból is érkezett a kemény válasz. Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke azt üzente, hogy Trump és Netanjahu „átlépték a vörös vonalainkat, és viselni fogják a következményeket”. Az elit Iszlám Forradalmi Gárda pedig egyenesen „a történelem legádázabb offenzív hadműveletével” fenyegette meg az amerikai bázisokat és Izraelt. „Az iráni nemzet bosszújának keze a súlyos, határozott és sajnálatos büntetésért nem fogja elengedni az Umma Imámjának gyilkosait” – fogalmaztak közleményükben.

A rakétaesőből nem csak Izrael kapott, hanem az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein és Szaúd-Arábia is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: