prcikk: RoboKaland: Gyerekeket tanítanak meg arra, hogyan hasznosítsák az elektromos hulladékot | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

RoboKaland: Gyerekeket tanítanak meg arra, hogyan hasznosítsák az elektromos hulladékot

Gajdács-Leszkó Georgina és Gajdács Krisztián okoskertet, víztisztítót és robotokat is készített már a gyerekekkel, kidobásra ítélt elektromos eszközökből.


Csaknem 49 tonna e-hulladékot hasznosított már újra Gajdács-Leszkó Georgina és Gajdács Krisztián projektje, a RoboKaland, amelyben gyerekeknek tanítják meg, mit lehet kezdeni az egyébként kidobásra váró elektromos eszközökkel. Műhelyüket 100 százalékosan önerőből építették, nagy álmuk, hogy az egész országot lefedő, országos hálózatot építsenek. Idén nyáron táborokat is tartanak.

Gajdács Krisztián szerint a gyerekek fantasztikus dolgokra képesek, ha megtalálják a hozzájuk vezető utat. "A mostani táborban például az egyik kisfiú úgy fogadott, hogy felsorolta a fény terjedési sebességét vákuumban, kilométerre és mérföldre. Ahogy kérdeztem, rávágta, tizedszázad pontosan. Minden gyerkőcben ott van a zsenialitás" - mondja Krisztián.

Felesége, Gina pedagógus, évtizedeken át szoftverfejlesztőként, hardverfejlesztőként dolgozott. Így adódott, hogy műszaki vonalon induljanak el.

Kezdeményezésükkel szerepeltek az RTL Cápák között című műsorában is, ahol elhangzott, hogy okoskertet, mikroprocesszoros okoseszközöket, víztisztítót, ipari berendezéseket, ionhajtóművet, és robotokat is készítenek a kidobásra szánt elektronikai eszközökből.

"Nagyon fontos, hogy a gyerekeket inspiráljuk. A jelenlegi táborban 40 gyerekünk van, egész nap alkotunk"

- meséli.

Főként asztali számítógépeket kapnak. "Ezek általában vagy lassúak, vagy nem fut rajtuk az operációs rendszer, és nem tudtak vele mit kezdeni. Nyilván nem mindenki fog neki otthon annak, hogy újratelepítse, meg kiszereljen belőle egy-egy dolgot, hogy aztán erősebb gép legyen belőle."

A kidobásra szánt gépeket a gyerekek átnézik. "Volt, hogy négy gépből raktak össze egyet, de az tökéletesen működött és haza is vitték."

Ha nem lehetett belőlük egy új gépet összerakni, akkor másra használják őket. Például így jött létre az okoskertjük is. Ez érzékeli, ha locsolni kell, és olyan mesterséges világítás van benne, ami a napfényt imitálja. Tökéletes beltéri növénytermesztésre, és minden alkatrésze újrahasznosított.

Ahogy egyre többen hallottak arról, mit csinálnak, egyre több dolgot kaptak.

"A hálószobánk átalakult oktatóteremmé és tárolóvá. 60 négyzetméteren élünk összesen, összehúztuk magunkat 20 négyzetméterre, és minden más a gyerkőcöké, a technológiáé, az újrahasznosításé."

"Annyira pici viszont a hely, hogy nagyobb eszközöket nem tudunk befogadni. Maradtunk a számítástechnikai hulladékoknál, laptopokat kaptunk, rengeteget, amikből sokat meg tudtunk menteni, telefonokat kaptunk, sokat. Egyik partnerünk még előlapot, hátlapot is adott, így újraélesztettünk rengeteg készüléket."

A nyári táboruk is hasonlóképpen működik.

"Úgy rendszereztük az egész programot egy élménypedagógiai módszerbe, hogy minden táborba viszünk egy-két fő projektet, mellette bütykölünk, újrahasznosítunk, és ahogy a gyerekek szokták mondani, mindenből építünk mindent is."

Az a céljuk, hogy megtanítsák az újrahasznosítás fontosságát. "Évente 60 millió tonna elektronikai berendezés végzi a szeméttelepeken" - mondja Krisztián. Pedig ennek egy része újrahasznosítható lenne.

Ők olyan berendezéseket próbálnak gyártani, amelyekben nincs benne az úgynevezett tervezett elavulás.

"Tehát ne az legyen, hogy megvesszük és garanciaidő után tönkremegy, mert direkt így hozták létre. Ezt tanítjuk a gyerekeknek."

Abban bíznak, hogy a jövő generációja ezt várja majd el a gyártóktól is, így csökkenhet a fogyasztás és a felesleg.

Idén 200 autizmussal, tanulási nehézséggel élő fiatalt is felkaroltak.

"Nemcsak speciális nevelési igényű vagy különböző fogyatékossággal élő gyerekkel foglalkozunk, hanem azokkal is, akik normál oktatásban tanulnak. Tehát igazából mind a kettővel próbálkozunk, illetve mind a kettő végletnek szeretnénk segítséget nyújtani" - mondja erről Gina.

Rengeteg szakmát mutatnak be minden egyes foglalkozáson, hogy minél többet lássanak a gyerekek.

"Legyen egészséges vagy bármely szellemi fogyatékkal, speciális igénnyel élő, már egészen fiatal korban láthatják, hogy melyik az a pálya, ami őket érdekli. Így célzottabban lehet őket ebbe az irányba terelni, egyszerűbb őket fejleszteni. Ha a szakmánk a hobbink, akkor nincs az, hogy ötévente másikat választok, mert kiégek az adott szakmában, hanem azt szeretettel csinálom. És ha hajnali háromkor kell hogy ébredjek emiatt, akkor is ugyanaz a lelkesedés van bennem."

Már csaknem 1700 gyermekkel és fiatallal foglalkoztak az elmúlt két évben.

Emellett nagyon büszkék arra, hogy a Warner Bros. felkérésére Las Vegas után először a Budapesten megrendezett Comic Con-on egy standon jelenhettek meg az HBO és a Cartoon Network csapatával.

Mivel még mindig a lakásukban van a központ, a kapott holmik tárolásban el kél nekik a segítség, ezekről már tárgyalnak. Illetve a projektet szeretnék országossá tenni, ezért is tartanak már idén is több helyszínen táborokat.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: