JÖVŐ
A Rovatból

Még a Meki és a Pepsi szerint is belepusztulhat a Föld, ha nem változtatunk azonnal

Példaértékű a nagyvállalatok kiállása, de kérdés, hogy ez is csak egy marketingfogás, vagy végre komolyan veszik a környezetvédelem kérdését.
Fotó: Pixabay.com - szmo.hu
2022. november 03.



Az élelmiszeripari vállalatoknak és a kormányoknak azonnal össze kell fogniuk, hogy megváltoztassák a világ mezőgazdasági gyakorlatát, különben a „bolygó elpusztítását” kockáztatják – áll abban a TheGuardian által szemlézett jelentésben, amit a legnagyobb élelmiszer- és mezőgazdasági vállalkozások szponzoráltak.

A III. Károly király által létrehozott Fenntartható Piacok Kezdeményezése (SMI) nem véletlenül most tette közzé a jelentését, ugyanis az ENSZ november 6. és 18. között tartja az egyiptomi Sarm-es-Sejkben a 27. éghajlatváltozási konferenciájára (COP27).

A világ legnagyobb élelmiszer- és mezőgazdasági vállalkozásai közül már többen a fenntartható, regeneratív mezőgazdasági gyakorlat mellett foglaltak állást az elmúlt években.

A regeneratív gazdálkodás csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, megőrzi a talaj egészségét, valamint a létfontosságú tápanyagok pótlásával helyreállítják a biológiai sokféleséget. Mára a termőterületek 15%-át ilyen módon művelik.

A jelentés szerint azonban a változás üteme túl lassú, és 2030-ra az így művelt területet meg kell háromszorozni, hogy a világnak bármi esélye legyen 1,5 C alatt tartani a hőmérséklet-emelkedést.

A jelentést a Bayer, a Mars, a McCain Foods, a McDonald's, a Mondēlez, az Olam, a PepsiCo, a Waitrose és több más nagyvállalat írta alá.

Egyes kritikusok szerint viszont éppen a jelentést aláírói azok, akik leginkább felelősek az éghajlatváltozás rossz kezeléséért.

A bolygó felmelegedéséért felelős gázok harmadáért az élelmiszertermelés a felelős, ezért számos aláírót megvádoltak azzal, hogy csak "zöldre festik” magukat. Greta Thunberg például bojkottálja a 27. éghajlatváltozási konferenciát. A globális csúcstalálkozót PR-mutatványnak nevezte, „amin a cégvezetők és a hatalmon lévő emberek felhívják magukra a figyelmet”.

„Kritikus fordulóponthoz értünk, ahol tenni kell valamit” – mondta Grant Reid, a jelentést kiadó munkacsoport elnöke és a Mars leköszönő vezérigazgatója.

„Az emberi egészség és a bolygó egészsége közötti összefüggés minden eddiginél nyilvánvalóbb. A nagy élelmiszeripari vállalatoknak és a mezőgazdaságnak nagy szerepet kell játszania ennek megváltoztatásában. Nem lesz könnyű, de működnünk kell” – mondta Reid.

A mezőgazdaság a világ legnagyobb iparága. A legelők és a szántóföldek a bolygó lakható területének körülbelül 50%-át foglalják el. Az édesvízkészletnek pedig mintegy 70%-át használják fel.

Az éghajlati válság világszerte kihívás elé állítja az iparágat, ami 1 milliárd embert foglalkoztat. Ráadásul az ellátási lánc a koronavírus-járvány és a megugró infláció miatt komoly problémákkal néz szembe. Éppen ezért is lehetnek sokan szkeptikusak, hogy sikerülhet-e éppen most előrelépést elérni a környezetvédelmi kérdésekben.

Sunny George Verghese, a világ egyik legnagyobb kakaóbab-, kávé-, gyapot- és rizsszállítója, az Olam vezérigazgatója szerint: „Az egyetlen kiút számunkra az, ha áttérünk egy rugalmasabb élelmiszerrendszerre, amely lehetővé teszi, hogy kielégítsük a növekvő népesség szükségleteit a mai erőforrás megnövelése nélkül.”

A jelentés három élelmiszernövényt, a burgonyát, a rizst és a búzát tanulmányozta, és politikai ajánlásokat is megfogalmazott a COP27-nek.

A munkacsoport tagjai azon dolgoznak, hogy a gazdaságilag is vonzóbbá váljon a gazdálkodók számára az, ha áttérnek egy fenntarthatóbb megoldásra. „Ez nem elég meggyőző egy átlagos gazdálkodó számára” – mondta Reid.

„Nem hiszem, hogy ezek a cégek – mondjuk egy McDonald's – bármiféle kötelezettséget vállalnának az erősen szennyező termékek értékesítésének visszafogására. Nem hiszem, hogy a PepsiCo azt fogja mondani, hogy a világnak nincs szüksége a Pepsire"

- mondta Devlin Kuyek, a Grain, azaz a kistermelőket támogató non-profit szervezet kutatója.

Kuyek arra is rámutatott, hogy a Yara, a jelentés másik aláírója, a világ legnagyobb nitrogén alapú műtrágya szállítója, „amely minden negyvenedik tonna üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
„A visszaszámlálás megkezdődött” - Hamarosan minket is elér az El Niño-jelenség hatása
A Csendes-óceán melegedése az eddigi rekordok dupláját is elérheti, ami a globális időjárást is felborítja. Magyarországon csapadékosabb időszakot hozhat, majd egy tartósabb száraz periódust - mondja Molnár László meteorológus.


Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) június 11-én hivatalosan is bejelentette az El Niño éghajlati jelenség kezdetét. Molnár László meteorológus szerint azonban ezúttal nem a megszokott esemény vár ránk: a melegedés mértéke az eddigi rekordnak is közel a duplája lehet, amire évszázadok, sőt talán évezredek óta nem volt példa - mondta el a 24.hu-nak.

„A visszaszámlálás megkezdődött: nagyjából 2–3 hónap, és ránk zúdulnak a következmények szélsőséges időjárási események formájában” – jelentette ki Molnár László.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy míg a legerősebb, 2015–2016-os El Niño 2,6 °C-os melegedést hozott a Csendes-óceán kulcsfontosságú területén, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ modellje most decemberre legalább 3 °C-os eltérést valószínűsít, sőt, akár a 4,1 °C-ot is elérheti. Az átlagos előrejelzés 3,6–3,7 °C-os melegedést mutat, ami egy fokkal haladja meg az eddigi csúcsot.

A szakértő szerint: „Ez már jóval meghaladja a szuper-El Niñót, egy új szintről beszélhetünk. Ez nem szuper-El Niño, hanem inkább hiper-El Niño”.

A követkemények között lehet például, hogy Afrikában komoly hidegbetörések jöhetnek. Európában viszont az átlagosnál melegebb télre lehet számítani, meglepetésszerű hidegbetörésekkel. De előfordulhatnak árvizek, gyors felmelegedések és hirtelen lehűlések is.

Magyarországon az eddigi tapasztalatok szerint az El Niño miatt átlagosan 20–30 százalékkal több csapadék hullott. A szakember a lapnak elmondta, hogy legkésőbb októbertől február–márciusig az átlagosnál jóval több csapadék várható a Kárpát-medencében.

A meteorológus szerint az lesz az alapállapot, hogy két-három éves La Niña-időszakokat nagyon erős, akár szuper-El Niñók fognak megszakítani.

A mostani csapadékosabb időszakot várhatóan egy újabb száraz periódus követi majd.

A következő La Niña-esemény pedig akár két-három évig is eltarthat, így 2027 júliusától rendkívül száraz időszak lehet majd Közép- és Nyugat-Európában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Több strand inkább ki sem nyitott: Megdöbbentő képeken a kiszáradó Velencei-tó
A Velencei-tó vízszintje olyan alacsony, hogy több strand inkább ki sem nyitott. Szakértők figyelmeztetnek: vízállás még ennél is alacsonyabb lehet őszre.


Annyira alacsony a Velencei-tó vízszintje, hogy bizonyos részein át lehet sétálni a túlpartra - amit semmiképpen sem javaslunk, ez még a profik számára is egy rendkívül veszélyes manőver.

Múlt szombaton 52 centiméterre apadt a Velencei-tó vízszintje Agárdnál, ami új történelmi mélypontot jelent, és a nyári intenzív párolgási időszak még csak most kezdődik.

Egy kedvezőtlen, de reális forgatókönyv szerint – havi 6-8 centiméteres vízveszteséggel számolva – ősz elejére akár 30 centiméter körüli vízállás is kialakulhat. Ez a tó több kisebb medencére szakadását, újabb halpusztulást és

a katasztrófaturizmus megjelenését vetíti előre.

Habár a tó nagyjából száz évente kiszárad, a klímaváltozás begyorsítja a tó változékonyságát a szakértők szerint.

A visszahúzódó vízpart miatt néhány strand idén ki sem nyitott. Lesújtó felvételeket közölt a több városból is az MTI.

Képeken a rekordalacsony vízszint:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Azonnal riasztást adott ki az ENSZ: Küszöbön áll az El Niño-jelenség, extrém időjárást hoz magával
Novemberig 90 százalékot is meghaladja az El Niño-jelenség kialakulásának valószínűsége a Meteorológiai Világszervezet szerint. A legtöbb előrejelzési modell legalább mérsékelt, de akár erős eseményt is valószínűsít, ami olajat önt az emberi tevékenység miatt amúgy is felmelegedő világ tüzére.


„Küszöbön áll az El Niño” – figyelmeztetett kedden az ENSZ, miután a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közölte:

80 százalék az esélye annak, hogy a globális időjárást felforgató jelenség már idén nyáron visszatér, de annak már 90 százalékos a valószínűsége, hogy novemberig kialakul.

– írta a ScienceAlert.

António Guterres, az ENSZ főtitkára egy videóüzenetben a helyzetet sürgős klímavészjelzésnek nevezte, mondván: „Az El Niño jelenség olajat önt az amúgy is felmelegedő világ tüzére.”

Guterres szerint az egyetlen hatékony válasz a válsággal arányos klímavédelem, ami magában foglalja „a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetését, a megújulókra való átállás felgyorsítását, a legsebezhetőbbek védelmét és a mindenki számára elérhető korai előrejelző rendszerek kiépítését”.

Az ENSZ aggodalmait alátámasztják a Csendes-óceán középső és keleti, egyenlítői részén már zajló folyamatok: a tengerfelszín hőmérséklete megközelítette a küszöbértékeket, a felszín alatti vizek pedig több mint 6 Celsius-fokkal voltak melegebbek az átlagnál - mindez az El Niño-jelenség kialakulására utal.

Mi az az El Niño?

Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, amely 2–7 évente jelentkezik, és a Csendes-óceán egyenlítői vidékének felszíni felmelegedésével jár. Ez világszerte megváltoztatja a szél-, nyomás- és csapadékviszonyokat, és ellentétével, a hűtő hatású La Niñával váltakozik.

A legutóbbi, 2023–2024-es El Niño a feljegyzések öt legerősebbike közé tartozott, és hozzájárult ahhoz, hogy 2024 a valaha mért legmelegebb év legyen

A Meteorológiai Világszervezet szerint arra nincs bizonyíték, hogy a klímaváltozás növelné az El Niño-események gyakoriságát vagy intenzitását. Az ügynökség ugyanakkor úgy véli, a globális felmelegedés felerősíti a jelenséggel járó hatásokat, mivel a melegebb óceán és légkör több hőt és csapadékot biztosít a szélsőséges időjárási eseményekhez.

Mi várható, ha visszatér az El Niño?

Az Euronews arra figyelmeztet, hogy a valószínűleg bekövetkező jelenség hatására Európában is extrém hőhullámokra kell számítani idén nyáron. Egyes területeken fokozott aszály- és az árvízveszély lehet.

A WMO szerint június és augusztus között a Föld szinte minden részén a normálnál melegebb hőmérsékletek várhatók. Ez egyes régiókban felgyorsíthatja az aszályok kialakulását.

A regionális előrejelzések szerint a Afrika Szarvának északi részén az átlagosnál kevesebb esőre, Dél-Ázsiában gyengébb monszunra, Közép-Amerikában pedig szárazabb és melegebb nyárra kell készülni. A jelenség a trópusi viharok eloszlását is átrendezi: a Csendes-óceánon táplálhatja a hurrikánokat, miközben az Atlanti-óceánon gátolhatja azok kialakulását.

Celeste Saulo, a Meteorológiai Világszervezet vezetője szerint a világnak fel kell készülnie egy olyan El Niñóra, amely „súlyosbíthatja az aszályt és a heves esőzéseket, és növeli a hőhullámok kockázatát a szárazföldön és az óceánon egyaránt”.

Meddig fog tartani?

Nagyjából egy évig. Erőssége általában november és február között éri el csúcspontját, és a globális hőmérsékletre gyakorolt hatása gyakran a kialakulását követő második évben a legerősebb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
„Nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság” – riasztó helyzetjelentés a haldokló Velencei-tóról
Dr. Boromisza Zsombor szerint a Velencei-tó rekordalacsony vízszintje egy mélyebb problémát jelez. A válságot az okozza, hogy egy természeténél fogva változékony tavat próbálunk mesterségesen állandó állapotban tartani.


Múlt szombaton 52 centiméterre apadt a Velencei-tó vízszintje Agárdnál, ami új történelmi mélypontot jelent, és a nyári intenzív párolgási időszak még csak most kezdődik. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy kedvezőtlen, de reális forgatókönyv szerint – havi 6-8 centiméteres vízveszteséggel számolva –

ősz elejére akár 30 centiméter körüli vízállás is kialakulhat. Ez a tó több kisebb medencére szakadását, újabb halpusztulást és a katasztrófaturizmus megjelenését vetíti előre.

A probléma azonban túlmutat a puszta vízhiányon; a jelenlegi helyzet egy teljes használati és fejlesztési modell válságát jelzi – mutat rá a Másfélfok cikkében Dr. Boromisza Zsombor okleveles tájépítészmérnök, élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértő.

A MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének docense emlékeztet, hogy a Velencei-tó egy természeténél fogva változékony, sekély, szikes tó, amelynek működéséhez a vízszintingadozás, sőt, szélsőséges években az időszakos kiszáradás lehetősége is hozzátartozik. A klímaváltozás ezeket a kisvizes állapotokat teszi gyakoribbá. Bár az alacsony vízállásnak vannak negatív következményei, a tó ökológiai szempontból vegyesen reagál.

Míg a nyugati medence kiszáradó nádasai egyes gémfélék költőhelyeit veszélyeztetik, a sekély, iszaposabb parti zónák kedveznek bizonyos partimadaraknak. A fokozottan védett gólyatöcs idén ismét nagy számban megjelent, és a gulipán számára is kedvezőbbek a feltételek. A szakértő szerint a mocsári növényzet terjedése és a madárvilág átalakulása a tó természetes regenerációs folyamatait mutatja.

A jelenlegi válság abból fakad, hogy a 19–20. századi beavatkozásokkal – csatornázással, víztározók építésével, kotrásokkal és partvédőművekkel – egy mesterségesen állandósított, üdülési célokra optimalizált tavat hoztunk létre. A társadalom ehhez a képhez szokott hozzá, és a tó köré épült gazdasági rendszer is ezt a stabil, magasabb vízszintet feltételezi. Amikor a természet visszaveszi az irányítást, ez a rugalmatlan használati rendszer omlik össze.

A megoldás hosszú távon nem a mindenáron való vízpótlás, hanem az alkalmazkodó tájhasználat. Ez magában foglalja a vízgyűjtőn történő vízmegtartás erősítését, a part menti zónák ökológiai állapotának javítását, a strand- és horgászati használat kockázattudatosabb tervezését, valamint egy olyan turisztikai kínálat kialakítását, amely nem kizárólag a magas vízállású tó képére épül.

A szakértő szerint a kommunikáción is változtatni kell: amíg a közbeszédben az „eltűnt a víz”, „vissza kell állítani a régi állapotot”, „katasztrófa van” típusú fordulatok uralják a témát, addig gyenge marad az alkalmazkodás társadalmi támogatottsága.

A mostani rekordmélypontot egy évek óta tartó folyamat előzte meg. 2021 nyarán már tömeges halpusztulás jelezte a bajt, és a vízpótlást a közeli Pátkai-víztározóból sem lehetett megoldani annak rossz vízminősége miatt. 2022 nyarára a helyzet tovább romlott, augusztus közepére a vízszint rekordközelbe, 58 centiméter alá süllyedt, majd szeptember 23-án 53 centiméterrel beállt a korábbi negatív rekord. A csapadékosabb időszak után 2024 elejére a vízszint látványosan megemelkedett, de ez a javulás csak a tó szélsőséges ingadozásokra való hajlamát bizonyította.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk