„A lényeges dolgokhoz mindig szükség lesz lélekre” – Kollár-Klemencz László, Hundred Sins és Szabó Benedek így látja az AI szerepét a zeneiparban
Alig pár év alatt a zeneipart is gyökeresen felforgatta a mesterséges intelligencia: ma már elég hozzá egy rövid szöveges utasítás, hogy valaki azonnal profin hangszerelt, tetszőleges témájú és műfajú zeneszámot kapjon kézhez.
Egy friss hír szerint a piacvezető Suno nemrég 123 milliárd forintnyi tőkét vont be, a Spotify pedig már saját üzleti modelljébe építi be az AI felhasználásával készülő zenéket. Közben viszont világszerte zenészek ezrei indítanak pereket a mesterséges intelligenciával zenét generáló startupokkal szemben.
Három országosan ismert zenésszel beszélgettünk arról, mi a véleményük a technológia fejlődéséről, reális veszély-e szerintük, hogy elveszi a gép a munkájukat, a jogi környezetről pedig az Artisjust is megkérdeztük.
Úgy kiénekli a lelkét a robot, mint senki más
„Önmagában az, hogy egy gép valamit meg tud csinálni, amit mi is, sőt nálunk jobban tudja csinálni, nem kéne, hogy különösebben meglepő legyen” – mondja Szabó Benedek, a Galaxisok frontembere. Példaként a sakk- és Go-szoftvereket hozza fel, kiemelve, hogy a számítógépek egyszerűen nem fáradnak el és nem hibáznak.
Felidézett egy friss élményt is: bár alapesetben igyekszik kerülni az AI-tartalmakat, nemrég elé került a Gajdics Ottó-féle Kognitív disszonancia mémsláger tucatnyi különböző műfajban legenerált verziója a turbófolktól a sanzonig, amit fantasztikusan szórakoztatónak talált.
Vannak ilyen disztópikus forgatókönyvek is, de összességében úgy látja, a dalszerzés kiváltása „még mindig az egyik legkevésbé nyugtalanító dolog, amit az AI csinál”, különösen, ha összevetjük a kortárs hadviselést megreformáló drónraj-irányítással.
„Ehhez képest, ha valaki slágereket akar íratni az AI‑jal, akkor lelke rajta” – teszi hozzá. A dalszerzést ráadásul szerinte nem érdemes túlmisztifikálni: mivel a nagy nyelvi modellek statisztikai alapon működnek, lényegében azt teszik, amit a hús-vér alkotók, akik szintén az őket ért hatásokból és a rendelkezésükre álló információkból dolgoznak. A gép azonban egyetlen emberi agy számára felfoghatatlan mennyiségű zene- és szövegadatbázishoz fér hozzá pillanatok alatt.
Pócsi Botond, azaz Hundred Sins, az egyik legfelkapottabb fiatal producer lazábban áll a kérdéshez: elmondása szerint tavaly a Spotify-on a Blow Records feltöltéseit hallgatta legtöbbet, ami mind brazil AI zene, de annyira tetszett neki, hogy egyáltalán nem zavarta, hogy nem ember készítette. Sőt, ő maga is többször generált már zenét mesterséges intelligencia segítségével.
Kollár-Klemencz László, a Kistehén frontembere is egyetért abban, hogy a jelenség a fejlődés természetes velejárója, a prompt alapú dalírást se jónak, se rossznak nem tartja, mindössze a technológiai evolúció részének.
„Attól kezdve, hogy valaki megtanul írni, írhat könyvet is – jót vagy rosszat, tök mindegy. Az én feladatom, hogy magas szintű kultúrát csináljak, és ezt eljuttassam az emberekhez, hogy fel tudják ismerni, mi az, ami egy független alkotótól származik, és mi az, ami mesterséges intelligencia által generált festmény, fotó, film, vagy épp zene.”
Kollár-Klemencz László
Írj egy dalt a Galaxisok stílusában!
Arról, hogy milyen szerzői jogok vonatkoznak egy AI-generált dalra, az Artisjust kérdeztük. A szerzői jogvédő iroda részéről dr. Tóth Péter Benjamin elmondta, hogy a magyar jogi környezet ebből a szempontból teljesen európai, sőt a legfőbb alapkérdésben globális egyetértés van: a gép nem lehet szerző. Tehát ha autonóm szoftveres zenegenerálás történik, annak nem lesz zeneszerzője, szövegírója, így szerzői jogi védettség sem keletkezik rá.
Abban viszont nincs még világos határvonal – az ilyenekhez mindig hosszú évek kellenek –, hogy az ember és gép közös munkájában, amikor tehát a generatív AI eszköz az emberi alkotást támogató szerepben van, pontosan hol kezdődik az emberi alkotás. Ehhez a jogi szabályok és gyakorlat alapján emberi kreatív alkotói szabadságra van szükség.
Még neccesebbé válik a kérdés akkor, ha az AI-t arra utasítják, hogy egy konkrét, létező előadó stílusában írjon dalt. Szabó Benedek biztos benne, hogy a technológia a Galaxisok stílusjegyeit is hitelesen le tudja másolni, „sőt az is lehet, hogy jobb Galaxisok-dalt írna, mint én.”
Hundred Sins megengedőbb ebben a kérdésben, de csak egy feltétellel: nem zavarja, ha tanul tőle a gép, az viszont igen, ha ebből később valaki más jut jogdíjakhoz. A megoldás szerinte a kanadai énekesnő, Grimes által bevezetett megközelítés lenne: ő bárkinek engedélyezi, hogy a hangja felhasználásával generáljon dalt, cserébe ha sláger lesz belőle, a bevétel 50 százalékát kéri.
A producer megosztott egy konkrét megfigyelést is: amikor magyar nyelvű zenéket generál, az AI kísértetiesen gyakran Schoblocher Barbara hangszínén és stílusában énekel, aminek szerinte az énekesnőnek érdemes lenne utánajárnia.
Hundred Sins
Dr. Tóth Péter Benjamin szerint le kell szögezni, hogy a stílust önmagában sem a szerzői, sem az előadóművészi jog nem védi. Ugyanakkor a stílusmásolás során az AI-modellek gyakran konkrét zenék konkrét elemeit használják fel, ami már kimerítheti a jogsértést. Ráadásul az nyilvánvaló, hogy a közönség elé az adott előadó nevével csak akkor lehet egy ilyen dalt tárni, ha ő ehhez kifejezetten hozzájárult.
Utóbbira egy hazai ellenpélda már biztosan van: a Kistehén Spotify-profiljára tavaly a zenekar tudta és engedélye nélkül több AI-generált, teljesen kamu album is felkerült.
Kollár-Klemencz László szerint ez tökéletes bizonyíték arra, hogy a technológiai fejlődés gyorsabb a védelmi rendszerek kiépülésénél. Bár jelezték a problémát a terjesztőiknek, a szolgáltatók maguk sem voltak felkészülve az ilyen jellegű, nagy volumenű visszaélésekre. Őt ugyanakkor nem különösebben rázta meg az eset.
„Nem az én asztalom: ez pont az a dolog, ami tőlem teljesen független, éppen ezért nem nagyon aggódom miatta, mert nem vagyok rá hatással.”
Monopólium-gigászok kezében a popszakma
Szabó Benedek viszont rendkívül aggályosnak tartja a fenti jelenséget, ami rávilágít a streamingoldalak működésének visszásságaira. A profilok összekeveredéséhez ugyanis még csak fel sem kell törni azokat: ha valaki ugyanazon a néven feltölt egy számot, a rendszer automatikusan hozzárendelheti a létező profilhoz.
Szerinte a zenészek teljesen kiszolgáltatottak a XIX. századi rablóbárókat idéző monopólium-gigászoknak.
Szabó nem tartja kizártnak, hogy ez a kiszolgáltatottság egy olyan fordulatot hozhat, ahol újra fontos lesz, hogy a zenekarok saját honlapokat készítsenek, vagy olyan közvetlenebb platformokat használjanak, mint például a Bandcamp.
Dr. Tóth Péter Benjamin szerint ugyanakkor a helyzetet a jog és a piac kontroll alatt tartja: a zeneszolgáltatóknak előzetes szűrőik vannak, amelyeket folyamatosan fejlesztenek, és a sértett művész vagy kiadó jelzésére utólagosan is fel tudnak lépni.
„Ez természetesen egy folyamatos küzdelem az újabb és újabb visszaélésszerű gyakorlatokkal szemben, de összességében azért láthatjuk, hogy nem öntötte el a szolgáltatókat a hamis Metallica- vagy Hungária-dalok özöne, tehát ezen a fronton eléggé megnyugtató a helyzet.”
Dr. Tóth Péter Benjamin
Hundred Sins mindenesetre egyértelmű, transzparens fogyasztóvédelmi szabályozást vezetne be: a generált zenékhez kötelezővé tenné egy „összetevők” címke csatolását, amely részletesen leírná, hogy az adott zenénél kiből inspirálódott a robot, és az így keletkezett bevételekből az eredeti előadót is részesítené.
Szabó Benedek is egyetért azzal, hogy az innovációnak megfelelő szabályozási keretek között kellene működnie, elutasítva azt a nézetet, hogy a piac láthatatlan keze majd mindent elrendez. Saját szerzői jogai védelménél is fontosabbnak tartja, hogy jogilag tisztán különítsék el az AI által létrehozott – nagyon kevés emberi inputot tartalmazó – számokat azoktól, amelyek nem ilyenek.
Dr. Tóth Péter Benjamin nem tartja valószínűnek, hogy a jellegzetes stílusjegyek valaha is szerzői jogi védelem alá kerülnének. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a személyiségi jogok és a szerzői-előadói „névjog” a legtöbb visszaélésszerű felhasználással szemben már most is védelmet nyújtanak.
Bár nemzetközi szinten számos zenész perli a techcégeket, Magyarországon kifejezetten zenei fókuszú AI-perről még nincs tudomásuk. Ugyanakkor egy sajtóhír átvételével kapcsolatos magyar ügy már az Európai Bíróság előtt van, amely precedensteremtővé válhat.
Más országokban (például Németországban és Dániában) a közös jogkezelők már indítottak pereket, amelyek az egységes európai háttér miatt közvetlenül hatással lesznek a hazai helyzetre is, hiszen a bírói joggyakorlat ilyenkor gyorsabban alakul, mint maga a jogalkotás.
Elveszik-e a zenészek munkáját?
Az AI-robbanás az Artisjushoz bejelentett művek számában is látszik: 2024-2025-ben a korábbi időszakokhoz képest 30-40%-os bővülést tapasztaltak. Adja magát a kérdés, vajon hosszabb távon lesz-e igény valódi zenészekre, illetve feleslegessé válik-e a producerek munkája?
Hundred Sins szerint a folyamat már el is kezdődött: az alapoknál nem lehet felismerni, hogy AI csinálta, az ének még felismerhető, van egy jellegzetes Suno-típusú éneklés és hangszín, de idővel nyilván utóbbi is finomodik majd.
Azt kizártnak tartja, hogy az élő koncertek élményét bármi helyettesíteni tudja, „maximum egy-egy Kínából érkező robotzenekar turnézik majd a világban”. Abban viszont bízik, hogy a DJ-k nagy részét hamarosan kiváltja a technológiai fejlődés, mert „nincs szükségünk ennyi DJ-re”.
Szabó Benedek
Szabó Benedek gazdasági szempontból hasonlóan látja a helyzetet: a reklám- és filmzenék piacát az AI már most részben vagy teljesen átvette. Ami pedig a könnyűzenét illeti, szerinte egyfajta niche-piac alakul majd ki.
„Most is van, aki bakelitlemezeket gyűjt, vagy kazettákat. El tudom képzelni, hogy ehhez hasonlóan lesznek majd platformok, ahol kizárólag emberek által írt zene lesz, és egy bizonyos kör csak erre fizet majd elő.”
Kollár-Klemencz László az AI térnyerését nem tragédiának, inkább egy tanulási folyamatnak tartja, ami arra kényszerít bennünket, hogy azokat a tulajdonságainkat erősítsük meg, amelyek valóban emberré tesznek.
(Címkép eredetijének forrása: Aerps.com on Unsplash)
Ha érdekelnek az AI legújabb hírei, olvass bennünk az AIToday.hu oldalon is.
