TUDOMÁNY
A Rovatból

Krausz Ferenc: csaknem ötven éve indultam el a sikerhez vezető úton

A fizikai Nobel-díjas tudós azt is elárulta, hogy az új eljárás segítségével megpróbálják a betegségek kialakulását korai stádiumban előrejelezni.

Link másolása

A sikerhez, a Nobel-díjhoz vezető út a móri Radnóti Miklós Általános Iskola fizikaóráiról indult, és az elmúlt ötven évben sem hagyott alább a fizika iránti érdeklődése - mondta Krausz Ferenc Németországban élő magyar fizikus, aki két másik kutatóval együtt kapja meg idén a fizikai Nobel-díjat.

Krausz Ferenc először a móri általános iskolában "Kiss tanár úr" érdekfeszítő óráin, majd később a móri Táncsics Mihály Gimnázium tanóráin szerette meg a fizikát.

"Ennek már lassan ötven éve, de azóta sem hagyott alább a fizika iránti érdeklődésem"

- mondta a Nobel-díjas fizikus köszönetet mondva tanárainak.

Krausz Ferenc, aki később a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki, az ELTE-n pedig elméleti fizikusi diplomát szerzett, egykori tanárait méltatva kiemelte még Simonyi Károlyt és Marx Györgyöt, akik alapvető befolyással voltak további pályájára. "Ők szilárdították meg bennem az elhatározást, hogy ez az a terület, amelynek a hátralévő életemet szentelni akarom" - fogalmazott a fizikus.

Ezt követően Bécsben, az ottani műszaki egyetemem kezdett el foglalkozni lézerfizikával.

"Bécsben óriási támogatást kaptam Arnold Schmidt professzor úrtól, aki sok éven át nemcsak a kollégám és a főnököm, hanem mentorom is volt. Minden lehetséges módon támogatott és óriási játékteret adott arra, hogy az elképzeléseimet megvalósítsam"

- mondta Krausz Ferenc, aki szerint az ott elért eredmények alapozták meg a mostani elismerést.

Ezt követően Münchenben kinevezték a Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává, később pedig a müncheni Lajos-Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője lett. "Itt a lehetőségek még nagyobbak, sikerült egy nagy kutatócsoportot létrehozni, amellyel tovább tudtuk járni az utunkat."

Kutatásai középpontjában a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata állt, amit ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával végeztek. Alapvetően a természetben, az atommagon kívül lejátszódó leggyorsabb folyamatokat tudják azokkal a módszerekkel vizsgálni, amelyeket kutatócsoportjával Bécsben, majd Garchingban kifejlesztettek. "Legfőbb célom az volt, hogy megértsem az elektronok elképzelhetetlenül gyors, attoszekundumos mozgását."

A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg 2001-ben.

"Hihetetlen pillanat volt, amelyet soha nem fogok elfelejteni"

Ennek köszönhetően először végezhettek kutatócsoportjával valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben.

Legújabb projektjében egy 60 fős kutatócsoporttal az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja.

Elmondta, hogy sok súlyos betegség is az elektronok bizonyos mozgásával kezdődik. Femtoszekundumos és attoszekundumos technológiájuk szolgáltatja az alapját annak az új eljárásnak, amelynek segítségével megpróbálják a betegségek kialakulását korai stádiumban előrejelezni.

Ez a célja annak a három évvel ezelőtt, a magyar kormány támogatásával elindított projektnek, amelynek keretében egy egész országra kiterjedő vizsgálat zajlik Magyarországon már több mint 10 ezer fő bevonásával. A programban a hagyományos medicina mellet saját, rendkívül érzékeny lézeres módszereikkel több éven keresztül vizsgálják az egészséges emberek vérmintáit abban a reményben, hogy módszerüknek köszönhetően az egyes betegségek felismerhetőek molekuláris szinten még a tünetek megjelenése előtt.

Eddig nyolc rákos megbetegedést vizsgáltak, amelyeket mind érzékelni tudtak az új eljárással. A módszer eddig rendkívül szignifikáns jeleket tudott produkálni, amelyeket reményeik szerint fel tudnak majd arra használni, hogy még a kezdeti stádiumban érzékeljék a megbetegedéseket, amikor még a gyógyulás lehetősége és esélye sokkal nagyobb.

A kutató, aki a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) vezérigazgatója is, sokat ígérő és előremutató projektnek nevezte a vizsgálatot, és köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért, kiemelve Palkovics László volt innovációs és technológiai minisztert, valamint Csák János kulturális és innovációs minisztert.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Magyarok találták meg a nagy meteordarabot: grammja félmillió forint az égből hullott kőnek
114 grammnyi követ talált meg két magyar meteorvadász Berlin közelében. A kő az elmúl négymilliárd évben a Naprendszerben kóválygott, ám most útja véget ért.

Link másolása

Sárneczky Krisztián nem első alkalommal fedezett fel földbe csapódó objektumot. Legutóbb Franciaország északi részén, a La-Manche csatorna partvidékén, most Berlin közelében csapódott be a meteorit. Ilyenkor profi meteorvadászok, tudósok, amatőr csillagászok és sima szerencsevadászok is útra kelnek, hátha sikerül ez égitest egy-egy darabját megtalálni. Ami nemcsak azért nem könnyű, mert elég nagy területen szóródnak szét a felrobbant darabok, de

gyakorlott szem kell ahhoz is, hogy a földön heverő megannyi kődarab közül ki tudja szúrni, melyik az, amelyik az égből pottyant.

A Blikk tudósít róla, hogy Balla Zoltán és Gucsik Bence is a becsapódás után nem sokkal kerekedett fel, hogy megtalálja az aszteroida pár darabját, és sikerrel is jártak. A Blikk információi szerint sikerült egy 114 grammos darabot megtalálni a becsapódás helyszínén, amit akkorra már elleptek a meteorvadászok.

Zoltán így számolt be a nagy pillanatról:

„Felvettük, megszagoltuk - még most is erősen kénes szaga van - és tudtuk, hogy megvan. Azóta is ez a legnagyobb darabja a meteoritnak, amit magyarok találtak - a főtömeget, egy a miénknél kétszer nagyobb kődarabot végül a lengyel kutatók vették észre”.

A piacon egy ilyen kő geammonként félmillió forintért cserél gazdát. Balla Zoltán, és Gucsik Bence egyelőre megtartják a követ, de hogy mi lesz a későbbi sorsa, azt még nem döntötték el.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Egyre vadabb a Nap felszíne, a jelenlegi napciklus eddigi legerősebb napkitörése volt a héten
Ráadásul három X-osztályú napkitörés is volt 24 órán belül. Hatására áramszünetek, rádiózavarok fordulhatnak elő a Föld napsütötte oldalán. Vasárnap pedig még sarki fény is kialakulhat.

Link másolása

Egyre vadabb a Nap felszíne.

24 órán belül három X-osztályú napkitörést észleltek, köztük a jelenlegi ciklus legerősebbjét is

- írja az Időkép

A jelenlegi napciklus eddigi legerősebb napkitörését, egy X6.3-as kitörtést észlelt a NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) műholdja csütörtök este, magyar idő szerint 23 óra 34 perckor. Ennél erősebb napkitörést utoljára 2017. szeptember 10-én detektáltak, ami egy X8.2-es erősségű volt.

A csütörtök estit két X-osztályú kitörés előtt szerda éjjel (X.1.8) és csütörtök reggel (X1.7) is volt egy-egy, melyek mindegyike a Nap AR 3590-es napfoltcsoportjához köthető.

A napkitörésnek azonban nem lesz jelentős hatása a mindennapi életre vagy az infrastruktúrára - írják. De áramszünetek, rádiózavarok fordulhatnak elő a Föld napsütötte oldalán.

A jelenlegi napciklus 2025-ben éri el a csúcspontját, ehhez közeledve pedig Napunk felszíne egyre aktívabb, és egyre erősebb napkitöréseket produkál.

A nagyenergiájú részecskefelhő várhatóan vasárnap éri el a Földet, melynek hatására a magasabb szélességeken látványos sarki fény alakulhat ki, mely akár hazánk égboltján is felderenghet. Ebbe azonban még bőven lehet beleszólása a hétvégén várható felhősebb időjárásnak is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A világvégére is készül a NASA – ezt tennék, ha egy aszteroida tartana a Föld felé
Nem titkolnák el a rossz hírt. Még akkor sem, ha már egészen biztosan nincsen idő a cselekvésre.

Link másolása

Nem érné felkészületlenül a NASA-t, ha kiderülne, hogy a Föld felé tart egy aszteroida – írja a LadBible. A cikk szerint miután meggyőződtek az amerikai űrkutatók arról, hogy a felfedezett aszteroida a pályája alapján egész biztosan találkozik a Földdel, először annak az országnak szólnának, amely területén a becsapódás várható. Ezután az Egyesült Államok kormánya bejelentené a tényt a nyilvánosságnak, valamint formálisan tájékoztatná erről az ENSZ-t.

Ha ekkor még lenne idő a cselekvésre, akkor lényegében két megoldás jöhet szóba. Ha több, mint öt év van a becsapódásig, meg lehet próbálni eltéríteni az aszteroidát. Ha kevesebb, akkor a megsemmisítéssel lehet próbálkozni.

Ha viszont már csak néhány hónap van az ütközésig onnantól, hogy észlelték a Föld felé tartó égitestet, akkor lényegében nincs mit tenni.

Ha fel is robbantják, a darabjai még akkor is elérnék a bolygót. Ugyanakkor a LadBible mindenkit megnyugtat: az űrkutatók jellemzően évtizedekkel előre meg tudják mondani, melyik égitest merre tart. A Nemzetközi Aszteroida Figyelmeztető Hálózat (IAWN) pedig folyamatosan figyeli az eget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Újra a Holdra szállt Amerika – 50 évet vártak erre a pillanatra
Sikeresen landolt a Hold déli sarkánál az Odysseus nevű amerikai űreszköz. A küldetés azért számít egyedülállónak, mert most sikerült először magáncég által épített eszköznek holdra szállnia.

Link másolása

Több mint 50 év után visszatért a Holdra az Egyesült Államok! Sikeresen landolt a Hold déli sarkánál az Odysseus nevű amerikai űreszköz. A leszállás magyar idő szerint február 23-án éjjel, 0:23-kor történt. A küldetés azért számít egyedülállónak, mert most sikerült először magáncég által épített eszköznek holdra szállnia.

„Micsoda diadal! Az Odysseus elfoglalta a Holdat. Ez a bravúr óriási előrelépés az egész emberiség számára” – mondta Bill Nelson, a NASA adminisztrátora videoüzenetében, amelyet az ügynökség közvetlenül a sikeres földet érés megerősítése után sugárzott.

Az Amerikai Egyesült Államok legutóbb 1972-ben, az Apollo–17 misszió során hajtott végre landolást az égitesten.

A leszállóegységet fejlesztő Intuitive Machines nevű cég azóta az X-en közölte, hogy eszközük függőlegesen áll, és már meg is kezdte az adatok küldését. A vállalat szakértői jelenleg azon dolgoznak, hogy fogadják az Odysseus első fényképeit, amelyeket a holdfelszínről készített.

Az Odysseus még a múlt héten indult útnak a SpaceX egyik Falcon 9-es rakétáján. A holdszonda a NASA és néhány magáncég eszközeit is magával vitte, amelyekkel számos vizsgálatot végez majd az égitest felszínén – írja a Space.com

2017 decemberében Donald Trump akkori elnök utasította a NASA-t, hogy belátható időn belül juttasson újra űrhajósokat a Holdra.

Mielőtt azonban embereket küldenének a hosszú útra, minél adatot szeretnének gyűjteni a kevéssé feltárt területekről. Ha minden a tervek szerint alakul, a leszállóegység és rakományai most körülbelül hét napig működnek majd a Hold felszínén és küldik az értékes információkat a Földre.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: