TUDOMÁNY
A Rovatból

Krausz Ferenc: csaknem ötven éve indultam el a sikerhez vezető úton

A fizikai Nobel-díjas tudós azt is elárulta, hogy az új eljárás segítségével megpróbálják a betegségek kialakulását korai stádiumban előrejelezni.

Link másolása

A sikerhez, a Nobel-díjhoz vezető út a móri Radnóti Miklós Általános Iskola fizikaóráiról indult, és az elmúlt ötven évben sem hagyott alább a fizika iránti érdeklődése - mondta Krausz Ferenc Németországban élő magyar fizikus, aki két másik kutatóval együtt kapja meg idén a fizikai Nobel-díjat.

Krausz Ferenc először a móri általános iskolában "Kiss tanár úr" érdekfeszítő óráin, majd később a móri Táncsics Mihály Gimnázium tanóráin szerette meg a fizikát.

"Ennek már lassan ötven éve, de azóta sem hagyott alább a fizika iránti érdeklődésem"

- mondta a Nobel-díjas fizikus köszönetet mondva tanárainak.

Krausz Ferenc, aki később a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki, az ELTE-n pedig elméleti fizikusi diplomát szerzett, egykori tanárait méltatva kiemelte még Simonyi Károlyt és Marx Györgyöt, akik alapvető befolyással voltak további pályájára. "Ők szilárdították meg bennem az elhatározást, hogy ez az a terület, amelynek a hátralévő életemet szentelni akarom" - fogalmazott a fizikus.

Ezt követően Bécsben, az ottani műszaki egyetemem kezdett el foglalkozni lézerfizikával.

"Bécsben óriási támogatást kaptam Arnold Schmidt professzor úrtól, aki sok éven át nemcsak a kollégám és a főnököm, hanem mentorom is volt. Minden lehetséges módon támogatott és óriási játékteret adott arra, hogy az elképzeléseimet megvalósítsam"

- mondta Krausz Ferenc, aki szerint az ott elért eredmények alapozták meg a mostani elismerést.

Ezt követően Münchenben kinevezték a Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává, később pedig a müncheni Lajos-Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője lett. "Itt a lehetőségek még nagyobbak, sikerült egy nagy kutatócsoportot létrehozni, amellyel tovább tudtuk járni az utunkat."

Kutatásai középpontjában a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata állt, amit ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával végeztek. Alapvetően a természetben, az atommagon kívül lejátszódó leggyorsabb folyamatokat tudják azokkal a módszerekkel vizsgálni, amelyeket kutatócsoportjával Bécsben, majd Garchingban kifejlesztettek. "Legfőbb célom az volt, hogy megértsem az elektronok elképzelhetetlenül gyors, attoszekundumos mozgását."

A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg 2001-ben.

"Hihetetlen pillanat volt, amelyet soha nem fogok elfelejteni"

Ennek köszönhetően először végezhettek kutatócsoportjával valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben.

Legújabb projektjében egy 60 fős kutatócsoporttal az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja.

Elmondta, hogy sok súlyos betegség is az elektronok bizonyos mozgásával kezdődik. Femtoszekundumos és attoszekundumos technológiájuk szolgáltatja az alapját annak az új eljárásnak, amelynek segítségével megpróbálják a betegségek kialakulását korai stádiumban előrejelezni.

Ez a célja annak a három évvel ezelőtt, a magyar kormány támogatásával elindított projektnek, amelynek keretében egy egész országra kiterjedő vizsgálat zajlik Magyarországon már több mint 10 ezer fő bevonásával. A programban a hagyományos medicina mellet saját, rendkívül érzékeny lézeres módszereikkel több éven keresztül vizsgálják az egészséges emberek vérmintáit abban a reményben, hogy módszerüknek köszönhetően az egyes betegségek felismerhetőek molekuláris szinten még a tünetek megjelenése előtt.

Eddig nyolc rákos megbetegedést vizsgáltak, amelyeket mind érzékelni tudtak az új eljárással. A módszer eddig rendkívül szignifikáns jeleket tudott produkálni, amelyeket reményeik szerint fel tudnak majd arra használni, hogy még a kezdeti stádiumban érzékeljék a megbetegedéseket, amikor még a gyógyulás lehetősége és esélye sokkal nagyobb.

A kutató, aki a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) vezérigazgatója is, sokat ígérő és előremutató projektnek nevezte a vizsgálatot, és köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért, kiemelve Palkovics László volt innovációs és technológiai minisztert, valamint Csák János kulturális és innovációs minisztert.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Geomágneses viharra figyelmeztetnek a szakértők, szombaton lesz a legintenzívebb
A csütörtöki napkitörés szele szombaton éri el a Földet. Ha még napkelte előtt ideér, akkor akár szabad szemmel is látható lesz a sarki fény.

Link másolása

A csütörtök reggeli X2.2-es intenzitású napkitörés az előzetes várakozásoknál hevesebb turbulenciákat okozhat majd a Föld mágneses terében. A NOAA űridőjárással foglalkozó osztálya, az SWPC friss előrejelzésében extrém, 8,33-as Kp indexet vár a szombat reggeli órákra – írja az idokep.hu.

G4-es erősségű geomágneses viharra adtak ki figyelmeztetést, amire legutóbb 2005-ben volt példa.

Hazánkból általában 5-6-os Kp index esetén hosszú expozíciós fényképezőgépekkel már látható a sarki fény, ennél magasabb érték esetén nem kizárt, hogy akár szabad szemmel is látható legyen a jelenség.

A legintenzívebb időszak szombaton reggel 8 és 11 óra között várható, de már az azt megelőző három órás időablakban is 7-es értéket várnak a szakemberek. A jelenség megfigyelésében így a korai napkelte lesz a legnagyobb akadály.

Ugyanis holnap Budapesten 5:12-kor kel a Nap, viszont körülbelül már másfél órával korábban világosodni kezd. Az égboltot ráadásul szórványos felhőzet is takarhatja.

Az ideális megfigyelőhely Amerikában lesz, de kis szerencsével már az éjjeli órákban látható lesz a jelenség hazánkból is.

A Nap péntek reggel újabb, X3.98-as kitörést produkált, így további turbulenciák várhatók a következő napokban a Föld mágneses terében.

A kitörésről látványos grafikát készített a HUXt napszél-modellje, amelyet itt lehet megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Rejtélyes föld alatti építményre találtak a gízai piramisok mellett régészek egy földradarral
A kutatók szerint – bár a radaradatok alapján nem lehet biztosat mondani – feltehetőleg egy sírkamrát rejt a piramisok mellett a föld mélye.

Link másolása

Egyiptomban, a gízai piramisok környékékén a régészek egy L alakú építmény jelenlétét mutatták ki földradarral – írja a Heritage Daily. A kutatók úgy hiszik, hogy a föld alatti építmény megközelítőleg két méter mélyen helyezkedik el, és valószínűleg homokkal van tele.

Az L alakú struktúra csupán egy bejárat lehet – gondolják a kutatók –, amely egy sokkal mélyebbre vezetítő építményhez vezethet. Ezt bizonyítja az is, hogy a kutatók által használt földradar a L alakú struktúra alatt 3,5-11 méter mélyen anomáliákat észlelt.

Ugyanakkor a mérési eredmények szerint nem lehet biztosat mondani, ám a régészek úgy hiszik, hogy a piramisok mellett fekvő föld alatti építmény meglehet, hogy egy mészkőből épült sírkamra lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Videóban mutatta be a NASA, milyen lehet átmenni egy fekete lyukon
A szimulációban láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is. Az is kiderült, hogy inkább a szupermasszív fekete lyukba lenne jobb belezuhanni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 08.


Link másolása

Szimulációt készített az amerikai űrhivatal arról, hogy milyen érzés lehet egyenesen egy fekete lyuk közepébe repülni.

Jeremy Schnittman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának asztrofizikusának videója azt mutatja be, hogyan nézhet ki, ha valaki átrepül a fekete lyuk eseményhorizontján. Ez az a pont, ahonnan már nincs visszaút, ugyanis a gravitációs vonzás már túl erős ahhoz, hogy menekülni lehessen.

A szimuláció során láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is, amikor a fekete lyuk által beszippantott tárgy végtelen hosszúra nyúlik, végül pedig darabjaira hullik.

Schnittman azután döntött a videó elkészítése mellett, hogy rengetegen kérdezték arról, mi történhet a fekete lyukba repüléskor.

„Két különböző forgatókönyvet szimuláltam: az egyikben egy kamera - egy vakmerő űrhajós helyettesítője - épphogy csak elkerüli az eseményhorizontot, és visszacsapódik, a másikban azonban átlépi a határt, megpecsételve ezzel a sorsát”

– mondta a kutató.

A tudós kitért arra is, hogy ha már választani lehetne, akkor inkább a szuerpmasszív fekete lyukba lenne érdemes belezuhanni. Ugyan a túlélésre ebben sem lenne esély, de legalább gyorsabban bekövetkezne a vég.

A lenyűgöző szimulációt itt lehet megnézni:

via Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Megvizsgálták Beethoven hajtincseit, és kiderült, hogy miért süketülhetett meg
A tanulmány szerzői a német zeneszerző két hajtincsének vizsgálatát végeztek el. Az ólom mellett az arzén és a higany is toxikus mennyiségben volt jelen.

Link másolása

Nagy mennyiségben mutattak ki nehézfémeket Ludwig van Beethoven hajszálaiban, kutatók szerint mérgezés okozhatta a zeneszerző süketségét és más betegségeit is – írja a Telex a Clinical Chemistryben közölt tanulmányra hivatkozva.

A tanulmány szerzői a német zeneszerző két hajtincsének vizsgálatát végeztek el, és felfedezték, hogy veszélyesen magas volt

a hajszálaiban az ólomkoncentráció, de emellett az arzén és a higany is toxikus mennyiségben volt jelen.

Az egyik tincsben 380, a másikban 258 mikrogramm per gramm ólmot mutattak ki, miközben ma a 4 mikrogramm vagy kevesebb a határérték. Az arzén a mai normál értékek tizenháromszorosát, a higany a négyszeresét mutatta.

„Ezek a legmagasabb értékek a hajban, amelyeket valaha láttam. A világ minden tájáról kapunk mintákat, és ezek az értékek egy nagyságrenddel magasabbak”

– mondta a New York Timesnak Paul Jannetto, a tanulmány társszerzője, a Mayo Klinika patológusa.

A kutatók úgy hiszik, hogy a zeneszerző szervezetében jelenlévő mérgező fémek magyarázhatják azt, hogy a művész miért szenvedett több betegségben. A hallását a húszas éveiben kezdte elveszíteni, és bő két évtized alatt teljesen megsüketült. Emellett emésztőrendszeri problémái voltak, kétszer sárgaságot kapott, ami a májbetegség egyik tünete.

Az ólom dokumentáltan okozhat gyomor-bélrendszeri és májbetegségeket, és a csökkent halláshoz is hozzájárulhat. Vélemények szerint Beethovennél az ólomszint nem volt annyira magas, hogy önmagában az okozza a zeneszerző halálát.

Az ólommérgezéses elmélete nem új keletű, ugyanis egy korábbi tanulmány is ezt valószínűsítette, azonban ott kiderült, hogy a vizsgált hajminták egy zsidó nőé voltak. A mostani kutatás esetében viszont biztosan Beethoven hajszálaival dolgoztak a kutatók. A kezükre játszott, hogy a korszak szokásaihoz tartozott az, hogy a szerelmesek egymásnak tincseket küldözgettek, és a hírességek fürtjeit a rajongók is gyűjtötték.

Korábbi hajvizsgálatok azt mutatták ki, hogy Ludwig van Beethovennek valószínűleg örökletes hajlama volt a májbetegségekre, hónapokkal a halála előtt pedig hepatitis B fertőző májgyulladásban szenvedett.

Számos feltételezés övezi a zeneszerző halálának okát. Az egyik szerint Beethoven nagyon szerette a bort, gyakorta megivott egy palackkal naponta. A mértékletesség problémája mellett nagyobb gondot jelenthetett az az ólom-acetát, amelyet abban az időben a bor tartósítására és édesítésére használtak. Magából az üvegpalackból is kioldódhatott ólom, mert annak a gyártásához is használták a fémet.

Az arzén és a higany feltételezések szerint a Dunából kifogott halakból kerülhetett Beethoven szervezetébe, hiszen Bécsben a különböző gyárak a folyóba eresztették a mérgező melléktermékeiket.

Az 1827-ben elhunyt Beethoven süketségének okát nemcsak hajtincsek segítségével próbálták megfejteni, hanem koponyájának megmaradt darabjaiból is próbálnak rájönni, mi okozhatta betegségét.

Link másolása
KÖVESS MINKET: