TUDOMÁNY
A Rovatból

Kiderült, hogyan hat az ayahuasca-főzet az agyműködésre

Tavaly Béres Anett egy ilyen teaszeánszon vett részt, amely nagyon rosszul végződött számára.

Link másolása

Erős hatást gyakorol az agy több, nagy fejlettségű funkciókért felelős részére is, köztük például az összetett döntéshozatalért és a képzelőerőért felelős területekre az ayahuasca tudatmódosító hatású főzet - írta a honlapján a Guardian című brit lap.

Az ayahuasca-főzetet az emberiség már legalább ezer éve ismeri és használja. Az amazóniai őserdőben honos Banisteriopsis caapi nevű növény indájából és a Psychotria viridis nevű cserje leveleiből készítik. A főzet fogyasztói erőteljes hallucinációkról számolnak be, és gyakran azt mesélik, hogy halálközeli élményeket éltek át, másvilági lényekkel találkoztak, és alternatív valóságokba tettek - az életüket aztán sokszor gyökeresen átalakító - utazásokat.

Az ayahuasca-szeánsz az intenzív lelki élményen túl gyakran hányással, hasmenéssel párosul.

Az Imperial College London kutatói vizsgálatukhoz 20 egészséges önkéntesnek 20 milligramm dimetiltriptamint (DMT) adtak be, azt az intenzív hallucinogén vegyületet, amelyet a Psychotria viridis cserjéből vonnak ki. Ezt követően agyukat EEG- és funkcionális MRI-vizsgálatnak vetették alá, és megfigyelték az agy működését a szer bevétele előtt, alatt, valamint utána is. A résztvevők a vizsgálat folyamán végig visszajelzéseket adtak arról, hogy éppen milyen intenzív az élmény, amelyet átélnek. A cikkben megjegyezték, hogy a laboratóriumban egyik vizsgált alany sem hányt, mert a hagyományos ayahuasca-főzet hánytató hatású összetevőjét nem használták.

A vizsgálat eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölték, és a tudomány mai állása szerint ezek adják jelenleg a legpontosabb képet a pszichedelikus szerek hatása alatt álló emberi agy működéséről. A rögzített adatokból kirajzolódik, hogy

a DMT hatására összeomlik az agy normális hierarchikus berendezése, zűrzavarossá válik az elektromos aktivitás, megbomlik a megszokott összeköttetés az egyes agyterületek között

- mondta el a vizsgálatot vezető Chris Timmermann, hozzátéve, hogy minél intenzívebb az élmény, annál jellemzőbb ez a felfokozott kapcsolódás az agy különböző részei között, a kommunikáció kaotikussá, rugalmassá és gördülékenyebbé válik.

Robin Carhart-Harris, a Kaliforniai Egyetem neurológia- és pszichiátriaprofesszora elmondta, hogy az ayahuasca elképesztően erős hatású abban a dózisban, amelyben szokás használni. Az emberek olyasmikről számolnak be, hogy az hatása alatt olyan érzésük van, mintha elhagynák ezt a világot, és áttörnének egy másik rendkívül összetett világba, ahol időnként olyan lényekkel találkoznak, akikről az a benyomásuk, hogy különleges, istenekéhez hasonlatos hatalmat gyakorolnak felettük. Ez a kutatás azt mutatja meg, hogy mindennek hátterében az áll, hogy a DMT lebontja az agy alapvető hálózatait, és az egyes részterületek összemosódnak, kevésbé lesznek egymástól elkülöníthetőek, továbbá a főzet hatása alatt leépülnek a gátlások és a korlátok, az agyműködés kaotikussá válik.

Mint arról mi is beszámoltunk, tavaly Béres Anett (VV Anett) egy teaszeánszon vett részt, amelynek végén bepánikolt, és berohant az erdőbe. Csak másnap, törött csontokkal, ruha nélkül találtak rá. A súlyos sérülések miatt kórházba került, ahol több életmentő műtéten is átesett. Az eset után a valóságshow-szereplő egy interjúban azt nyilatkozta, a hölgy, aki a szertartást vezette, olyan volt neki, mint maga a Sátán, őt látta benne, és attól rettegett, hogy belé akar költözni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Óriási lyukat fúr egy sivatagban Kína, hogy kiderítse, mi van a Föld mélyén
Nemcsak tudományos célja vannak a kínai szupermély fúrásnak. Hszi Csin-ping új természeti erőforrások felkutatását szorgalmazza.

Link másolása

Elkezdte a világ egyik legmélyebb fúrólyukának fúrását Kína, írja a The Guardian. A tervek szerint a munkálatok 457 napig tartanak majd, ezalatt több, mint 11 ezer méter, vagyis 11 kilométer mélyre jutnak a tudósok. AZ ázsiai ország célja, hogy tanulmányozzák a bolygó mélyen a felszín alatt fekvő területeit, valamint a Föld szerkezetét. Egyúttal új természeti erőforrások után is kutatnak.

A kínai állami hírügynökség szerint a munkálatok múlt kedden indultak a Tarim-medence egyik sivatagjában, Kína északnyugati részén, az ásványi kincsekben és olajban gazdag Hszincsiangban. A tervezett 11 100 méteres mélységgel a keskeny akna több mint tíz kontinentális rétegen hatol át, és eléri a Kréta földtörténeti korszak 145 millió éves kőzetrétegeit is.

A több mint 2000 tonna súlyú berendezést úgy tervezték, hogy ellenálljon a 200 Celsius-fokos földalatti hőmérsékletnek és a légköri nyomás 1300-szorosának. A mélyen a felszín alatt uralkodó szélsőséges körülmények mellett a Tarim-medence – Kína legforróbb és legszárazabb sivataga – kihívásai is nehezítik a tudósok munkáját.

A kínai elnök 2021-ben sürgette az ország vezető tudósait, hogy törjenek át új határokat a különböző területeken, beleértve a Föld mélyének kutatását is. Hszi Csin-ping külön hangsúlyozta a hazai energiaellátás fellendítésének szükségességét, arra ösztönözve a kínai energiaipari óriásokat, hogy keressenek új természeti erőforrásokat.

A világ eddigi legmélyebb szupermély fúrását a Kola-félszigeten hajtották végre. Az északnyugat-oroszországi területen 12 262 méter mélyre jutottak le két évtized alatt a szovjetek 1989-ig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
Rejtély: miért mosnak cipős emberi lábakat partra a hullámok a Salish-tengernél?
Kiben ne hűlne meg a vér, ha a vízparton sétálva talál egy cipőt, abban pedig egy levágott lábat? A Salish-tenger mentén pontosan ez történt, ráadásul nem is csak egyszer.

Link másolása

A Salish-tenger Kanada nyugati része és Washington állam között fekszik, sokan keresik fel gyönyörű tengerpartját.

A parton barangolók először 2007 augusztusában fedeztek fel egy kék-fehér futócipőt, benne egy lábbal Brit Columbiában. Hat nappal később pedig egy másikat, egy fekete-fehér Reebokot, amiből ugyancsak egy oszlásnak indult emberi láb kandikált ki. Mindkét cipő 46-os volt, és mindkét láb jobbos, vagyis biztos, hogy nem egy emberhez tartoztak.

„Ilyen rövid idő alatt kettőt találni elég gyanús. Arra, hogy egy levágott lábat találunk egy a millióhoz az esély, de ha kettőt találunk, az már az őrület kategória. Már hallottam két ballábas táncosokról, de azért mégis” – mondta annak idején Garry Cox a kanadai rendőrségtől a Vancouver Sun című lapnak.

Pedig ez még nem a vége volt. A kettőn kívül még 19-et, vagyis összesen 21 emberi lábat találtak a Salish-tenger partján, a már említett Brit Columbia tartományban és délebbre, Seattle közelében a következő 12 évben. Majdnem minden végtagon sportcipő volt egyet kivéve, amit túrabakancsban találtak. A cipőknek saját Wikipédia oldaluk lett, aztán valakik azzal kezdtek szórakozni, hogy csirkecsontokkal tömtek ki cipőket, és szétszórták őket a kanadai tengerpart mentén.

Sorozatgyilkos és látó

Ahogy egyre több cipős lábat mosott partra a víz, egyre több teória kerekedett akörül, hogy honnan származhatnak ezek a testrészek. Felvetődött, hogy sorozatgyilkos garázdálkodik, akinek ellenérzései vannak a lábakkal szemben.

„Nagyon érdekes tippeket kaptunk. Van, amelyik sorozatgyilkosról szól, vagy egy bevándorlókkal teli konténerről az óceán fenekén, na meg persze földönkívüliekről. Időről időre látók is jelentkeztek, hogy felajánlják szolgálataikat” – mondta Laura Yazedjian brit-columbiai törvényszéki antropológus.

A levágott lábak rejtélyének megoldása végül három, sokkal inkább racionális megoldáson alapult: DNS-vizsgálaton, a tengerbe került holttestek sorsának nyomon követésén, és a cipőgyártás változásainak megfigyelésén.

A nyomozás abból indult ki, hogy kikhez tartozhattak egykor ezek a lábak. DNS-vizsgálat segítségével sok ilyen lábhoz nevet tudtak rendelni, és kiderült, hogy számos közülük eltűnt emberekhez tartozott, az egyik például egy 1987 óta felszívódott halászhoz. Sok esetben világossá vált, hogy ezek az eltűnt emberek öngyilkosság vagy baleset következtében haltak meg. Például volt köztük egy nő, aki leugrott egy hídról. Semmiféle gyanús dolgot nem találtak egyikük halála körül sem.

@dr.karanr The feet #UnfoldChallenge #schoolwithdrkaran #learnontiktok #storytime ♬ Runaway by Kanye Piano - Henry Cantu

A cipőgyártás sajátosságai

A tengerbe került holttestek nem csupán elrothadnak, hanem dögevő lények is szétkapkodják őket. Ezek a vízfenéken táplálkozó állatok jobban kedvelik a puhább szöveteket tartalmazó testrészeket, például a bokát. A Simon Fraser Egyetem 2007-es, a kanadai rendőrség kérésére végzett kutatása megállapította, hogy azokban a vizekben, ahol a lábak nagy része előbukkant, az ott élő mélytengeri halak és rákfélék négy napon belül csontvázzá csupaszítanak egy emberi holttestet.

A test maradványai ugyan a tengerfenéken maradnak, a láb azonban a felszínre kerül, legalábbis olyankor, ha újgenerációs edzőcipő van rajta. Ezek ugyanis könnyebb szivacsot tartalmaznak, mint a kétezres évek előtti típusok, és gyakran van bennük légbuborékos betét.

Persze, felmerül a kérdés, hogy miért nincsenek tele a tengerpartok hasonló cipős lábakkal. Erre a terület fekvése és az uralkodó szélirány adhat magyarázatot.

A Salish-tenger szokatlanul nagy kiterjedésű szárazföldi víztömeg, ami szinte csapdaként funkcionál. Az uralkodó szélirány pedig nyugatias, vagyis inkább az óceánból kerülnek bele dolgok, és nem fordítva. Ha pedig egyszer bekerülnek a „kelepcébe”, nem marad más hátra, mint hogy partra mossa őket a víz.

(Forrás: National Geographic, Big Think, ATI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Így irthatja ki az emberiséget a mesterséges intelligencia
Techguru szakértők több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak arra, hogy az MI miként hozhat teljes pusztulást a Földre. Jó lenne ezeket elkerülni.

Link másolása

A mesterséges intelligencia (MI) általi kihalás kockázatát egyenrangúként kell kezelni a világjárványok és az atomháború veszélyével – figyelmeztet közleményében a Centre for AI Safety (Mesterséges Intelligencia Biztonsági Központ) elnevezésű nonprofit szervezet.

A mesterséges intelligencia elszabadulásának veszélyeire rámutató nyílt levelet már több százan aláírták, köztük globális techvállalatok vezetői, kutatók, biztonságpolitikai szakértők, így például a Google Deepmind és a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI szakemberei.

Közös álláspontjuk szerint, ha elszabadul az MI, nem lehet majd megállítani, és az emberiség kihalásához vezethet.

A Center for AI Safety az alábbi veszélyeket, katasztrófa-forgatókönyveket vázolja fel a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

Társadalmi szempontból súlyos probléma lehet, hogy az MI által generált félretájékoztatás destabilizálhatja a társadalmakat és „alááshatja a kollektív döntéshozatalt”, miközben a mesterséges intelligencia könnyen lehetővé teheti a rezsimek számára az átfogó megfigyelést és az elnyomó cenzúrát.

A fizikai fenyegetést vizsgálva megállapítható, hogy a mesterséges intelligenciával tömegpusztító fegyverként is vissza lehet élni: például a kábítószer-felderítő MI-eszközökből vegyi fegyverek is készíthetőek.

Élettani következményként pedig valós veszély, hogy az MI-től függő emberek fizikailag jelentősen legyengülhetnek, aminek számos egészségügyi kockázata van.

Dan Hendrycks, a Center for AI Safety ügyvezető igazgatója szerint a mesterséges intelligencia számos „fontos és sürgető kockázatot” rejt magában, mint például a rendszerszintű torzítás, a félretájékoztatás, a rosszindulatú felhasználás, a kibertámadás és a fegyverkezés.

Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia globális szabályozására van szükség.

Hozzátette: elképzelhető, hogy az elkövetkező tíz évben az MI-rendszerek meghaladják az emberi szakértői képességek szintjét, és a szuperintelligencia erősebb lesz, mint más technológiák, melyeket az emberiségnek a múltban ki kellett ismernie.

A mesterséges intelligencia általi kihalás kockázatát egyenrangúként kell kezelni a világjárványok és az atomháború veszélyével – írja közleményében a Centre for AI Safety.

Forrás: Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Titkolják a turisták elől a Föld legöregebb, több ezer éves fáinak pontos helyét
Van, amelyik már a gízai nagy piramis építése idején is élt és virult. A simatűjű szálkásfenyők viszik a prímet, de a ciprus sem vall szégyent.

Link másolása

A világ legöregebb fái már akkor nőttek, amikor a gízai nagy piramist építették, és több ezer évesek voltak Julius Caesar hatalomra jutásakor.

Egy fa korának pontos meghatározásához a tudósok mintát vesznek a törzséből, és megszámlálják a rajta lévő évgyűrűket. A módszer neve dendrokronológia, és abszolút dátumozást tesz lehetővé, egy év pontossággal.

Van, hogy egy fa korát csak azután határozzák meg, ha már elpusztult. Lehetséges azonban keskeny mintát is venni egy speciális eszközzel az élő fa törzséből, anélkül, hogy károsodna.

A Földön 3 trillió fa található. Közülük ez a négy a legidősebb.

Prométheusz

A simatűjű szálkásfenyő (másnéven szálkástobozú fenyő) majdnem ötezer boldog évet élt Nevadában, mielőtt 1964-ben kivágták. A mai napig a világon létező legöregebb faként tartján számon.

Donald R. Currey földrajztudós 4862 évgyűrűt számolt meg rajta, de becslése szerint több mint 4900 éves lehetett. Az általa vizsgált minta nem a fa legaljáról származott, ezért bizton állítható, hogy lejjebb több gyűrű volt rajta.

Hogy mi okozta a fa vesztét, arról eltérő történetek keringenek. A legnépszerűbb az, hogy Currey mintavételi szerszáma beszorult a fába, mások szerint meg azért vágta ki, hogy pontosabban megszámlálhassa rajta az évgyűrűket. A fa egy darabkáját ma is meg lehet nézni a nevadai Great Basin nemzeti parkban.

Így néz ki egy simatűjű szálkásfenyő, ami nem titkos Fotó: Pixabay

Matuzsálem

1957-től ez a fa tartja a világ legöregebb élő fájának büszke címét: legalább 4600 éves. Ugyancsak simatűjű szálkásfenyő, akárcsak Prométheusz – ezek a fajták hosszan élnek, különösen azon a környéken. Edmund Schulman, az Arizonai Egyetem kutatója bukkant rá, miután számtalan hasonló fa életkorát megvizsgálta arrafelé.

Hogy megvédjék a turistáktól, az amerikai hatóságok hosszú ideje titokban tartják Matuzsálem pontos helyét, és fényképet sem tesznek közzé róla,

vagyis nem lehet tudni, hogy hogy néz ki. Valahol a 7 kilométeres, róla elnevezett gyalogösvény mentén van Kaliforniában, az Inyo nevű erdőben.

Rejtélyes fa

A 2010-es években kelt szárnyra az a mendemonda, hogy Schulman és csapata véletlenül egy Matzsálemnél idősebb fából is vett törzsmintát. 2013-as halála előtt Schulman egyik kutatótársa, Tom Harlan azt állította, hogy a laboratóriumukban volt egy minta, amelyet egy legalább 4800 éves szálkásfenyőből vettek. Később azt mondták róla, hogy csak részleges minta, és annak alapján idősebb lehet Matuzsálemnél, de fiatalabb Prométheusznál. Ez a fa is egy titkolt helyen van, valahol a White Mountains-ban.

Alerce Milenario

A Gran Abuelónak, vagyis dédnagypapának is becézett fa Chilében, az Alerce Costero Nemzeti Parkban él, és tavaly, amikor számítógépes modellezéssel megállapították róla, hogy 5484 éves, az újságok címlapjára került.

A patagóniai ciprus törzse több mint négyméteres, ezért a kutatók csak részleges mintát tudtak venni belőle.

Ezen 2400 gyűrűt számláltak meg, és ennek alapján állapította meg a korát a számítógép.

Ezt a fajta modellezést azonban a tudományos közösség nem fogadja el egyhangúan, de az biztos, hogy pusztán a törzs mérete alapján a Föld egyik legidősebb fájáról van szó.

Ennek a fának a helye nem titok, a turisták szabadon sétálhatnak a gyökérrendszere körül.

(Forrás: Live Science)


Link másolása
KÖVESS MINKET: