TUDOMÁNY
A Rovatból

Kiderült, hogy miért csókolózunk – Már az ember előtti időkben is megvolt az oka egy új elmélet szerint

A világ kultúráinak 90 százalékában jelen van valamilyen csókszerű érintkezés – leggyakrabban szülők és gyerekek között, de előfordul rokoni, baráti kapcsolatokban, valamint szimbolikus gesztusként, például ceremóniákon is.


Sokan tesszük, legyen szó romantikus, családi, baráti vagy formális csókról, de hogy miért és hogyan alakult ki ez a szokás az emberi társadalmakban, arról a tudósok még ma is vitatkoznak – írja a New Atlas. Egy új elmélet szerint az ok a szőrzet fokozatos elvesztésére vezethető vissza, és évmilliókkal ezelőttre nyúlik vissza az eredete, amikor őseink még az ősmajmokhoz hasonló közösségekben éltek.

Adriano R. Lameira, a Warwicki Egyetem primatológusból lett evolúciós pszichológusa új elmélettel állt elő a csók eredetéről, mely szerint ez a viselkedés már az ősi majmok közösségi kapcsolataiban megjelent.

Az úgynevezett „groomer’s final kiss” (vagyis „a gondoskodás utolsó csókja”) elmélete arra utal, hogy az ősi majmok között elterjedt volt a bőrhöz közelítő szájkontaktus, ami nemcsak a paraziták eltávolítására szolgált, hanem a közösségi kötelékek erősítésére is.

Ahogy a Homo sapiens és az emberszabású majmok az evolúció útjára léptek, ez a kölcsönös tisztogatási viselkedés az embereknél egyre inkább visszaszorult – míg végül egyetlen elem, a csók, megmaradt belőle.

„A csók evolúcióját leginkább az emberszabású majmok biológiáján és viselkedésén keresztül érthetjük meg, akik őseink élő példái. A szárazföldi nem-emberi főemlősök, köztük az emberszabásúak esetében a leggyakoribb társas kötődést kifejező jel a tisztogatás”

– mondja Lameira.

A tudós szerint a kölcsönös, száj-száj közti csókok a kölcsönös tisztogatás szociális kontextusából eredhettek, amikor az ősemlősök egyszerre tisztogatták egymást.

„A 'groomer’s final kiss' elmélete szerint a kölcsönös száj-száj kontaktus eredetileg a kölcsönös tisztogatás során jelent meg, bár ez a típusú tisztogatás ritka a ma élő nagy emberszabásúaknál, összehasonlítva az egyirányú tisztogatással”

– írja Lameira.

Egy 2015-ös tanulmány 168 különböző kultúrát vizsgált, és azt találta, hogy mindössze 46 százalékukban jellemző a romantikus csók. Ugyanakkor körülbelül a világ kultúráinak 90 százalékában létezik valamiféle csókszerű érintkezés – többnyire szülők és gyerekek között, de rokoni, baráti körben és szimbolikus gesztusként is, például ceremóniákban.

„Annak ellenére, hogy a csók társadalmi szabályai különbözőek lehetnek, minden csók 'etikett' közös célja, hogy szabályozza az intim konnotációkat, amelyek a csókhoz kötődnek. A csók csak bizonyos kapcsolatokra és meghatározott társas helyzetekre korlátozódik, ami arra utal, hogy univerzális biológiai jelentés húzódik mögötte, amely túlmutat a kulturális hagyományokon”

– jegyzi meg Lameira.

A csók mechanikája – vagyis az, hogy ajkainkat egy felülethez nyomjuk és enyhe szívó hatást gyakorolunk – hasonló ahhoz, ahogyan a szárazföldi főemlősök eltávolítják a parazitákat társaik bundájából vagy bőréről. Ez az igény az emberi evolúció során fokozatosan eltűnt, ahogy egyre kevesebb testszőrzetünk lett, de a kötelékek erősítésére szolgáló szerepe megmaradt. „Egy tipikus főemlőshöz képest az emberek 89 százalékkal kevesebb tisztogatást végeznek, különösen higiéniai célokra” – jegyezte meg a kutató. „Ez összhangban áll azzal, hogy az emberi evolúció során elvesztettük a bundánkat.”

A szőrzet elvesztése mellett az emberi beszédkészség kialakulása is szerepet játszhatott abban, hogy a csók komplex rituáléja a társas kapcsolatokhoz képest visszaszorult.

„Az uralkodó elméletek szerint a társas tisztogatás funkcióját különböző, egymástól eltérő viselkedések váltották fel”

– írta Lameira, majd hozzáteszi: „De soha nem merült fel, hogy esetleg néhány ősi tisztogatási forma megmaradhatott, megtartva bizonyos társadalmi funkciókat.”

Egy 2023-as tanulmány megállapította, hogy az ajkak közötti csók már az ókori Mezopotámiában is létezett időszámításunk előtt 2500 körül, bár eredete nagyrészt elméleti marad, hiszen az ősi emberi és nem emberi viselkedések vizsgálata rendkívül nehéz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Kiszámolták: ő lehet az új pápa a magyar tudósok szerint
A kutatók az országok gazdasági helyzetét és a bíborosok progresszivitását is figyelembe vették. A modell szerint Európa már nincs domináns helyzetben.


Ma délután kezdődött a Vatikánban az a konklávé, amelynek során eldőlhet, ki lesz Ferenc pápa utódja. A bíborosok zárt ajtók mögött döntenek az új egyházfőről. A különleges eseményre a tudományos világ is felfigyelt: magyar kutatók játékelméleti módszerekkel próbálták előre jelezni a legesélyesebb jelölteket.

A HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének kutatói már 12 éve is foglalkoztak a pápaválasztással, akkor előre megjósolták Ferenc pápa esélyességét. Most ismét elkészítették saját rangsorukat. Az eredmény sokakat meglephet:

Erdő Péter például csak a 65. helyen szerepel a listán.

A kutatók a szavazási befolyás mértékéből indultak ki. Feltételezésük szerint az lesz a következő pápa, aki hasonlít a legbefolyásosabbnak számító bíborosokhoz – akiknek szavazata akár döntő is lehet a választás során. A bíborosokat két fő szempont alapján értékelték: milyen országban élnek (pontosabban az adott ország GDP-je alapján), illetve mennyire tekinthetők progresszív gondolkodásúnak. Ez utóbbi besorolást mesterséges intelligencia végezte el.

A lista élén Michael Czerny áll, aki cseh származású, de Kanadában élő jezsuita bíboros.Esélyeit 13,2 százalékra becsülték.

Őt követi Carlos Castillo Mattasoglio perui, majd Paulo Cezar Costa brazil bíboros. A legjobb ötösbe bekerült még José Cobo Cano Spanyolországból és Francesco Montenegro Olaszországból.

Jelentős változás, hogy Ferenc pápa 2013 óta sok új bíborost nevezett ki a világ más tájairól, így mára Európa csupán a pápaválasztó testület egyharmadát adja. Ez az összetételbeli változás is befolyásolja az esélyeket: a korábban esélyesnek tartott jelöltek – mint például Erdő Péter – ma már inkább konzervatívnak számítanak.

A kutatásban nem vettek figyelembe minden lehetséges forgatókönyvet. Nem számoltak például azzal, hogy a szavazók idő közben meggondolhatják magukat, vagy hogy stratégiai játszmák is zajlanak a háttérben. A cél nem is az volt, hogy tökéletes jóslatot adjanak.

„Pénzben ugyan nem fogadnék, hogy most is megtaláljuk-e a legesélyesebb pápajelölteket, de nem is ez a lényeg számunkra, hanem hogy a pápaválasztás kutatási szempontból különleges rendszerének vizsgálatán túl megmutathassuk, a tudomány adatok alapján valódi viszonyokkal foglalkozik, és jobban segíti megérteni az erővonalakat és történéseket, mint például felszínes benyomások és vélemények özöne a közösségi médiában” – idézi a közlemény Kóczy Á. Lászlót, az intézet játékelmélet-kutató igazgatóját.

A kutatók szerint az elemzésük nem jóslat, hanem egy lehetséges forgatókönyv, amely segít jobban megérteni a háttérben zajló folyamatokat.

(via Qubit)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Valami nagyon furcsa dolog történik az univerzummal a tudósok szerint - létezhet egy ötödik erő is
A legfrissebb kutatások szerint a világegyetem tágulását hajtó erő nem állandó. Ez alapjaiban kérdőjelezheti meg a fizika egyik alaptételét.


Újabb meglepő felfedezéssel álltak elő a tudósok: úgy tűnik, a sötét energia, amely eddig az univerzum gyorsuló tágulásáért felelt, idővel gyengülhet. Ez az eredmény akár a jelenlegi kozmológiai modell alapjait is megrengetheti.

A lambda-hideg sötét anyag (LCDM) modell ma az egyik legszélesebb körben elfogadott elmélet, amely figyelembe veszi a sötét energiát, a közönséges anyagot és a hideg sötét anyagot – ez utóbbit úgy értelmezik, mint egy lassan mozgó, feltételezett részecskét. A lambda jel Einstein kozmológiai állandójára utal, amely szerint az univerzum egyenletes ütemben, gyorsulva tágul.

Az arizonai DESI (Dark Energy Spectroscopic Instrument) mérései azonban más képet mutatnak. A kutatók tavaly olyan jeleket észleltek, amelyek szerint a sötét energia nem állandó, hanem változhat – és akár gyengülhet is. Márciusban egy újabb tanulmány jelent meg, amely megerősítette ezeket az eredményeket.

„Ez izgalmas – lehet, hogy tényleg veszélybe kerül a kozmológia standard modellje” – mondta Yashar Akrami, a Madridi Autonóm Egyetem kutatója a New Scientist magazinnak.

Akrami és munkatársai szerint nem a meglévő modellen kellene változtatni, hanem új alapokra kell helyezni a sötét energia értelmezését. Egy úgynevezett kvintesszencia-mezőt javasolnak, amelyet korábban is használtak már az univerzum gyorsuló tágulásának magyarázatára.

„Ha sikerülne bebizonyítani, hogy a kvintesszencia a sötét energia, az nagyon kedvező lenne a húrelmélet hívei számára” – tette hozzá Akrami. „Ezért is lelkesedik most annyira a húrelméletes közösség.”

A kvintesszencia-modell egyik változata szerint ez az ismeretlen erő akár a gravitációval is kapcsolatban állhat. Pedro Ferreira, az Oxfordi Egyetem asztrofizikusa így fogalmazott:

„Annak tudatában nőttünk fel, hogy az univerzumot a gravitációs erő irányítja, minden ebből táplálkozik. De most úgy tűnik, lesz egy új, ötödik erő is, ami a sötét energiából származik, és az is mindent befolyásol.”

Ferreira ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy eddig nem sikerült nyomát találni ennek az új erőnek, legalábbis a világegyetem hozzánk közeli részében, ahol a mérések különösen pontosak. „A fizika így még bonyolultabbnak tűnik, mint amit el tudtunk volna képzelni – és ettől az ember elgondolkodik: biztos, hogy erre az útra akarunk lépni?” – mondta.

Úgy véli, az is elképzelhető, hogy a tudósok még sokáig vitatkoznak majd a különböző sötétenergia-modellekről, és talán soha nem jutnak dűlőre. A kutatók viszont remélik, hogy a közelgő űrbéli megfigyelések – például az Európai Űrügynökség Euclid nevű műholdja vagy a DESI – segíthetnek eldönteni, valóban befolyásolja-e a gravitációt a sötét energia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Szomorúság szex vagy maszturbálás után - ez állhat a háttérben
Sokan szégyellik, pedig teljesen normális jelenség, amit már a tudomány is elismert. A szakértők szerint nem kell megijedni, de érdemes odafigyelni az intő jelekre.


Ha valaki szomorúnak, sírósnak vagy szorongónak érzi magát szex vagy önkielégítés után, nem kell megijednie – sokan átélnek hasonlót. A tudomány már nevet is adott ennek az érzelmi állapotnak: posztkoitális diszfória, röviden PCD, írja a Unilad.

A Psych Central szerint ez az állapot olyan érzéseket válthat ki, mint a levertség, nyugtalanság, ingerlékenység vagy szorongás. Ezek az élmények egyaránt jelentkezhetnek egyedüli vagy páros szexuális együttlét után, orgazmustól függetlenül.

A leggyakoribb tünetek között szerepel a sírás, a mély szomorúság, a bűntudat és a megbánás. Előfordulhat még szégyenérzet, belső üresség vagy akár pánikroham is.

A WebMD szerint a „elégedetlenség érzése” is a PCD jele lehet. Fontos, hogy ez a jelenség kizárólag a kölcsönös beleegyezésen alapuló együttlétek utáni érzelmekre vonatkozik – nem szabad összekeverni a szexuális erőszakkal vagy kényszerrel járó esetekkel.

A tudósok még nem találták meg pontosan a PCD okait. A mentálhigiénés szakemberek szerint az állapot kialakulásában szerepet játszhat a gyermekkori vagy fiatalkori szexuális bántalmazás, vagy a szexhez kötődő feldolgozatlan negatív érzések. A WebMD szerint olyan mentális problémák is hatással lehetnek, mint például a szorongás, ami hangulati kilengéseket vagy viselkedési nehézségeket okozhat.

A Psych Central arra is rámutat, hogy a párkapcsolati feszültségek is okozhatnak ilyen reakciót. Ha valakinél gyakran jelentkezik PCD, nem feltétlenül kell a szexuális életben keresni az okot – más lelki tényezők is közrejátszhatnak.

A jelenség önmagában nem feltétlenül jelent problémát, de ha valakit tartósan megvisel, érdemes foglalkozni vele. A szakértők szerint sokat segíthet, ha valaki beszél a párjával, leírja az érzéseit, vagy keres valamilyen örömteli elfoglaltságot, ami eltereli a figyelmét. Ha ezek nem segítenek, érdemes pszichológushoz fordulni. Ha pedig a párkapcsolatban rejlő konfliktusok állhatnak a háttérben, a párterápia is jó megoldás lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Videó: kilőtték az űrbe Katy Perryt öt másik női űrutazóval együtt, élőben lehetett követni a starttól a visszaérkezésig
A popsztár és társai magyar idő szerint hétfő délután emelkedtek a magasba a Blue Origin rakétájával. A történelmi női űrutazás alig 11 percig tartott, mégis hatalmas élményt nyújtott.


Katy Perry is részt vett azon az űrmisszión, amely magyar idő szerint április 14-én, 15:30-kor indult a Blue Origin New Shepard nevű rakétájával. Az NS-31-es küldetés során az énekesnő öt másik nővel együtt emelkedett a magasba.

A repülés tagja volt Lauren Sánchez újságíró, aki a Blue Origin űrvállalatot is birtokló Jeff Bezos menyasszonya. Mellette utazott Gayle King televíziós személyiség, Kerianne Flynn filmproducer, Aisha Bowe korábbi NASA-rakétatudós és Amanda Nguyen bioasztronautikai kutató, valamint polgárjogi aktivista.

Ez volt az első olyan űrutazás Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova 1963-as, egyszemélyes küldetése óta, amelyen kizárólag nők vettek részt.

A repülés mintegy 11 percig tartott. A New Shepard rakéta több mint hét perccel az indulás után sikeresen földet ért, a legénységi kapszula pedig ejtőernyők segítségével tért vissza a Földre egy texasi sivatagban, a felbocsátás helyszínének közelében.

A kapszula ajtaját nagyjából tíz perccel a landolás után Jeff Bezos nyitotta ki. A résztvevők saját lábukon hagyták el az űreszközt. Míg más űrutazások után a legénység gyakran segítségre szorul a mozgásban, a mostani rövid időtartamú út nem jelentett nagy megterhelést.

A rakéta a világűr határának tekintett, 100 kilométeres magasságban húzódó Kármán-vonalat is elérte, így a résztvevők rövid időre megtapasztalhatták a mikrogravitáció, vagyis a súlytalanság állapotát.

A küldetéshez nem volt szükség pilótára, mivel az űreszköz teljesen önvezető. Az eseményt élőben közvetítették, a felvétel visszanézhető.

VIDEÓ: Az utazás


Link másolása
KÖVESS MINKET: