TUDOMÁNY

A Föld és a Hold között száguld el egy méretes aszteroida szombat este

A méretes aszteroidát akár távcsővel is megfigyelheti bárki, mely közelebb lesz a Földhöz, mint a Holdhoz.

Link másolása

Március 25-én, szombaton egy aszteroida fog csillagászati szempontból közel elszáguldani a Föld mellett - írja a Live Science alapjám az Időkép.

A 2023 DZ2 névre keresztelt aszteroidát idén februárban fedezték fel a Kanári-szigeteken található La Palma Obszervatórium csillagászai. Az átmérőjét 40 és 100 méter közé becsülik.

Magyar idő szerint március 25-én este 20 óra 52 perckor lesz legközelebb bolygónkhoz, nagyjából 173 ezer kilométeres távolságban fog elszáguldani a Föld mellett körülbelül 28 ezer km/h-s sebességgel. Ekkor a Föld és a Hold között lesz megtalálható, és közelebb lesz hozzánk, mint égi kísérőnkhöz. Ez bár csillagászati szempontból nézve kis távolságnak számít, valójában biztonságos távolságban fog elhaladni mellettünk.

Ez a földközeli kisbolygó az Apolló-család tagja. Nap körüli keringési ideje 3,17 év. Megfelelő távcsövekkel, de akár már egy 15 centiméteres távcsővel is megfigyelhető lehet az aszteroida bárki számára. Az északi féltekéről nézve a délkeleti horizont felett kell keresni az Orion, a Nagy Kutya és a Kis Kutya csillagképektől keletre. Látszólag olyan lehet majd, mint egy lassan mozgó csillag az égen. A jelenlegi számítások szerint azonban szombat este többfelé lehet felhős az ég hazánk felett, így csak kevés helyen nyílhat esély az aszteroida megfigyelésére.

Legközelebb 2026. március 27-én kerülhet bolygónk közelébe, a csillagászok jelenlegi számítasai szerint akkor a becsapódás esélye 1 a 430-hoz, viszont a pályája alaposabb tanulmányozásával ez az esély jóval kisebb lehet majd. Amennyiben a Földbe csapódna, akkor már komoly pusztítást tudna okozni az érintett térségben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos csillaghullás lesz vasárnap hajnalban
2046-ig nem lesz hasonló jelenség. A koránkelők csíphetik el a legszebb látványt.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében azt írja, hogy

idénre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy lesz 2046-ig.

A tájékoztatás szerint a leggazdagabb hullást a koránkelők csíphetik el, hajnal 3 és 4 óra között.

via MTI

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A tudósok megfejtették a rejtélyes halálesetek okát Tutanhamon sírja körül
A régészek 1922-ben felfedezték fel Tutanhamon sírját, és hamarosan elterjedt, hogy egy átok miatt történnek különös, megmagyarázhatatlan dolgok.

Link másolása

Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.

A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.

A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.

Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."

Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.

A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Lehet, hogy megvan a rák ellenszere? Melanómásokon tesztelik az mRNS-alapú, személyre szabott vakcinákat
1100 páciensen kezdik a harmadik körös tesztelést, nagyon sokat várnak a tudományos áttöréstől. Karikó Katalin nélkül ez sem jöhetett volna létre.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása

Brit tudósok elkezdték a tesztelés harmadik fázisát, ahol melanómás betegeken próbálják ki a világ első, személyre szabott, mRNS-alapú vakcináját, ami a szakértők szerint lehet, hogy véglegesen ki tud gyógyítani a rákból – írja a Guardian.

A melanómát évente 132 ezer embernél diagnosztizálják, és jelenleg főként sugárterápiával, kemoterápiával és gyógyszerekkel próbálják gyógyítani,

az új, személyenként változó összetételű vakcina viszont a betegek szervezetét a rákos sejtek levadászására ösztönzi, és elvileg meg is előzi a betegség visszatérését.

A második körös tesztekből ugyan már kiderült, hogy a vakcina jelentősen csökkenti a betegség visszatérésének esélyét, a harmadik körtől már azt várják, hogy aktív betegeknél meg is ölje a rákos sejteket.

Az oltáshoz először mintát vesznek a rákos tumorból, ezután szekvenciálás és mesterséges intelligencia segítségével létrehozzák az oltást, ami megkeresi a tumor neoantigénjeit és a beteg rákjának egyedi mutációi alapján tumorellenes immunreakciót vált ki.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk