TUDOMÁNY
A Rovatból

A Föld és a Hold között száguld el egy méretes aszteroida szombat este

A méretes aszteroidát akár távcsővel is megfigyelheti bárki, mely közelebb lesz a Földhöz, mint a Holdhoz.

Link másolása

Március 25-én, szombaton egy aszteroida fog csillagászati szempontból közel elszáguldani a Föld mellett - írja a Live Science alapjám az Időkép.

A 2023 DZ2 névre keresztelt aszteroidát idén februárban fedezték fel a Kanári-szigeteken található La Palma Obszervatórium csillagászai. Az átmérőjét 40 és 100 méter közé becsülik.

Magyar idő szerint március 25-én este 20 óra 52 perckor lesz legközelebb bolygónkhoz, nagyjából 173 ezer kilométeres távolságban fog elszáguldani a Föld mellett körülbelül 28 ezer km/h-s sebességgel. Ekkor a Föld és a Hold között lesz megtalálható, és közelebb lesz hozzánk, mint égi kísérőnkhöz. Ez bár csillagászati szempontból nézve kis távolságnak számít, valójában biztonságos távolságban fog elhaladni mellettünk.

Ez a földközeli kisbolygó az Apolló-család tagja. Nap körüli keringési ideje 3,17 év. Megfelelő távcsövekkel, de akár már egy 15 centiméteres távcsővel is megfigyelhető lehet az aszteroida bárki számára. Az északi féltekéről nézve a délkeleti horizont felett kell keresni az Orion, a Nagy Kutya és a Kis Kutya csillagképektől keletre. Látszólag olyan lehet majd, mint egy lassan mozgó csillag az égen. A jelenlegi számítások szerint azonban szombat este többfelé lehet felhős az ég hazánk felett, így csak kevés helyen nyílhat esély az aszteroida megfigyelésére.

Legközelebb 2026. március 27-én kerülhet bolygónk közelébe, a csillagászok jelenlegi számítasai szerint akkor a becsapódás esélye 1 a 430-hoz, viszont a pályája alaposabb tanulmányozásával ez az esély jóval kisebb lehet majd. Amennyiben a Földbe csapódna, akkor már komoly pusztítást tudna okozni az érintett térségben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Egy 12 éves magyar fiú mentheti meg a rákbetegeket világszerte
Amerikai kutatók olyan gént fedeztek fel Benett vérében, ami segíthet a rák ellenszerének megtalálásában.

Link másolása

Egy magyar kisfiú szervezetében található gén lehet a megoldás a daganatos betegségek ellenszerének megtalálásához. Amerikai kutatók Benett két testvérét is megvizsgálnák.

Beni koraszülöttként jött világra 12 évvel ezelőtt. Kicsit lassabban és nehezebben fordult meg, mint a kortársai. Egy budapesti orvos először kisfejűséget diagnosztizált nála, majd álláspontját módosítva koponyacsontosodási problémát gyanított, ezért hét éve megoperálta.

Az agyműtét után a kisfiú nagyon nehezen épült fel, ráadásul azóta furán mozog és kissé máshogyan beszél.

Ezért családja az újabb beavatkozást már nem vállalta. Inkább kutakodni kezdtek, és kiutaztak egy bostoni klinikára, ahol megállapították, hogy Benit felesleges volt megoperálni, mert sosem volt beteg, egy génhiba okozta nála a kiskori problémákat.

Emellett kiderült a kisfiú egy szenzációs tulajdonsága: a szervezetében olyan gént találtak, ami a rák ellenszerének kulcsa lehet.

„Bennem ez a gén nincs meg, Beniben viszont igen. Most az amerikai kutatók levelére várunk, Beni két testvérét is szeretnék megvizsgálni” – mondta az édesapa, Rózsa László.

Egyébként az amerikai szakértők azt mondták a magyar családnak, eddig még az Egyesült Államokban sem találkoztak olyan gyerekkel, akiben megtalálható lett volna ez a bizonyos gén. A bostoni kutatók arra jutottak, hogy a Beniben található génnek az XPO1 nevű fehérjéhez van köze. Ez a molekula juttatja el a sejtmagból a fehérjéket a sejt többi részéhez, tehát ha egy rákos sejt esetében meg lehet gátolni ennek a fehérjének a „tevékenységét”, a beteg sejt elpusztul.

Beni szülei hét éve pereskednek a kórházzal a bíróságon. Meggyőződésük, nem lenne ennyire rossz az állapota, ha nem műtötték volna meg.

A kisfiú mozgását tekintve és szellemileg is le van maradva kortársaitól, valószínűleg élete végéig ápolásra szorul majd. A család ügyvédje szerint akár a 100 millió forintot is elérheti a kártérítési igény.

(Forrás: Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
„Visszafelé” kezdte látni a világot egy katona az agysérülése után, és úgy is maradt
Az egész életét úgy élte le, mintha elvarázsolt kastélyban lenne. Ötven éven át tanulmányozták az esetét, amely jelentős előrelépést hozott az agy működésének feltérképezésében.

Link másolása

1938-ban a spanyol polgárháború idején fejlövést kapott a később M. páciensként ismertté vált katona. A 25 éves spanyol fiatalember koponyáján világosan láthatóak voltak a töltény által ütött sebek, ám a sérülést csodával határos módon túlélte. A golyónak volt egy bemeneti és egy kimeneti nyílása, még sebészeti beavatkozásra sem volt szükség. Amikor azonban a katona két hét után visszanyerte az eszméletét, fura tapasztalatokról számolt be.

Justo Gonzalo valenciai neurológus még maga is csak 28 éves volt, amikor megismerte a szerencsétlenül járt beteget, és évtizedeken át dokumentálta a vele kapcsolatos megfigyeléseit. Szerette volna jobban megérteni a katona tapasztalatain keresztül az agy működését.

„Miután magához tért, M. páciens észlelte, hogy majdnem teljesen elveszítette a látását. Elmondása szerint látott valamit a jobb szemével, de a ballal semmit” – írta.

Elvarázsolt kastély

A beteg úgy érzékelte, hogy emberek és tárgyak a látási mezőjében pont az ellenkező oldalon tűnnek fel, mint ahol valójában vannak. Ez a furcsa, elvarázsolt kastély tükréhez hasonló fordítottság ugyancsak jelentkezett zajok és érintések esetén. Számokat és betűket ugyanolyan könnyedén olvasott előre, mint hátra, gyakran látott egy dologból hármat, és a színek olykor úgy jelentek meg előtte, mintha elváltak volna a tárgyaktól.

Gonzalo ugyancsak különösnek találta, hogy a beteg egyformán le tudta olvasni a karórájáról a pontos időt, bármilyen irányból is nézett rá.

Azon még jobban meglepődött, hogy a férfi az újságot ugyanolyan folyékonyan tudta olvasni, ha fejjel lefelé tartotta, mint normál pozícióban. M. páciens ezeket az abnormalitásokat olyankor találta furcsának, amikor például embereket látott dolgozni egy épületállványon, felülről lefelé.

Általánosságban az ilyen zavarokat szinte egyáltalán nem veszik észre a hasonló sérülést elszenvedett betegek. Amikor esetleg ráébrednek erre, nem különösebben aggódnak miatta, mert átmeneti állapotként tekintenek rá, ami egyébként sem korlátozza őket az életvitelükben. Gonzalo megfigyelése szerint M. páciens egyenesen elbagatellizálta az észlelési zavarait.

Ritka lehetőség az agy megismerésére

Anélkül, hogy kezelésre szorult volna, M. páciens ebben az alternatív világban élte le az életét a 90-es években bekövetkezett haláláig. A közte és Gonzalo közötti levélváltásból kiderül, hogy a sérülése miatt nem kapta meg a veteránoknak járó nyugdíjat, valószínűleg azért, mert az állapotát nem tartották elég súlyosnak. De az orvos azért is kedvelte, mert elég tettrekész volt ahhoz, hogy dolgozzon és gondoskodjon magáról, az észlelési zavarai ellenére is.

Hogy ki volt ő, a mai napig nem tudni, pedig nagyban hozzásegítette a tudományt az emberi agy működésének feltérképezéséhez.

Miután Gonzalo 50 éven át tanulmányozta a katona állapotát, és mellette több száz agysérült betegét, létrehozta saját teóriáját az agy felépítéséről. Megállapította, hogy az agykárosodás tünetei a sérülés mértékétől és helyétől függenek.

Ugyancsak rámutatott, hogy a sérülések nem megsemmisítenek egyes funkciókat, hanem hatással vannak a különböző funkció egyensúlyára, mint M. páciens esetében is. Ez az elmélet a 40-es években úttörőnek számított, hiszen akkoriban még úgy tekintettek az agyra, mint apró dobozok összességére.

A múlt században történt esetet a Neurologica szaklap ismertette.

(Forrás: Live Science, Science Alert, El Pais)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
„Szurkoljunk, hogy nem a Föld felé fog irányulni” – pusztító napkitörésre figyelmeztet egy szakértő
A 2025-re előrejelzett naptevékenységi maximum felé tartunk, emiatt egyre több és több folt jelenik meg a Nap felszínén - mondta Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Link másolása

Egy, a Földnél négyszer nagyobb napfoltot figyeltek meg a csillagászok, ami bolygónk felé néz. Ha napkitörés lesz belőle, azt a Földön is érzékeljük majd - erre hívta fel a figyelmet Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az Info Rádió műsorában.

A szakértő szerint

jelenleg a 2025-re előrejelzett, következő naptevékenységi maximum felé tartunk, emiatt egyre több és több folt jelenik meg a Nap felszínén.

Az elmúlt egy-két napban az éppen aktív régióban megjelent 3310-es, 3311-es napfoltcsoportok felülete nagy sebességgel növekszik. Ezzel kapcsolatban Kiss László azt mondta: több hírforrás is beszámolt arról, hogy adott esetben egy nagy energiájú, úgymond X kategóriás fler robbanhat ki a foltok térségében. Miután ezek a nagyobb napfoltcsoportok a korong közepén találhatók, Kiss László szerint nem elképzelhetetlen, hogy ha most kirobbannának, akkor a fénysebességnél jóval lassabban, 800-1000 km/másodperccel kirepülő gázfelhő a Földet is eltalálná, mágneses viharokat okozva, adott esetben a földi technológiai civilizációt is erőteljesen befolyásolva.

„Szurkoljunk annak, hogy ha lesz is ilyen X kategóriás fler, az nem Föld felé fog irányulni!” - hangsúlyozta a szakértő.

Ahogy Kiss László elmondta: amikor egy napkitöréssel kidobódott plazmafelhő eléri a térségünk, akkor a Föld mágneses tere kölcsönhatásba kerül a töltött részecskékkel, és maga is beleremeg a külső nyomásba. Márpedig a mágneses térnek a változásai elektromos áramot gerjesztenek, ami miatt

valóban kiéghetnek a biztosítékok, adott esetben több millió ember áramszolgáltatás nélkül maradhat, de a GPS-műholdakat is megzavarhatja, ellehetetlenítve a helymeghatározást elősegítő jelek pontosságát.

„Vagyis nagyon sokféle hatása lehet az űridőjárásnak a földi életünkre, mind biológiai, mind technikai civilizációs szempontból, ezért arra oda kell figyelni” - összegzett Kiss László.

(Forrás: infostart.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Ugyanazon a helyen pislognak minden körnél a Forma-1-es versenyzők, de miért fontos ez?
A pilóták mentális állapota nagyon hasonló az autó irányítása közben. A kutatás segíthet olyan betegségek jobb megértésében, amelyeknél változik a pislogás gyakorisága, ilyen például a Parkinson-kór.

Link másolása

A világ a másodperc ötödrészéig elsötétül pislogáskor, de ezt az átmeneti vakságot a legtöbben nem is vesszük észre. Egy Forma 1-es versenyzőnek azonban, aki óránként 354 kilométeres sebességgel is száguldhat, ez az egyötöd másodperc azt jelenti, hogy 20 méternyi útszakasz kimarad a vizuális észleléséből.

Az emberek percenként akár harmincszor is pisloghatnak, így a Forma 1-es pilóták akár 595 méternyi vizuális információt is elveszíthetnek a pislogás miatt hatvan másodperc alatt...

Nem ütemes, hanem véletlenszerű intervallumokban pislogunk, attól függően, hogy mekkora figyelmet fordítunk egy adott feladatra. Mint kiderült, a Forma 1-es pilóták pislogása ennél sokkal kiszámíthatóbb.

Apró hiba=életveszély

Sokan úgy vélik, hogy a pislogás kizárólagos funkciója az, hogy nedvesítse a szemet, de valójában percenként csak néhány pislogás szolgálja ezt a célt – hívta fel a figyelmet Rijota Nisizono japán kutató. Nisizono korábban versenyszerűen biciklizett, ez inspirálta arra, hogy közelebbről megvizsgálja az emberi információfeldolgozást fizikai aktivitás közben.

Mikor jobban beleásta magát a témába, meglepetten tapasztalta, hogy szinte senki nem foglalkozott még a pislogással, annak ellenére, hogy

extrém körülmények, például motorverseny vagy akár kerékpárverseny közben egy apró hiba könnyen életveszélyes helyzetté fajulhat.

Nishizono ezután felkeresett egy Forma 1-es csapatot, hogy kiderítse: hogyan pislognak a pilóták száguldás közben.

A teszt keretében szemkövetőt szereltek három profi pilóta bukósisakjára, akik később összesen 304 kört tettek meg három japán versenypályán: Fudzsiban, Szuzukában és a Szugón. Vezetés közben a binokuláris szemkövető rögzítette a pislogásaikat.

Feltérképezetlen terület

Az adatok elemzése során kiderült, hogy ugyan a pislogás gyakorisága eltérő volt a három versenyzőnél, de az összes pilóta lezárta a pálya adott pontjain a szemhéját. Ez szoros összefüggést mutatott a gyorsulással, vagyis irány- vagy sebességváltás közben inkább tartózkodtak a pislogástól, a viszonylag biztonságosabb útszakaszokon kevésbé.

A pislogásuk gyakorisága a vezetés sebességével fordított arányban volt, vagyis minél gyorsabban haladtak, annál ritkábban pislogtak.

A kutatókat meglepte, hogy ennyire egyezik a három pislogási minta, de miután az autó kormányzásának mintája is hasonló volt, tulajdonképpen a kognitív állapotuk, ezzel együtt pedig a pislogásuk is összhangba került.

A pislogás időzítését számos tényező befolyásolja, amiket még nem sikerült teljesen feltérképezni. Pedig fontos információ lehet például a Parkinson-kór jobb megértésében, amelynek egyik tünete a ritkább pislogás.

(Forrás: Science News, New Scientist, iScience)


Link másolása
KÖVESS MINKET: