Veszélyes vírusokat hozhatnak magukkal az Ázsiából Magyarországra érkező csípőszúnyogok
„Gondoljunk bele, hogy amikor felpakolják az árut valahol Ázsiában, ráesik egy kis eső, ott meggyűlik egy kis tenyérnyi tócsa, amibe az ottani szúnyogok belerakják a tojásaikat, és ezt felpakolják egy kamionra. Az se baj, ha ez a tócsa ki is szárad közben, ezek a tojások elég ellenállóak. Ezeken a szállítmányokon ott vannak az úgynevezett kis tojásbankok. Mikor ideérnek, itt kipakolják egy nyílt telephelyen, víz éri őket és kikelnek a lárvák.”
Ilyen egyszerűen tud beutazni Európába vagy Magyarországra egy egzotikus országból származó csípőszúnyog, magyarázza Garamszegi László, az MTA doktora, evolúcióbiológus-ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Botanikai Intézetének igazgatója.
A Magyarországon fellelhető 50 őshonos csípőszúnyogfaj mellett a 2000-es évek elejétől megjelentek az ázsiai országokból származó, inváziós fajok, amelyek amellett, hogy máshogy néznek ki, több betegség kórokozójának terjesztésére is képesek. A jelenség egész Európát érinti, mivel a klímaváltozás és a kereskedelem itt is elősegítette ezen fajok megtelepedését és elterjedését a mérsékelt övben.
- mondja Garamszegi László. „Mind a vírus behurcolásában, mind a terjesztésben lehet szerepük, de ez egy potenciális veszély, míg a valós fenyegetettségről nem sokat tudunk. Fő feladatunk, hogy megismerjük, hogy a hazai faunába beépülve, az inváziós csípőszúnyogok konkrétan milyen kórokozók terjesztésében vesznek részt a természetben. Eddig három inváziós fajt írtak le hazánkban, mi többnyire az ázsiai tigrisszúnyogra koncentráltunk, de nagy számban kapunk mintákat a másik két fajról is. A járványügyi fenyegetettség teljes megértéséhez nem csak azt kell tudnunk, hogy a fajok mennyire fertőzöttek vírusokkal, hanem azt is, hogy e fajoknak milyen a hazai elterjedése, stabilak-e az itteni populációk, hol fordulnak elő, mik azok a környezeti háttérelemek, amelyekre ezeknek a fajoknak szükségük van.”
A csípőszúnyogok közül a nőstények szívnak vért tojásrakás időszakában, ekkor van szükségük erre a táplálékra. „Nagyjából tíz olyan fajunk van, amelyik nagy tömegben csípi az embert, több fajuk más gerincesek vérét szívja. Azt kell tudni, hogy az őshonos fajok is képesek kórokozókat terjeszteni, például a Nyugat-Nílusi láz kórokozóit a Culex fajok terjesztik, amelyek így az inváziós fajok nélkül is egy potenciális fenyegetettséget jelentenek. ”
Az őshonos szúnyogfajok betegségek terjesztésében játszott szerepére jó példa a malária is. A betegség kórokozója (Plasmodium fajok) a hatvanas évek óta nincs jelen az országban, azonban hazánkban a mai napig élnek olyan őshonos fajok (Anopheles fajok), amelyek elvileg képesek lennének a malária betegség kórokozóját terjeszteni. Minden évben vannak behurcolt malária-esetek, mert a turizmus révén vannak, akik külföldön megfertőződve hozzák haza a kórokozót. „Nagyon fontos, hogy őket - első lépésként, mikor belépnek az országba, és tüneteket tapasztalnak - egy szúnyogmentes térben izoláljuk, hogy nehogy kapcsolatba kerüljenek velük az őshonos malária szúnyogok, melyek ugyan kis valószínűséggel, de csípnek embereket.”
Az inváziós fajok tanulmányozása azért is fontos, mert a klímaváltozás fokozódásával ideális hely lettünk ezen fajok számára.
„Ezeknek a fajoknak melegre és gyakori csapadékra van szükségük a hatékony megtelepedéshez, a sikeres szaporodáshoz és az elterjedéshez. Ezek a fajok megtanultak az ember közelében élni, bármilyen kis vízfelületen képesek szaporodni. Egy kerti hordóban, egy felfordított gyerekjátékban, bármiben, amiben meggyűlik a víz, de akár autógumikban vagy szállítmányokban meggyűlő kis víztócsákban is simán át tudnak egyik kontinenstől a másikra utazni és boldogan szaporodni, ha itt kedvező körülményeket találnak.”
„Az elmúlt évtizedekben felismertük, hogy nem kizárólag a kutatási infrastruktúra modernizációja segíti a tudományt, a lelkes állampolgárok is hatalmas mennyiségű adattal tudják ellátni a kutatókat a kommunikációs technológiai fejlődésnek köszönhetően." - mondja Dr. Garamszegi László.
Ezt az új kutatási megközelítést citizen science-nek nevezik. A Botanikai Intézet által koordinált „SzúnyogMonitor” már harmadik éve várja a lakossági bejelentéseket az inváziós csípőszúnyog észlelésekről. Idén a Mosquito Alert elnevezésű globális mobiltelefonos applikáció is segíti az adatszolgáltatást, és a kutatásba bekapcsolódnak a Pécsi Tudományegyetem Virológia Nemzeti Labor munkatársai is.
A beküldött fotókról és mintákról minden esetben visszajelzést kap a beküldő, valamint az eredmények a szunyogmonitor.hu oldalon április 1-jétől immár látványos infografikák formájában is nyomon követhetők, melyeket a népszerű koronamonitor oldal fejlesztői építettek.
A tájékoztatáson túl ezek a térképek az ökológiai vizsgálatokat is nagymértékben segítik.
„Nekünk mindenképp ki kell járnunk terepre, hogy a vírusok szűréséhez szúnyogokat fogjunk, ami egy logisztikai kihívás, költsége van, emberek kellenek hozzá, az erőforrásaink pedig limitáltak, így az ország minden pontjába nem tudunk eljutni. Ha ezt jól össze tudjuk szervezni és bevonjuk a lakosságot, akkor célzottan oda megyünk, ahol mondjuk feltétételezünk egy nagyobb populációt, tehát nem vakon rohangálunk. Terepen aztán csapdákkal próbálunk nagy mintaszámban példányokat gyűjteni, ami a hatékony víruskimutatásnak a feltétele.”
A kutatóknak egyszerű módszerekkel segíthetünk.
Ez sokszor hasznosabb, mert ha megvan a biológiai minta jó állapotban, akkor azt több célra is fel tudják használni. Egyrészt biztosabb a meghatározás, hiszen egy fotón nem biztos, hogy minden látszik, viszont egy épségben megőrzött példányt könnyen fel lehet dolgozni mikroszkóp alatt. Sőt, a preparált mintákból még genetikai vizsgálatokat is tudnak végezni a megfelelő laboratóriumokban, aminek a segítségével megállapíthatják bizonyos kórokozók jelenlétét, vagy beazonosíthatják, hogy a fogott példány melyik európai populációból származik.
És, hogy miről lehet az inváziós fajokat felismerni, ha valaki kedvet kapott a szúnyogok megfigyeléséhez?
A fajokról részletes leírás található április 1-től a szunyogmonitor.hu oldalon, amely alapján bárki bekapcsolódhat a kutatásba.
“Tavaly több mint 1000 mintát kaptunk és több százan el is találják a célfajt. Reméljük, az idei fejlesztésekkel még népszerűbb lesz a kampány, és sikerül majd ezeket a számokat megsokszoroznunk.”