Kína a saját szabványait erőlteti a mesterséges intelligenciától a kvantumszámítógépekig
Amikor 2016-ban a Harmadik Generációs Partnerségi Projektnél (3GPP) dönteni kellett egy 5G-s készülékek adatainak kódolásával kapcsolatos szabványról, két javaslat feküdt az asztalon. Az egyik a San Diegó-i központú Qualcommé volt, a másik a kínai Huaweié.
A kínai laptop-gyártó, a Lenovo képviselője az amerikai javaslatra szavazott. Emiatt azonban keményen kérdőre vonták otthon. A céget „hazafiatlannak” kiáltották ki. A Lenovo vezetői nemsokára bűnbánatot gyakoroltak, a cég megváltoztatta a szavazatát, és a társaság társalapítója, Liu Csuan-csi ígéretet tett arra, hogy soha többé nem szavaznak olyan szabványra, amit a hazájuk nem preferál.
Az ipari szabványok fontos szerepet játszanak a tehnológiai fejlődésben. A Harmadik Generációs Partnerségi Projektnél, vagy például az ENSZ mellett működő Nemzetközi Távközlési Egyesületnél (ITU) dől el, hogy az egymással vetélkedő ipari és technológiai vállalatok megoldásai közül melyek lesznek azok, amelyek a legszélesebb körben elterjednek. Ezen alapul a digitális korszak összes technikai vívmánya, a DVD-től a Wifi-ig, a 2G-től az 5G mobiltechnológiáig.
Csakhogy Peking a jelek szerint most megpróbálja felrúgni az eddigi játékszabályokat. A kínai kormány folyamatosan növelni igyekszik befolyását az olyan nemzetközi szervezetek vezető testületeiben, amelyek az internet jelenlegi és jövőbeli szabványairól döntenek.
Bár a folyamatból az érintett felek miatt korábban sem lehetett teljesen kizárni a politikát, hagyományosan a technikai problémákra koncentráltak, és nem a kereskedelmi vagy politikai kérdésekre. Ez a helyzet azonban most megváltozott – írja DefenseOne hadiiparral foglalkozó magazin.
Kína a maga felülről vezérelt, állami központú megközelítésével egyre erőteljesebben van jelen a szabványok kialakításában.
2018-ban Hszi Csin-ping meghirdette a Kínai Normák 2025 kezdeményezést, amelynek szellemében Peking nyíltan megpróbálja ellenőrzése alá vonni a kulcsfontosságú testületeket. Az Asia Policy Institute szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kínaiakat helyeznének a vezető pozíciókba, köztük a titkárságokon, munkacsoportokban és a technikai albizottságokban. Továbbá növelnék a kínai technológiai cégek képviseletét, és a cégeket arra ösztönöznék, hogy mindig a kínai javaslatokra szavazzanak.
Laura Bate, a kibertámadások kivédéséért felelős amerikai kormányhivatal, a Cyberspace Solarium Commission (CSC) egyik vezetője úgy véli,
„Amikor azt látjuk, hogy nem a technológiailag legjobb megoldásra szavaznak, hanem hazafias szempontból a saját érdekeiket tolják előtérbe, azt jelenti, hogy egészen más területre léptünk. Kína például olyan szabványokat támogathat, amelyek nagyobb ellenőrzést tesznek lehetővé” – figyelmeztet a szakértő.
De megvan ennek a gazdasági veszélye is. Amennyiben sorozatosan a kínai cégek által támogatott szabványok válnak elfogadottá, Kína lépéselőnybe kerülhet az új technológiák terén, és egyre több ország vagy cég lesz kénytelen majd kínai vállalatoknak fizetni a technológiák használatáért. Az így befolyó hatalmas pénzeket pedig visszaforgathatják a kutatás-fejlesztésbe, ami egy önmagát felerősítő folyamattá válhat.
Bate szerint fennáll a veszélye, hogy Afrikának, Kelet- és Közép-Ázsiának nem marad más választása, mint olyan technológiákat használni, amelyek nem biztonságosak.
Az Egyesült Államokban most folyik a vita egy új törvényről, amely a versenyképességet növelné, és például olyan tréningeket támogatna, amelyek elősegíthetnék, hogy a szabványokat megállapító testületekben részt vevő cégek hatékonyabban érvényesíthessék álláspontjukat. Bate szerint azonban mindez vissza is üthet, mert az amerikai kormány azt kockáztatja, hogy túlpolitizálja a kérdést, és épp azt a semlegességet ássa alá, amit próbál megőrizni.
