HÍREK
A Rovatból

Hamarosan a nem Nagy-Britanniában beoltott EU-állampolgárok is beutazhatnak Angliába karanténkötelezettség nélkül

A hétfőtől életbe lépő módosítás alapján a második angliai koronavírus-szűrést már nem kell elvégeztetni.


Hétfőtől azok az európai uniós állampolgárok is karanténkötelezettség nélkül beutazhatnak Angliába, akik nem a brit oltási kampány keretében kapták meg a koronavírus elleni oltás két dózisát, tesztelési kötelezettségük azonban még érvényben marad

- közölte szerdán Grant Shapps brit közlekedési miniszter. Hangsúlyozta: az enyhítés azokra vonatkozik, akik az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által elismert oltóanyagokban részesültek.

A jelenleg érvényes szabályozás alapján július 19. óta nem kell tíz napra karanténba vonulniuk azoknak, akik Nagy-Britanniában élnek, a brit kormány által a sárga, vagyis fokozott járványkockázatú kategóriába sorolt országokból, köztük Magyarországról térnek vissza Angliába és a koronavírus elleni oltás mindkét dózisát megkapták.

Eddig azonban közülük is csak azokra vonatkozott a karanténmentesség, akik a brit oltási kampány keretében, az Egyesült Királyságban kapták meg a vakcina mindkét adagját, és ezt a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) mobileszközökre letölthető alkalmazásának bemutatásával igazolták.

Ezeket a korlátozásokat oldja fel augusztus 2-án, vagyis jövő hétfőtől a brit kormány szerdán ismertetett kiterjesztő intézkedése, amely szerint azok az EU-állampolgárok is mentesülnek a tíznapos angliai karanténkötelezettség alól, akik sárga kategóriás országokban élnek és hazájukban kapták meg a koronavírus elleni oltás két adagját.

Ugyanez az engedmény vonatkozik az Egyesült Államokból Angliába beutazókra is.

Grant Shapps szerdai bejelentésében közölte: a módosítás hétfőn, brit idő szerint hajnali 4 órától lép érvénybe.

A közlekedési miniszter hangsúlyozta:

az enyhítés azokra vonatkozik, akik az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), illetve az Amerikából érkezők esetében az Egyesült Államok szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA) által jóváhagyott oltóanyagok valamelyikében részesültek.

Shapps kiemelte azt is, hogy ezeknek a beutazóknak - ha sárga kategóriás országokból érkeznek - indulásuk előtt, illetve az angliai érkezésük utáni második napon továbbra is el kell végeztetniük egy-egy koronavírustesztet.

A brit kormány májusban léptette érvénybe a közlekedési lámpákéhoz hasonló színkódos rendszert, amely zöld, sárga és vörös kategóriák alapján határozza meg, hogy Angliába milyen feltételekkel lehet külföldről beutazni.

Jórészt ugyanezt a rendszert követi az Egyesült Királyság másik három országa, Skócia, Wales és Észak-Írország is.

A sárga kategóriás országokból érkezőknek az eddigi szabályozás alapján tíz napot karanténban kellett tölteniük, indulásuk előtt egy, érkezésük után két koronavírustesztet kellett elvégezniük saját költségükön, akkor is, ha hazájukban mindkét oltási adagot megkapták.

A hétfőtől életbe lépő módosítás alapján a második angliai koronavírus-szűrést már nem kell elvégeztetni.

A brit kormány a sárga kategóriába sorolja néhány kivétellel az EU-tagállamok zömét, köztük Magyarországot.

A sárga kategóriába tartozik az Egyesült Államok is.

A brit utazási szakma és a légitársaságok régóta szorgalmazzák a mindkét oltási dózissal beoltott külföldiekre vonatkozó beutazási korlátozások feloldását.

A világ legnagyobb globális turisztikai szervezete, a londoni székhelyű World Travel and Tourism Council (WTTC) legújabb számításai szerint a brit gazdaságot naponta 639 millió font (270 milliárd forint) veszteség éri a beutazó turizmus korlátozása miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Március 15-én olyan üzenetet küldünk a hatalomnak, ami Moszkvából is látszik
A TISZA Párt elnöke a szabad Magyarország újjászületésének napjára készül. Arra kéri követőit, hogy vasárnap vonuljanak vele, és írjanak közösen történelmet.


Magyar Péter egy Facebook-posztban buzdított a vasárnapi Nemzeti Meneten való részvételre. A TISZA Párt elnöke szerint „az idei március 15. a magyar nép békés és derűs feltámadása lesz.” Hozzátette, ez lesz az a nap, amikor szerinte igenis számít a méret.

A politikus arra kéri követőit, hogy a holnapi eseményen küldjenek „egy olyan üzenetet a romlott hatalomnak, ami nemcsak a Holdról, de Moszkvából is látszik!”

Magyar állítja, hogy az idei nemzeti ünnepünk a szabad Magyarország újjászületésének napja lesz. A bejegyzését így zárta: „Gyere el, és írjunk közösen történelmet! »A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez.«”

Péter Magyar és a TISZA Párt március 15-ére hirdette meg a „Nemzeti Menetet” Budapestre: a tervek szerint vasárnap 14:00-kor indul a Deák térről, az Andrássy úton halad a Hősök teréig, ahol Magyar Péter beszédet mond. Ugyanerre a napra, délelőttre a kormányoldalhoz köthető CÖF–CÖKA is Békemenetet szervez, amely 9:00-kor gyülekezik az Elvis Presley téren, és 11:00-kor indul a Szent István körúton át a Kossuth térre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kijev nem engedett, Orbán Viktor hazahívta a Barátság-bizottságot a békemenetre
A Czepek Gábor vezette magyar delegáció nem kapott hozzáférést a Barátság kőolajvezetékhez Kijevben. A kormányfő a küldöttség hazarendelése mellett döntött.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 14.



Hazarendelte a Barátság kőolajvezeték ügyében Kijevbe küldött vizsgálóbizottságot Orbán Viktorjelentette be egy szombati Facebook-videóban.

A miniszterelnök arra utasította a bizottság tagjait, hogy a békemenetre érjenek haza.

A miniszterelnöknek a videóban jelentést tevő Czepek Gábor energiaügyi államtitkár elmondta,

az ukránok nem engedték a magyar delegációt a vezetékhez, amiből ő arra következtet, hogy az újraindítható lenne.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az ukrán Naftogaz szombatra tájékoztatót hívott össze az ügyben, amelyre Heizer Antalt, Magyarország kijevi nagykövetét is meghívták. Orbán Viktor ezt a magyar nyomásgyakorlás eredményének tudta be.

A Barátság kőolajvezetéket január 27-én érte orosz rakétatámadás, a kőolajszállítást azóta nem indították újra. Az ukránok sokáig arról beszéltek, hogy a vezeték helyreállítása nagyon hosszú időbe telne, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök később azonban azt is közölte, hogy nem is áll szándékukban megtenni. A magyar kormány március 4-én hozott rendeletet a vizsgálóbizottságról, a Czepek Gábor vezette csapat pedig március 11-én indult Kijevbe. Az ukrán külügyminisztérium még aznap jelezte, hogy nem tekintik őket hivatalos delegációnak. Később az Európai Bizottság is bejelentette, hogy vizsgálati missziót küldene Ukrajnába a vezeték állapotának felmérésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trumpot is meglepte a Hormuzi-szoros lezárása, és szorít az idő, hogy megoldást találjon
Az amerikai erők csapást mértek Kharg-szigetre, ahol több mint 90 katonai célpontot semmisítettek meg. A Nemzetközi Energiaügynökség rekordmennyiségű olajtartalékot szabadított fel az árrobbanás miatt.


Bár Donald Trump amerikai elnök azt ígéri, „így vagy úgy, de hamarosan NYITOTTÁ, BIZTONSÁGOSSÁ és SZABADDÁ” teszik a Hormuzi-szorost,

a valóság az, hogy a szoroson, amelyen a világ tengeri kőolajszállítmányainak negyede halad át, gyakorlatilag leállt a forgalom.

A helyzet súlyát jól mutatja, hogy az amerikai erők péntek este csapást mértek a Perzsa-öböl északi részén található Kharg-szigetre, ahol a közel-keleti térségért felelős amerikai parancsnökség szerint több mint 90 iráni katonai célpontot, köztük tengeri aknák raktárait és rakétatároló bunkereket is megsemmisítettek.

A konfliktus a február 28-án indított amerikai–izraeli légicsapásokkal kezdődött, amire Irán a Hormuzi-szoros lezárásának bejelentésével válaszolt. A lépés azonnali és súlyos zavart okozott a globális olajellátásban, az olajár meredeken emelkedni kezdett, ezért a Nemzetközi Energiaügynökség március 11-én, szerdán soha nem látott mennyiségű olajtartalékot szabadított fel. A helyzet mintegy háromezer hajót és becslések szerint húszezer fős legénységet érint.

Irán olcsó, de hatékony eszközökkel bénítja meg a hajózást.

„Kis méretű rombolók, tengeri drónok, kisebb tengeralattjárók, part menti rakétaállások, mobil rakétarendszerek, mindez Irán rendelkezésére áll, hogy támadja az áthaladó hajókat” – mondta a BBC-nek Michael Clark, a londoni King's College professzora. A legfenyegetőbbek a tenger fenekén várakozó aknák, amelyek egy hajó áthaladásakor aktiválódnak, és a hajótestbe ütközve robbannak. Péntekig legalább 16 kereskedelmi hajót ért támadás. „Ezek ellen nincsen biztonságos rejtekhely egy ilyen hajón” – nyilatkozta egy matróz a helyszínről a BBC-nek.

A Fehér Házat láthatóan felkészületlenül érte a szoros lezárása. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerint az amerikai és izraeli légicsapások hatására az iráni ballisztikusrakéta-támadások 90, a kamikaze dróntámadások pedig 95 százalékkal estek vissza,

de a háború céljai – Irán katonai potenciáljának lenullázásától a rendszerváltásig – továbbra sem világosak. A kormányzaton belül sem volt teljes az egyetértés, állítólag az alelnök, J. D. Vance ellenezte az Irán elleni háborút.

A beavatkozás közvetlen költsége az Egyesült Államoknak eddig több mint 11 milliárd dollárba került.

Hegseth szerint a hajózást egyetlen dolog akadályozza: „Jelenleg egyedül az akadályozza a hajózást, hogy Irán lövöldöz a hajókra. Nyitva áll a hajóforgalom előtt, ha Irán ezt nem teszi.”

Teherán politikailag is játszik: miközben a legtöbb hajót feltartóztatja, az általa kiválasztott néhányat, elsősorban Kínába és Indiába tartó tankereket, majd egy török hajót is átengedett. Az iráni külügyminiszter-helyettes tagadta, hogy aknákat telepítenének, de elismerte, hogy az Irán elleni „agresszióhoz” csatlakozott országok nem számíthatnak biztonságos áthaladásra. A támadások első napján megölt Ali Hamenei ajatollah helyét fia, Modzstaba Hamenei vette át, aki azonnal megerősítette, hogy továbbra is zárva tartják a szorost.

A konfliktusnak Oroszország is nyertese lehet, mivel az Ukrajna elleni agressziója miatt szankciók alatt álló orosz kőolaj kereskedelmi korlátozását az amerikaiak időlegesen enyhítették, amit európai vezetők élesen bíráltak.

A megoldás még várat magára. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint „hamarosan, amint katonailag lehetséges lesz”, megjelenhetnek a kereskedelmi hajókat kísérő hadihajók, vélhetően egy nemzetközi koalíció részeként. Erre utalt Trump is szombati posztjában. Az iráni elnök, Maszúd Peszeskján már jelezte, hogy tárgyalnának, ha Iránt visszakapcsolnák a globális finanszírozási rendszerbe, és garanciát kapnának további támadások ellen. Trump azonban egyértelművé tette, hogy ez nem a tárgyalás ideje, sőt, pénteken újabb lépéseket helyezett kilátásba: „Nagyon kemény csapásokat hajtunk végre ellenük a jövő héten”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Húszfokos tavaszi napsütésben vonulhatnak a tömegek Budapesten – hétfőtől viszont eső és viharos szél jön
Kellemes, napos időnk lesz a március 15-i nemzeti ünnepünkön, amit érdemes a szabadban tölteni, ugyanis jövő héttől lehűlés érkezik. Hétfőtől nyugat felől csapadékzóna érkezik, kedden és szerdán már országszerte borús, szeles idő várható, a Dunántúlon 10 fok alá is eshet a csúcshőmérséklet.


Aki teheti, használja ki a március 15-i napsütést és a 20 fokos meleget, a jövő héten ugyanis nyugat felől már felhősebb, csapadékosabb idő érkezik – írja az Időkép.

Vasárnap még marad a ragyogóan napos, gyengén felhős idő, csapadéktól nem kell tartani.

A többnyire mérsékelt, csak néhol élénk keleties szél mellett a hűvös, helyenként fagyos reggelt kellemes, 20 fok körüli délután követi.

Hétfőn aztán fordulat áll be az időjárásban. Míg reggel az ország nagy részén még napos időre számíthatunk, addig nyugaton már felhősebben indul a nap. Napközben egyre többfelé növekszik meg a felhőzet, délutántól pedig a Dunántúlon és északon elszórtan eső, zápor is kialakulhat.

Ezzel párhuzamosan a Dunántúlon több helyen megerősödik az északnyugati szél. A hőmérséklet hajnalban -4 és +5 fok, napközben 9 és 18 fok között alakul, az alacsonyabb maximumokat a Nyugat-Dunántúlon mérik majd.

Kedden már országszerte erősen felhős, több helyen borongós időre kell készülni. Szórványosan esőre, záporra, sőt

néhol zivatarra is számítani kell, miközben az északias szél többfelé megélénkül, a Dunántúlon és északkeleten pedig meg is erősödhet.

A reggel enyhébb lesz, -1 és +7 fok közötti minimumokkal, délután pedig 8 és 17 fokig melegszik a levegő, de nyugaton 10 fok alatti csúcsok is előfordulhatnak.

Szerdára kettészakad az ország időjárása. Délen és a Dunántúlon erősen felhős, borult maradhat az ég, és ezeken a tájakon több helyen eső, zápor is lehet.

Ezzel szemben az ország északkeleti harmadában szakadozott lesz a felhőzet, ahol hosszabb-rövidebb időre a nap is kisüthet. A keleti, északkeleti szelet többfelé élénk, erős lökések kísérhetik. Napközben 10-17 fok valószínű, keleten enyhébb, nyugaton hűvösebb idővel.


Link másolása
KÖVESS MINKET: