Lezárják a Szabadság hidat és a Kossuth teret is – így lehet közlekedni Budapesten a nemzeti ünnepen

Magyar Péter egy Facebook-posztban buzdított a vasárnapi Nemzeti Meneten való részvételre. A TISZA Párt elnöke szerint „az idei március 15. a magyar nép békés és derűs feltámadása lesz.” Hozzátette, ez lesz az a nap, amikor szerinte igenis számít a méret.

Magyar állítja, hogy az idei nemzeti ünnepünk a szabad Magyarország újjászületésének napja lesz. A bejegyzését így zárta: „Gyere el, és írjunk közösen történelmet! »A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez.«”

Péter Magyar és a TISZA Párt március 15-ére hirdette meg a „Nemzeti Menetet” Budapestre: a tervek szerint vasárnap 14:00-kor indul a Deák térről, az Andrássy úton halad a Hősök teréig, ahol Magyar Péter beszédet mond. Ugyanerre a napra, délelőttre a kormányoldalhoz köthető CÖF–CÖKA is Békemenetet szervez, amely 9:00-kor gyülekezik az Elvis Presley téren, és 11:00-kor indul a Szent István körúton át a Kossuth térre.

Hazarendelte a Barátság kőolajvezeték ügyében Kijevbe küldött vizsgálóbizottságot Orbán Viktor – jelentette be egy szombati Facebook-videóban.

A miniszterelnöknek a videóban jelentést tevő Czepek Gábor energiaügyi államtitkár elmondta,

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az ukrán Naftogaz szombatra tájékoztatót hívott össze az ügyben, amelyre Heizer Antalt, Magyarország kijevi nagykövetét is meghívták. Orbán Viktor ezt a magyar nyomásgyakorlás eredményének tudta be.

A Barátság kőolajvezetéket január 27-én érte orosz rakétatámadás, a kőolajszállítást azóta nem indították újra. Az ukránok sokáig arról beszéltek, hogy a vezeték helyreállítása nagyon hosszú időbe telne, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök később azonban azt is közölte, hogy nem is áll szándékukban megtenni. A magyar kormány március 4-én hozott rendeletet a vizsgálóbizottságról, a Czepek Gábor vezette csapat pedig március 11-én indult Kijevbe. Az ukrán külügyminisztérium még aznap jelezte, hogy nem tekintik őket hivatalos delegációnak. Később az Európai Bizottság is bejelentette, hogy vizsgálati missziót küldene Ukrajnába a vezeték állapotának felmérésére.

Bár Donald Trump amerikai elnök azt ígéri, „így vagy úgy, de hamarosan NYITOTTÁ, BIZTONSÁGOSSÁ és SZABADDÁ” teszik a Hormuzi-szorost,

A helyzet súlyát jól mutatja, hogy az amerikai erők péntek este csapást mértek a Perzsa-öböl északi részén található Kharg-szigetre, ahol a közel-keleti térségért felelős amerikai parancsnökség szerint több mint 90 iráni katonai célpontot, köztük tengeri aknák raktárait és rakétatároló bunkereket is megsemmisítettek.

A konfliktus a február 28-án indított amerikai–izraeli légicsapásokkal kezdődött, amire Irán a Hormuzi-szoros lezárásának bejelentésével válaszolt. A lépés azonnali és súlyos zavart okozott a globális olajellátásban, az olajár meredeken emelkedni kezdett, ezért a Nemzetközi Energiaügynökség március 11-én, szerdán soha nem látott mennyiségű olajtartalékot szabadított fel. A helyzet mintegy háromezer hajót és becslések szerint húszezer fős legénységet érint.

„Kis méretű rombolók, tengeri drónok, kisebb tengeralattjárók, part menti rakétaállások, mobil rakétarendszerek, mindez Irán rendelkezésére áll, hogy támadja az áthaladó hajókat” – mondta a BBC-nek Michael Clark, a londoni King's College professzora. A legfenyegetőbbek a tenger fenekén várakozó aknák, amelyek egy hajó áthaladásakor aktiválódnak, és a hajótestbe ütközve robbannak. Péntekig legalább 16 kereskedelmi hajót ért támadás. „Ezek ellen nincsen biztonságos rejtekhely egy ilyen hajón” – nyilatkozta egy matróz a helyszínről a BBC-nek.

de a háború céljai – Irán katonai potenciáljának lenullázásától a rendszerváltásig – továbbra sem világosak. A kormányzaton belül sem volt teljes az egyetértés, állítólag az alelnök, J. D. Vance ellenezte az Irán elleni háborút.

Hegseth szerint a hajózást egyetlen dolog akadályozza: „Jelenleg egyedül az akadályozza a hajózást, hogy Irán lövöldöz a hajókra. Nyitva áll a hajóforgalom előtt, ha Irán ezt nem teszi.”

Teherán politikailag is játszik: miközben a legtöbb hajót feltartóztatja, az általa kiválasztott néhányat, elsősorban Kínába és Indiába tartó tankereket, majd egy török hajót is átengedett. Az iráni külügyminiszter-helyettes tagadta, hogy aknákat telepítenének, de elismerte, hogy az Irán elleni „agresszióhoz” csatlakozott országok nem számíthatnak biztonságos áthaladásra. A támadások első napján megölt Ali Hamenei ajatollah helyét fia, Modzstaba Hamenei vette át, aki azonnal megerősítette, hogy továbbra is zárva tartják a szorost.

A megoldás még várat magára. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint „hamarosan, amint katonailag lehetséges lesz”, megjelenhetnek a kereskedelmi hajókat kísérő hadihajók, vélhetően egy nemzetközi koalíció részeként. Erre utalt Trump is szombati posztjában. Az iráni elnök, Maszúd Peszeskján már jelezte, hogy tárgyalnának, ha Iránt visszakapcsolnák a globális finanszírozási rendszerbe, és garanciát kapnának további támadások ellen. Trump azonban egyértelművé tette, hogy ez nem a tárgyalás ideje, sőt, pénteken újabb lépéseket helyezett kilátásba: „Nagyon kemény csapásokat hajtunk végre ellenük a jövő héten”.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Facebookon hívta fel a figyelmet arra, hogy szerinte az orosz „Matrjoska” bothálózat is beszállt a magyar választási kampányba ukránellenes álhírekkel. Bejegyzésében azt írja, az orosz trollfarmok felderítésére szakosodott Bot Blocker projekt egy új, a magyar-ukrán konfliktust meglovagoló álhírkampányt azonosított, amelyben ismert nyugati médiumok logóival ellátott hamis videókat terjesztenek.

Az újságíró szerint a művelet mögött a kutatók által „Matrjoska" néven számon tartott hálózat áll. Úgy véli,

Hozzáteszi, hogy olykor mesterséges intelligenciával létrehozott és deepfake videókat készítenek: például kamu interjúkat, melyekben ismert vagy elismert személyek szájába adnak soha el nem hangzott mondatokat.

Panyi Szabolcs állítja, a Matrjoska rendkívül hasonlít több másik orosz műveletre, így például a Doppelgänger néven azonosított dezinformációs kampányra.

Céljuk a közösségi médiás manipulációban való részvétel, annak szervezése” – idézi fel korábbi értesülését a posztban.

Az újságíró az orosz ellenzéki The Insider írása alapján ismerteti a szerinte frissen terjedő, konkrét dezinformációkat is:

„Egy Denisz Nikolajcsuk nevű ukrán menekültet állítólag Franciaországban letartóztattak, mert házilag készített gránátot szándékozott dobni a párizsi magyar nagykövetség területére. A rendőrség állítólag tíz óra után szabadon engedte, mivel nem tudta bizonyítani, hogy a robbanószerkezetet magával hozta, és nem a nagykövetségnél találta. Az eset a valóságban soha nem történt meg.

A Human Rights Watch állítólag több mint ezer, ukrán menekültek által magyar állampolgárok ellen elkövetett támadást dokumentált Franciaországban, Görögországban, Németországban, Olaszországban és más országokban. Egy Euronews- és HRW-logóval ellátott kamu videó azt állítja, hogy a szervezet felszólította az ukrán külügyminisztériumot a bűncselekmények megállítására, az ukrán külügyminiszter azonban orosz dezinformációnak minősítette ezeket az állításokat. Még egyszer: ez sem történt meg.

Kijev Budapesttel szembeni fenyegetései aláássák Zelenszkij hírnevét az európai vezetők körében — állítja egy, az Institute for the Study of War (ISW) logójával ellátott hamis videó. Ez állítólag Brian Boddock ISW-elemzőt idézi: »Azzal, hogy az EU egyik képviselőjét fenyegeti, Zelenszkij az egész EU-t fenyegeti.« Az ukrán elnök állítólag megsértette a magyarokat, »elmaradottaknak« nevezve őket. Egy Reuters-logóval ellátott videó szerint Zelenszkij egy Politicónak adott interjúban azt mondta: »Csak elmaradottak választhatták és támogathatták Orbánt.« Ez az újabb kamuvideó azt állítja, hogy az alábbi mondatot szerkesztés közben törölték, cenzúrázták a megjelenés előtt. Ez is tehát nem más, mint orosz dezinformáció.”

és hívják fel rá a független szerkesztőségek figyelmét.